Dunántúli Napló, 1978. szeptember (35. évfolyam, 241-270. szám)
1978-09-04 / 244. szám
A sütőipar az iparrá válás útján Milyen a magyarok kenyere? Útban van — lebontf äb A népszerű falatozó végnapjai Napjai meg vannak számlálva, kimondták felette a halálos ítéletet: jövő év januárjától a pécsi Szigeti vám faHétfői □ Van burgonyás ás citopános is, csak nem Pécsett Beszélgetés a minisztériumi féosztályvezeté-helyettessel latozó — vagy ismertebb nevén a Hatcsöcsű — nincs többé. A bírák, a múlt héten megtartott koordinációs értekezlet ig az volt a cél, hogy a kétki- lós kenyér biztonságos technológiáját kialakítsuk. Azóta tudunk nagyüzemileg megfelelő minőséget produkálni. Most, az igények és az anyagi lehetőségek megfelelő összehangolásával, a biztonságos kenyérellátást szem előtt tartva a választék bővítésén a sor — mondta beszélgetésünk végén Nagy László, a MÉM élelmiszeripari főosztályának helyettes vezetője. Miklósvári Zoltán A Desedát nem osztják fel a kaposváriak Hő rom négyzetkilométernyi természeti kincs A még zavaros víz, facsonkokkal tüskézett meder víziparadicsommá formálódik Megtermett az ország kenyere. De milyen az a kenyér, ami nap mint nap asztalunkra kerül? Mindenesetre ott még messze nem tartunk, hogy kenyér-kultúránkról vegyen példát Európa, holott nagyon is szeretjük a kenyeret, sokat fogyasztunk belőle. Persze, mindennapink választéka is egyre színesedik, a fővárosban megjelent a burgonyapelyhes kenyér, a nyáron nagy tülekedés folyt a Balatonnál a citopános kenyérért, létezik már félkilós köménymagos, fehér rozskenyér, Rákóczi szeletelt kenyér és társaik. Hol tart, merre tart a hazai sütőipar? Erről beszélgettünk Nagy Lászlóval, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium élelmiszeripari főosztálya helyettes vezetőjével, aki mellesleg tüke pécsinek vallja magát. — Milyen ma a kenyérellátás Magyarországon? — A sütőipari ellátás meny- nyiségben, növekvő választékban biztosított. Vannak ugyan minőségi különbségek, de ha több éves összehasonlításban nézzük, egészében a minőség is javult. Ezt a minőségjavulást persze nem szabad összetéveszteni azokkal a jogos nosztalgiákkal, amelyek az anyánk által sütött kenyeret idézik emlékezetünkbe — mondta elöljáróban Nagy László. — Látni kell, a magyar sütőipar az iparrá válás időszakát éli. Ezt jól szemléltetik a kenyértermelés kilencven százalékát adó tanácsi ipar számai: míg 1960-ban 2000 sütőüzemmel, 1970-ben már csak 900, 1977-ben 800 üzemmel rendelkezett. Bizonyos fokú koncentrációs folyamat játszódik le, ahogyan ezt a fejlesztési alapok engedik. Ezen belül az üzemek technikai-technológiai felszereltsége igen eltérő, s más a helyzet vidéken, más a városokban. Vidéken a kis péküzemek az ellátást biztosítják, ha szűkebb választékban is. A városokban viszont égető munkaerőhiány kísért. Itt kellett tehát, s itt sikerült korszerű technológiájú üzemeket létrehozni. Ehhez az anyagi alapok, a megfelelő technológia — a folytonos tésztakészítő rendszer (FTK-vonal), amely magyar szabadalom — az elmúlt tervidőszaktól kezdve állt rendelkezésre, ezt követően jöttek létre a korszerű kenyérgyárak Miskolcon, Szegeden, Kaposvárott, Pécsett, Szolnokon, Debrecenben, Csepelen, a Százados úton és másutt. Ezek az üzemek átlagos, jó minőségű kenyeret biztosítanak. — Milyen a választék? — Ma Magyarországon 19 féle kenyérre van engedély, de egy-egy gyár felszereltségénél fogva 5—7 félénél többet nem tud gyártani, azt sem mindig kielégítő mennyiségben. Mi a kenyérválaszték bővítését több okból is alapvető feladatnak tartjuk. Egyrészt, mert valós igény van rá a fogyasztók réÚj típusú gázbojlereket terveznek a Fegyver- és Gázkészülékgyárban. A kis konyhai bojlerek legújabb modelljét NDK-beli szakemberekkel közösen kívánják elkészíteni részegység-szakosodás útján, a partnerek tervrajzai alapján. A kisméretű gázbojlert — ilyenből eddig meglehetősen kevés volt a piacon — azzal az új, széről. Másrészt, mert nagy a kenyérpazarlás Magyarországon, aminek több oka is van. Nem mindig kifogástalan a kenyér minősége; a házgyári lakásokban gyorsan megszárad, s végül — olcsó a kenyér, vesz- szük rátartással, legyen otthon belőle, hátha jön valaki. A választékbővítésnek tehát takarékossági indítéka is van. Ezen dolgozunk. Azon, hogy több legyen a kis egységsúlyú, félkilós, kilós és e közötti súlyú, jó „minőségű, több napig eltartható kenyér, mint például a szendvics kenyér, a Rákóczi szeletelt kenyér, melyeket ugyanúgy lehet szállítani mint más csomagolt élelmiszereket. Ehhez tervezzük nagy kapacitású gyártó-vonalak beállítását. Az első ilyen, korszerű nyugati vonalat néhány éven belül Budapest kapja. — Mivel bővült az idén a választék? — Négyféle rozskenyérrel, az egykilós, hatforintos burgonyapelyhes kenyérrel és az Alföldi metszett veknivel. — Budapesten, de nem itt Pécsett! Miért ne gyárthatnának mondjuk burgonyás kenyeret a pécsi kenyérgyárban? — Ezeknek a kenyereknek eddig nem volt jóváhagyott re- ceptúrájuk, áruk; csak az idei július 1-től gyárthatók, egyelőre csak a régi kisüzemekben. A korszerű, folytonos tésztakészítő rendszerű üzemeket elő- szöralkalmassá kell tenni gyártásukra, megfelelő adapterek kellenek, s ez beletelik egy-két évbe. Mindez nem zárja ki, hogy valamelyik kisebb pécsi sütőüzemben ne gyárthatnának burgonyapelyhes kenyeret. — Mikor lesz kapható mindenütt az országban a citopános kenyér? — A citopános kenyérnek több előnye van. Nincs kovászolás, a gyártási idő 3 órára lecsökken. A kenyér négy-öt napon át fogyasztható, másnap is olyan friss, mintha éjszaka sütötték volna. Egyelőre ott tartunk, hogy a zalaegerszegi tejüzem a kenyértermelés 8—10 százalékához tud citopánt biztosítani. Ezért elsősorban az üdülőkörzetekben, a Balatonnál, a Duna-kanyarban, a Velencei-tónál, a Mátrában jelentünk meg a citopános kenyérrel, ahol óriási gond az ingadozó többletigények kielégítése. A későbbiekben a 8— 10 százalékos arányt 40—50 százalékra szeretnénk növelni. — Ugyan sohasem jártam Franciaországban, de sokat hallottam a franciák kenyér- kultúrájáról. Megkérdezhetem, elérjük-e valaha? — El fogjuk érni, biztos vagyok benne. Ám be kell tartani bizonyos fokozatokat. 1970biztonságosabb és korszerűbb termoelektromos gyújtóbiztosítóval szerelik fel, amelyet nagyobb készülékekhez terveztek, s amelyből kísérletképpen még ebben az évben elkészítenek néhány száz darabot. A gyár arra számít, hogy új termékeit nemcsak belföldi, hanem a külföldi piacra is szállíthatja. A Deseda büfé kétségtelenül jó hírbörze: megtudom, hogy a Kaposvárt körülölelő tó nyolc kilométer hosszú, a toponári gátnál a víz talán 10 méter mély is lehet, nemrégiben egy 18 kilós pontyot fogtak benne, parcellázás nem lesz, vasárnap háromezren voltok kinn a víznél, egynapos horgószengedélyt itt a helyszínen bárki kaphat, s ez még amolyan vadvízország, némelyek szerint az is marad. Körüljárom. A víz zavaros, néhol facsonkokkal tüskézett, partjait északon erdő övezi, délen szántóföldek ölelik. Vagyis inkább a tó karolja át Kaposvárt: a balatonlellei úttól Toponárig félkörben húzódik, 400-500 méternél sehol sem szélesebb, valóságos folyónok látszik. A sás közül vadkacsák úsznak elő, néha a nád felett horgászbotok suhognk a damil- lal, amott szeméthalmot mos magába o tó. Nyugalmas világ, nem tudom a horgászoknak érdemes-e várniuk a nagy fogásra, elfeküdni, a vizet bámulni jó a Deseda, másra azonban még nem csábít. Kovács Ferenc, o Kaposvári városi Tanács elnöke a másik, a majdani Desedán is körbevezet. — Tározó tóként építették, de az erdőkkel borított, jellegzetes somogyi táj szinte kínálja a tavat és környékét arra, hogy szabad idő parkot hozzunk itt létre. A 245 hektáros vízfelület, az átlagosan 1,5 méteres vízmélység vízisportokra kiválóan alkalmassá teszi a Desedát. Nemzetközi versenyekre alkalmas evezős pályát alakítunk ki, a könnyűbúvárok, a horgászok, később a fürdőzők is birtokukba vehetik a tavat. — A Deseda a kaposváriak Ortüje lesz tehát? — Nem. A Deseda és környéke osztatlanul lesz a kaposváriaké. Készül a részletes rendezési terv, szállodákat, kempinget, ifjúsági táborokat, oktatási központot, arborétumot, lovastúrákra alkalmas pályát, társasüdülőket építünk, de nem lesz parcellázás. A környéken gyógyvíz is van, a tó letisztulása után hideg- és melegvizes fürdési lehetőség egyaránt lesz. — Sokára? — A kaposváriak is türelmetlenek, mi azonban arra gondoltunk, hogy kicsit több időt fordítunk az előkészítésre, alaposan átgondoljuk, hogy ezt a gyönyörű vizet és környezetét miként tudjuk a város lakosainak szabad idő parkjává tenni. Azt szeretnénk, ha a hétvégeken 10 ezer ember, vagy akár ennek a kétszerese is örömét lelné a Desedában. Azt szeretnénk, ha a tó mentén szétoszlanának a kirándulók, ne legyen idegesítő zsúfoltság sehol. A kereskedelmi és vendéglátó hálózatot, a közlekedést is ennek jegyében szervezzük. A közművesítés is azon múlik, hogy olyan megoldásokat találjunk, amelyek nem rongálják ezt a páratlan értékű természeti kincset. Nem árt az óvatosság, mi tanultunk a Balaton, a Ve- lencei-tó és Orfű példájából ... — Az ám, a Balaton fél órányi autóút a Desedától... — Visszafelé is annyi! A Ba- laton-parti üdülőkből mindenhová szerveznek kirándulást, csak Kaposvárra nem. Ennek a városnak is vannak értékei, mégis, szinte teljesen kiesik az idegenforgalomból. Vasárnap és hétvégeken kiürül a város, mi azt szeretnénk, hogy a kaposváriak itthon is jól érezzék magukat, s ha mások is szívesen látogatnának ide.«Ennek érdekében alakítottuk ki a szennai tájmúzeumot, szervezzük a szentjakabi nyári estéket, a Do- rottya-napokat, filmtörténeti múzeumot szervezünk, itt a Rippl-Rónai villa, tervezzük a gyógyfürdő fejlesztését, idehozzuk a SIÓTOUR vízilabdatornát, ezenkívül is sok mindent tervezünk, és a Desedát is ennek szolgálatába állítjuk. Lombosi Jenő Uj konyhai bojlerek részvevői döntöttek így. Oze- meltetői, meg a beruházók, lebonyolítók, a kivitelezők, a 6/A út IV. szakaszának megépítése körül bábáskodók. Az, hogy le kell bontani, már régebben eldőlt. Legfeljebb az időpontban nem tudtak megegyezni az illetékesek. Többféle határidő merült fel, eltüntetésének dátumára érvek hangzottak el, pro és kontra. A vita végeredménye a döntés: az említett út és a Szigeti várni csomópont kialakítása miatt 1979. január 20-ra a földdel kell egyenlővé tenni az oly sokáig népszerű falatozót. Ekkor vonulnak fel az Aszfaltútépítő Vállalat munkásai, hogy az út és a csomópont munkálatait megkezdjék. A KPM Pécsi Közúti Igazgatóságának beruházásában épülő 6/A út Tüzér utca—Páfrány utca közötti IV. szakaszának építése és a Szigeti várni csomópont kialakítása döntötte el sorsát, helyén az új út nyomvonala húzódik majd. Becslések szerint 54—55 millió forintba kerül az útépítés, amely- lyel előreláthatóan jövő év december 15-re végeznek. Attól kezdve autók, motorok, s ki tudja mi jár még ott, ahol ma pofa söröket, fröccsöket, „házmestereket” szolgálnak ki. Utolsó karácsonya, s talán utolsó szilvesztere elé néz tehát a Hatcsöcsű, amelyet alig egy hónap alatt rombolnak le az építők. így ér majd véget földi pályafutása, az otthon rekedt feleségek, menyasszonyok, a férjüket, vőlegényüket, más hozzátartozójukat tiszta fejjel hazavárók nem kis örömére. Elfolyt ott az évek során nem egy fizetés, jutalom, nyereségrészesedés. Lecsúszott jó pár korty az italra éhes férfitorkokon. Az ítélet jogerős, fellebbezésnek helye nincs. Néhány hónap és a falatozó nincs többé. Ahogy a forgalmát eleinézegettem, emlékét sokan fogják kegyelettel megőrizni. H. L. Univerzális gyermekkocsi A Győri Lakatos és Fémtömegcikk Ipari Szövetkezetben univerzális gyermekkocsik gyártását tervezik. A gyártással nem csupán a választék bővül, de jelentős import megtakarítás érhető el. A Győrött készülő gyermekkocsik rendkívül praktikusak lesznek, ülőkéjük kiemelhető, s két füllel akár kézben is hordozható. Alkalmas arra, hogy gépkocsiba szereljék biztonságos ülőkének. Az egész kocsi összecsukva elfér a személygépkocsi csomagtartójában. A formájában is tetszetős gyermekkocsi műbőr bevonattal készül. A szövetkezetben még az idén próbaképpen kétszáz darabot készítenek, jövőre pedig megkezdődik a nagy sorozatú, tizenötezer szériós gyártás.
