Dunántúli Napló, 1978. október (35. évfolyam, 271-301. szám)
1978-10-18 / 288. szám
e DunantQli napló 1978. október 18., szerda ÍA# égés* lakóteleppel tegezödünk' Négygyerake5 összkomfort KISZ-lakótelep, Március -21. tér 7. szám, II. emelet, 6-os ajtó. A Tihanyi család átlagéletkora 13 év. Az anya, Marika 28 éves, az apa, Imre 31 esztendős. A gyerekek között a 7 éves Attila a korelnök. Marietta húga első osztályos. Négy és fél éves Gábor öccse óvodás, a 14 hónapos Bálint pedig még otthon ismerkedik a világgal. — „Rókavadászaton" ismerkedtünk össze, 1966-ban Gyulán — kezdi a történetet Imre. — Mindketten elektroműszerészek vagyunk és az MHSZ-nél ezt a sportot választottuk. Én nem voltam valami jó „rókavadász" és az elrejtett adókészüléknél jobban érdekelt Marika. Rádiósnyelven: egyforma volt a hullámhosszunk. Gyakran találkoztunk, aztán meguntam az utazgatást Abda és Pécs között, 69-ben összeházasodtunk. Marika: — Én olvastam 1972-ben az újságban a KISZ lakásépítési akciójának a hirdetését. Jelentkeztünk és elkezdtük a pénzgyűjtést. 35 ezer volt a beug- ~ ró. Az 1974 novemberi költözésre együtt volt a szükséges összeg, meg már három gyerek is. Szóval szerencsénk volt, mert könnyen kaptunk itt lakást és közben megjelentek az új lakásügyi jogszabályok és végülis semmit sem kellett fizetnünk. Visszakaptuk a spórolt pénzt és abból rendezkedtünk be. A Tihanyi család havi jövedelme valamivel több, mint 6000 forint. A családfő a Zsol- nay gyárban dolgozik naponta 6-tól 2-ig, 3600 forintért. Marika havi 1000 forint gyermekgondozási segélyt kap kézhez. 1520 forint a négy gyermek után járó családi pótlék. Imre: — Mindig az az elég, ami van. Abból kell megélnünk, panasz nélkül, tisztességgel. Nekünk sohasem voltak súlyos anyagi gondjaink. Most havi 290 forint a törlesztés. Van takarékbetétkönyvünk, minden hónapban félreteszünk 500- 600 forintot. Nem kell különösebben spórolnunk sem. A gyerekek mellett jutott sztereó rádióra és automata mosógépre, nyaralásra és varrógépre. Már csak a kocsi hiányzik. Mi is feltettük magunknak a kicsi vagy kocsi kérdést és azt válaszoltuk, hogy mit ér a kocsi kicsik nélkül. Pár év és eljön az autóvásárlás ideje is. Marika: — Az ismerősök olykor részvéttel néztek ránk, amikor megtudták, hogy négy gyereket nevelünk. „Hát nektek ennyi van ... és hogy bírjátok? Ugye nem akartátok?" Ma mór mosolyogva válaszolok az együttérző kérdésekre. Minálunk nem véletlenül jöttek a gyerekek. Négy gyereket akartunk. Négy gyerek nem négyszer annyi gond, mint egy gyerek. Négyszer annyi öröm és legfeljebb dupla gond. Van, amikor 7-8 gyerek szaladgál a lakásban — vagy ennyire kell figyelni az udvaron —, mert a szomszédok elmennek valahová és mi vigyázunk az ő srácaikra is. A lépcsőházban hat lakás van. A földszint 1-ben egy elvált asszony él a fiával. Mellettük egy mérnöktanár házaspár két gyerekkel. Az I. emeleten egy orvosházaspár lakik és egy diák testvérpár. A II. emeleten Tihanyiék szomszédja egy kereskedő-házaspár 2 kisgyermekkel. Imre: — Először az OTP-nél találkoztunk a leendő lakótársakkal. Én egy kicsit másként képzeltem egy ifjúsági lakótelep megszületését. Szerettem volna részt venni a saját otthonom építésében. Azt hiszem, hogy a közös munka összekovácsolta volna a leendő lakótársakat. Négy éve lakunk itt, 97 más családdal együtt a lakótelepen és hosszú ideig tartott az ismerkedés, amit persze a gyerekek nagyon megkönnyítettek. Ma már szinte az egész lakóteleppel tegeződünk. Marika:- A lakásavató ismerkedésre a földszinten jött össze a lépcsőház, 1974 telén. Azóta minden lépcsőházbeli szomszéd nevenapját közösen ünnepeljük. Nem határoztuk mi ezt el, azt hiszem, hogy a Seresék kezdték a meghívást és azóta ez hagyománnyá vált. A gyerekek születésnapján minden lakásban megtartjuk a babazsúr! Azt hiszem, hogy ennek köszönhetően ebben a házban még nem volt veszekedés a szomszédok között. Ha valahol néhanapján hangosabb a lemezjátszó, akkor megértjük, hiszen itt minden lakó fiatal. Imre: — Persze nem ártott volna, ha a tervezők egy klubot is álmodtak volna az ifjúsági lakótelepre, mert nyáron még csak-csak találkozunk az udvaron, de télen kicsik a lakások egy kiadósabb összejövetelre. Fényképalbumot lapozunk, miközben a televízióban Templar karatézik. Marika és Imre amatőr fótosok. Finn házaspár mosolyog az egyik felvételen... — Lauha és Tauno Lahti város kórusában énekelnek — idézi az emlékeket Marika. Én a Mecsek Kórusban vagyok az egyik szoprán és Finnországban ismerkedtem meg Tauno- ékkal. Meghívtuk őket. A gyerekek beköltöztek hozzánk és a vendégeké lett a másik szoba. De más dalosokkal is jóban vagyunk, ezen a képen a rostocki Brigitte és Jutta látható. Vitray műsora, a Csak ülök és mesélek jut eszembe, amikor kiderül, hogy Marika a négy gyerek mellett még énekel, finnül tanul a népfrontnál és elvégzett három különböző tanfolyamot szabás és varrás ügyekben. A zsúfolt könyvespolcok tanúsága szerint még olvasásra is jut ideje. Imre szabadidejében otthon barkácsolgat. Ébresztőóráját összekötötte egy elektromos csengővel, mert így könnyebben egy a :iv,5-ös ébredés. Marika is ekkor kel, mert reggelit készít férjének és Gábornak, aki a Zsolnay óvodába jár. Utána pedig már kelnek fel sorban az iskolások is és Bálint is követelőzik. Késő este van, mikor búcsúz- kódunk. A teraszról végiglátni a várost. A harkányi út fényeit, a 25 emeletest, az erőművet, a Kálvária dombot. A körbejáró tekintet a fregoli- szárítón akad meg, ahol legalább ötven zokni és trikó lóg a köteleken. A Tihanyi házaspárnál egyébként ez a csütörtöki ösz- szejövetel amolyan búcsúest volt, mert már összepakoltak a költözködéshez. Még e hónapban megkapják a három és fél szobás új otthont Lvov- Kertvárosban. Erdős Ákos Az ifjúsági parlamentek előtt K özel egy évtizede fogadta el pártunk Központi Bizottsága ifjúságpolitikai határozatát, amely köny- nyen érzékelhető változások folyamatát indította el az ifjúságról való társadalmi mértékű gondoskodás tekintetében is. Határkőként tartjuk számon e határozatot. Ennek oka az, hogy egyértelművé tette mind az állami, mind a társadalmi szervezetek felelősségét és feladatait e politika végrehajtásában. Az ifjúságpolitikai határozatot ezért követte az ifjúsági törvény és más jogszabályok, s ezzel immár az állami politika kiemelkedő jelentőségű feladatai közé került az ifjúság sokoldalú nevelése, fejlődése feltételeinek biztosítása. E politika és a nyomában kibontakozó társadalmi folyamatok oezsdítően hatottak egész ifjúságunk gondolkodására, s egyben az ifjúsági mozgalom fejlődésére is. Ez különösen a fiatalok társadalmi, közéleti aktivitásában nyilvánult és nyilvánul meg. Az ifjúsági parlament mint a fiatalok közéleti tevékenységét és a munkahelyi demokráciát továbbfejlesztő intézmény, ma már elválaszthatatlan, állandóan erősödő és színesedő szocialista demokráciánk fórum- rendszerétől. Ezért immár harmadszor rendezik meg országszerte ezeket a ..oarlamente- ket”. A vállalatoknál, szövetkezeteknél, különböző intézményekben és tanintézetekben október 15. és december 15. között összegyűlnek a fiatalok és találkoznak a munkahelyi, tanintézeti vezetőkkel, hogy közösen értékeljék az ifjúságpolitika megvalósulásának helyzetét, az előző parlamenteket követően elfogadott ifjúságpolitikai in'ézkedési tervek végrehajtását. Az ezévi ifjúsági parlamentek jelentőségét növeli az a tény, hogy lehetőség nyílik a KISZ Központi Bizottsága 1977 októberi, 0 KISZ feladatairól az ifjúság érdekeinek képviseletében és ^delmében — szóló határozatainak széles körű megismertetésére. Jogos várakozás előzi meg a fiatalok részéről ezeket a rendezvényeket, hiszen az előző parlamentek értékelése során a fiatalok számára is egyértelművé vált, hogy az ifjúsági parlament alkalmas arra, hogy a fiatalok legszélesebb körét bevonja az őket érintő kérdések megvitatásába, illetve megoldásába. De a parlamentek egyben nagy lehetőséget rejtenek magukban az állami, a gazdasági vezetők számára is, akik a KISZ segítségével mozgósítani tudják a dolgozók egy jelentős részét a gazdasági célok megvalósítására, a hatékonyabb és jobb munkavégzésre. Az 1978. évi munkahelyi, intézményi ifjúsági parlamenteket a Minisztertanács, a SZOT és a KISZ KB együttes határozatának megfelelően az 1976-ban jól bevált elvek alapján rendezik meg az állami, a KISZ és a szakszervezeti szervek. E szerveknek gondoskodniuk kell arról, hogy az ifjúsági parlamenteken a gazdasági intézményi vezetők értékeljék a korábban elhangzott és elfogadott javaslatok megvalósításának helyzetét, hogy tájékoztassák a „képviselőket" a megtett intézkedésekről. Mindezekkel együtt, s velük természetesen egységben, az egész társadalom, benne a fiatalok általános és közös érdekeiről, az V. ötéves terv munkahelyi, intézményi célkitűzéseinek időarányos, helyzetéről is szó esik majd. A cél az, hogy vezetők és vezetettek, fiatalok és idősebbek közösen keressék, közös feladataik megoldásának módját. E közös gondolkodás eredményeit most is intézkedési tervekbe kell foglalni és az ifjúsági paTia- mentek résztvevői egyetértési jogukat gyakorolhatják az intézkedési tervek felett. A KISZ-szervezetek mint a korábbiakban, úgy most is felelősséget éreznek az ifjúsági parlamentek sikeres megrendezéséért mozqósítva tagjaikat, s egyben ellátva fontos feladatukat, tagsáquk és minden fiatal joqos érdekeinek képviseletét. A KISZ-szervezetek mint máskor, úgy most is a pártszervezetek, a kommunisták segítségével vesznek részt az előkészítésben és igénylik támogatásukat a vitás kérdések egyeztetésében is. A felkészülés során a KISZ- szervezetek fontos feladata az is, hogy a gazdasági vezetés beszámolójához kapcsolódva értékeljék az elmúlt időszakiján végzett ifjúságpolitikai munkát, az elmúlt parlamenteken elhangzott felvetések kapcsán tett intézkedések hatását, valamint, hogy minősítsék a következő időszakra szóló intézkedési tervet. A z ifjúsági törvény által életre hivott parlamentek azokban az intézményekben váltak valóban a közös gondolkodás fórumaivá, ahol a qazdasági, állami vezetők felelőssége a fiatalok közéleti aktivitásával találkozott. Idén is csak ez lehet a siker záloga. Dr. Varga-Sabján László, a Baranya m.-i KISZ Bizottság titkára Kalákáról — kalákában Az újságíró kérdéseire is kalákában válaszolnak! Az egyik mondatát a másik erősíti vagy cáfolja, — kritikai vagy egyetértő gesztussal kísérik. Néha egész kis kánon alakul prózában, máskor csak némi ritmusos kíséret. Azt hiszem, kottapapírra kellett volna írni a velük folytatott beszélgetést, úgy jött volna ki, alá- és fölé helyezett hangsúlyokból és ellenpontokból — az összhang. A Kaláka együttes 1969. november 29-én alakult. Négyen vannak, a Gryllus testvérek, Dániel és Vilmos, Rad- ványi Balázs és Huzella Péter. Közülük hárman együtt jártak általános iskolába, zenei általánosba. — Nagyon jó alapokat kaptunk. A naponta felhangzó közös éneklés, a kamarazenélés, a kórusgyakorlat indított el bennünket, s jelölte ki az útunkat. Külföldön úgy határozzák meg együttesünk hovatartozását, hogy „főik group”. Mert nem elektromos hangositással dolgozunk, „népi hangszeres, énekes csoport” vagyunk. — Ez azt is jelenti, hogy kilógunk a különféle skatulyákból. (Néha ez jó, néha meg hátrányos.) Ritkán játszunk „népzenét", saját szerzemé- nyűek a számaink. A legtöbbször irodalmi alapanyaggal dolgozunk, verseket zenésí- tünk meg, mégsem csupán irodalom a műsorunk, hiszen a zene változtat, változtathat a vers irodalmi akusztikáján. Most, a rádióban a sanzon- rovat foglalkoztat bennünket, bár aki szigorúan veszi, az mégsem tart bennünket sanzonénekesnek. — Amikor elkezdtük, többféle út állt előttünk. Virágzott a beat, az akusztikus együttesek egész sora aratott sikert. Már megvolt az első pol-beat fesztivál is. Hozzánk az ősi népzene állt közel. Az ösztönösnek mondható egykét év után rájöttünk arra, hogy nem elég a sláger fércszövege. A népi ihletésű zenéhez igényesebb szöveg szükséges. Ekkor folyamodtunk a versek megzenésítéséhez. — Eleinte mi is 2—4 perces „számokat" készítettünk. (Az elsők között volt Petőfi: Megy a juhász a szamáron, Arany: Egri leány.) Majd hosszabb versekkel próbálkoztunk. Most is repertoáron van Weöres Sándor: Az éjszaka csodái. A nagy vállalkozások egyike volt az Antigoné kórusának „eljátszása" zenével, Latinovits, Mensáros, Kozák András, Monori Lilt társaságában. Erről rádiófelvétel is készült. A Thália Színházban A hétfejű tündérben ugyancsak mi adjuk a zenét. Most pedig részesei vagyunk egy érdekes kísérletnek: Shakespeare Hamletiének monodráma változatát mondja el Kozák András. Az ösz- szes többi szerep a miénk. Zenével jelenítjük meg Claudius udvarát és Offélia őrülését, a színészek szereplését, s a szellem hangjait egyaránt. — Ennek okán kibővült a nézőink, hallgatóink köre is; míg a beategyüttesek általában kortársainknak és a náluk fiatalabbaknak zenélnek elsősorban, a mi fellépéseinken már megjelenik az idősebb generáció is.
