Dunántúli Napló, 1978. szeptember (35. évfolyam, 241-270. szám)
1978-09-30 / 270. szám
2 Dunántúlt napló 1978. szeptember 30., szombat Összefőgást a gyermekéletmezésre A közétkeztetés helyzetét tárgyalta a komiéi tanácsülés A Carbonnál 2500 dolgozóra nincs üzemi étkeztetés A HNF Baranya megyei Bizottságának ülése Befejeződtek a nemzetiségi küldöttválasztó gyűlések Tájékoztató az őszi szolidaritási, béke-barátsági akciókról Állásfoglalás a tömegsport társadalmi feladatairól A KISZÖV- elnökség ülése A szolgáltatás eredményei és gondjai Egy település — legyen város vagy falu — lakosainak alapvető közérzetét, életkörülményének alakulását befolyásolja, hogy az adott helyen milyen a szolgáltatás. Baranya megye szövetkezeti szolgáltató hálózatát, a szolgáltató tevékenység keresztmetszetét, valamint az ötödik ötéves terv szolgáltatási tervének időarányos teljesítését vitatták meg tegnap a KISZÖV elnökségi ülésén, melyet Haász József, a Baranya megyei szövetkezetek elnöke nyitott meg, és amelyen megjelent többek között dr. Molnár Zoltán, a megyei párt- bizottság gazdaságpolitikai osztályának munkatársa, és dr. Heim György, a megyei tanács ipari osztályának vezetője. Az- előterjesztett jelentés szerint a kiemelt szolgáltatások közül a gépjárműjavításnak az ötödik ötéves terv előirányzata szerint, 80—85 százalékos fejlődést kell biztosítani. A teljesítményérték az elmúlt években elmaradt ugyan a tervezettől, de a veszteséges tevékenységet nyereségessé tették. Az elektromos és háztartási gépek javítása terén sikerült a tervezett szolgáltatás értékét túlteljesíteni. A lakáskarbantartási szolgáltatásnál az elmúlt évek stagnálása után némi előrelépés tapasztalható. A személyi szolgáltatások közül a fodrászat, kozmetika 16,3 százalékkal, a fényképészet 11,4 százalékkal teljesített többet a tavalyi év hasonló időszakánál. Az egyéb szolgáltatások közül a Pécsi Tempó Általános Szolgáltató Szövetkezet granciá- lis bútorjavítási tevékenysége növekedett jelentősen, s a jövőben még bővíteni kívánják. Míg a fejlődés korábbi szakaszában a mennyiségi növekedés dominált a növekvő lakossági igények kielégítésénél, ma már elmondhatjuk, hogy egyre inkább a minőség kerül előtérbe. E téren nagy problémát okoz a javító szolgáltatást végző szövetkezeteknél az anyag- és alkatrészhiány. A minőséghez tartozik a határidők betartása, mert nem szolgáltatás az, ha a sürgősre hónapokig várni kell. Az apró, szétszórt települések szolgáltatásainak megoldása a szövetkezeteknek nagy gondja. Mivel ezeket a kis falvakat a téeszek fogják össze, megoldás lenne, ha termelő- szövetkezetekben dolgozó szakemberek, iparosok engedélyt kapnának munkaidő utáni melléktevékenységként a lakossági igények kielégítésére. Nem általában a közétkeztetéssel, hanem inkább a gyermekélelmezéssel van gond Komlón — állapították meg tegnap délelőtt a városi tanács ülésén, ahol — egyebek mellett — szó volt a közétkeztetés (üzem- és gyermekélelmezés) helyzetéről, az ehhez kötődő távlati feladatok meghatározásáról is. Aligha vitatható a tanács tagjai kezébe került előterjesztés első mondata: „Napjainkban a munkahelyi vendéglátó- ipar alapvető feladatai közé soroljuk az üzemek dolgozóinak meleg étellel való ellátása mellett a gyermek- és ifjúsági intézmények tagjainak, illetve hallgatóinak korszerű, változatos, kulturált étkeztetését.” Ennek megfelelni jelentené az optimális helyzetet. Ezt azonban eddig kevés helyen sikerült elérni, s Komlón is van még megoldásra váró probléma. A legfontosabbat említjük elsőként: az itt dolgozó vállalatok — kivétel a bánya — nem biztosítanak dolgozóiknak üzemi étkeztetést. A Carbon Könnyűipari Vállalatnál például 2500- an dolgoznak. Itt is várat magára a helyzet rendezése, pedig rendelet szól arról, hogy minden 200 dolqozónál többet foglalkoztató vállalatnál meg kell oldani az üzemi étkeztetést. Nyilván a tegnapi tanácsülésen elhangzottak jó irányba befolyásolják majd az érintett vállalatok vezetőit. Ennek ellenére a nagyobb gondot a gyermekek étkeztetése okozza. Nagyon sok az óvodás korú kisgyermek a bányászvárosban. Ebben az évben például 180-nal többet kellett felvenni az óvodákba mint tavaly. A feladat egyértelmű: az Ülés! tartott a Baranya megyei Közművelődési Bizottság A TIT Bartók Klubjában tartotta tegnap délelőtt III. negyedévi ülését a Baranya megyei Tanács Közművelődési Bizottsága Takács Gyula, a Baranya megyei Tanács elnökhelyettese, a bizottság elnöke vezetésével. A bizottság tagjai meghallgatták, majd megvitatták Bernics Ferenc osztályvezető beszámolóját a Baranya megyei Tanács V. B. művelődés- ügyi osztálya munkájáról, az oktatás és a közművelődés területén aktuális problémákról, feladatokról. A második napirendi pont keretében Bernics Ferenc a Közművelődési Bizottság munkájáról tartott beszámolót, majd Békés Sándor, az MTV Pécsi Körzeti Stúdiójának vezetője tájékoztatta a bizottságot a stúdió közművelődési tevékenységé, ről. V. ötéves tervidőszak végéig a napközis ellátásban részesülő általános iskolai tanulók arányát 35—38 százalékra kell emelni. Ennek érdekében azonban az élelmezésről gondoskodó vállalatok (a Mecsekvidéki Vendéglátó, illetve a Baranya megyei Vendéglátó Vállalat) kapacitását növelni kellene. Jelenleg túlterhelt valamennyi ir kólái tálalókonyha is. Az óvodákban és az általános iskolák napközi otthonaiban a gyermekétkeztetést a Mecsekvidéki Vendéglátó Vállalat biztosítja, a Gagarin utcai általános iskolában működő központi iskola konyhájából. (A középiskolákban saját konyhák vannak.) Az óvodákban csaknem 900, a napközi otthonokban több mint 1200 személy étkezéséről kell gondoskodni. Az említett iskolakonyha kapacitása napi kétezer adag. Kihasználtsága jelenleg 110 százalékos. Ha figyelembe vesszük azt, hogy növekszik az óvodások — és ezért néhány éven belül az általános iskolásoké is — száma, akkor nagyon is érthető a városi tanács törekvése: megvalósítani azt a 2—3 ezer adagos konyhát, amelynek működése hosszabb távra megoldaná Komlón a gyermekélelmezést. Ehhez a tanács megfelelő helyet biztosított, s már „csak" or Kistermelők kitüntetése A Baranya megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalatnál kitüntetéseket nyújtottak át tegnap délután azoknak a kistermelőknek, akik a kaposvári kistermelői tájkiállításon díjat nyertek, valamint a sertéshizlalásban és -tenyésztésben kiemelkedő eredményeket értek el és minőségi munkát végeztek. A növendékbika hizlalásáért és a kiállításon nyert nagydíjért Hoffmann József görcsönydobokai, a kiállítás második helyezéséért pedig Folk Antal hárságyi kistermelők kaptak elismerő oklevelet. Ezt követően a sertéstenyésztők és sertéshizlalók vették át a kitüntetést, melyek közül a legjobb eredményt Tóth Lajos tengeri és Bayer János liptódi kistermelők érték el. ra van szükség, hogy a helyi vállalatok is részt kérjenek a megvalósítás költségeiből. Ha ugyanis a mennyiségi gondok megoldódnak, többet lehet tenni az étkeztetés minőségének javítására is. Egymásnak hátat fordító karosszékek sora osztja ketté a termet, s a sor bármelyik székébe telepedve ötletgazdag, szép és nagy igyekezettel készített faragott tányérokat, készleteket, dobozokat, fotókat, grafikákat láthat a szemlélődő. A nézelődő szakembereknek és a laikusoknak közös a véleményük: jó néhány itt látható alkotást szívesen mondanának sajátjuknak. Ez a kívánság annál is inkább figyelmet érdemel, mivel a pécsi 506-os Elek Tamás Szakmunkásképző Intézet KISZ- klubjában nagyrészt a szakmunkásképző intézetek tanulói, illetve volt diákjai, a gyárak, üzemek ifjúmunkásai hozták el szabad idejükben készített alkotásaikat. Tegnap már a megnyitó előtt is sokan megcsodálták Fridi István fából faragott Dó- zsa-fejét, Haktik Mihály faragott, vadászéletképekkel díA tegnapi nappal befejeződtek az ősszel sorra kerülő nemzetiségi kongresszusok baranyai küldöttválasztó gyűlései. A német, illetve a délszláv nemzetiségiek kongresszusán Baranyát 73 német és 43 délszláv nemzetiségi küldött képviseli. A 112 baranyai települést érintő 28 küldöttválasztó gyűlés tapaszszített pálinkáskészletét, Po- zsár János fa karkötőjét. Mutatósak, érdekesek az 508-as Tarr Imre Szakmunkásképző Intézet fémipari szakkörének tagjai által készített fali dísz- tálak. A bemutatót a megyei ifjúmunkás és szakmunkás- tanuló napok keretében rendezte a KISZ Baranya megyei Bizottsága, a Baranya megyei Tanács és a Szakszervezetek megyei Tanácsa. Százkilencvenöt alkotásból a legszebbeket mutatják be az érdeklődőknek. A kiállításon — melyet tegnap délután nyitott meg Pozsgai Miklós, az SZMT osztályvezetője — átadták a díjakat az egyes kollektíváknak, illetve személyeknek. Első díjat kapott Fridi István lakatos fafaragásaiért, és Fodor Attila műszerész a grafikáiért. Második díjat nyert Rausch István bányamérő a fafaragásaival, illetve Vörös József műszaki eladó a csontfaragásaival. Harmadik díjat nyert Haklik Mihály vájár és Kovacsics Vilmos műszakjegyző a faragott alkotásaikkal. A KISZ Baranya megyei Bizottságának különdíját kapta az 500-as Zrínyi Miklós Szakmunkásképző Intézet bar- kács- és fotószakköre. A kiállítás október 15-ig naponta délelőtt 9 órától délután 4 óráig tekinthető meg. Változás az idegenforgalom állami irányításában A Minisztertanács módosította az idegenforgalom állami irányítását. Ezzel összefüggésben úgy határozott, hogy az Országos Idegenforgalmi Tanács a jövőben a belkereskedelmi miniszter tanácsadó testületéként folytatja munkáját. Szurdi István nyugalmazott minisztert az Országos Idegenforgalmi Tanács elnöki tisztéből — érdemei elismerése mellett — felmentette. talatairól tájékoztatta tegnap délelőtt Pécsett, a városi tanács dísztermében a Hazafias Népfront Baranya megyei Bizottságának tagjait Krasznai Antal, a HNF Baranya megyei Bizottságának titkára. A tanácskozáson részt vettek Kis Gyula, Kádár Német Belőné, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának munkátársai, dr. Hazafi József, a Baranya megyei Tanács végrehajtó bizottságának titkára. Ugyancsak a tegnapi ülésen ismertette Benkö László, a HNF Baranya megyei Bizottságának alelnöke az őszi szolidaritási, béke és barátsági akció tervezett programjait. Mint elmondta, a népfront megyei bizottsága által rendezendő magyar- csehszlovák barátsági hét, a magyar-szovjet és magyar-lengyel barátsági napok mellett — melyek gazdag programú, kiemelt rendezvények lesznek — a népfrontbizottságok is több ünnepséget rendeznek. A megyei szakszervezeti szervek a szövetkezeti mozgalom, a vörös- kereszt helyi szervei szintén szolidaritási és barátsági programokkal kapcsolódnak az őszi akciókhoz. Ezt követően megválasztották a kilencedik magyar békekongresszuson részt vevő két megyei bizottsági küldöttet, akik a 17 tagú baranyai delegáció tagjaikéit utaznak majd a kongresszusra. A megyei bizottság tagjai egyhangúlag egyetértettek dr. Adóm Antal, a HNF Baranya megyei Bizottságának elnöke és Halas Ilona, a HNF Baranya megyei Bizottságának titkárhelyettese kongresszusi küldötté választásával. Nagy érdeklődést váltott ki a bizottság tagjai körében a tömegsport fejlesztésének társadalmi feladatairól szóló állás- foglalás, melyhez Sági Sándor, a Baranya megyei TSH elnök- helyettese fűzött szóbeli kiegészítőt. Számos hozzászóló arról beszélt, hogyan lehetne jobban kihasználni a tömegsport lehetőségeit, miként lehetne minél szélesebb tömegeket megnyerni a rendszeres testedzésre. Nagyon fontos a fiatalok sportolásra nevelése, mert egy jó alap meghatározó lehet a későbbiek folyamán. Baranyában a lakosság 14— 15 százaléka sportol rendszeresen. A 17 éves korosztály a legaktívabb, a sportolók száma ebben az évfolyamban 31 százalék. Ezek a százalékos adatok lehetnének magasabbak is, de egyelőre a tárgyi feltételek még sok helyen hiányoznak. A rendszeres testedzésben résztvevők száma a városokban kedvezőbb képet mutat mint falun. A felszólalásokból megtudtuk, hogy Bolyban és Kémesen fejlődés tapasztalható, szép eredményeket értek el az elmúlt években és ezért sokat tettek a Hazafias Népfront helyi bizottságai is. A megyei bizottság az állásfoglalásban rögzített feladatok végrehajtásával kívánja a testedzést és a sportolást minél több ember számára biztosítani. Az állásfoglalás feladatai között szerepel, hogy a népfrontbizottságok felvilágosító, szemléletformáló munkával növeljék a testedzés iránti igényt. Az éves munka kialakításakor programozzák, tervezzék a különböző testnevelési és sportfeladatokat. Kezdeményezzék a helyi sportszervek és sportegyesületek bevonásával a lakóterületi spar- takiád versenyeket. Szerepel továbbá az állásfoglalásban, hogy a népfrontbizottságok szorgalmazzák a lakótelepeken a testedzés és sportolás alapvető feltételeinek biztosítását. Célszerű lenne a sport és társadalmi szervek alapfokú és továbbképző tanfolyamaira beiskolázni sportot szerető egyéneket a személyi feltételek javítása érdekében. Jókat derülök. Nem kívánok más tömegtájékoztatási szervek — mondjuk a rádió — bel- ügyeibe beleavatkozni, mert fölöttébb óvakodom a diplomáciai bonyodalmaktól, másrészt meg éppen jó kedvem van és igyekszem jóképet vágni mindenhez, így aztán bekapcsolom a készüléket, kissé félrebillentem a fejem és szent együgyűség- gel mosolygok, mert olyant hallottam az „Útközbe«^ című műsorban, ami gyanakvóvá tett: mintha hallottam volna arról, hogy csúcsforgalom idején a Lánchíd környékén közlekedési dugó van. Mert ezt bemondták tegnap is a délutáni órákban, meg tegnapelőtt is, meg azelőtt is és egyáltalán arról tudom, hogy kezdődik az „Útközben” című műsor, hogy a Lánchídnál örökké torlódás van és a kocsik csak - lépésben hajtanak és jobb lenne, ha az autók elkerülnék ezt a környéket. Engem ugyan személy szerint nem nagyon érint a dolog, mert csúcsforgalom idején én nem a Lánchídon megyek hazafelé, hanem itt Pécsett, az Aradi vértanúk útján, és nem autóval, hanem gyalog. De hogy ezek a pestiek mennyire értetle- lenek, egyszerűen megáll az eszem. Amikor mindennap torlódás van a hídnál, és mindennap szinte unalomig erre felhívják a figyelmüket, erre „csak-azért-is" arra eszi őket a fene. Ezeknek aztán beszélhet az ember. Persze a rádiónak van más állandó műsora is — a reggeli sajtószemle —, ami szintén olyan változatos és érdekes, mint a lánchídi torlódás. Már alig várom a reggelt, hogy ötkor-hatkorhétkor megtudjam, miről ír ma a Népszabadság, a Népszava, a Magyar Nemzet, a Magyar Hírlap és a . . . Több nincs. Ha netán éppen borotválkozom, gyorsan fölerősítem a készüléket, hogy a tükör előtt se veszítsek el egyetlen mondatot sem a Szemléből. Szép hazámban persze megjelenik még néhány száz sajtótermék, de hogy azok miről írnak azon a napon vagy héten —, arról eddig nem értesített engem a Szemle. Pedig bizonyára érdekes dolgokat halászik ki közéletünkből akár a Nők Lapja, akár az Élet és Tudomány, vagy a Képes Újság, vagy az Élet és Irodalom és a 18—20 vidéki napilapról nem is beszélve, amelyek ugyan nem a főváros jó kétmilliós népének, hanem csupán... a fönnmaradott — és vidéken élő — 8—9 milliónak íródnak. Hátha, . . . hátha történik valami vidéken is, amire esetleg az ország fölfigyelhetne. Hogy a vidéki lapok is szót kapjanak néha a reggeli sajtószemlében, csupán szervezés vagy egy telefon dolga, semmi egyéb. Meg aztán annak is örülnék, ha egy reggel — főleg egy borongás, esős őszi reggelen — a nagyon fontos sajtóközlemények után a Krónika munkatársa ezzel lepne meg: „Kedves hallgatóink, ma jelent meg a Ludas Matyi is, amelyben a következő jó viccet olvastam .. .” -—, és fúldokoiva a nevetéstől . mosolyra fakasztaná az egész országot. Mert ugye nagy baj nem történne, ha az emberek nemcsak munka után, hanem már munka előtt is derülnének valamin. Rab Ferenc M. A. Szakmunkás- tanulók kiállítása I
