Dunántúli Napló, 1978. október (35. évfolyam, 271-301. szám)
1978-10-23 / 293. szám
Beremend-Pécs---------Felavatták Barta Lajos mellszobrát — Néhány kilométerre e helytől, a szomszédos Kista- polcán, egy egyszerű falusi ház falán emléktábla örökiti meg, hogy száz esztendővel ezelőtt, 1878, október 20-án ott született Barta Lajos író, publicista. Baranya megye tömegtájékoztatásának dolgozói helyezték el ezt az emléktáblát öt évvel ezelőtt. Azóta minden esztendőben megállunk néhányon a Magyar Sajtó napján e ház előtt, s tisztelettel emlékezünk meg Barta Lajosról. Ma, itt Beremenden, a róla elnevezett téren azért gyűltünk egybe, hogy felavassuk Záhorzik Nándor - Barta Lajos mellszobrát — mondotta vasárnap délelőtt Mitzki Ervin, a Dunántúli Napló főszerkesztője. Szobrot kapott tehát Bere- mend új lakótelepén a Dél- Baranyából indult, sokat megélt forradalmár újságíró, literátor, szociográfus. Záhorzik Nándor — maga is baranyai, pécsi származású művész — alkotásának hagyományos formát választott: a fehér kő élethűen ábrázolja Barta Lajost. „A tisztelet-és megemlékezés mellett Beremend nagyközség új értéke” — mondta a szoborról Mitzki Ervin. Az avatóünnepségen részt vett Boci József, a Baranya megyei Pártbizottság titkára, a párt-vb tagja, Takács Gyula, a Baranya megyei Tanács elnök- helyettese, ifi- Barta Lajos, a Kossuth-dijas író fia, valamint á baranyai irodalmi és közélet számos ismert képviselője. A Mecsek Fúvósötös hangulatos zenével, Farkas Ferenc Szerenádjával köszöntötte az ünnepség közönségét. A Dunántúli Napló főszerkesztője avató beszédében méltatta Barta Lajos érdemeit, a szegények gondjai iránti érzékenységét, valóságfeltáró törekvéseit, hatásos publicisztikai tevékenységét, a Tanácsköztársaság alatti bátor kiállását, az emigrációs évek alatt folytatott forradalmár-lelkületű szerkesztői munkáját, közéleti és irodalmi szereplését, internacionalista magatartását. Emlékeztetett arra, hogy Barta Lajos életművét az elmúlt évtizedek során nem mindig egyértelműen ítélték meg, többször igyekeztek érdemeit Túl az életveszélyen a hármas ikrek A három kislányt: az 1750 grammos Alexandrát, a 2010 grammos Agnetát, az 1900 grammos Georginát október 11 -i születésük óta csak édesapjuk, Jankó Ferenc Tamás látta, ő is csak üvegen át. Az édasanya, Jankóné Stenge Éva még egyáltalán nem is látta őket, ugyanis császármetszéssel szült a pécsi Megyei Kórház szülészeti osztályán és így elaltatták. Egyébként szülésznőként ugyanitt dolgozik évek óta. Még most is a kórházban fekszik. Az apróságok azóta átkerültek a Pécsi Gyermekklinika intenzív osztályáról a koraszülött-osztályra: túl vannak az életveszélyen. Nem egypetéjű ikrek, így várhatóan majd könnyen felismerhetőek lesznek. — Csak most kezdjük felfogni, hogy mennyi gond is vár ránk. Nincs hármas babakocsink, csak kisméretű ágy kapható, a belevaló betét pedig nagyméretű. Szép nap lesz, ha már a lakás berendezve, a feleségem, a gyerekek is otthon — mondja az édesapa, aki az Állami Biztosító ügynöke. A Pécs városi Tanács a fiatal házaspárnak, az ikreknek soronkívül három szoba összkomfortos tanácsi lakást biztosított, az Állami Biztosító pedig 30 ezer forintért szobabútort vett. — Cs. J. — Budapest; Kiosztották a Liszt hanglemezverseny idei nagydíjait Liszt Ferenc születésének 167. évfordulója alkalmából vasárnap a Zeneakadémián hangversennyel egybekötött ünnepségen adták át azokat a nagydíjakat, amelyeket a magyar -Liszt Ferenc Társaság alapított névadója, a magyar és a nemzetközi zeneirodalom kiemelkedő egyénisége műveinek népszerűsítésére és a világ hanglemezpiacán megjelent legjobb Liszt-felvételek jutalmazására. Hét ország, 14 hanglemez- gyártó cégének 23 Liszt-kiadványát nevezték a versenyre. Közülük öt részesült díjazásban. A vokális művek legjobb felvételeként a Hungaroton „Esztergomi mise” lemezét jutalmazta nagydíjjal. A zongoraművek kategóriájában odaítélt három nagydíjat NSZK-beli hanglemezcégek nyerték. (MTI) kissebbíteni, elfelejteni. A ma élő újságíró-generáció azonban példaképei között emlegeti Kistapolca szülöttét, megbecsüléssel és tisztelettel emlékezik rá. Barta Lajos újonnan felavatott szobrát elsőként a BCM „Barta Lajos" szocialista brigádja, majd az írószövetség illetve a beremendi állami és pártszervek képviselői koszo- rúzták meg. Tegnap este, a Dunántúli Napló szerkesztőségében emlékműsort tartottak, amelyen Csapiár Ferenc irodalomtörténész tartott előadást, és ifj. Barta Lajos beszélt apjával kapcsolatos emlékeiről. Az 1964-ben elhunyt író munkáiból Bókay Mária és ifj. Kőműves Sándor, a Pécsi Nemzeti Színház művészei adtak elő részleteket. H. J. 5+1 a Nádor kávéházban Csütörtökön délben bezáró Nádor kávéház és a termet birtokba veszik a rádiós szakemberek. Este ugyanis innen sugározza a Petőfi adó az 5+1 pécsi műsorát. A 20.30-kor kezdődő műsor annak a sorozatnak a része, amelyben valamennyi vidéki stúdió lehetőséget kap, hogy az országos adón, szórakoztató formában bemutassa működési területét. A másfélórás program egy vetélkedővel kezdődik, melynek Szilágyi János a játékvezetője. A hat fős pécsi csapatban a helytörténészek mellett zenei szakember és gazdaságpolitikai újságíró is helyet kapott. Az 5+1 legutóbbi adásában a miskolciak 95 pontot szereztek, ezt kell majd túlszárnyalni a pécsi válogatottnak. A vetélkedő után kezdődik a szórakoztató /nő- sor, melyről előzetesként csak annyit árulunk el, lehet hogy Pécs lesz Magyarország fővárosa .. .? A szórakoztató műsorban számos ismert személyiség mondja majd el véleményét Pécsről, megszólal majd Szentágothai professzor és Tímár Mátyás, a Magyar Nemzeti Bank elnöke is. De azt is megtudhatják a jelenlevők és a hallgatók, hogy Bertha Bulcsu miért is lett budapesti író. Az adás szerkesztőié Görgényi Zoltán, rendezője pedig Nógrádi Róbert. Csütörtökön 20 óra 33-kor tehát a Petőfi adó kapcsolja a pécsi Nádor kávéházat. Ma, hétfőn délután pedig 5 órakor 10 helyszínről körkap- csolásos műsort sugároz a pécsi rádió: Halló Baranya! — Halló, Borsod! címmel. E. A. Lamberto Gardelli vezényletével nagysikerű hang versenyt adott tegnap este a Pécsi Filharmonikus Zenekar. A székesegyházban megtartott koncert műsorán Vivaldi d-moll concerto grosso-ja, Mozart D-dúr hegedűversenye és Dvorák Vili. szimfóniája szerepelt. Az est szólistája Kiss András hegedűművész volt. Kaposvár: a répa felét átvette a cukorgyár A Kaposvári Cukorgyár felvásárlói a körzethez tartozó gazdaságoktól átvették a megtermett nyersanyag felét. Eddig 15 600 vagon répa került az átvevőhelyekre. Onnan — a gyár „étvágyának” megfelelő ütemben — nagyrészt irányvonatokkal szállítják Kaposvárra. A legtöbb nyersanyagot egyébként szerdán vették át a baranyai, a somogyi és a Tolna megyei telepeken: összesen 786 vagon répát szállítottak ide a földekről. A gyár az idén különösen jó „étvággyal" fogyasztja a nyersanyagot. Az előző dekádban átlag napi 227,5 vagon répa fogyott el az úsztatákról: több mint eddig bármikor. Az eddigi eredményt érdemes összehasonlítani a tavalyival. Egy évvel ezelőtt — ugyanannyi idő alatt - 10 438 vagon répát dolgoztak föl: a kampány megkezdésétől tegnapig az idén 11 271 vagon nyersanyag fogyott el, s ebbőí 1343 vagon cukrot főztek. Szekszárdi A finomító jó munkáját dicséri, hogy a tervezettnél is nagyobb ütemű feldolgozás ellenére is győzi a kristályosítást. Az idén — tavalyi kísérletek alapján — fölkészültek, hogy sűrített lé formájában tárolják a répából kivont cukor egy részét, és akkor folytassák a további feldolgozását, amikor a nyersanyag elfogy. Eddig azonban nem kellett megtölteni az erre a célra szolgáló tartályokat: a finomító a nyersgyár nagyobb kapacitása ellenére is fogadja a sűrített cukorlét. A készterméket zsákokba rakva, mokkásdobozokba csomagolva juttatják a raktárba. A cukorgyár az idén ideiglenes raktárakat keres. Ezt nem a több cukor teszi indokolttá, hanem az, hogy a korábbi években bérelt raktárak egy részében még más mezőgazdasági terméket tárolnak.- DR Díjkiosztás — műsorral Tegnap délelőtt Szekszárdon, az Üttörőházban eseménydús hét rendezvényeire tettek pontot. A Tolna megyei ifjúmunkás- és szakmunkástanuló napok díjkiosztó ünnepsége Csizmadia Sándor pécsi pol-beat énekes Viva Cuba című dalával kezdődött, ezután Stark Szilvia, Tóth Ágnes, Wémann Ferenc és Bors Márta VIT-kül- döttek élménybeszámolójára került sor, majd Múzsái András „Eljön majd a győzelem" című műsorával lépett a díjazott fiatalok elé. A műsor után Péti Imre, a KISZ Tolna megyei A SZÉK- ÉS KÁR VALLALAT mohácsi gyára PÁLYÁZATOT HIRDET ANYAGBESZERZŐI ALLAS BETÖLTÉSÉRE. A pályázat feltételei: több éves szakmai gyakorlat, részletes önéletrajz. Jelentkezést kérjük a gyár anyag- és áruforgalmi osztálya cimére MOHÁCS, BUDAPESTI U. 5/A. küldeni. Bizottságának első titkára értékelte az idén harmadik alkalommal megszervezett ifjúmunkás napokat. Az elmúlt héten Pakson, a kőműves és szerkezetlakatos tanulók vetélkedőjére került sor, Szekszárdon pedig az élelmiszereladó fiatalok mérték össze tudásukat. A kórházban fiatal orvosok a közéletben, a MEZŐGÉP Vállalatnál a munkásművelődésről, a Patyolatnál a gyesről, a Műszergyárban a munkaerkölcsről, Bonyhádon a munkavédelemről tárgyaltak a fiatalok .A szakmai vetélkedők mellett politikai ismeretek felmérésére és sportversenyekre is sor került. A vasárnap délelőtti díjkiosztáson Péti Imre adta át a jutalmakat. Frei József szerkezetlakatosnak, Rajkó József kőművestanulónak, Cserák Rudolfné és Tuncinger Magdolna számitógépes rögzítőknek, Papp Zoltánná könyvelőnek, Toporszki Teréz eladónak, Virág István targoncavezetőnek és Csonka István asztalosnak, akik a szakmai versenyeken első helyezést értek el. H. J. Űzd: Vízimalom eladó! Borjád, Rácegres, Űzd, a világirodalomban is ismert település nevek. Petőfi „A négyökrös szekér", Illyés Gyula: „A puszták népe" című műve itt született. A dimbes-dombos tolnai táj talán ezen a vidéken a legszebb, a legmegka- póbb. A Sió, a Sárvíz csatornák lehetővé tették vízimalmok telepítését. Valamikor a múlt század elején építették Uzdtól alig két kilométerre a sár- szentlőrinci út mellett a vízimalmot. A vizet a Siótól kapta és a környék gabonáját őrölte. A század elején vásárolta meg Boda Ferenc uzdi gazda a malmot, ahogy erejéből tellett toldozgatta-foldoz- gatta, a 30-as években fagázzal hajtott 150 lóerős motort vásárolt, hogy akkor is tudjon őrölni, amikor kevés a víz. A felszabadulás után államosították a malmot, majd a termelőszövetkezet magtárát helyezték el benne, a berendezések egy részét a pincehelyi gőzmalomba vitték. Ma elhagyatott a környéke, a malomlapát faszerkezete elkorhadt, a malomtó eliszaposodott, á csatornában már nem folyik víz. Kihalt a környék. A gazda, az elhunyt molnár fia, most eladja a malmot. Kapott rá bontási engedélyt is. Az ára: 80 ezer forint. — Már többször le akartam bontani, de valami mindig visszatartott — mondja. Olcsóbban is megválna a megye utolsó vízimalmától, ha kapna rá garanciát, hogy nem bontják le. A berendezés egy része még megvan, a hatalmas malomépület szerkezete még ép, két szobája lakható, csak a tetőt kell javítani. A táj, az épület alkalmas lenne képzőművészeti alkotótábornak, de hasznosítani tudná két-három szobrász is. Boda Ferenc hirdetésére többen jelentkeztek, sajnos legtöbben olyanok, akik az épületet anyagáért vásárolnák. Eladó Tolna megye utolsó vízimalma. Meg kellene menteni! Hazafi József Siklós: Sportversenyek a donji miholjaciakkal A hét végén Donji Miholjac- ról kétszáz jugoszláv dolgozó érkezett Dél-Baranyába, hogy a Dráva-híd avatásának napján kultúr- és sportprogrammal szórakoztassa a siklósiakat és a harkányiakat. Szombaton este öntevékeny művészeti együttesek léptek fel nagy sikerrel, délszláv néptáncokat, dalokat előadva, tegnap pedig Siklóson, a kesztyűgyári pályán kézilabda-, a sporttelepen labdarúgó-mérkőzést tartottak, a sportklubban pedig a sakkozók vetélkedtek egymással. H. L.
