Dunántúli Napló, 1978. október (35. évfolyam, 271-301. szám)
1978-10-22 / 292. szám
1978. OKTÓBER 22. TÁRSADALOMPOLITIKA DN HÉTVÉGE 5. Életmódunk fordulása egy hatósági aktus nyomán... Kisajátítások után a szanálás következik. (Képünk az Alsóbalokány utcában készült.) — Szokolai felv. — II kisajátítások A magántulajdont ma is tiszteletben tartjuk. S bár a tulajdonszerzés elé törvényeink korlátokat emeltek, a visszaélés lehetőségeit csökkentve; a tulajdonost senki sem háboríthatja. A kisajátítás intézménye azonban él. Ugyanis, a tulajdonos jogának ésszerűtlen tiszteletben tartása sokszor igen fontos közérdeket sértene. Rágondolni is rossz, mi lenne akkor, ha közös elhatározások egy makacs telektulajdonos hangulatától függnének. Pécsett alig egy év alatt — 1977. június 1-től 1978. július 31-ig — 1377 ember kapta kézhez a kisajátítási végzést... O Czöndör Jánossal, a Szabadság út sarkán lévő új Ja- kásában beszélgetek. Tavaly november 15-én költözött be a lányával ide, a magasföldszinti két és fél szobásba. Ezt megelőzően vagy harminc esztendeig Gyárvároson, az Eper u. 1-ben, saját házban laktak. Czöndör János nyugdíjas. — Asztalos a szakmám — mondja — így hát szinte természetes, hogy magam csináltam ott minden ácsmunkát. Szép ház volt, kétszintes... lugassal, kerttel, gyümölcsfákkal. — Mikor értesítették, hogy ki fogják sajátítani? — Ügy másfél éve. De már előtte is szó volt róla, hogy a házam helyére bérházat építenek. Harminc lakással. Megértettem, nem is szóltam ellene. A kutyát, Rolfot kivittük a nászomhoz Szabolcsra, a bútorokat felpakoltuk az autóra — utoljára a zongorát —, bezártam magam mögött az ajtót és vége... A múltról kezdünk beszélni. A mozgalmi időkről — Czöndör János egyike volt az ötvenes évek munkósigazgatóinak. Mutat egy kiadványt: a gyár jubileumát tartja éppen, s róla is megemlékeztek. — Tudja, ha az ember csinál valamit, annak egy életre kell szólnia — mondja, visszakanyarodva az Eper utcai házhoz. — így éreztem mindig. Tavasz- szal csak-csak kivitt valami Gyárvárosba, hogy körülnéz«^» zek, hót éppen akkor vágták ki a diófámat. Jó harminc éve ültettem ... e A kisajátítás két kulcsfogalma: csak az állam javára és csak a közérdekből. Az már szinte természetes — dr. Ásvány Lajos, Pécs város Tanács igazgatási osztályának vezetője tájékoztatott -, hogy az állampolgárt, a tulajdonost megfelelő módon kártalanítani kell. Vagy pénzben, vagy csereingatlannal, cserelakással. Ki mit kér. — De egy megszorítást tegyünk hozzá — mondja dr. Ásvány Lajos —, kártalanítani a megfelelő mértékben. Senki sem gazdagodhat meg ezen az aktuson, senki sem szerezhet munka nélkül jövedelmet, jogalap nélkül plusz forintokat. A kisajátítások során az államot — a kisajátító — többnyire az UNIBER képviseli, s közte, valamint a fél közötti egyeztető eljárás a tanács illetékes előadója előtt folyik. Mint hírlik, 1977. január 1-től többnyire közös megelégedésre. — Korábban egy rosszul sikerült törvényi rendelkezés miatt, szinte mindig bíróság előtt ért véget az egyezkedés. Az ügyintéző csak fix árakat, „tól-ig" lehetőségeket vehetett figyelembe, soha nem tudtuk az ingatlan, a ház valós forgalmi értékét felajánlani. S ezt az értéket, megannyi egyéb értékkel együtt egy 1965-ben megszabott nomenklatura alapján ajánlották föl tíz évvel később is. Megmerevedett az élet az akták között. Az akkori ügyek 99 százalékából per lett, szakértők és szakértői vélemények csaptak ösz- sze. — Hetvenhét óta saját szakértőkkel dolgozunk - mondja dr. Ásvány Lajos —, s a valós forgalmi értéket vesszük figyelembe. A tól-ig rendszer megszűnt. Ennek eredménye egy év tükrében: az 1377 ügyfél közül csak 227-en mentek bírósághoz. Az esetek 7 százalékában ... S tegyük hozzá: e perekből a felek alig profitáltak. A tanács szakértői gárdája jól dolgozott. o Böröcz Ernőnének, az Alsóbalokány utca 23/2-ben volt háza. Most Lvov-Kertvárosban, az Egri Gyula utca 28-ban lakik, kétszobás, összkomfortos lakásban. — Nézzen körül — mutat a szobába. — Kell-e az embernek ennél jobb?! Szép konyhám, fürdőszobám van, a fűtésről, melegvízről nem én gondoskodom. Néhol kis munkával a saját elképzeléseinek megfelelően átalakították a lakást. Beburkolták a fűtésközmű vezetékeket, berendezkedtek, jól vannak. — Higgye el, nekem megváltás volt a kisajátítás. Nem mondom, o régi lakásomban is szerettem lakni, de itt jobb. Csak még a környéket rendeznék el... Nagy a sár, a por. A lakás mellé kaptak 125 000 forintot is különbözet ként. — Kertvárosnak nem nagyon örültem, de még mindig jobb, mintha OTP-cserelakást választottam volna. A pénz is jól jött, befizettem egy Trabantra. Január 9-én költöztek be: az UNIBER mindent fedezett. Fuvart, villanyóra-bekötést... Ajánlja, hogy menjek két emelettel lejjebb, Kiss Józse- fékhez. Ök is az Alsóbalokány utcából jöttek ide. o Fuchsné dr. Krisztián Piroska a II. kerületi hivatal főelőadója. Aki már valaha kisajátítási egyeztető tárgyalásra idézést kapott, ismeri. Napi 5— 6 tárgyalást vezet, amely 20— 25 ügyfelet is érinthet s próbálja a kedélyeket csillapítani, próbálja az érdekeket egyeztetni.- Könnyen megy? — Nem mindig. Érthető. Az emlékektől való megválás; adott esetben egy korábban megszokott életmód feladása a kisajátítás: elviszi a kertet, a verandát, a fészert, elviszi a múltat. Újat kezdeni pedig nem egyszerű. Az-egyeztető tárgyalások nem egyformák.- Van, aki elfogadja a tényeket, van, aki reménykedik. Nemcsak a megítélt összegek, hanem a kisajátítás ténye ellen is lehet fellebbezni. Akadt eredményes fellebbező is. ..- Orom? — Azt nemigen mutatják ki. Pedig sokan az egyezség után jobb körülmények közé jutnak, és talán már várták is a kisajátítást. Mondja, hogy 1977. január 1-től szinte 180 fokos fordulatot vett a kisajátítások ügye. Ha egy ház 300 ezret ér, akkor 300 ezret ajánlanak az egyesség alapjául. Elővesz egy könyvet, amit az illetékhivatalból kapnak. Benne az elmúlt évek összes ingatlan vétel-eladása. Kiváló alap az egyezkedésre. Néhány példát, mindannyiunk tájékoztatására. Tavaly november 23-ón a pécsi Bor utcában egy 202 négyszögöles telek 60 600 forintért kelt el. A Hunyadi úton egy ház — lakottan — 90 ezret ért, a Márton utcában egy ház 150 ezerért cserélt gazdát a Kamilla utcában pedig 460 ezerért. Garázs a Szamuely Tibor utcában 55 ezret ér, az erdősávban 50 ezret. A Makórtetőn 380 n-öl szőlőért 75 ezret kértek és adtak meg, a Holló dűlőben 236 négyszögölért 80 ezret, az Aranyhegyen — biztos öreg szőlő volt —, 1407 négyszögöl ment el 84 ezerért. Tegyük hozzá: a szerződésben kevesebb forint szerepelt majdnem mindenütt, de a szerződő felek a fenti összegek után fizették be az illetéket. o Kispiricsizma 6. Markó Nándor új lakcíme ez: tágas családi ház, de van még bőven re- parálni, kiigazítani való. Délelőtt találom otthon, éppen a műhelyben dolgozik. (Markó Nándor taxisofőr, s ezen a héten délutános-éjszakás. Tegnap is kettőig talpon volt.) — Ez tiszta idegmunka ... A kisajátítási hercehurcára érti. Ki tudja hányadik egyeztetésen fordult már meg, ítéletet hozott a járásbíróság is — azt a kisajátítást kérő megfellebbezte, — s ha igaz, most novemberben újabb ítélet születik, a megyén. Egy éve már, hogy megy a „játék", a Lámpásvölgy 16-os házát a bánya kisajátította, az ígért összeg felét megkapta . . . — Én a házamat 700 000-re tartottam, a bánya ötszázezret ígért. A szakértők 600 ezerben állapították meg az összeget, először, aztán még feljebb mentek .. . Cserelakást emeletes házban nem akartunk, úgy gondoltam, hogy a kisajátítási pénzen veszek egy másikat. Jobb ez az államnak is — ugye? —, ha magam gondoskodok a fedélről. Ezt a házat vettem, de sokmindent át kell alakítani, többe is kerül, mint gondoltam . .. Mondja: 82 hirdetést nézett meg, hogy vegyen egy valamirevaló házat, s volt olyan köztük, amiért egymillió hétszázezret kért a tulaj. Ez felelt meg legjobban. De most már bánja ... — Nézze, lassan elérem az egymilliomodik kilométeremet, balesetmentesen. Ez az egymillió nem őrölt fel annyira, mint a perek, a bizonytalanság ... Több, mint egy éve tart, kimerültem én is, a feleségem is. Fizetnem kéne a házért, a másik felét, de miből? Mikor fizetnek nekem? A szén kell, tudja ő is, nép- gazdasági érdek, tehát megérti. De miért nem lehet gyorsabban dönteni, miért nem lehet a kisajátítottál ténylegesen „kártalanítani”? o Pécsett évente 1300—1500 tulajdonost kell kártalanítani. Nagyrészük örök nosztalgiával gondol a régi házra, régi kertre. Az eljárás okosabbá, hu- mónusabbá vált, az egyeztető „szak” hatékonyabb lett. Egyre több az anyagilag elégedett ember. Kozma Ferenc fl munkásmozgalom és a szocialista orientációjú államok A jelenkor nemzeti felszabadító mozgalmainak leglényegesebb sajátossága a szocialista irányzatok szerepének és súlyának megnövekedése. A felszabadult államok egy jelentős része antifeudális, antikapitalista és antiimperialista utat választott. Ez a fejlődés pillanatnyilag minden előremutató vonása ellenére sem nevezhető teljesen szocialistának, hiszen nem proletár, nem következetesen szocialista, hanem forradalmi-demokratikus vezetéssel folyik. Úgy tűnik, hogy a szocializmus felé haladó (szocialista orientációjú) folyamatról beszélhetünk. A munkásosztály lehetőségei Azon túl, hogy leszögezzük ezeknek az újonnan felszabadult államoknak a szocialista orientációját, további forradalmi lehetőségeiket is realisztikusan szabad csak megközelíteni. A haladás útjában súlyos akadályok — belsők és külsők — állnak. A belső nehézségek mindenekelőtt a társadalmi struktúra fejletlenségéből és ezen belül is abból erednek, hogy a munkásosztály számaránya alacsony, tagjai többségében első, illetve második generációs munkások; ereje politikailag és szervezetileg szétforgácsolt; sorai nemzeti-etnikai szempontból is megosztottak. Prekapitalista, (kapitalizmus előtti) ideológiák és törzsi hagyományok is erősen befolyásolják. Természetesen nemcsak negatívumokat említhetünk a szocialista orientációjú országok munkásosztályával kapcsolatban. Sőt, az elmúlt évtizedben száma megduplázódott, szak- képzettsége és koncentrációja nőtt. Az éleződő osztályharc erősítette öntudatát és fogékonyságát a haladó, sőt a marxista-leninista eszmék iránt is. A forradalmi ideológia térhódítását a belső feltételek ér- lelődése mellett a reális szocializmus befolyása és a nemzetközi kommunista és munkás- mozgalom hatása is elősegítette. A vezető erő kérdése Az említett országokban a társadalmi forradalom vezető ereje mindenütt egy forradalmidemokratikus párt. Ezek a pártok azonban nem egységes elméleti-politikai irányzat alapján állnak. Soraikban a belső és külső tényezők befolyására különböző csoportosulásokat találunk, többek között marxista-leninista elemeket is. A nemzeti-demokratikus forradalom bizonyos szakaszaiban ezek a pártok önállóan is képesek és tudnak meghatározó lépéseket tenni előre és többkevesebb következetességgel képviselik elsősorban a legnagyobb társadalmi osztály, a parasztság érdekeit. A forrada. lom további sorsa azonban attól függ, hogy sikerül-e ezeknek a pártoknak távlatban proletárpártokká alakulniuk, hiszen a történelem bebizonyította, hogy következetesen szocialista változásokat, a városi és falusi félproletár és kispolgári rétegek és a munkásosztály szövetségét csak ezek az újtípusú pártok képesek véghezvinni. Másszóval, a szocialista orientációjú országok egyik legfontosabb feladata a két fő politikai erő: a kommunisták (akár van helyi pártjuk, akár a forradalmi demokrata párton belül tevékenykednek) és a forradalmi demokraták együttműködése, szövetsége. Ez az együttműködés - belső együttműködés - őszintén meg kell mondanunk, jelenleg nem mindenütt problémamentes. A viszony bonyolultsága természetesen adódik abból, hogy a két haladó irányzat között bizonyos elméleti és politikai eltérések vannak, egyes társadalmi jelenségeket és világpolitikai folyamatokat különböző módon közelítenek meg. A szocialista orientációjú országok többségében a vezető forradalmi demokrata párton kívül nem engedélyezik más szervezetek működését sem. Mindazonáltal a vita és a kommunisták esetenkénti jogos kritikai magatartása nem feledtetheti el, hogy a cél - a szocializmus — közös. A munkás- osztály képviselőinek feltétlenül figyelembe kell venniük és el kell ismerniük, hogy a forradalmi demokrácia mélyreható társadalmi-gazdasági reformokra törekszik, szoros kapcsolatban áll a néptömegekkel és elméleti koncepciója is alkalmas politikai változások megalapozására. A szocialista orientáció típusai A. S. Kaufmann NDK-beii kutató az Asien—Afrika—Latin- Amerika nevű ottani folyóirat egyik utóbbi számában érdekesen kategorizálja a szocialista orientációjú fejlődő országokat, amelyek között három típust különböztet meg. Az egyik csoportba tartoznak azok az államok (Sziria, Irak), amelyekben a munkás- osztály teljes jogú politikai szervezeteként tevékenykedő kommunista pártokat találunk. Ezekben az országokban a munkásosztálynak már szakszervezetei révén is forradalmi hagyományai és politikai harci tapasztalatai vannak. Az élcsapat és a tömegszervezet a létező társadalmi viszonyokból kiindulva, szövetségben a forradalmi-demokratikus vezetéssel, alkotó módon járul hozzá a szocialista orientáció erősödéséhez és kiteljesedéséhez. Az országok másik csoportjában (Kongói Népi Demokratikus Köztársaság, Jemeni NDK, Benin, Angola, Mozambik) a munkásosztgly ugyan gyenge tapasztalatlan, mégis jelentős forradalmi lehetőségekkel rendelkezik, mivel a hatalmon lévő, következetesen forradalmidemokratikus pártok — programjaikban — a tudományos szocializmus elmélete, a szocializmus építésének gyakorlata, a munkásosztály és politikai pártja vezető szerepe és a proletár internacionalizmus elvei mellett kötelezték el magukat. Végül az országok harmadik csoportjában (a szerző Algériát, Etiópiát, Guineát, Madagaszkárt és Tanzániát sorolja ide) a munkásosztálynak a forradalmi folyamatban bekövetkezett szerepe és politikai befolyása a problémák ellenére is növekszik, jóllehet a forradalmi demokrata vezetőréteg a marxizmus—leninizmus eszme- rendszeréből csak egyes — főleg gazdasági — elveket ismer el érvényesnek. Természetesen Kaufmann, csoportosításától eltérő más szempontú elemzés is elképzelhető. Mégis az tesz lehetővé bármifajta kategorizálást, hogy ezek az országok valamiféleképpen szocialista orientáció- júak, és bennük növekszik a munkásosztály, a dolgozók szerepe, s ez mélyreható társadalmi és gazdasági reformokat, következetes szocialista fejlődést előlegez. Amennyiben o hatalmon lévő. erők elismerik a munkásosztály jelentőségét, ez nagymértékben megkönnyitheti a továbbhaladást, A. K.
