Dunántúli Napló, 1978. október (35. évfolyam, 271-301. szám)

1978-10-02 / 272. szám

„Beszélni nem nehéz?"... Pécsi séta Péchy Blankával Két napig Péchy Blankával lehettem — Pécsett. A neves színművész, előadóművész, író és nyelvművelő, a Kazinczy-díj megalapítója leánykora, diák­kora emlékeit kutatva lépdelt az egykori Király utcában, a Tettyén és a Balokány környé­kén. Benyitottunk egy öreg házba is, a Zsolnay Vilmos ut­ca 47. szám alatt. A füves ud­vart körbejárva elmerengő te­kintettel olykor megszólalt. „Itt a konyhánk, a sarokban ko­vácsműhely volt... Itt tanul­tam ... Itt — az utcán — a Balokány sarkán temető volt; emitt egy nagy árok..." — emlékezett halkan, eltöpreng­ve, hogy ennyi évtized után te­rek és távolságok \mennyire összeszűkülnek. Minden kisebb­nek tűnik, mint akkor. Péchy Blanka a Kossuth Lajos utcában, a Vasváry-ház előtt, Kom- lódi Józsefné, a Városi Tanács elnökhelyettese és Csorba Tivadar művelődésügyi osztályvezető társaságában (Fotó: Kopjár) Motel a mohácsi Duna-parton Két év múlva nemcsak halat enni, hanem lakni is lehet a mohácsi halász- csárdában, pontosabban a csárda mellett. A Baranya megyei Idegenforgalmi Hi­vatal ugyanis 25 millió fo­rintért 100 személyes mo­telt épít közvetlenül a csárda szomszédságában. A Mohácsi Halászati Szö­vetkezettel megegyeztek, hogy a vendégek a ha­lászcsárdában étkezhetnek. A motel két év múlva ké­szül el és másodosztályú szobaárakkal várja a ven­dégeket. Kétágyas szobák lesznek benne, de 50 szo­bába pótágyat is elhelyez­nek majd. A motel egyik vonzerejét valószínűleg a Dunára nyíló kilátás adja majd. Szórakoztatózenei-stúdió Mező Klára próbaéneklése Ozölényi Olga tanárnő és Szigligeti Ferenc vizsgabiztos előtt Fotó. Erb János Ide járnak dalolni, zenélni Alig egy hete lépett 85. évé­be. / A Magyar Lajos utcában, diákköri szerelme, később fér­je Magyar Lajos, a hazai és a nemzetközi munkásmozgalom kimagasló harcosának emlék­tábláján egy szál piros szegfűt helyezett el. A téren játszó gyerekek csoportba verődtek körülöttünk... A sarokról visz- szapillantva láttam, amint a márványtábla aranybetűs fel­iratát böngészve nézik a friss szegfű és a megfakult, vörös­szalagos babérkoszorú harmo­nikus kontrasztját... Emlékidéző sétáinkon sok mindenről beszélgettünk. Arról is, hogy „Beszélni nehéz!"... Ezzel a címmel jelent meg négy éve nagy föltűnést keltő tudományos és népszerű tudo­mányos kötete (jövőre kiadják harmadszor is), és ezzel a cím­mel indult el a Magyar Rádió egyik legnépszerűbb műsora. Először a Gondolat keretében, majd önállóan, mostanában kéthetente, kedden este a Pe­tőfin, szerdán délelőtt a Kos­suthon. Deme LászlóváI közös adásaikban a rádióban helyte­lenül elhangzott, rosszul hang­súlyozott példamondatokat kell (egyezményes jelekkel, jelzé­sekkel kijavítva) beküldeni a megfejtőknek, könyvjutalom ellenében. A múlt héten volt a 67. adásuk. Rengeteg levelet kapnak, a műsornak egyébként, a rádió közvéleménykutatása szerint, mintegy 250 000 hall­gatója van, 78 százalékos tet­szésindexszel. A többsége azt jelzi, hogy a „Beszélni nehéz!" mozgalomnak számottevő tá­bora van. Szeretik, ügyüknek érzik Péchy Blanka kezdemé­nyezését. A levélírók szenve­déllyel, olykor indulatokkal reagálnak. Nemrég ismét ki­fejtette Péchy Blanka egy ré­gebbi gondolatát: az egysé­ges kiejtés, az igényes magyar beszéd érdekében ugyanolyan újítómozgalomra van szükség, amilyet a polgárosodás küszö­bén Kazinczyék valósítottak meg. Egy Levélíró gorombán és ingerülten kioktatta: „Kazin­czy nevét ma egyetlen magyar nyelvész ne vegye a szájá­ra!...” Elárulván ezzel azt is, hogy fogalma sincs, miről is van szó. A rádióhallgatók fel­háborodottan tiltakoztak a dur­va támadás miatt. — Gyakoriak a hasonló megnyilvánulások? — Néha előfordul — vála­szolta Péchy Blanka. — Álta­lában az idősebb korosztály­ból. Olyanok teszik, akik úgy vélik, jól megtanulták nyelvün­ket annak idején, de a válto­zásait már nem kísérik figye­lemmel. És meggyőződésük, hogy magyar embernek ma­gyarul beszélni nem nehéz . . . Ezek agresszívek. — A példamondatokat sze- retik-e a rádiósok és a színé­szek? — Nem mondhatnám ... Ha a folyosón egy színészkolléga elfordítja a fejét, akkor tu­dom, na, ennek egy mondata „jött" valamelyik adásban .. . A karaván persze halad ... Országszerte „Beszélni nehézT"- körök alakulnak iskolákban, művelődési intézményekben. Várják, együtt hallgatják az adásokat és küldik a megfej­téseket. Sok ilyen kör van az országban, de ahogy Péchy Blanka említette: nem elég. Még nagyon sok a tennivaló a jól hangsúlyozott, szép, tisz­ta magyar beszéd ügyében. Wallinger Endre A Pécsi Bőrgyár FELVESZ: TERMELŐÜZEMI MUNKÁRA, KÉTMÜSZAKOS MUNKAHELYRE rw m női dolgozókat JELENTKEZÉS: A VALLALAT MUNKAÜGYI OSZTÁLYÁN, PÉCS, BOLGÁR NÉPHADSEREG U. 52. Gaiioilér Mennyibe kerül VALUTA? Nyomozni kezdtem az asz- szonyok után. Igaz, nem se- lyempaplan-hangulatú vágyak­kal, hanem pénzügyben. De- hát e két fogalom, hogy „nő” meg, hogy „pénz”, némi kacs­karingókkal folyvást összefügg, mióta csak férfiember van a világon. Szóval egy év alatt 19 millió forinttal többet köl­töttek az asszonyok kozmeti­kára itt ezen a tájon, vagyis Tolna—Baranyában. Azt meg már alig merem leírni, hogy ez a 19 millió forint 114 mil­lióból növöget a 133 millió felé. No jó, régi dolgok ezek, gyanakszom, hogy Kleopátra szamártejfürdője sem járt ala­csony rezsivel, bár nem tudni, hogy Egyiptomban ho­gyan könyveltek a fürdőmeste­rek. Ez ügyekben mentem el Zöld Jánoshoz, a Baranya— Tolna megyei Élelmiszer- és Vegyianyag Nagykereskedelmi Vállalat főosztályvezető-helyet­teséhez, aki lassan harminc esztendeje ismeri a kozmetikai kereskedelem rejtelmeit. Le­mondó képpel olvastam el szobája falán az 1937-ből származó plakátot — „Új Idők” a Iá Herczeg Ferenc! — „Éjjel-nappal őrzi a három­féle Hudnut-krém arcbőrének sima üdeségét, fiatalságát, egészségét!” Méghogy a fia­talságát is ... No jól van, legyen! Maga a kozmetikai ke­reskedelem persze tényleg nem öregszik. Azt mondja Zöld Já­nos: — Látja uram, a 37-es rek­lámszövegek fele ma is érvé­nyes. Például a Tosca kölnié, amit most Romániában gyár­tanak. — Végül is hogy változik a kozmetika magyarországi di­vatja? A valutahelyzettől függ inkább? Vagy az ipartól? — Mindkettőtől, de inkább az ipartól. A fejlett ipari or­szágokban évtizedekkel előbb volt már sok minden, ami ná­lunk csak a 60-as években. De Magyarország sokat ad az asszonyokra . .. — Nemzeti tulajdonság ... De inkább csak a családi kasszából! — Nemcsak abból. Hiszen a kozmetikai áru 30—35 száza­lékát külföldről hozzuk be, s Munka közben tva — máskülönben Szerdahelyi Henrikné — a pé­csi asszonyok egyik legnépszerűbb kozmetikusa a Kossuth utca 8­szám alatti üzletben annak felét, tehát 15—17 szá­zalékot dollárért. — Gavallér ország! Ettől egy darabig csendben vagyunk, hisz a magyar koz­metikai kirakatok gazdagsága, választéka nyugatnémet, bel­ga, angol kirakatokéval vetek­szik vagy sokszor egyenrangú. Jut rá. Azért tovább firtatom a smink titkait: — Szóval körülbelül 1960 óta . . . — Igen. Addig a választék általában ebből állt; zsíros krém, száraz krém, félzsíros krém, púder, rúzs, kölnivíz. De akkor jött a váltás. Megjelent a hidratáló, vagyis vízpótló krém. A bőrápolás alapkérdése ugyanis az, hogy a bőr zsír-, avagy vízszegény-e? A rúzs mint díszítő kozmetika mellé kifejlődött a szemkozmetika is. Megjelentek nálunk is a de­zodorok, s ezek nemcsak illa­tosítanak, hanem fertőtleníte­nek is. Aztán a hajlakk! Ere­detileg a női frizura rögzíté­sére használták, de most már zsírtalanításra is alkalmas, még férfiak is használják evé­gett. Zöld János mondja tovább a női szépítkezés izgalmas tör­téneteit, ilyeneket, hogy a haj­lakkot amerikai katonaorvosok találták ki, sebek bevonására, vérplazmából. Aztán a háború Lehár-Strauss-est A Pécsi Nemzeti Színház leg­jobb énekes művészeiből hív­tak meg négyet Harkányba, hogy Lehár Ferenc és Johann Strauss műveiből rendezzenek műsort. A Baranya megyei Vendéglátó Vállalat, a szóra­koztatás színvonalának növe­végével a kozmetika kezdte el alkalmazni ... És hogy ru­belelszámolású országban is van jó szemhéjfesték, Cseh­szlovákiában, de onnét meg­veszik dollárért, nálunk hiány­cikk, és talán majd rövidesen a magyar ipar... De közben a képzeletemben szépvonalú női szájak jelennek meg és még szebb szempárak. Szóval a rúzs helyett inkább a szem­héjfesték? Hű, most melyik a fontosabb: a szem vagy a száj? A kérdés kissé fennkölt és esztétikai, mert a forint mindkettőhöz egyformán er­szényapasztó, akkor meg jobb ember nem is beszél az árak­ról! De szellőkönnyű vigasz, hogy akár szőke, akár barna, mind nekünk akar szép lenni, nekünk férfiaknak. Csak hát.. . Ennek a nagyvállalatnak a kozmetikai forgalma 1961-től 74-ig évi 20 forintról évi 100 forintra növögetett. Fejenként. Női fejenként Pécsett 120-ra. Pesten ez ma évi 122—124 fo­rint. Tolnában 60. Mi pécsi férfiak tehát büszkék lehetünk, mert ez már fővárosi színvo­nal. És viccen kívül, ha valaki ápolt akar lenni meg fiatalos, hát megteheti. A születési anyakönyvi kivonatot meg jobb emberek úgysem nézik meg. Földessy Dénes Harkányban lése végett a harkányi Napsu­gár Étteremben szervezi ezt az estet, október 4-én, szerdán. A műsorban Ágoston Edit, Cseh Mária, Albert Miklós és Wag­ner József énekel, Károly Ró­bert karmester zongorakísére­tével. Az előadás este nyolc órakor kezdődik. a női szépség? IPARI TERMELÉS? Külön szak a tamburásoknak Ide járnak dalolni a lányok. De nemcsak a lányok, inkább fiúk és főképpen nem is dalol­ni, hanem zenét tanulni. Immár másfél évtizede szegényes kö­rülmények között, de nem sze­gényes lelkesedéssel tanulnak a pécsi, meg a környékbeli fia­talok mindenféle tánczenét és még táncdaléneklést is. Na­gyobb szobányi, két teremben fújják a hangszert, húzzák a vonót. Tegnap délelőtt ismét megnyílott a tanév, ám a ko­rábbinál is nagyobb igényekkel. Bornemissza Géza, az Orszá­gos Szórakoztatózenei Központ Baranya megyei Kirendeltségé­nek vezetője mondja: — A tanévnek vannak hagyo­mányos és vannak új jellemzői. Hagyományos az alapvető cél: a könnyűzenei továbbképzés és a felkészítés a kategóriaszerző, vagyis minősítő vizsgákra. To­vábbra is szűkösen leszünk, hi­szen másfél évtizede csupán a Zsolnay Művelődési Ház segít rajtunk, két helyiséggel. A stú­dióra nemcsak azok kérhetik a felvételt, akik hangszeres, illet­ve énekes minősítő vizsgával rendelkeznek, hanem a szóra­koztatózenét kedvelő minden olyan fiatal, aki betöltötte tizen­hatodik életévét és legalább az általános iskolát sikeresen elvé­gezte. A tanszakok: zongora, táncdal-ének, nóta-ének, gitár, basszusgitár, bőgő, klarinét, szaxofon, trombita, harmonika. Ezeket mindenki tetszés szerint választja. De a hangképzés mindenki számára kötelező, aki énekes tanszakot választ. A fel­sorolt tanszakok hallgatói egyé­nenként tanulnak, de kötelező csoportos elméleti órákon is részt kell venniük. — Az újdonságok? — A tónczenekari gyakorlat nevű tanszak, mind a mór ko­rábban is működött, mind az új együttesek számára. Új és a nemzetiséai oolitika megvalósí­tása végett igen fontos a tnm- buraszakunk. Mivel ezt főleg délszláv nemzetiség lakta kör­nyéken művelik, egyúttal meg­szerveztük a stúdió első kihelye­zett tagozatát is Mohácson. Az ott élő, és’már régóta játszó tamburások részére indítjuk, ahol Kovács József tanít majd. A mohácsi tamburásoknak ed­dig egyébként csak ideiglenes működési engedélyük van. Vé­gül az is új, hogy az ideiglenes zongorista vagy más hangszer­re szóló működési engedélyű zenészeknek, ha már zongoris­taként működnek, kötelező ná­lunk a képzés. Tegnap délelőtt tehát meg­kezdődtek a felvételi vizsgák, de lapzártakor még nem volt eredmény. Annyi azonban bizo­nyos, hogy a tánczenekari gya­korlat következtében a létszám az eddigi évente 50-60 növen­déknek a kétszerese lesz. Ez pe­dig csak növeli az eddig is nagy gondot: hogyan férnek el a két kis teremben? . F. D.

Next

/
Oldalképek
Tartalom