Dunántúli Napló, 1978. szeptember (35. évfolyam, 241-270. szám)

1978-09-05 / 245. szám

1978. szeptember 5., kedd Dunántúli napló 3 M milliárdos érték a földeken Jobb anyagi, műszaki ellátottság Feszitett szállítási feladatok Két betel késik a szőlő-gyümölcs szüret Silókukorica betakarítás Turony közelében. Az energiatakarékosság jegyében Cgy lakás egy légköbméteré- “ nek fűtésére a szezonban 80 ezer kalória hőenergiát fordíta­nak, hazánkban ma 350 ezer a távfűtéssel ellátott lakások szá­ma és ez évente 35—40 ezerrel növekszik. Ezek hőigénye össze­sen ... Energiatakarékosság. Ez a 70- es évek egyik központi témája. Hazánkban 53 vállalat foglal­kozik hőszolgáltatással, azt vi­szont nekik kell tudniuk, mikép­pen lehet úgy takarékoskodni a hőenergiával, hogy azért ne reklamáljunk: hideg a laká­sunk. Mi baranyaiak a mediterrán éghajlathoz szoktunk, nehezen viseljük o hűvös, hideg időjá­rást, vacogunk a 20 fokosra fű­tött szobában, joggal reklamá­lunk, ha a hőmérőnk higany­szála nem kúszik a 23—24-es vonalkáig. A PÉTÁV szakember- gárdájo évek óta kettős fel­adattal birkózik: egyrészt fölöt­te van az országos normának. Hőszolgáltató szakemberek ankétja Pécsett tehót takarékoskodnia kell. Másrészt úgy kell spórolnia, hogy azt a fogyasztók ne is ve­gyék észre. (A 20 ezer lakás 47 százalékában átlagban 20- 22 fok, felében 22 foknál is me­legebb van, amíg 3 százaléka 20 Celsius fok alatti. A meleget könnyebb elviselni, hisz a fölös­leg a nyitott ojtón, ablakon át hamar kimegy, de az alulfűtött lakásokban élőknek ez sovány vigasz.) Az Energiagazdálkodási Tu­dományos Egyesület pécsi cso­portja ankétra hívta az ország valamennyi hőszolgáltató vál­lalatának vezető szakembereit, hogy a hogyanra együtt keres­sék a választ. Fenyvesi József, a PÉTÁV igazgatója, az ETE pécsi hőszolgáltatási szakcsoportjá­nak vezetője köszöntője után a távfűtési rendszerek energiata­karékos üzemviteléről tartott előadást Halzl József, az Ener­giagazdálkodási Intézet főosz­tályvezetője, majd Ember Ká­roly, a Fővárosi Távfűtő Művek főmérnöke számolt be a táv- főhálózatok üzemeltetési ta­pasztalatairól. A pécsi távfűtő rendszerek üzemeltetése és fej­lesztése témakörökben dr. Ka­marás Béla, a Pécsi Hőerőmű Vállalat üzemviteli osztályveze­tője, és Vakaró József, a PÉTÁV fejlesztési osztályvezetője tar­tottak előadást. A mai napon a szakosztály kibővített ülésére kerül sor és megvitatják a tegnap elhang­zott előadásokat. M. L. A nyári gabonabetakarítás változatlanul a mezőgazdaság legfontosabb kampánymunká­ja. Az őszi csúcs azonban időben hosszabb, a feladat nagyobb, a munkavégzés kö­rülményei nehezebbek — ál­lapították meg tegnap délelőtt Pécsett, a megyei tanács me­zőgazdasági és élelmezésügyi osztályán, az őszi betakarítási feladatok jegyében tartott megbeszélésen. A most induló őszi betaka­rítási szezonban egyebek közt 3000 hektár burgonya, ugyan­ennyi szója és napraforgó, 6000 hektár cukorrépa, 81 000 hektár kukorica, 11 000 hektár silótakarmány, 4400 hektár zöldség, 7300 hektár szőlő és 1300 hektár gyümölcs termését kell a megyében betakarítani. A kinn levő termékek értéke eléri a 2,5 milliárd forintot, összesen mintegy 132 000 va­gon termény begyűjtéséről, szállításáról kell gondoskodni. A szerves- és műtrágyaszállí­tásokat is beleértve, az őszi csúcsban 2,2 millió tonna anyagot kell megmozgatni, ami igen feszített szállítási fel­adatot ró a gazdaságra. A fentieken kívül az őszi hó­napokban kell elvégezni 72 000 hektár őszivetésű növény — ebből 65 000 hektár búza ta­lajelőkészítését, vetését, stöbb mint 137 000 hektáron az őszi mélyszá ntást. A rendelkezésre álló mező- gazdasági munkaerő, néhány kézimunka-igényes növény kivé­telével meg tud birkózni a feladattal. A gyümölcsszedés és szőlőszüret munkáiba 17 000 általános és középiskolás diák, és 4000 főiskolás, illetve egye­temista kapcsolódik be. A nagyüzemi gazdaságok anyagi műszaki felkészültsége jobb a tavalyinál. Javult a munkában részt vevő gépek technikai-műszaki színvonala. Több a nagyteljesítményű gép, javult a traktorpark teljesítmé­nye és nőtt — mintegy 3000 tonnával — a szállítási kapa­citás. A gazdaságokban 102 szemesterményszárító áll mun­kába. Ez a kapacitás csákók­kor elégíti ki az igényeket, ha a kukoricabetakarítás csúcs­idejében a szárítók napi 20 órát üzemelnek, vagyis három műszakban dolgoznak. A mezőgazdasági nagyüze­mek saját eszközein túl külső segítségre is számíthatnak. Negyven Volán-gépkocsi vég­zi majd az őszi terményszállí­tásokat. Az állami gazdasá­goknak 35 honvédségi teher­gépkocsi áll majd rendelkezé­sükre, a Kaposvári Cukorgyár pedig 100 honvédségi teher­autót biztosít a termelőszövet­kezeteknek a cukorrépa-szállí­tásokhoz. Ez a felkészültség, a hát­ráltató — főként időjárási — tényezőket is figyelembe véve lehetővé teszi, hogy a kukori­cát 38 nap alatt, a cukorré­pát 85 nap alatt, a naprafor­gót 25, a silózást 30, a szőlő szüretet pedig 40 nap alatt elvégezzék a gazdaságok. Az őszi munka a silózással és a cukorrépaszedéssel meg­kezdődött, a legtöbb növény­nél azonban lassú az érés, emiatt átlag 2—3 hét késésre kell számítani. A mezőgazda- sági ellátó vállalatok is felké­szültek. A búza vetőmag jó minőségben és megfelelő vá­lasztékban rendelkezésre áll. Hiány csak a jugoszláv Rana és Partizanka fajtákból jelent­kezik, de ez azonos értékű más fajtákkal pótolható. Van ele­gendő műtrágya is, az ellátást pillanatnyilag vagonhiány ne­hezíti, ezért Volán-teherautók segítik a kiszállításokat. A Volán eddig már 600 va­gon műtrágyát szállított a me­gyébe. A felmérések és kész­letek alapján a tavalyinál va­lamivel jobb alkatrészellátásra számíthatnak a gazdaságok. Kivéve az NDK-ból importált E-280-as silózógépeket, ame­lyekhez az idén sem szerezhe­tő be elegendő alkatrész. — Rné — Bemutatkozó műsor Nagy Réka és Szegváry Menyhért. „Kezdődik a színház Diavetítéssel kiegészített já­tékos vetélkedőt vezetett teg­nap este a pécsi kamaraszín­ház előcsarnokában Simon István, a színház vezető titká­ra. A játékban mindenki részt vehetett, aki ellátogatott a Kezdődik a színház című ze­nés, műsoros előadásra. A Pécsi Nemzeti Színházban először rendeztek ilyen jellegű bemutatkozó előadást, mikoris a színház régebbi tagjai je­lentik be szíves szóval az újonnan érkezetteket, az őszi évadra szerződötteket. A mű­sor vezetője, Kovács Imre rá­dióriporter először Kamonyi László énekművészt hívta szín­padra, akiről megtudtuk, hogy volt autószerelő, dolgozott könyvesboltban, majd hat év­vel ezelőtt jelentkezett a Ze­neművészeti Főiskolára, és A jövő szakembereit köszöntötték „Számítunk a fiatalság len­dületére, tenniakarására, amellyel még nagyobb fel­adatok megoldására lesz ké­pes, mint az előző nemzedé­kek", olvasható azon a meg­hívón, amellyel a Volán 12. sz. Vállalat új szakmunkásta­nulóit hívták meg tegnap dél­előtt a tanévnyitó utáni foga­dásra, a vállalat Bartók Béla úti kultúrtermébe. Az 500-as ipari szakmunkás- képző hatvanhét tanulója ka­pott meghívást: valamennyi el­sőéves, és azok a másodéve­sek, akik idén kerülnek ki az üzemekbe, a gyakorlati mun­kát elsajátítani. Ilyen jellegű összejövetelt most rendez má­sodszor a pécsi Volán Válla­lat. A fogadásnak nem csupán az újdonsült szakmunkástanu­lók köszöntése a célja, hanem elsősorban az, hogy a tanulók Szakmunkástanulók fogadása a Volán 12. sz. Vállalatnál már az év elején közelebb kerüljenek oktatóikhoz, jobban megismerjék azokat az üze­meket, ahol dolgozni fognak. A vállalat hozzávetőlegesen ezerötszáz járművet üzemeltet, s hogy e feladatának eleget tudjon tenni, annak alapvető feltétele a karbantartók — a jövendő autószerelők, karos­szérialakatosok, autófényezők és autóvillamossági szerelők — kiképzése. Az előttük álló két tanulmányi év alatt munkahe­lyükül szolgáló üzemeket teg­nap délelőtt nemcsak a válla­lat vezetőinek tájékoztatásából ismerhették meg, a szolgálati helyek vezetői elkalauzolták őket a különböző termelő egy­ségekbe is. Attól függően, hogy ki milyen szakmát válasz­tott, mindenki meglátogatott egy-egy üzemet, így az alkat­részjavító- és gyártó, a sze­mélyforgalmi vagy a teherfor­galmi üzemegységet. A fogadás — melyen mind az iskola, mind a vállalat ve­zetőségének képviselői jelen voltak — minden bizonnyal sikeres kezdeti lépés az ered­ményesebb oktatáshoz feltét­lenül szükséges jó emberi kap­csolatok kialakulásához. D. Cs. egyéves szegedi szereplés után jött városunkba. Az est ren­dezője, Szegváry Menyhért Nagy Rékát mutatta be, a Nemzeti Színház és korábban a kolozsvári Állami Magyar Színház volt tagját. Játszott már sok-sok drámában, vígjá­tékban, filmben, de szívéhez legközelebb mégis a komédia, a vidám darabok állnak. A pécsi közönség is vígjátékban láthatja első alkalommal. Hel- tai Jenő A néma levente ne­mes és ifjan özvegy, ájtatos Ziliájának szerepében. A mű­sor első felében találkozhat­tunk tegnao Cserényi Bélával is, akit Labancz Borbála így jellemzett: vele nemcsak kiváló színészt, de ragyogó embert is kap a színház, a város. Megis­merhettük az idén végzette­ket is: Hartmann Terézt, Ka­tona Jánost, Vizi Györgyöt, Horineczky Erikát, Tomanek Gábort, és a már korábban vagy jóval korábban végzette­ket, azokat, akik már régebb óta a pályán vannak, de most kerültek Pécsre: így Bozóky Istvánt vagy Bicskey Károlyt. A sokoldalú előadást az izga­lom, az izgatottság jellemezte: részint a bemutatkozó színmű­vészeké, részint a jó előadá­sokra vágyó közönségé, A műsor közben jelentette be Nógrádi Róbert, a Pécsi Nemzeti Színház igazgatója, hogy a Kamaraszínházban már október elején kezdődik az évad. Újdonságként említette, hogy minden premier előtt nyilvános főpróbákat rendez nek majd. Ezen a most ala kuló színházbaráti kör tagjai közönségszervezők és a színhá zat szeretők, érdeklődők vehet nek részt. Itt kapnak alkalmat arra is, hogy elmondják véle­ményüket az egyes darabokról és beszélgethessenek az elő­adások rendezőivel. B. A. Arany-, gyémánt- és vasdiplomás tanítók Régi kedves hagyomány, hogy oklevéllel tüntetik ki azo­kat az idős pedagógusokat, akik félévszázada vagy ennél is régebben vették át tanítói, tanári diplomájukat. A volt ál­talános iskolai tanárok a Pécsi Tanárképző Főiskolán veszik át a megbecsülésnek ezt a szim­bólumát: a tanítók részére Pécs megyei város Tanácsá­nak és a Pedagógus Szakszer­vezet városi bizottságának kö­zös szervezésű kis ünnepségén adják át az arany-, gyémánt- és vas-diplomákat, általában a kezdődő új tanév időszakában. Az idei évben tegnap dél­után a pécsi Köztársaság téri Általános Iskola évnyitó ün­nepsége keretében tartották meg ezt a kis ünnepséget. Aranydiplomát kapott: Sza­bó István, Kutasi József, Ko- váts Lajosné, Mikicsér Rudolf- né, Várbíró Sándor, Csermák Margit, Demonyi Margit, dr. Nagy Imréné, Dombay Miklós­áé és Tantó Istvánná tanító. Gyémántdiplomát kapott, az­az 60 évvel ezelőtt diplomá­zott: Meze y László, Katona Margit, Doborjáni Ferencné, Farkas Károly, Somosi Antal, Bagoly József tanító. Hatvanöt évvel ezelőtt vette át tanítói diplomáját, így ez­úttal vasdiplomát nyújtottak át Miltényi Mária, Méhes Gyula és Pesthy Ida tanítók részére. A sellyeiek „házi újítása ## Alagcsövezés új módja Ne szökjön el a növény gyö­kérzetétől az értékes talajvíz még a legnagyobb szárazság­ban sem, ez most a cél a Drá­va menti Vízgazdálkodási és Ta­lajvédelmi Társulásnál. Ezért idéntől, ha vizenyős, lápos, mo­csaras területet csapolnak — amiből jócskán akad a Dráva- öblözetben —, már úgy fektetik le az algcsöveket, úgy építik ki a gyűjtő- és elvezetőárkokat, hogy közben a fő-gyűjtőcsator- na mentén mély aknákat alakí­tanak ki, bennük vízszintszabá- lyozó automatikákat helyeznek el. A próbálkozás egyedülálló hazánkban, hiszen korábban is folytak hasonló kísérletek, első­sorban az Alföldön, de az egy­szeri csőeldugaszolással alig menthették meg az elfolyó ta­lajvizet. A sellyeiek házi újítása a remények szerint beválik és akkor a jövő évtől minden alag. csövezést így végeznek. Úgy avatkoznak a vízháztartásba,' hogy szabályozni tudják azt, el­sősorban a nagy szárazságok idején. Egész évben ezért figye­lik a vízelvezető csöveket a ku- takon keresztül, vagyis hetente, de túl esős vagy nagyon száraz időben pedig naponta szereznek adatokat a talajvízszint alaku­lásáról. Az ormánsági részeken az ideális talajvízszint, vagyis ta- lajvízszint-magasság az 1 és 1,5 méter között mozog, főleg a ga­bona, a kukorica, és a pillan­gósok esetében. Aszályos idő­ben ezt kell megőrizni, hogy ne csappanjon le, de megcsapolni is, ha épp megduzzadni akar a kiadós esőkben. Korábban csak megcsapolták a vizenyős terü­leteket, nem fordítottak gondot arra, hogy szárazságban kiszá­radhat teljesen a talaj, még az optimális vízgazdagsága is meg­szűnik: most már erre is ügyel­nek. A házi újítás nem jár ko­molyabb beruházással, de elen­gedhetetlen, hogy a gyűjtőcsa­tornákat rendszeresen karban­tartsák, hogy ne duguljanak el azok, hogy a víz a gravitáció révén gyorsan távozhasson, szabályozható legyen. Az újítás megszületésében bábáskodtak Krausz Vencel fő­mérnök, Készéi Tamás agronó- mus és Péntek Gábor építő­mérnök. Idén így fektetnek alag- csövet már az ősztől Barcs kör­nyékén harminc, Rózsafa ha­tárában pedig több mint száz kilométer hosszan, a szárazság­tól legjobban sújtott vidéken. Cs. J. Idén szeptember 16-a és 24-e között rendezik meg a képző- művészeti világhét magyarod szá'gi eseménysorozatát — je­lentették be a Vörösmarty téri kulturális központban hétfőn megtartott sajtótájékoztatón. Az idei világhét mottója a maga­teremtette mesterséges környe­zetben élő embernek a szép, a kellemes környezet iránti, min. denkori igényét fejezi ki: Utcák és terek kultúrája címmel. E gondolathoz kapcsolódva az or­szág mintegy 200 településében csaknem 400 előadást, ankétot, kiállítást rendeznek. Az országos megnyitónak szeptember 16-án Vác ad ott­hont. Az alapításának nemrég 900. évfordulóját ünneplő Duna- garti település művelődési há­zában Ábrahám Kálmán építés­ügyi és városfejlesztési minisz­ter tart ünnepélyes megnyitót, majd ugyanitt három kiállítás is nyílik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom