Dunántúli Napló, 1978. október (35. évfolyam, 271-301. szám)

1978-10-24 / 294. szám

1978. október 24., kedd DunQntult napló 3 It polcok tele uonnak, de... B ár férfiút rossznyelvek szerint mi nők a hiú- ■ságért sok kényelmet­lenséget elviselünk, nem hinném, hogy bárki is szí­vesen járkálna szűk, ke­ménybőrből készült, lábde- formálóan merevtalpú ci­pőkben. Hisz senki sem el­lensége önmagának — mi nők sem! Hogy sokszor mégis ilyenben járunk? Kénytelenek vagyunk. A ci­pőboltok polcai tele van­nak, látszólag nagy a vá­laszték. De az igazság az, hogy az igazán divatos és kényelmes cipőkből kevés van. Kevés az igazán kényelmes, divatos cipő Az EZ A DIVAT egy múlt­kori számában egy fővárosi ci­pőkereskedelmi vállalat igaz­gatónője így nyilatkozott: „A vásárlók többsége olyan cipő­ket keres, amelyeknél a divat es a kényelem együtt jár. A di­vatos, korszerű alapanyagból készült kényelmes cipők nagyon gyorsan elfogynak" — nyilatkoz­za tovább az igazgatónő, majd így folytatja: — A jövő kedve­zőbbnek Ígérkezik, kisebb szám­ban ugyan, de forgalomba ho­zunk a legújabb divatigényeket és minőségi követelményeket ki­elégítő cipőket, igaz ezek ára még eléggé borsós." Boldogok a borsos pénztár­cájúak, és a kisszámban érke­ző cipőket elcsípők. És a többiek? „Minőség” a kiállításon Másik cipőtéma a minőség! Tavasszal a Pécsett megrende­zett nagysikerű bőr- és cipő­ipari kiállításon a nonstop di­vatbemutatón történt. A műsor­vezető csinos hölgy így kon­ferált: A ruhához a maneken a Minőségi Cipőgyár legújabb divat és különleges minőségi igények szerint készült cipőjét viseli." Ebben a pillanatban a cipő sarka letört, s a maneken a közönség nagy derültségére kézben vitte ki a „minőségi” cipősarkot. Mondhatnánk véletlen bal­eset volt. Mondhatnánk, ha nem kellene évente sok-sok ezer pár női cipőt a kereskedelemnek reklamáció miatt visszavásárol­nia, legtöbbször talp- és sarok­leválás miatt. (Bár az utóbbi időben némi javulás tapasztal­ható.) Most ne nézzük a vásár­ló bosszankodását, a csere miatt a vásárlásra fordított többlet­idejét. Kíváncsi lennék, kiszá­mította-e valaki, hogy az ilyen szemétre kerülő, / vagy javítás után csak alacsonyabb áron értékesíthető cipőknél évente mennyi anyag, mennyi pénz és hány ráfordított munkaóra megy veszendőbe?! A magyarországi cipőgyárak legtöbbje felszereltségben vi­lágszínvonalú. Felveszik a ver­senyt a legjobb nyugati üze­mekkel, mégis az eredmények elmaradnak. Bár a hazai gyá­rak is próbálnak előrelépni. A szegedi cipőgyárban az idei év­ben bevezették az UNIDO (az ENSZ iparfejlesztési bizottsága, amely Magyarországon főképp a bőripart tanulmányozza) ál­tal kidolgozott, úgynevezett szu­per-ellenőrzési módszert. Az új módszer szerint az igazgató, műszaki- és középvezetőkkel ba esetén azonnal intézkedik, nem kell megvárni, míg a je­lentések befutnak, s az ellen­őrzés mindössze 30-40 percet vesz igénybe. A szegedi gyár­ban az új módszer eredményét már letudják mérni. Míg tavaly az első félévben 4800 pár rek­lamált — köztük 3000 pár talp­leválás — cipőt vásároltak visz- sza, addig az idén ez a felére csökkent. Visszahozott, hibás cipőket jegyzőkönyveznek a Konzum Áru­házban együtt egy ellenőrzési csopor­tot alkotva mindennap, min­den műszakban, egy meghatá­rozott időpontban szúrópróba­szerűen minőségi ellenőrzést tart. Ez az ellenőrzés kiterjed, az anyagra, a ragasztókra, a félkész- és készárura. így fel tudják térképezni, hogy egy adott hiba kinél, mely techno­lógiai műveletnél keletkezett, az anyag a hibás vagy esetleg a gép, vagy egyszerűen figyel­metlen munkáról van szó. Módszer és termelés E módszer előnye, hogy a műszaki vezetés, gazdasági irá­nyítás naponta közvetlen kap­csolatot tart a termeléssel, hi­Természetesen nem elég csak ellenőrizni. A dolgozók szakmai tudását, igényességét is növel­ni kell. A munka termelékeny­ségét befolyásolja a munkain­tenzitás. A munkaintenzitás meg függ a munkamódszertől, amit a dolgozó alkalmaz. Ez pedig már nemcsak az ő dolga. Függ attól, hogy érzi magát a gyár­ban. Függ az alkalmasságtól is, vagyis a dolgozó által vég­zett munkának összhangban kell lenni pszichés vagy alkati al­kalmasságával'. És nagymérték­ben függ attól, milyen képzést kap a gyártól. A hagyományos betanítási mód szerint a fiatalt odaülte­tik általában a legjobban, leg­gyorsabban dolgozó mellé. Vagy ellesi menetközben, vagy meg­mutatják neki a fogásokat, de ezzel együtt esetleg rosszul be­idegződön mozdulatokat is el­tanul. Azt mondják, először ta­nuljon meg minőségi munkát végezni, ha lassan is, később a gyakorlattal megjön a gyorsa­ság. Hol legyen a rutin? A nyugaton alkalmazott, az UNIDO által kidolgozott úgy­nevezett analitikus betanítási módszer ennek az ellenkezője. Azt tartják, a rutinnak nem az agyban kell lenni, hanem elő­ször a kézben, a szemben. Ha ez megvan, jön a minőség is. A tanulás során az előzőleg ki­elemzett leggazdaságosabb munkamozdulatokat kell me­chanikusan begyakorolni és megszabott határidőre elvégez­ni. A módszer alkalmazásához először olyan instruktorokat kell kiképezni, akik a termeléshez igazodva már így tanítják be az új munkaerőket. A Bőripari Kutatóintézet szervez ilyen tan­folyamokat, egyelőre azonban nincs kellő érdeklődés a gyá­rak részéről. A szigetvári cipőgyár úgy lát­szik kivétel. Tizenkét embert ké- peztettek ki erre az új beta­nítási módszerre, s már az el­múlt évben a „zöld munkaerők­nél” ezt alkalmazták. A most épülő szentlőrinci részlegbe már csak az ily módon beta­nított dolgozók kerülnek. Várjuk az üzletekbe A szigetvári cipőgyár — saj­nos egyelőre csak exportra gyárt — termékeit nézve is ta­lán első helyen áll a hazai ci­pőgyárak között. Cipői egyaránt megfelelnek a divat és az or­topédia követelményeinek. A puha talp és felsőbőr rugalma­san követi a láb mozgását, az anyagok és a formák megvá­lasztása magas esztétikai igény­nyel történt. Mivel nemcsak külföldön, hanem belföldön is az ilyen, úgynevezett spanyol zsánerű cipők iránt van keres­let, ennek publikálására a kö­zelmúltban Szigetváron az or­szág cipőgyárainak vezetői ré­szére kétnapos szakmai ta­nácskozást és bemutatót tar­tottak. Láthatjuk, a hazai cipőipar nagy lépést tesz előre. Bízzunk, hogy ennek eredménye hama­rosan látható lesz a kirakatok­ban és érezhető lesz a lábun­kon. Sokunk lábán, nemcsak a szerencsés kévésekén I Sarok Zsuzsa Illem kizárólag férfi munka Huszonöt-harminc éves író­gépek, műszerek, tanulópa­dok sorakoznak ebben a he­lyiségben, ahol a csoportve­zető, Csók Pálné íróasztala is helyet kapott. A Pécsi Szol­gáltatóipari Vállalat finom- mechanikai üzemében iroda­gépek, írógépek, számoló­gépek javításával foglalkoz­nak. Helyben, illetve üzemek­hez járva karbantartják, javít­ják a meghibásodott gépe­ket. Az 54 főt foglalkoztató üzemben 14 nő dolgozik. Kö­zülük heten szakmunkások. Csókné huszonöt évvel ez­előtt kapta meg a szakmun­kásbizonyítványát. Akkor — egy volt kolléganőjével együtt — mindössze ketten tanulták a műszerész szakmát. A gép­ipari technikum műszeripari tagozatát - ahol akkor egyet­len nőként tanul — 1968-ban fejezte be. Szakmunkásta­nuló korától ennél a válla­latnál dolgozik. A vállalat neve, tevékenységi köre több­Finommechanikai műszerészek szőr változott, módosult, de a műszerészekre, így Csókné- ra is mindig szükség volt: — Kezdetben sokat jártam vidékre — meséli. — Emlék­szem egyszer Szigetváron, a járási hivatalnáT szétszedtem egy ott dolgozó idős bácsi írógépét. Szegény nagyon kétségbe volt esve, hogy eb­ből soha többé nem lesz gép... De később megba­rátkozott velem. Csókné folyamatosan ké­pezte magát, kinevezték cso­portvezetőnek. Emellett a ta­nulók oktatásával is foglal­kozik:- Még mindig nagyon kevés lány választja hivatásul a mű­szerész szakmát, pedig ez most kezd igazán széppé vál­ni. Ojabb és újabb gépekkel találkozunk, s ezek megisme­rése, hibáiknak kijavítása szép feladat. A lányok, asz- szonyok ugyanolyan jó mű­szerészek lehetnek, mint a férfiak, ha megtanulják és szeretik is ezt a munkát. Erre példa Benkovics Aran­ka, aki néhány évvel ezelőtt még tanulta a villanyírógépek javítását, két évvel ezelőtt pedig már ő tartotta a mun­kahelyi szakmai továbbkép­zést. A Janus Pannonius Gim­náziumban tanult. Érettségi után műszerész tanulónak je­lentkezett. A szakmunkás ké­pesítés megszerzését köve­tően sokáig ő is járta a vál­lalatokat: — Kiküldtek egy vállalat­hoz, írógépeket javítani, s amikor meglátták, hogy egy nő jött, többen azt mondták, hogy nincs semmi hiba, nem kell a gépekhez nyúlni. Sze­rencsémre akadt egy „bátor” asszony, aki bízott bennem, s miután megjavítottam a gé­pét, a többieknek is megjött a bizalmuk . .. Azóta eljutot­tam oda, hogy sokszor név szerint engem kérnek . . . Benkovics Aranka hatfo­rintos órabérrel kezdett dol­gozni, ma tizenhét forintot keres óránként. A tíz év alatt folyamatosan tanult, többnyi­re a vállalaton belül szerve­zett szakmai továbbképzőkön. Szakmai felkészültségét, szor­galmas munkáját ismerte el a vállalat azzal is, hogy a Hu­nor számológép-család forga­lomba kerülésekor őt és Csók- nét küldte a Budapesten szer­vezett tíznapos tanfolyamra . . . T. É. Szakmai tapasztalatcsere Szlavónia-Baranya gabonatermesztéséről A jugoszláv mezőgazdasági és élelmiszer kiállítás jegyé­ben tegnap délelőtt három­napos szakmai tapasztalat- csere kezdődött a pécsi Tu­domány és Technika Házá­ban. A rendezvény házigaz­dái a Szlavónia Baranya Gdzdasági Kamara, a Bara­nya megyei Tanács, valamint a Magyar Agrártudományi Egyesület Baranya megyei Szervezete. A megjelent szak­embereket dr. Álló Miklós, a megyei tanács mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi osztályá­nak vezetője köszöntötte, majd jugoszláv előadók a ka­lászos gabonák nemesítéséről, a vetőmagtermesztésről, a gabona raktározásáról és fel­dolgozásáról tartottak elő­adást. A tájékoztatókat kon­zultáció követte. A meghívott szakemberek a déli órákban a szajki „Bé­ke" termelőszövetkezetbe utaztak, ahol Speidl József elnök tájékoztatta a vendé­geket a búzatermesztési ered­ményekről. Bemutatjuk a KERIUII-t Évente ötezer termékvizsgálat Ha röviden “t. «££ kedelmi Minőségellenőrző In­tézet tevékenységét, akkor elég­séges lenne csupán azt mon­danunk: a minőség és a fo­gyasztói érdekvédelem ments­vára. A József körúti intézet elődjének, az 1880-as évek elején alapított Magyar Tech­nológiai Intézetet tekinti, fel­adata alapvetően azóta sem változott, ám jelentősen bő­vült. Ma évente átlagosan öt­ezer új belföldi és külföldről származó termék vizsgálatát végzik el, mielőtt áldásukat ad­nák a forgalomba hozatalra, vagy éppen különböző hiá­nyosságok miatt nem járulnak hozzá a gyártás beindításá­hoz. Dr. Pintér Gyula, a KERMI főosztályvezetője a termék- vizsgálatokkal kapcsolatos eredményeket emlékezetből so­rolja. A KERMI az első félévben mintegy kétezernyolcszáz min­ta elemzését végezte el, közel háromnegyed részük a szab­vány szempontjából kifogásta­lannak tekinthető, a termékek tizenegy százalékánál viszont nem járultak hozzá a forga­lomba hozatalhoz. * További tizenöt százaléknál különböző feltételekhez kötötték a gyár­tás beindítását, illetve észre­vételeket tettek az árucikk né­hány jellemzőjének javítására. Még ma is elég gyakran előfordul, hogy egyes cikkek mellől hiányzik a garancia­jegy, az import termékekhez nem mellékelik a magyar nyel­vű használati, illetve kezelési utasítást. Szinte alig van olyan fogyasztási cikk, amely mente­sítést élvezne a vizsgálatok alól. Ám azok a vállalatok is kérik a KERMI minősítését, amelyek termékét — például a hatósági árkategóriába tar­tozó könnyűipari cikkek — nem lenne kötelező tesztelni, ami kimondottan a márkavé­delmet szolgálja. flí DIIUOC termékcsoportokat ML CyyCO tekintve dr. Pin­tér Gyula a következő ered­ményekről adott számot. —• Elsőként talán beszél­jünk a könnyűiparról! A re­konstrukciónak köszönhetően a textilipari vállalatok többsé­ge ma már korszerű technoló­giával dolgozik és ez jóté­kony hatással van a minőség­re. De ugyanezt még most sem mondhatjuk el cipőipa­runkról. A gondok egyik oko­zója, hogy a matematikai sta­tisztika minőségátvételi rend­szerén belül a vetítéses mód­szerrel sorolják osztályba a ter­méket. Következésképp az elő­állított lábbelik mindössze tíz százalékát vizsgálják és ez az alapja a minősítésnek. —• A háztartás-vegyipar te­rén viszont jelentős az előre­haladás. Korszerűeknek tartjuk mosószereinket, a különböző öblítőszereket, festékeink dön­tő többsége felveszi a ver­senyt a külföldi bevonóanya­gokkal, és kozmetikai készít­ményeink között is egyre több olyan termék található, amely jellemzőit tekintve magas szín­vonalú. Jónak ítélhetők a fél­kész és konyhakész gyorsfa­gyasztott ételeink, a Gastrofol készítmények, amelyek egyre nagyobb teret kapnak a kor­szerű táplálkozásban. S ha már az élelmiszereknél tar­tunk, szükséges megjegyezni: húskészítményeink — és itt el­sősorban a töltelékárukra gon­dolok — jelentős része éppen hogy eléri a szabvány alsó határát. Mindezek az alap­anyag tisztítási problémákból, a nem kellő fűszerezésből és abból következnek, hogy a vál­lalatok egy része több zsira­dékot kever a termékekbe. A tartós fogyasztási cikkek közül a rádió és televízió „frontján” kellő versengés ala­kult ki a gyártók között és mindennek a fogyasztó látja a hasznát, ugyanez viszont nem mondható el egyértel­műen a bútorokról. A vállala­tok többsége még most sem alkalmazkodott a korszerű kö­vetelményekhez, természete­sen mindezt erőteljesen befo­lyásolják az alapanyagok mi­nősége, a technológia, a szál­lítás és raktározás körülmé­nyei. Ellenőrzéseik során több­ször tapasztalták, hogy a má­sodosztályba tartozó bútort első osztályú áron kínálják az üzletekben. Az intézet nem csupán az új termékek vizsgálatát végzi, hanem ré­szese a Kiváló Áruk Fóruma tevékenységnek is. Ma mint­egy 800—1000 KÁF-emblémás árucikk van forgalomban: a KERMI feladata a különböző műszaki vizsgálatok elvégzése és az utóellenőrzések megté­tele. Amennyiben a termék kiváló minősítésének akár­csak egy jellemzője is hiá­nyos, a gyártót felszólítják az eredeti minőség visszaállításá­ra. Ha ez nem történik meg, következik a KÁF-embléma megvonása. Ez történt leg­utóbb a mogyorós csokoládé­val és a vilupál parkettlakkal. A KERMI tanúsító védjegy hat esztendeje vált közismert­té, mintegy száz terméken ta­lálható és az árucikk minőségi jellemzőiről ad értékes infor­mációt a vásárlóknak. Az in­tézet ezeket a termékeket is rendszeresen ellenőrzi. Nem egyszer előfordul, hogy az egyéb termékek vizsgálatának eredményeként kiderül; az áru nem felel meg a szabványnak. Ilyenkor betiltják a forgalma­zást. Tavaly például tucatnyi műanyag játék gyártását tiltot­ták meg, mert azok nem meg­felelő alapanyagból . készültek. Idén, az első félévben har­mincegy termék forgalmazásá­nak mondtak álljt, amelyek közül ismét a műanyag játékok vezetnek, de található közöt­tük magnetofonorsó, erkély­ajtó, alumíniumcsónak és ház­tartási keményítő is. Salamon Gyula

Next

/
Oldalképek
Tartalom