Dunántúli Napló, 1978. október (35. évfolyam, 271-301. szám)

1978-10-18 / 288. szám

2 Dunántúlt Ilaplo 1978. október 18., szerda Bevált a MÁV-nál az új fórum- rendszer Egy év tapasztalatait, az el­ért eredményeket és a további tennivalókat tűzte napirendre a Vasutasok Szakszervezetének Pécsi Területi Bizottsága teg­nap megtartott ülésén, melyen többek között az üzemi demok­rácia új fórumrendszerének működését is megvitatták. Mint az előterjesztésben is elhangzott, a Pécsi Vasutigaz- gatóság területén biztatóak a kezdeti eredmények. A közpon­ti határozatok hatálybalépése óta eltelt idő alatt bebizonyo­sodott, hogy csökkent az üze­mi demokrácia korábbi kam­pányszerűsége, fokozódott a dolgozók érdeklődése a konk­rét gazdasági, termelési és szociálpolitikai feladatok iránt. Ugyanakkor felszínre kerültek olyan hiányosságok, melyek­nek felszámolására a jövőben nagyobb figyelmet kell fordí­tani. Különösen a beszámolót 'követő vitában hangzottak el figyelemre méltó észrevételek. Többek között az, hogy az új fó­rumrendszerben, bár megfelelő kereteket biztosít az üzemi de­mokrácia kiteljesedéséhez, még sok a formai elem, több tar­talommal kell megtölteni a kü­lönféle szintű tanácskozásokat, értekezleteket. Törekedni kell arra, hogy minden fórumon a konkrétan odatartozó kérdések szerepeljenek, így kiküszöböl­hetők a párhuzamosságok. Ugyancsak problémaként vető­dött fel, hogy nem elég még a bátor, a tényeket reálisan feltáró hozzászólás ezeken a fórumokon. A szakszervezeti bizalmik fel­adatairól szólva elhangzott, hogy tegyenek többet a tulaj­donosi szemlélet erősítésében, hogy a dolgozó valóban ma­gáénak érezze munkahelyét. Fordítsanak nagyobb gondot ne csak a dolgozók vélemé­nyének tolmácsolására, hanem a felsőbb fórumokon elhang­zottak visszajuttatására is. A párt- és a gazdasági vezetés­sel együtt a szakszervezet fel­adata is annak elérése, hogy a tanácskozások ne csak a jogok, hanem a kötelességek fórumai is legyenek. Tudományos konferencia a '7 karon A vállaló* helye és funkciói a gazdaságban Korabeli rajzok, kötvények, dokumentumok fl bankok és takarék- pénztárak története 0 Jubileumi kiállítás nyílt az OTP Szigeti üti fiókjában £ Mö a takarékossági kedv A Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara, okta'tó-nevelőmunkáján kívül egyre jelentősebb kutatómunkát is végez, s nem véletlen, hogy e tevékenységük középpontjá­ban a vállalati működés tanul­mányozása, kutatása áll. Elmé­leti közgazdászaink érdeklődé­sét egyre inkább a mikroszféra vonja magára. A tudományos kutatómunka mindjobban a gya­korlat által felvetett igényeket igyekszik kielégíteni, mikor a vállalati működés problémáinak vizsgálatát tűzi ki célul. Évekre visszanyúló hagyo­mány, hogy a Pécsi Tudomány- egyetem Közgazdaságtudomá­nyi kara konferenciákra invitál­ja a hazai és külföldi szakem* bereket, a tudományos kutatás eredményeinek megvitatására, a különböző vélemények kifejtésé­re. Tegnap délelőtt az egye­tem Rákóczi úti aulájában dr. Földvári József rektor köszön­tötte a kétnapos eszmecserére érkezett elméleti és gyakorlati közgazdászokat, a lodzi, a krak­kói, az eszéki és a jénai test­vér intézményekből érkezett vendégeket. A tudományos kon­ferencia megnyitásán megjelent Czégény József, az MSZMP Ba­ranya megyei végrehajtó bizott­ságának tagja, a megyei párt- bizottság titkára, dr. Dányi Pál, Baranya megye Tanácsának el­nökhelyettese. A megnyitót követően dr. Ta­kács Béla, a Közgazdaságtudo­mányi Kar dékánja, A vállalati helye és funkciói a gazdaság­ban címmel tartott előadást. Bevezetőjében hangsúlyozta: annak ellenére, hogy a válla­lattal foglalkozó kutatások terén hazánkban a hetvenes évek ele. je óta jelentős eredmények szü­lettek, a vállalat-fogalmi meg­határozás tekintetében számos teendőnk van. Ezt követően az előadó részletesen elemezte a vállalat és a vállalkozással ösz- szefüggő problémákat Többek közöli- a következőket mon­dotta : — A szocialista társadalom építésének folyamatában az áru- és pénzviszonyok aktívabb felhasználásának szükségszerű következménye a vállalati ön­állóság megnövekedése. E fo­lyamatnak velejárója, hogy a vállalkozás vállalattal kapcso­latos fogalmát bizonyos mérték­ben át kell értékelni, illetve új­raértelmezni szükséges. A vál­lalkozáselméletnek igen csekély magyar nyelvű irodalma van, célszerű lenne tehát annak ala­posabb kidolgozása. Amíg ugyanis a termelő eszközök ma­gántulajdonán alapuló társa­dalomban a vállalkozás viszony­lag egyszerű kérdésnek tűnik, addiq a termelőeszközök tár­sadalmi tulajdonán alapuló szo­cialista társadalomban ez ko­rántsem ilyen egyértelmű. . . . Néhány területen feltehető­en hasznos lenne a vállalko­zásra való erőteljes ösztönzés, és feltételeinek biztosítása. Ez azonban természetesen a válla­lati működés alapvetően egysé­ges szabályozásától is bizonyos eltérést kívánna. A gyakorlat­ban ez sokkal kisebb problémát jelentene, mint első pillanatra látszik, hiszen az egységes sza­bályozás sem volt sohasem egy­forma, s ha segítené az eszkö­zök célszerűbb allokációját, rendkívül sokat segítene. A vál­lalkozás természetesen nem nél­külözheti a kockázatvállalást. Ebben a kockázatban nem a társadalom, hanem a vállalat kockázata jut kifejezésre, hogy a szükségletekhez való rugal­mas alkalmazkodása anyagi konzekciái előnyeivel és hát­rányaival egyaránt nála jelent­keznek. Dr. Takács Béla a to­vábbiakban a vállalati struktú­ra változásával összefüggő kér­désekről beszélt, majd a követ­kező gondolatokkal fejezte be előadását: — A feladatok megvalósítása igényli a vállalati munka állan­dó tökéletesítését, fejlesztését, a belső mechanizmus tovább­fejlesztését, ami magába fog­lalja a vállalat tervezési, gaz­dasági, elemzési és szervezé­si tevékenységének fejlesztését és feladatainak megoldását. A konferencia, amely egyéb­ként két szekcióban végzi mun­káját, elsősorban a gazdaság­így közlekedünk mi irányítási rendszer és a válla­lati szféra kapcsolatrendszeré­vel foglalkozik, továbbá vizs­gálat tárgya a termelés tőke- igényessége, a hazai ásvány­vagyon gazdálkodással össze­függő közgazdasági kérdések, a marketing érvényesülése a vál­lalati gyakorlatban, az iparsze­rű mezőgazdasági rendszerek ökonómiai sajátosságai, az operációkutatás, a számítógé­pek vállalati alkalmazása. S. Gy. Fáy András, a reformkor nagyja, az első magyar taka­rékpénztár alapítója azt val­lotta: „Nemzetünk gazdasági fejlődésének egyik feltétele, hogy a lakosság megtanuljon okosan, takarékosan gazdál­,,Átkelés” a Kórház téren A zebrán biztonságosabb ! Az öregek „átvágnak' a forgalmas úttesten kodni, s erre az embereket ne­velni kell.” Ezen gondolat jegyében nyi­tották meg tegnap délután Pécsett, az OTP Baranya me­gyei Igazgatósága Szigeti úti fiókjában a takarékpénztárak és a bankok kialakulását, va­lamint fejlődését bemutató ki­állítást, amelyet a közelgő — október 31 -i — világtakaré­kossági nap és a bankok ál­lamosításának 30. évfordulója tiszteletére állítottak össze. Ko­rabeli utcai pénzváltókról ké­szült rajzok, a Pesti Hazai El­ső Takarékpénztár által kibo­csátott 100 koronás nyere­ménykötvény, a Magyarorszá­gi Takarékpénztár megalakulá­sának dokumentumai, grafiko­nok, fényképek láthatók egye­bek között a tablókon, ame­lyek anyagát az OTP-fiók dol­gozói, a Dr. Doktor Sándor szocialista brigád tagjai levél­tári gyűjtésből és magángyűj­teményekből állították össze. A pénzintézet képviseleté­ben Sugár Győző fiókvezető nyitotta meg a kiállítást. Rövid megemlékezésében vázolta a magyarországi takarékpénztá­rak és bankok kialakulásának történelmi előzményeit, a fej­lődés néhány állomását. Utalt arra, hogy az 1949. március elsején megalakult Országos Takarékpénztár milyen ered­ményeket ért el eddig á be­tét és kölcsöntevékenység te­rületén. Csak Baranyában pél­dául az egy lakosra jutó át­lagbetét 1956-ban mindössze 25 forint volt, 1977. utolsó ne­gyedévében már 9386 forint. A jelentősen megnőtt taka­rékossági kedvet bizonyítja, hogy megyénkben_a_betétállo- mány tavaly év végén 4 milli­árd 64 millió forintra emelke­dett. A kiállítást november else­jéig tekinthetik meg az érdek­lődők. Javuló szaporító­anyag-ellátás Az elmúlt telepítési szezon­hoz képest most ősszel és 1979 tavaszón jobb lesz a gyümölcs- és szőlő szaporítóanyag-ellátás — amint arról a Kertészeti Sza­porítóanyag Forgalmazó KFT keddi sajtóértekezletén Zsitvai Attila, MÉM főosztályvezető­Zöld-barna, kék-sárga, piros- fekete színkombinációjú és élénk, egyszínű iskolatáskákat lehetett látni tegnap a PIÉRT Pécsi Kirendeltségének minta­termében. A több mint hatvan táska — melyek között iskola­óvoda-, irattáskák, valamint tornazsákok is voltak —, az 1979. évi iskolaszezonban ke­rülnek forgalomba. A különbö­ző üzletek és kereskedelmi vál­lalatok tegnap adhatták le a jövő évre vonatkozó megrende­léseiket, de ha az igények már korábban jelentkeznek az üzle­tekben, még idén, a negyedik negyedévben is lehetőség van arra, hogy szállítsanak az új táskákból a szakboltokba. A több mint hatvan táskából álló mintakollekció különböző helyettes és Merényi Károly, a KFT igazgatója tájékoztatta az újságírókat. Gyümölcsfaoltvány­ból mindent egybevetve fél­millióval lesz több, mint az el­múlt szezonban, összesen 5,2 milliót bocsátanak a nagyüzemi gazdaságok és a kistermelők cégek — így a Rákospalotai Bőrdíszmű, a Pest megyei Ve­gyi- és Divatcikkipari Vállalat, a Fővárosi Bőrdíszműipari Vál­lalat, a TAORISZ, a Bonyhádi Ruházati Szövetkezet, valamint a Bőr- és Textilipari Szövetke­zet — termékei. Valamennyi táskára jellemző, hogy élénk, vidám színű műbőrből készült, s ennek nem csupán az az oka, hogy közkedveltebbek legyenek a gyerekek körében, hanem a Közlekedésbiztonsági Tanács ezt szorgalmazza. így a gyere­kekre jobban föl tudnak fi­gyelni a járművezetők. Ennek a figyelemfölhívásnak, az élénk színek mellett a másik prakti­kus eszköze a fényvisszaverő táskazár. rendelkezésére. A legtöbbet al­mából, kereken 3,4 milliót, ami bőséges ellátást tesz lehetővé, elegendő körte facsemetét kí­nálnak és a tavalyinál 100 ezer. rel több kajszi fácska kerül a lerakótokba, vásárló-központok­ba. A tavalyinál több lerakat és áruda várja a kistermelőket és a kiskerttulajdonosokat, akik­nek összesen 1,4 millió gyü- mölcsfaoltványt kínálnak, töb­bet mint tavaly. Valamelyest javul a szőlő szaporítóanyag-el­látás is, de nem olyan mérték­ben mint az kívánatos lenne. A különböző táskákon kívül néhány új terméket is bemutat­tak itt, mégpedig olyanokat, amiket már ezen a héten ki­szállítanak a PIÉRT szaküzletei­be. Ilyen a háztartási edeny- törlő, melyet falra akasztható tartóval együtt hoznak forga­lomba, s minden bizonnyal népszerű lesz a vásárlók köré­ben. A másik újdonság a több­féle, rendkívül ízléses UNICEF kiadvány: a török és göröq mo- tívumos levélpapír borítékkal és képeslappal, karácsonyi la­pok és az UNICEF asztali nap­tár. A tegnap látott kollekció egyébként vándorkiállításnak számít: hétfőn mutatták be ugyanezeket a termékeket Szekszárdon, tegnap Pécsett, ma és holnap a kaposváriak nézhetik meg, s végül pénteken Nagykanizsán is megtartják ugyanezt az árubemutatót. Figyelem az utat: elnehe­zült léptű öreg kapkodja jobbra-balra a fejét, aztán le­lép a járdáról és botladozva indul át a túloldalra. Félúton fütyül neki a rendőr. Az öreg most már mit tehet, jön to­vább. „Miért?..." Nincs vá­lasz, csak lehorgasztott fő és bűnbánóan szégyenkező mo­soly .. . öreg néni jön, ma- muszba bújtatott lába nehezen hozza a megfáradt testet. Lép­ne le a járdáról, de a rendőr óvó kézzel húzza vissza. „Csak oda megyek fiam, ezt a le­velet . . ." És mutatja, miért akar toronyiránt menni a le­vélszekrénynek. „De mamikám, nem jobb, ha ott megy át a zebrán?" — és jóindulatúan tuszkolja a biztonságot jelen­tő fehér sávok felé. Pécs néhány forgalmas pont­ján figyeltük tegnap, hogyan közlekednek az öregek. Nem véletlenül tettük, hiszen pár nap múlva kezdődik „az idős emberek hete a közlekedés­ben", amikor az utakon min­denfelé az öregekkel való tö­rődés, a rájuk vigyázás je­gyében zajlik majd a forga­lom. Nem mintha máskor nem így lenne, hiszen az öregekre és — hadd bővítsem a kört — önmagunkra minden nap min­den órájának minden percé­ben vigyázni kell. A volán mel­lett ülőnek az óvatosabb ve­zetéssel, a gyalog közlekedők­nek a gyalogosra is vonatko­zó közlekedési szabályok be­tartásával. Az Ybl Miklós utcában a postánál, a Szigeti úton az egyetemnél, a Rákóczi úton a Konzumnál (a gyalogos sza­bálytalankodások örökös tár­háza ez a hely) figyeltük a fejleményeket. Az egyik helyen két srác fut át az úton szinte körültekin­tés nélkül, s a figyelmeztető sípszóra értetlenül figyelnek fel. Nagysokára kapcsolnak, hogy a fütty — értük szólt. A másik helyen egy fiatal nő cikázik át a jármüvek között, kezében nagy játékállat, amit az imént vásárolt gyermekének. Érti mindjárt, miért kapja a figyelmeztetést, s mintegy men­tegetőzésként mondja: „Pedig mindig mondom a kislányom­nak, hogy csak a zebrán men­jen át. . ." Az egyik zebra is, a másik is 20—25 méterre van jobbra és balra, de azért in­kább vállalják a veszélyt. A Konzumnál is, ha beáll a BÉV-székház elé egy busz, a leszálló utasok egy része ha­bozás nélkül vág át a forgal­mas Rákóczi úton. Ki tudja, megmondani, miért kell ez a nagy sietség? Minden korosztály „jeleske­dik" az emberekben rossz szo­kásként rögződik, hogy ott fus­sanak, vagy ballonjának át az úttesten, ahol éppen az eszük­be jut, mert sajnálják azt a párméteres kerülőt, azt a pár­másodperces időveszteséget, amit a zebra elérése jelent. És ettől a szokástól nehezen szabadulni akkor, amikor a láb már lassúbb, a szem bi­zonytalanabb, a reflex tom­pább. öregeket ért balesetnél újra meg újra olvashatjuk a szerencsétlenséget előidéző ok­ként, hogy figyelmetlenül lé­pett le a járdáról. „Kedves rendőr elvtárs, nem vagyok azért én még olyan öreg — védekezett az egyik szabálytalankodó. Át tudok én szaladni, ha kell..." Ha kell? Hát nem kell, kedves bácsi! Ne csak az infarktustól, az ér­szűkülettől féljen, hanem a közút veszélyeitől is. A zebra — biztonságosabb. H. I. Nyeremény­sorsolás a Konzum * Áruházban Álba Lux mosógép és vásárlási utalvány A pécsi Konzum Szövetkezeti Áruház idén ünnepli fennállá­sának második évfordulóját. Ebből az alkalomból különböző akciókat szerveztek az áruház­ban: szeptember 25-től október 14-ig tartották a törülköző- és lepedővásárt és október 3-tól 14-ig a konfekcióvásárt. Azok között a vásárlók között, akik ekkor ezekből az árukból vásá­roltak, s a blokkot bedobták az erre a célra fölállított gyűjtő­be, tegnap nyereménytárgyakat sorsoltak ki. A törülköző- és le­pedővásár fődíja egy Álba Lux félautomata mosógép volt, melynek szerencsés nyertese Bán Gézáné, Pécs, Pellérdi út 2. szám alatti lakos A konfek­cióvásár fődíja eqv 5000 forin­tos Konzum vásárlási utalvány volt, melyet ugyancsak pécsi vásárló nyert meg: Kiss Zsolt, aki a Sarohin tábornok út 12- es számú házban lakik. A sors­húzásra Orbán Lászlót, a Gyár­városi Általános Iskola V. a. osztályos tanulóját kérték meg. Akik nem jelentek meg a teg­napi sorsoláson, s valamit nyertek, azokat postán értesítik majd. Elenlc színek, fenyuisszauerá zár Iskolatáskák 1979-re

Next

/
Oldalképek
Tartalom