Dunántúli Napló, 1978. szeptember (35. évfolyam, 241-270. szám)

1978-09-04 / 244. szám

UH az ügyeletes - egymagában A siker a családokon múlik Tanárok „lyukasórája”? A pedagógia optimista tudomány Gyorsfénykép a szabad szombatos tanévről A pedagógia optimista tu­domány. Feltételezi a sikert. Most, hogy megkezdődik az első szabad szombatos tanév, a magyar pedagógia történe­tében, most is optimizmussal szerveztek meg mindent. Erre a bizakodásra van is ok, hi­szen országos felmérések iga­zolják, hogy a sok egynapos iskolai hiányzás a szülők sza­bad szombatjával esett egy­be, és a papa meg a mama szépen odakanyarította nevét a betegséget igazoló papír alá. Most tehát minden második szombaton csendes lesz az is­kola, legalábbis a legtöbb kör­nyéken. A pedagógusok lénye­gében három gonddal állnak szemben: vajon szükség lesz-e ügyeletre a szabad szombato­kon? Aztán: mikor lesz a sza­bad szombat, a naptár páros vagy páratlan hetében? — Végül: Az immár tizenegy ta­nítási napból álló kéthetes időszakokra hogyan szerkesz- szék meg az órarendet? —Is­merjük az elveket, a feladato­kat, de pillantsunk bele kicsit a gyakorlatba is. Két pécsi általános iskolában megkér­deztük: hogyan oldják meg a gondokat? Közép-Meszesen erre Auth András igazgató válaszol: — Mi nem szervezhetünk szabad szombatot a hó má­sodik szombatján, vagyis a központi elképzelés szerint. A gyerekek szüleinek túlnyomó többsége ugyanis a Mecseki Szénbányáknál dolgozik, s ott a hó első és harmadik szom­batja szabad. Ezért — a sza­bályoknak megfelelően azt kell majd kérnünk a Városi Tanács művelődési osztályától, hogy ekkor engedélyezze a mi sza­bad hétvégénket is. — Hány gyerek kér gondo­zást ezen a napon? — A szokásos mintegy 200 napközis tanuló többsége már befizette a térítési díjat, s kö­zülük eddig egyetlenegy sem kért ilyet. Persze e héten még kérhetik a szülők. — A tizenegy napos, kéthe­tes időszak órarendje hogyan alakul? — Az alsó tagozaton né­hány pedagógus az előírt két­heti 42 tanóránál többet, a fel­sőben viszont kevesebbet tanít majd. Az eltérés kéthetenként 2—4 óra. De a különbözetet megszervezzük szakkörrel, kor­repetálással, napközis ügye­lettel. Éppen ezért reméljük, hogy ezentúl kevesebb lesz a bukás, mivel több időnk jut a gyerekek korrepetálására. De ml a helyzet egy belvá­rosi iskolában? — erről Gáb­riel József, a Jókai utcai Álta­lános Iskola igazgatója beszél: — Alsó tagozatban nálunk már két éve van szabad szom­bat. Akkor már felmértük a helyzetet, és ennek alapján nem ér bennünket semmi kü­lönösebb meglepetés. Az alsó­soknak csak a töredéke, alig száz gyerek jelentkezett a két évben, a tanévek elején, hogy a szabad szombaton is bejön az iskolába. De a valóságban előbb 30, majd 10 járt csak be, s néha már egyedül az ügyeletes tanár jelent meg reg­gel az iskolában. A felsősök, akik nagyobbak, nyilván még ennyien sem jelentkeznek majd ezen a napon. — Páros vagy páratlan szombaton lesz-e a szabad­nap? — A párosakon. Ez a két­éves tapasztalatunk a sokféle foglalkozású, munkahelyű szü­lőkről. — Az órarend? — Alsó tagozaton semmi gond, mivel nálunk kéttagoza- tos osztály is van: az angol és a testnevelés. Ezekben ed­dig is, ezután is magasabb az óraszám, mint máshol. Felső­ben sem lesz eltérés a köte­lező tanári óraszám és a 11 napos időszak lehetősége kö­zött, mert mi mindig „szoro­san” terveztük a pedagógus­létszámot, s mindenki kitölti a heti 21, illetve a kéthetenkénti 42 órát. Ilyen tehát a kép, a tapasz­talatokban szegény új rend­szer első napjára készített két „gyorsfelvétel” szerint. (földessy) Ma nyílik Amerigo Tot kiállítása A Pécsnek tizenegy szobrot adományozó Amerigo Tot, Tóth Imre magyar származású, Ró­mában élő szobrászművész ál­landó kiállítása ma délután fél 3 órakor nyílik meg a Szabad­ság út 2. szám alatti Modern Magyar Képtárban. Amerigo Tot műveit egy kü­lön teremben helyezték el. A művész jelenlétében a kiállí­tást Takács Gyula, a Baranya megyei Tanács elnökhelyettese nyitja meg. A megnyitó után Amerigo Tot a helyszínen dedikálja a Dunántúli Napló vasárnapi számában megjelent rajzát. Képünkön: Amerigo Tot, Má­té András pécsi építésznek ajándékozott grafikája. Például Műfűre meg Hány Tomanek van? Bolytól a Színművészeti Főiskoláig Hát először is van Tomanek Nándor, az egyik legnépszerűbb magyar színész. Aztán Tomanek Gábor, aki Bolyban, a Mező- gazdasági Szakközépiskolában érettségizett, és aranyos, ked­ves fiúnak ismerték. Továbbá: nemrég játszott egy Kolosi Gá­bor nevű színész a pesti József Attila Színházban. De amikor a Vízkereszt-ben kissé előbbre lépett a színpadon, akkor sut­togni kezdett a nézőtér: — A kis Tomanek! Nézd, a kis Tomanek! És most itt, o pécsi színház­lfateszek es Jövolatok Magyar egyiptológus könyve a csillagjóslásról Újabban világszerte, így ha­zánkban is igen nagy az érdek­lődés az asztrológia iránt, ezért is fontos eredetének a feltárása. A csillagjóslás természeti né­peknél alakult ki, a csillagok figyeléséből: bizonyos földi je­lenségeket, például időjárást csillaghelyzetekkel, -állásokkal hoztak oksági kapcsolatba. Ezt a sajátos kultúrjelenséget a leg­több kutató eddig csak a Nagy Sándor utáni kortól, o helleniz­mustól tárgyalja és az előzmé­nyek között legfeljebb a mezo­potámiai vonatkozásokra figyel, Egyiptomra alig. ősi formái leg­erősebben Indiában, Burmában élnek napjainkban is. A kozmi­kus sugárzásokról szóló tudo­mányos híradósok sokakban új­ra felkeltik azt a hiedelmet, hogy a csillagok is ilyen sugár­zások révén befolyásolják a föl­di életet.- Mindig akadnak, akik a tudományos ismeretterjesztés el­lenére is bíznak a csillagok sor­sot irányító erejében. A kozmi­kus sugárzások tények; de nem olyan formában befolyá­solhatják az egyéni sorsot, aho­gyan ezt az asztrológia hirdeti- vélekedik dr. Kákosy László magyar egyiptológus, aki köny­vet ír hazánkban elsőnek a csillagjóslás legrégibb egyipto­mi formáiról az Akadémiai Ki­adó megbízásából: húsz év ku^ tatási eredményeit hozza nyil­vánosságra a jövőre megjelenő munkában.- Mikor lett teljesen az egyé­ni sorsok lürkészésének a tana? A váteszek működése, a jövőbe­látás hogy kötődik ehhez?- Kezdetben inkább népek viszonylatában foglalkoztak ve­le és egyéni prognózisok csak az i. e. első évezredben tűntek fel. A visszaélések is később mutathatók ki, amikor már nagy tömegek érdeklődtek. Az egyén egyébként varázslás segítségé­vel mindig megpróbált mente­sülni a csillagok által megsza­bott végzetétől, ezért amulette­ket, varázsgyűrűket hordtak az egyiptomiak, a rómaiak és a reneszánszkori emberek is. A váteszek, a jövőlátók nagy ré­sze az asztrológiától függetle­nül működött és sokféleképpen jósoltak, így májjal, madárröp­téből, olajjal. Maga az asztro­lógia is egy jóslási forma. Eu­rópában először a római idők­ben, majd újra a reneszánsszal terjedt el. Az egyház mindvégig szemben állt vele, mert a deter- mináltság ellenkezett a szabod akarat tanával és a személyi­séget eleve mentesítette a bűn elkövetésének felelősségétől. A felelősség elutasítása etikai és társadalmi vonatkozásban is káros.- A mai csillagjóslás techni­kájának a gyökerei? — Lényegében ugyanazokat a módszereket alkalmazzák, me­lyek a Nagy Sándor halálát kö­vető évszázadokban alakultak ki Egyiptom területén babiloni, görög és régi egyiptomi elemek­ből. Azzal modernizálták, hogy figyelembe veszik az újonnan felfedezett bolygókat vagy nagy mértékben ügyelnek a születés földrajzi helyére is. CS. J. ban egy fiatal színész, idén vé­gezte a főiskolát, aki Tomanek Gábor és Tomanek Nándor fia. Hát akkor rendezzük csak: — Két Tomanek van — mondja Gábor, az ifjabb. — Én ugyanis azonos vagyok a bó- lyi diákkal és Kolosi Gáborral. Amikor Bolyban gépszerelő sza­kon végeztem, huszonhárom éves koromig nem találtam a helyemet. Dolgoztam a Pécsi Vízügyi Igazgatóság géptele­pén, aztán ugyanott geodéta lettem vagyis figuráns, aki cipe­li a léceket. De szép volt... A Balaton mellett dolgoztunk! Majd az Egyetemi Könyvtár kö­vetkezett, aztán a dohánygyár, ahol műszerész voltam, még to­vább a műszergyárban kocsikí­sérő, végül a Műszaki Főiskolán tanulmányi előadóhelyettes let­tem. De a színészvér nem ha­gyott, és végül 23 éves korom­ban felvettek a főiskolára. Gát­lásos voltam, nem hitték el, hogy van humorom. De Várko- nyi tanár úr olyan szerepeket osztott rám, hogy a humor is előjött. A tévében a Talpsimo­gató Okos Elemérjét már rám osztották. Játszottam a Nemze­tiben Kállai Ferenc meg Öze Lajos mellett a Téli regében Mufurcot. De szép emlék! Éle­tem nagy ajándéka! Meg vizs­gaelőadáson Versinyint a Há­rom nővérben . . . Sorolja a szerepeket, ragyo­gó szemmel, mert ha egy szí­nész ilyesmiről beszél, akkor annak ragyog a szeme. Való­ban, Versinyin nagy szó! Cse- hovi halkságával, intelligenciá­ból, emberségből és halvány linkségből összegyúrt szerelmé­vel. . . A játékot megkísérelni is szép feladat. Ám Tomanek Gá­bor nemcsak jó emlékekkel tá­vozott a főiskoláról. Azt mond­ja: — Kár, hogy a növendékek­ben hagyták kialakulni a rossz értelemben vett öntudatot, sőt, néha kicsit elő is segítették. Eb­ből soknak nagy kára szárma­zott... Mindegy, végül is min­denre megtanítottak, ami alap ezen a pólyán. A nagy iskola persze most következik, és csak nyugdíjkor lesz vége. — Tomanek Nándor árnyéká­ban nem könnyű egyéniségnek lenni! Szereti az édesapját? Rajongok érte és emberileg- színészileg a példaképem, ö, Kállai Ferenc és a hasonló ma­gyar színészek. Tényleg illett más nevet választanom, önér­zetből is, meg apám is figyel­meztetett, hogy az ő ellenségei majd fúrnak engem is. így let­tem Kolosi Gábor, de hát a közönség mindig összesúgott. pisszegett, hogy „Itt a kis To­manek!” Képtelenség más né­ven játszanom. Valóban, a szempár, a hang, az arcállás azt sugallja: csak egy Tomanek van. Mintha az idősebbik ifjúkora támadt volna fel. A pécsi rádióban ma este sugároznak egy riportot Gábor­ról, és felvétel közben lejátszot­ták az édesapja húsz évvel ez­előtti hangszalagját, amiből né­mi vita keveredett, mert egy pillanatra nem tudták, melyik Nándor és melyik Gábor hang­ja.- Hogy lesz majd a nagy pél­dakép mellett egyéniség? — Tiszta szívvel, teljes erő­bedobással. Ezt a pályát csak így lehet művelni. Földessy Dénes Vadászni indul a sasréti uhu ■ Ezzel az uhubagollyal most is uhuznak, vagyis vadásznak ősi, napjainkban már kihalt szokás szerint Magyarországon egyedül itt, a Baranya megyei Sasréten: ez a madár csaliva­dász, vagyis odacsalogatja az őt gyakran bosszantó szarká­kat, varjakat, melyeket egyéb­ként gyakran kell irtani és a vadászok így veszik puskavég­re őket. Most 18 éves, majd­nem öt kilós, a két szárnyának az együttes hossza 160 centi. Gazdája fészke aljában lelt rá a kicsire a közeli erdőben, ahol elpusztították ismeretlen vandá­lok a tanyáját és családját is. Kiss Kornél 42 éves hivatásos vadász azóta neveli, 2—3 na­ponta eszik a madár mindösz- sze fél kiló ürgét, hörcsögöt, sündisznót, gerlét, szarkát. Az erdészház padlásán lakik ma­gányosan ez a zord nőstény és eddig egy hímet sem foga­dott el. Az uhunőstény erősebb a hímnél és szerelem után né­ha széttépi á párját, de már előtte is, ha nem szimpatikus neki. Felnőtt korára megszelídült és hívó szóra leröppen a pad­lásról, kézre száll és vadászik az utasítások szerint. A vadá­szok kesztyűt húznak, amikor karjukra reptetik, hisz nemegy­szer előfordult, hogy kesztyű nélkül a körmök alól serkent ki a vér, olyan erős a szorítá­sa. A sasréti uhu érett korban van, mert a legtöbb ötven évig is elél. Óvatosan bánnak vele vadászás alkalmával, hiszen körmei könnyen lehetnek hul­lamérgesek. 50—100 éve, még a nagy uhuzások idején nem egy vadász épp emiatt kapott súlyos betegséget. Baranya megyében az orni­tológusok pontosan ötven esz­tendeje figyeltek meg néhány uhubaglyot. A félig fogságban, félig szabadságban élő egyet­len baranyai uhu így ornitoló­giái, ritkaszép kuriózumnak számít. Cs. J. A Mecseki Szénbányák Központi Gépüzeme műhelycsarnokban végzendő ACÉLSZERKEZETI GYÁRTÁSI MUNKÁKHOZ felvesz lakatos szakmunkásokat Foglalkoztatás kétműszakos munkarendben. Munkásszállót és kedvezményes, teljes ellátást biztosítunk. Jelentkezés az üzem munkaügyi csoportjánál, Komlón.

Next

/
Oldalképek
Tartalom