Dunántúli Napló, 1978. október (35. évfolyam, 271-301. szám)
1978-10-17 / 287. szám
1978. október 17., kedd Dunántúlt napló 3 Jobb összhangra lenne szükség a termelő és (eldolgozó között Késve történik a szárnyasok átvétele Kongresszusra készül a Magyarországi Délszlávok Szövetsége Hétfőn ülést tartott a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének Titkársága és országos választmánya. A Hazafias Népfront Budapesti Bizottságának székházában megvitatták a szövetség alapszabályának módosítására vonatkozó javaslatot és a november 18—19-i Vili. kongresszusra készülő beszámolót. A kongresszus előkészületeiről elmondták: 43 küldött- gyűlésen 128 kongresszusi küldöttet választottak. A küldöttválasztó gyűléseken és a megyei küldöttértekezleten elhangzott javasaitokat a kongresszus elé terejszti az országos választmány. Becsületesen kidolgozzák a munkaidőt \ Egy női brigád a szalag mellett Visszatérő gond, hogy a meghizlalt állatokat, így a libát, csirkét, pulykát késéssel veszi át a sásdi járás három tsz-étől a Baranya megyei Baromfifeldolgozó és Forgalmazó Közös Vállalat. A felvásárlás időpontja átlag 2—7 naoot torlódik, ami problémát jelent elsősorban a sásdi és a gödrei, részben -'edig a má- gocsi mezőgazdasági tsz-ben. A legtöbb gazdasági bajt a libák és a csirkék „okozzák", melyek a felhizlalásuk után is ugyanannyit, ha nem többet fogyasztanak, de súlyuk már nem gyarapodik. Ezen kívül helyet foglalnak el az új szaporulat elől. Részben a kistermelőket is érinti a szállítási rendszertelenség. A kifogások, észrevételek nyomában az okokra kerestem a választ. Csökkenő bevétel A Sásdi Búzakalász Tsz alapítótagja a társulásnak a tízmillió forintos hozzájárulásával. A pécsi feldolgozóba évente eljuttat pecsenyecsirkéből 60, hízott libából 25, pecsenye- libából 10 vagonnal, míg liba- tollból 60 mázsát. Lovász András főkönyvelő: — A szállítási késés a betelepítés rendjét változtatja meg és egyéb munkaterületen is károk adódnak. Például a férőhelyek üresen állnak, nincsenek új csirkékkel megrakva: á következmény, hogy a nyereség, a bevétel is csökken. Hosszú ideig késedelmesen fizették ki az átvett árut, ezért pénzügyeinkben keletkezett zavar. Működik egy lúdtömő- szakcsoportunk, tagjai évente 30—40 ezer libát tömnek. Jó lenne, ha a szakcsoport termékeiért azonnal fizetnének, hiszen a kistermelők nehezebben viselik el a késedelmes térítést. A Gödrei Béke Tsz nem taaia a vállalatnak: évente elad részére átlag 28 vagon csirkét, libát, valamint 60 mázsa libatollat. Hideg Zoltán főállattenyésztő: — A túltartásunk 22 000 pecsenyecsirkénél átlag három nap. Emiatt egy kiló élőhús előállítására több abrakot etetünk el, ami rontja a gazdaságosságot. Ekkor sokat fogyaszt a csirke, de súlygyarapodása nincs arányban a felhasznált abrakmennyiséggel. A felvásárlás eltolódása az utóbbi időben fordult elő. Fontos, hogy a szállítási időpontot pontosabban határozzák meg. Kincses Tibor igazgató véleménye :-— A baromfifeldolgozás a próbaüzem után ez év februárjában kezdődött egy műszakban. Műszaki problémák jelentkeztek, amiket termelés alett javítottunk ki. 1978. évi felvásárlási tervünk 1500 vagon baromfi. Tudtuk, hogv ezt a mennyiséget levágni nem bírjuk, ezért mintegy 300 vagon baromfit társtelepeknek adtunk át. A fennmaradó mennyiséqet is csak két mű- szi kban lehet feldolgozni. A második műszakot csak au- aisztusban sikerült megszervezni. A termelésben dolgozók 60 százalékát vidékről autóbusszal hozzuk be. A baromfiiparban nehéz helyzet elé kerül az a vállalat, amelyik minden baromfifajt feldolgoz. Gondolok a pecsenye- kacsára és a májlibára. Főleg a pecsenyekacsa csúcsidőszakban nehezíti a feldolgozás folyamatosságát. Eddik különösebb túltartás nélkül megoldottuk a feladatokat. A máj- liba-programot 1977-ben kezdtük e| Baranya megyében. A sikert bizonyítja, hogy idén mintegy 100 000 darabot vág le az üzem. Az export minőségnek megfelelő máj előfeltétele az, hogy a libát a tömésbeállítást követő 3 héten belül levágják. Ezt minden esetben pontosan betartottuk. Tapasztalataink, hogy a szakcsoportok libatömői elégedettek az eredményekkel. Alaposabb tervezés A Baranya meavei Baromfi- feldolgozó és Forgalmazó Közös Vállalat a mostani kezdő év negatív eredményeiből okulva a jövő évi feladatait már alaposabban hangolja össze a mintegy ötven partnerrel. Csuti János a varrógépek között néhány minimunkaköpenyes lányka serényen fogja össze a különböző zakórészeket, nevetgélnek, majd a gallérokat, ujjakat elviszik néhány méterrel odébb. Miután visz- szaültek a helyükre, saját gépükhöz, mintha mi sem történt volna, folytatják a munkát. A Kaposvári Ruhagyár pécsi telepének varrodájában a villanyvarrógépek pillanatonként felbúgnak, majd elhalkulnak a műhely különböző pontjain, az előrehajtott fejek fürkészőn figyelik a tűk útját. Akik „hokedlin" ülnek, azok egy-egy varrási mozzanat után kezükkel a derekukhoz nyúlnak. A 22 tagú Vámos Ilona szocialista nőbrigád vezetője Gazsó Gyuláné formatervezett állítható munkaszéken ül. Magyarázza előnyeit, de azt is hozzáteszi, hogy sokan a „hokedlira” esküsznek. — A brigádunk jelenleg férfi zakókat készít, pontosabban a kiszabott, ragasztott anyagot varrjuk meg. Az utolsó munkafázisunk a gomblyuka- zás. ■ , A brigád vállalta, hogy a termelékenységi tervét két százalékkal túlteljesíti. Javítják a minőségi szintet, igazolatlanul nem késnek, 60 óra társadalmi munkát végeznek, valamint patronálnak egy gyermekotthoni csoportot. Legérdekesebb felajánlásuk, hogy egy dolgozó 2-3 munkafázist is elsajátít, így betegség, vagy egyéb ok miatt távollevő munkatársaikat is helyettesíteni tudják. Gazsóné elmondta: — Most már van munka bőven, az év hátralevő részét nagyon meg kell szorítani, hogy teljesítsük a tervünket. — ön szerint mi a legfontosabb feladatuk a szocialista brigádoknak? — A munkatársi kapcsolatok erősítésén túl az, meg kell értetni az emberekkel, hogy a munkaidőt becsületesen dolgozzák ki. Mert nem az a legfontosabb, hogy a brigádnaplóba múzeumlátogatásokat, különböző összejöveteleket ir- káljunk be. Az első a munka. Akik itt dolgoznak, szeretik a munkájukat és igyekvők. — Hogy jönnek ki egymással a nők? — Civakodás néha előfordul, de hamar elintézzük. Persze a nézeteltérések elsimítása nem mindig könnyű, de szerencsére ritkán van erre szükség. Beszélgetésünk közben egy csoport a folyosó felé indul. A kezekben cigaretta és gyufa. Beimel Ferencné 1963 óta dolgozik a ruhagyárban, nemrég jött vissza gyesről. — Azelőtt valahogy jobb volt a munkatársi kapcsolat, mint most. Ez nekem naavon hiányzik. A szocialista briqád- mozgalomban szépek az elvek, de sajnos ritkán valósulnak mea. Az értékelési rendszert pedia egyáltalán nem értem. Tavaly például szép eredményeket ért el brigádunk, de még csak „kezet sem fogott" velünk senki. Nem azért a jelvényért, vagy oklevélért, de leaalább ismerjék el a munkánkat és ne sétáljanak el mellette. Egy nylonnal letakart berendezésre mutat. — Ez a nagy kaoacitású varrógép két hete áll ott, de biztos vagyok benne, hogy még jó ideig nem állítják munkába. Nekünk hatékonyságról beszélnek, ugyanakkor ez — gondolom, értékes gép — itt porosodik mellettünk. Ahhoz, hogy a brigádmozgalom jó| menjen, ezt is meg kéne szüntetni. — Egy gyermekotthoni csoportot is patronál a brigád. — Ezeket a gyerekeket a szocialista brigádmozgalmon kívül is segítenénk a lehetőségeinkhez képest. Mert ha vannak olyan szülők, akik el- hanviák őket, akkor legyenek olyanok is, akik egy kis sze- retetet nyújtanak nekik. Ez emberi dolog . . . A Vámos Ilona brigádban a legtöbb munkafázist Ko- necsni Erzsébet ismeri. Szivarzsebeket varr a zakókra. Keze olyan fürgén mozog a függőlegesen cikázó tű közelében, hogy szinte nem is látni az anyagot, amit varr. — Véleménye szerint, milyen a brigád? — Szerintem jó közösség a miénk, mert nincs széthúzás. Ha valamit elhatározunk, azt meg is csináljuk. Az ollóval ördögi ügyességgel fordítja ki a sarkokat, az egyik zseb a másik után kerül a zakókra. Roszprim Nándor Újra „diákká” kell válnunk Továbbképzés Baranya mezőgazdaságában Napjainkban a tudomány, mint alapvető termelőerő, a mezőgazdasági termelés fokozatos fejlődésének egyik mozgató rugója. A tudomány és a technika rohamos változása az embernek az iskolapadban szerzett tudását hamar túllépi, emiatt újra- és újra „diákká" kell válnunk. Baranya megyei termelő- szövetkezetek vezetőinek és szakembereinek továbbképzését a MÉM Mérnök és Vezetőtovábbképző Intézet irányításával, a mohácsi Dr. Marek lózsel Mezőgazda- sági Szakközépiskola, mint megyei továbbképzési központ szervezi a tanácsi szervekkel és a TESZÖV-vel együttműködve. A továbbképzés 1975 óta tervszerű. Az üzemek középtávú és éves tervet készítenek. Az 1979. évi tervet most készítik. A terme- • lőszövetkezet személyzeti vezetői a vezetőséggel egyetértésben jelölik ki a beiskolázandó dolgozókat. A továbbképzésre jelöltek kétféle tanfolyam-típuson vehetnek részt. Egyik az ún. vezetői továbbképzés, amelyre végzettségüktől függetlenül, munkakörük alapján iskolázzuk be a vezetőinket, (elnököket, elnök- helyetteseket stb.). Ilyen jellegű továbbképzésben minden vezetőnek 4-5 évenként részt kell vennie. E tanfolyamok tematikájában a konkrét szakmai ismereteken kívül az időszerű politikai, ökonómiai és vezetési ismeretek kapnak nagy hangsúlyt. A tanfolyamok időtartama 4-6 hét. A másik továbbképzési forma az ún. szakmai továbbképzés, melynek keretében egy-egy szűkebb mezőgazdasági témát dolgoznak fel. A mezőgazdaság és a népgazdaság szempontjából fontos kérdéseket (öntözés, rét- legelő- gazdálkodás, korszerű kukorica-, búza-, cukorrépatermesztés stb.) is e tanfolyami formában beszélik meg. Ezek rendszerint rövidebb lélegzetű, 1—3 hetes időtartamú továbbképzések, melyekre az adott területen dolgozó szakembert küldik. A MÉM Mérnök- és Vezetőtovábbképző Intézet tájékoztatójában 242 tanfolyam közül lehet választani 1979-ben. A termelő- szövetkezetek előtt nyitva az út a legalkalmasabb tanfolyam, illetve tanfolyamok kiválasztására. Ennek ellenére a lehetőségek nincsenek kihasználva. A megye öt járásában az 1978. évi terv a következőképpen alakult: Egy tsz-re a szigetvári járásban 6, mohácsi járásban 6, sásdi járásban 5, pécsi járásban 4, siklósi járásban 3 fő jut. Az országos elvárás megyénktől kb. 300 fő lenne éves viszonylatban, ugyanakkor tervezve is csak 250 fő volt 1978-ban. A terv teljesítése- pedig csak rendszerint 40—60 százalékos. Minden bizonnyal megtérülne a termelőszövetkezeteknek a nagyobb érdeklődés már a tervezésnél. Az meg különösen, ha megfelelő hangsúlyt kapna a tervek teljesítése is. E törekvést kell elősegítenie a továbbképzés választott szervének a Megyei Továbbképzési Bizottságnak is, melynek hatékonyabb munkájára a jövőben szükség lenne. Elszaporodtak a vaddisznók Védekezés a Mohácsi-szigeten A vaddisznók száma az utóbbi két-három évben szokatlan nagy mértékben megnőtt a Mohácsi-szigeten. Jelenleg mintegy félezer él az erdőben is gazdag szigeten. Népes, 40—50-es kondák- ban csatangolnak, bolyongónak, veszélyeztetik a mezőgazdasági területeket. Az idei őszön különösen veszélybe került a homorúdi részen mintegy ötszáz hektár kukorica, de a nyári időszakban a gabonát sem kímélték. A Mohácsi Dunavölgye Tsz kénytelen három vad-és két mezőőrt alkalmazni, akik éjjel-nappal a határt járják most, a kukoricaérés idején. Régi, úgynevezett tanyasi kutyákat idomítottak be: azok csaholnak, ha vaddisznót szimatolnak, de az állattal nem keverednek harcba. Nagy máglyákat is raknak, hogy a tűz fényével riasszák el a vadakat. Ha ez sem használ, akkor karóiddal durrogtatnak. A védekezés legalább két hónapon át tart, amíg le nem törik az összes kukoricát. Ilyen nagymérvű riasztási akcióra még nem került sor a Termelőszövetkezet történetében. A tsz szeretné, ha a szigeten található állami erdők felügyelői, tulajdonosai többet tennének a túlszaporodás ellen. Cs.
