Dunántúli Napló, 1978. október (35. évfolyam, 271-301. szám)
1978-10-02 / 272. szám
„Beszélni nem nehéz?"... Pécsi séta Péchy Blankával Két napig Péchy Blankával lehettem — Pécsett. A neves színművész, előadóművész, író és nyelvművelő, a Kazinczy-díj megalapítója leánykora, diákkora emlékeit kutatva lépdelt az egykori Király utcában, a Tettyén és a Balokány környékén. Benyitottunk egy öreg házba is, a Zsolnay Vilmos utca 47. szám alatt. A füves udvart körbejárva elmerengő tekintettel olykor megszólalt. „Itt a konyhánk, a sarokban kovácsműhely volt... Itt tanultam ... Itt — az utcán — a Balokány sarkán temető volt; emitt egy nagy árok..." — emlékezett halkan, eltöprengve, hogy ennyi évtized után terek és távolságok \mennyire összeszűkülnek. Minden kisebbnek tűnik, mint akkor. Péchy Blanka a Kossuth Lajos utcában, a Vasváry-ház előtt, Kom- lódi Józsefné, a Városi Tanács elnökhelyettese és Csorba Tivadar művelődésügyi osztályvezető társaságában (Fotó: Kopjár) Motel a mohácsi Duna-parton Két év múlva nemcsak halat enni, hanem lakni is lehet a mohácsi halász- csárdában, pontosabban a csárda mellett. A Baranya megyei Idegenforgalmi Hivatal ugyanis 25 millió forintért 100 személyes motelt épít közvetlenül a csárda szomszédságában. A Mohácsi Halászati Szövetkezettel megegyeztek, hogy a vendégek a halászcsárdában étkezhetnek. A motel két év múlva készül el és másodosztályú szobaárakkal várja a vendégeket. Kétágyas szobák lesznek benne, de 50 szobába pótágyat is elhelyeznek majd. A motel egyik vonzerejét valószínűleg a Dunára nyíló kilátás adja majd. Szórakoztatózenei-stúdió Mező Klára próbaéneklése Ozölényi Olga tanárnő és Szigligeti Ferenc vizsgabiztos előtt Fotó. Erb János Ide járnak dalolni, zenélni Alig egy hete lépett 85. évébe. / A Magyar Lajos utcában, diákköri szerelme, később férje Magyar Lajos, a hazai és a nemzetközi munkásmozgalom kimagasló harcosának emléktábláján egy szál piros szegfűt helyezett el. A téren játszó gyerekek csoportba verődtek körülöttünk... A sarokról visz- szapillantva láttam, amint a márványtábla aranybetűs feliratát böngészve nézik a friss szegfű és a megfakult, vörösszalagos babérkoszorú harmonikus kontrasztját... Emlékidéző sétáinkon sok mindenről beszélgettünk. Arról is, hogy „Beszélni nehéz!"... Ezzel a címmel jelent meg négy éve nagy föltűnést keltő tudományos és népszerű tudományos kötete (jövőre kiadják harmadszor is), és ezzel a címmel indult el a Magyar Rádió egyik legnépszerűbb műsora. Először a Gondolat keretében, majd önállóan, mostanában kéthetente, kedden este a Petőfin, szerdán délelőtt a Kossuthon. Deme LászlóváI közös adásaikban a rádióban helytelenül elhangzott, rosszul hangsúlyozott példamondatokat kell (egyezményes jelekkel, jelzésekkel kijavítva) beküldeni a megfejtőknek, könyvjutalom ellenében. A múlt héten volt a 67. adásuk. Rengeteg levelet kapnak, a műsornak egyébként, a rádió közvéleménykutatása szerint, mintegy 250 000 hallgatója van, 78 százalékos tetszésindexszel. A többsége azt jelzi, hogy a „Beszélni nehéz!" mozgalomnak számottevő tábora van. Szeretik, ügyüknek érzik Péchy Blanka kezdeményezését. A levélírók szenvedéllyel, olykor indulatokkal reagálnak. Nemrég ismét kifejtette Péchy Blanka egy régebbi gondolatát: az egységes kiejtés, az igényes magyar beszéd érdekében ugyanolyan újítómozgalomra van szükség, amilyet a polgárosodás küszöbén Kazinczyék valósítottak meg. Egy Levélíró gorombán és ingerülten kioktatta: „Kazinczy nevét ma egyetlen magyar nyelvész ne vegye a szájára!...” Elárulván ezzel azt is, hogy fogalma sincs, miről is van szó. A rádióhallgatók felháborodottan tiltakoztak a durva támadás miatt. — Gyakoriak a hasonló megnyilvánulások? — Néha előfordul — válaszolta Péchy Blanka. — Általában az idősebb korosztályból. Olyanok teszik, akik úgy vélik, jól megtanulták nyelvünket annak idején, de a változásait már nem kísérik figyelemmel. És meggyőződésük, hogy magyar embernek magyarul beszélni nem nehéz . . . Ezek agresszívek. — A példamondatokat sze- retik-e a rádiósok és a színészek? — Nem mondhatnám ... Ha a folyosón egy színészkolléga elfordítja a fejét, akkor tudom, na, ennek egy mondata „jött" valamelyik adásban .. . A karaván persze halad ... Országszerte „Beszélni nehézT"- körök alakulnak iskolákban, művelődési intézményekben. Várják, együtt hallgatják az adásokat és küldik a megfejtéseket. Sok ilyen kör van az országban, de ahogy Péchy Blanka említette: nem elég. Még nagyon sok a tennivaló a jól hangsúlyozott, szép, tiszta magyar beszéd ügyében. Wallinger Endre A Pécsi Bőrgyár FELVESZ: TERMELŐÜZEMI MUNKÁRA, KÉTMÜSZAKOS MUNKAHELYRE rw m női dolgozókat JELENTKEZÉS: A VALLALAT MUNKAÜGYI OSZTÁLYÁN, PÉCS, BOLGÁR NÉPHADSEREG U. 52. Gaiioilér Mennyibe kerül VALUTA? Nyomozni kezdtem az asz- szonyok után. Igaz, nem se- lyempaplan-hangulatú vágyakkal, hanem pénzügyben. De- hát e két fogalom, hogy „nő” meg, hogy „pénz”, némi kacskaringókkal folyvást összefügg, mióta csak férfiember van a világon. Szóval egy év alatt 19 millió forinttal többet költöttek az asszonyok kozmetikára itt ezen a tájon, vagyis Tolna—Baranyában. Azt meg már alig merem leírni, hogy ez a 19 millió forint 114 millióból növöget a 133 millió felé. No jó, régi dolgok ezek, gyanakszom, hogy Kleopátra szamártejfürdője sem járt alacsony rezsivel, bár nem tudni, hogy Egyiptomban hogyan könyveltek a fürdőmesterek. Ez ügyekben mentem el Zöld Jánoshoz, a Baranya— Tolna megyei Élelmiszer- és Vegyianyag Nagykereskedelmi Vállalat főosztályvezető-helyetteséhez, aki lassan harminc esztendeje ismeri a kozmetikai kereskedelem rejtelmeit. Lemondó képpel olvastam el szobája falán az 1937-ből származó plakátot — „Új Idők” a Iá Herczeg Ferenc! — „Éjjel-nappal őrzi a háromféle Hudnut-krém arcbőrének sima üdeségét, fiatalságát, egészségét!” Méghogy a fiatalságát is ... No jól van, legyen! Maga a kozmetikai kereskedelem persze tényleg nem öregszik. Azt mondja Zöld János: — Látja uram, a 37-es reklámszövegek fele ma is érvényes. Például a Tosca kölnié, amit most Romániában gyártanak. — Végül is hogy változik a kozmetika magyarországi divatja? A valutahelyzettől függ inkább? Vagy az ipartól? — Mindkettőtől, de inkább az ipartól. A fejlett ipari országokban évtizedekkel előbb volt már sok minden, ami nálunk csak a 60-as években. De Magyarország sokat ad az asszonyokra . .. — Nemzeti tulajdonság ... De inkább csak a családi kasszából! — Nemcsak abból. Hiszen a kozmetikai áru 30—35 százalékát külföldről hozzuk be, s Munka közben tva — máskülönben Szerdahelyi Henrikné — a pécsi asszonyok egyik legnépszerűbb kozmetikusa a Kossuth utca 8szám alatti üzletben annak felét, tehát 15—17 százalékot dollárért. — Gavallér ország! Ettől egy darabig csendben vagyunk, hisz a magyar kozmetikai kirakatok gazdagsága, választéka nyugatnémet, belga, angol kirakatokéval vetekszik vagy sokszor egyenrangú. Jut rá. Azért tovább firtatom a smink titkait: — Szóval körülbelül 1960 óta . . . — Igen. Addig a választék általában ebből állt; zsíros krém, száraz krém, félzsíros krém, púder, rúzs, kölnivíz. De akkor jött a váltás. Megjelent a hidratáló, vagyis vízpótló krém. A bőrápolás alapkérdése ugyanis az, hogy a bőr zsír-, avagy vízszegény-e? A rúzs mint díszítő kozmetika mellé kifejlődött a szemkozmetika is. Megjelentek nálunk is a dezodorok, s ezek nemcsak illatosítanak, hanem fertőtlenítenek is. Aztán a hajlakk! Eredetileg a női frizura rögzítésére használták, de most már zsírtalanításra is alkalmas, még férfiak is használják evégett. Zöld János mondja tovább a női szépítkezés izgalmas történeteit, ilyeneket, hogy a hajlakkot amerikai katonaorvosok találták ki, sebek bevonására, vérplazmából. Aztán a háború Lehár-Strauss-est A Pécsi Nemzeti Színház legjobb énekes művészeiből hívtak meg négyet Harkányba, hogy Lehár Ferenc és Johann Strauss műveiből rendezzenek műsort. A Baranya megyei Vendéglátó Vállalat, a szórakoztatás színvonalának növevégével a kozmetika kezdte el alkalmazni ... És hogy rubelelszámolású országban is van jó szemhéjfesték, Csehszlovákiában, de onnét megveszik dollárért, nálunk hiánycikk, és talán majd rövidesen a magyar ipar... De közben a képzeletemben szépvonalú női szájak jelennek meg és még szebb szempárak. Szóval a rúzs helyett inkább a szemhéjfesték? Hű, most melyik a fontosabb: a szem vagy a száj? A kérdés kissé fennkölt és esztétikai, mert a forint mindkettőhöz egyformán erszényapasztó, akkor meg jobb ember nem is beszél az árakról! De szellőkönnyű vigasz, hogy akár szőke, akár barna, mind nekünk akar szép lenni, nekünk férfiaknak. Csak hát.. . Ennek a nagyvállalatnak a kozmetikai forgalma 1961-től 74-ig évi 20 forintról évi 100 forintra növögetett. Fejenként. Női fejenként Pécsett 120-ra. Pesten ez ma évi 122—124 forint. Tolnában 60. Mi pécsi férfiak tehát büszkék lehetünk, mert ez már fővárosi színvonal. És viccen kívül, ha valaki ápolt akar lenni meg fiatalos, hát megteheti. A születési anyakönyvi kivonatot meg jobb emberek úgysem nézik meg. Földessy Dénes Harkányban lése végett a harkányi Napsugár Étteremben szervezi ezt az estet, október 4-én, szerdán. A műsorban Ágoston Edit, Cseh Mária, Albert Miklós és Wagner József énekel, Károly Róbert karmester zongorakíséretével. Az előadás este nyolc órakor kezdődik. a női szépség? IPARI TERMELÉS? Külön szak a tamburásoknak Ide járnak dalolni a lányok. De nemcsak a lányok, inkább fiúk és főképpen nem is dalolni, hanem zenét tanulni. Immár másfél évtizede szegényes körülmények között, de nem szegényes lelkesedéssel tanulnak a pécsi, meg a környékbeli fiatalok mindenféle tánczenét és még táncdaléneklést is. Nagyobb szobányi, két teremben fújják a hangszert, húzzák a vonót. Tegnap délelőtt ismét megnyílott a tanév, ám a korábbinál is nagyobb igényekkel. Bornemissza Géza, az Országos Szórakoztatózenei Központ Baranya megyei Kirendeltségének vezetője mondja: — A tanévnek vannak hagyományos és vannak új jellemzői. Hagyományos az alapvető cél: a könnyűzenei továbbképzés és a felkészítés a kategóriaszerző, vagyis minősítő vizsgákra. Továbbra is szűkösen leszünk, hiszen másfél évtizede csupán a Zsolnay Művelődési Ház segít rajtunk, két helyiséggel. A stúdióra nemcsak azok kérhetik a felvételt, akik hangszeres, illetve énekes minősítő vizsgával rendelkeznek, hanem a szórakoztatózenét kedvelő minden olyan fiatal, aki betöltötte tizenhatodik életévét és legalább az általános iskolát sikeresen elvégezte. A tanszakok: zongora, táncdal-ének, nóta-ének, gitár, basszusgitár, bőgő, klarinét, szaxofon, trombita, harmonika. Ezeket mindenki tetszés szerint választja. De a hangképzés mindenki számára kötelező, aki énekes tanszakot választ. A felsorolt tanszakok hallgatói egyénenként tanulnak, de kötelező csoportos elméleti órákon is részt kell venniük. — Az újdonságok? — A tónczenekari gyakorlat nevű tanszak, mind a mór korábban is működött, mind az új együttesek számára. Új és a nemzetiséai oolitika megvalósítása végett igen fontos a tnm- buraszakunk. Mivel ezt főleg délszláv nemzetiség lakta környéken művelik, egyúttal megszerveztük a stúdió első kihelyezett tagozatát is Mohácson. Az ott élő, és’már régóta játszó tamburások részére indítjuk, ahol Kovács József tanít majd. A mohácsi tamburásoknak eddig egyébként csak ideiglenes működési engedélyük van. Végül az is új, hogy az ideiglenes zongorista vagy más hangszerre szóló működési engedélyű zenészeknek, ha már zongoristaként működnek, kötelező nálunk a képzés. Tegnap délelőtt tehát megkezdődtek a felvételi vizsgák, de lapzártakor még nem volt eredmény. Annyi azonban bizonyos, hogy a tánczenekari gyakorlat következtében a létszám az eddigi évente 50-60 növendéknek a kétszerese lesz. Ez pedig csak növeli az eddig is nagy gondot: hogyan férnek el a két kis teremben? . F. D.
