Dunántúli Napló, 1978. szeptember (35. évfolyam, 241-270. szám)

1978-09-29 / 269. szám

2 Dunántúlt napló 1978. szeptember 29., péntek Mindannyian tehetünk érte Napirenden Pécs tisztasága Ülést tartott Pécs város tanácsa Az eredményekről és a feladatokról tárgyalt a MÉSZÖV elnöksége Kiegyensúlyozott ellátás a baranyai falvakban Dunántúli tanácskozás a főiskolai oktatásról A népgazdasági, társadalmi igényekhez kell alakítani a felsőfokú képzést Kritikusan, sőt önkritikusan fogalmazott Czente Gyula Pécs város tanácselnöke, amikor írá­sos előterjesztését, mely Pécs város rendjével és tisztaságával foglalkozott előzetesen szóban is kiegészítette. Mint mondotta, sokszor és sok fórumon fogal­mazódott meg „szemetes" vá­rosunk gondja, de ez ideig sem az intézmények, sem az itt élő emberek körében nem nyert meghallgatást. Gondunk a ház­tartási szemét, gondunk az ut­cai szemét, s főleg ez utóbbi szúr szemet évről évre növekvő halmazával. Úgy gondolom, hogy nem vé­letlenül e napirend váltotta ki a legtöbb vitát és inspirált hoz­zászólásra Pécs város Tanácsá­nak tegnapi ülésén. Érdemes az előterjesztésből idézni a gondok eredőjét. A város közterületein végzett építkezések nagy szá­ma miatt jelentősen megnőttek a törmelékkupacok, rontja köz­érzetünket az építőanyagok „kendőzetlen" utcai tárolása, a közterületek, gyárak, üzemek, bevezető főútvonalak, vasúti vonalak környéke lassan-lassan kritikán aluli. S ehhez mintegy spontán véleménynyilvánítás: az utca embere is ott gázol- a járda szemetében, melynek nö­veléséhez maga is hozzájárult. Megfogalmazódott az is az elő­terjesztésben, hogy kevés a köz­területi hulladéktároló, nincs kielégítően megoldva a közterü­letek, parkok, járdák tisztítása. Van mit tehát tenni intéz­ményi fronton is — bár a téma annál nagyobb, mintsem az egészet a Köztisztasági Válla­latra testáljuk s mint az a tanácstagi hozzászólásokból is kiszűrhető: társadalmi téren is lépnünk kell. (Egyelőre jó szó­val, meggyőzéssel.) Bár Kánig János szerint sokat beszélünk és keveset teszünk. Javasolta, hogy indítsunk mozgalmat e feleimmel: „Mindenki a saját portáján tegyen rendet!” Dr. Ambrus Lászlóné kooperációra biztatta a három „tisztogatót”, a köztisztasági, az ingatlankeze­lő és a parképítő vállalatokat. Ugyanakkor kérte, hogy ne le­hessen vállalati szinten sem büntetlenül szemeteim. Mendly Lajos mindannyiunk szemléleté­re apellált, s javasolta, hogy 1979 legyen a „Tiszta Pécs éve”. Lőcsei Ferenc a tettyei rész és környékének óvását szór galmazta, Varga Istvánná sé­relmezte: Lvov-Kertváros új házai körül sok a szemét, egyesek az ablakon át szórják ki a közte­rületre a hulladékot. Orcsik Fe­renc a meszesi gondokról szólt, Teherforgalmi és kereskedel­mi tanácskozásra jöttek össze tegnap reggel Pécsett, a Pan­nónia Szálló konferencia- termében az ország valameny- nyi Volán vállalatának és a Volán Trösztnek a képviselői. Az értekezleten részt vett dr. Zahumenszky József, a Volán Tröszt vezérigazgató-helyettese, Horváth Árpád, a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium cso­portvezetője és Izsó László, a Központi Szállítási Tanács munkatársa. A kétnapos tanácskozást a házigazdák nevében Laki Pál, a Volán 12-es Vállalatának forgalmi és kereskedelmi igaz­gatóhelyettese nyitotta meg. Ezután dr. Bobonka Antal, a Volán Tröszt t főosztályvezetője beszélt a elkövetkező évek forgalmi-kereskedelmi tervelő­készítésének feladatairól. Kü­lön kiemelte, hogy a vállala­tok a szállítási igényeknek megfelelő terveket készítsenek. A már meglévő tervekről el­mondta, hogy azok erősen gépkocsicentrikusak. A VI. öt­a 6-os út budai részén levő nyi­tó szakaszáról. Sürgette a már régen bontásra érett épületek szanálását, a városkép megja­vítását. A vita és a hozzászólások le­zárásaként egyértelműen meg­fogalmazódott: mindannyiunk közös feladatáról van szó. Czente Gyula válaszában töb­bek között a háztartásokban keletkező szemét tárolásának jövőjéről — illetve a szemétége­tő-berendezés vételének kérdé­séről szólt. Mint mondotta, már folytattak tárgyalásokat a vá­ros vezetői az illetékesekkel az ÉVM-ben, s ígéret is érkezett egy ilyen berendezés vételéről — a VI. ötéves tervciklusban. De mivel milliárdos beruházásról van szó, fel kell készülni arra is, hogy fejlesszük a köztisztasá­gi vállalat szállítási kapacitá­sát. Ugyanis a beruházás elma­radása esetén új tárolóhelyre — a város határain kívül — van szükség, s ez a jelenlegi szállí­tási útvonalat megtöbbszörözi. Szólt a 6-os menti épületek szanálásáról is, mint napiren­den levő témáról. A tanácsülésen a többi napi­rendi pontok sorában dr. Ga- labár Tibor, a végrehajtó bizott­ság titkára előterjesztette azt a tanácsrendelet-tervezetet, mely pécsi díszpolgári cím és „Pro Űrbe Pécs” emlékérem alapítá­sáról és adományozásáról szólt. A tanácsülés a tervezetet elfo­gadta, s ezzel megalkotta az 1978-as év 2-es számú tanács- rendeletét. Dr. Szotáczki Mi­hály, a bizottság elnöke beszá­molt az igazgatási és a jogi bi­zottság munkájáról, dr. Ásvány Lajos osztályvezető pedig Pécs város Tanácsa igazgatási osztá­lyának munkájáról adott szá­mot. Az interpellációk sorában Zi- monyiné Czipó Ildikó kérte a ta­nács vezetését, hogy a felnőtt- oktatás lehetőségeit vizsgálja meg, mégpedig annak a lehe­tőségét, hogy miként lehetne a több műszakban, délutáni mű­szakban járó dolgozóknak a délelőtti oktatást bevezetni. (A kérdést, az illetékesek megvizs­gálják, az interpelláló pedig írásban fog választ kapni — ter­mészetesen a következő tanács­ülésen a többi tanácstag is ér­tesülni fog szóban az interpel­láció nyomán történtekről.) éves tervciklusban megvaló­sul a KAMAZ-program, amit tulajdonképpen már az idén elkezdtek. Ez azt jelenti, hogy a Volán vállalatok billenős tehergépkocsi parkjában az uralkodó típus a KAMAZ lesz. Bodnár Sánc/or főosztályvezető­helyettes időszerű vasútforgal- mi kérdésekről, a szállítások gondjairól tájékoztatta a je­lenlévőket. Hangsúlyozta, hogy ezen a területen a fuvarozási határidők betartása a fő cél. örvendetes azonban, hogy mennyiségileg növekedett a darabárufuvarozás, habár ezt veszélyezteti a kedvezőtlen vas­úti kocsihelyzet. A teherforga­lomról dr. Zentai Ferenc fő­osztályvezető-helyettes elmond­ta, hogy a vállalatok által megrendelt teherautók időará­nyos szállításával lemaradt az AUTÓKER. Gondként említet­te, hogy a nagy értékű daruk, valamint a tehergépkocsikra felszerelt segéddaruk nincse­nek megfelelő mértékben ki­használva. Módszertani kérdé­A Baranya megyei áfészek a szétszórt aprófalvas telepü­lések miatt — melyeknek el­látottságát ők hivatottak biz­tosítani — nehéz körülmények között dolgoznak. Ennek elle­nére működésüket jónak lehet mondani. A tegnapi MÉSZÖV elnöksé­gi ülésen — melyet Ambrus Lajos MÉSZÖV elnök nyitott meg — értékelték az 1978-as év első félévének munkáját, valamint megvitatták a követ­kező időszak tennivalóit, és az ötödik ötéves terv időará­nyos teljesítésének helyzetét. Az előterjesztett jelentés sze­rint Baranya megyében az élelmiszerforgalom növekedé­sének üteme 2,3 százalékkal elmarad a tervezettől, ennek ellenére alapvető cikkekből, a a húsáruk kivételével az ellá­tás zavartalan és kiegyensú­lyozott volt. A vágósertés-fel­vásárlás ugyan 19,2 százalék­kal nagyobb volt, az export viszont igen jelentősen meg­növekedett. Az emiatt jelent­kező lakossági árualap-csök­kenést az áfészek a 25 száza­lékkal nagyobb baromfi­értékesítéssel csak részben tudták ellensúlyozni. Az el­múlt félévben is általános probléma volt a kis települé­sek friss kenyér ellátásának megoldatlansága. Javult vi­szont a tej- és tejtermék-ellá­tás. Bővült a felső konfekció, bébi kötöttáru és farmer ru­házati cikkek kínálata. Nem volt kielégítő az ellátás női divatcipőből, jobb minőségű női és férfi felső kötöttáruból. Kiemelkedően nőtt a vegyes­ipari cikkek forgalma. A jövő feladatairól szólva Verseny a Volánnál A Volán Tröszt által meghir­detett energiatakarékossági és vezetéstechnikai verseny válla­lati selejtezőjét tegnap tartot­ták Pécsett, a 12-es Volánnál. A versenyzőknek tehergépko­csikkal rutinfeladatokat kellett megoldaniuk a városi forga­lomban, és minél kevesebb üzemanyaggal végigjárni a Ivov-kertvárosi autóbusz pálya­udvar— Mólom—lyov-kertvárosi buszvégállomás útvonalat. A 25 indulóból legjobb eredményt elért három gépkocsivezető — Tóth Lajos (személyforgalmi . üzemegység, Pécs), Kovács Sán­dor (komlói üzemegység), és Fokt József (szigetvári üzem­egység) — képviseli majd a vál­lalat színeit az október 12—13- án Nyíregyházán megrendezen­dő országos döntőben. tanácskozás sekről elmondta, hogy elké­szült egy útmutató és kidol­gozták a különböző áruk fu­varozási technológiáját. A ter­vek között szerepel a fuvaro­zási folyamatok számítógépes irányításának bevezetése, amit kísérletképpen néhány válla­latnál már a közeljövőben ki­alakítanak. A következő esz­tendőben felülvizsgálják a rakodógépek kihasználtságát. A teherkereskedelemrő! Ocs- kó József osztályvezető el­mondta, hogy míg 1968-ban 96 millió tonna árut fuvaroz­tak a Volán vállalatok, addig ez a szám idén várhatóan meghaladja a 180 millió ton­nát. Ezután hozzászólásokra ke­rült sor, majd dr. Zahu­menszky József az elmondot­tak összegzésén túl külön fog­lalkozott a teherforgalom te­rületén emelkedő számú sú­lyos és halálos kimenetelű balesetekkel, a csökkentés le­hetőségeivel. A tanácskozás ma folytatódik. R- N. dr. Szilvasán Pál, a SZÖVOSZ közgazdasági főosztályának vezetője elmondta, hogy sok helyen elsősorban a vezetés szemléletén kell változtatni. A népgazdaság jelenlegi hely­zete megköveteli, hogy minden gazdasági területen, így a szö­vetkezeteknél is a legszigo­rúbb szervezettséggel dolgoz­zanak. A jövőben a hibákat nem megmagyarázni kell, ha­nem belső erőből megoldani. Az a szövetkezet életképes csak, mely a változó igények­hez rugalmasan képes alkal­mazkodni. S. Zs. Még meg sem száradt telje­sen Újmecsekalján Issey Ama- miya japán szobrász nemrég át­adott monumentális betonszob­ra, máris újabb hasonló jelle­gű alkotással gazdagodott Pécs. A szoborátadási ünnepsé­gek ilyen gyors egymásutánja természetesén nem véletlen, hi­szen mindkét műalkotás ugyan­annak a nemes műveket termő gondolatnak köszönheti létét, amely az idei XI. siklósi szob­rász szimpozion úgynevezett be­tonprogramját és az annak ke­retében született alkotásokat életre hívta. Kígyós Sándor Pécsett élő szobrászművész tegnap, a Pan­nónia Sörgyár melletti téren átadott szobra és az újmecsek- aljai műalkotás ugyanazzal a — a japán művész által idén ná­lunk is meghonosított — tech­nológiával készült, amelynek lényege az, hogy zsaluzás nél­kül, kívülről hordják fel a be­tont a vasszerkezetre feszített vékony vashálóra és a fehér kő­porral finomított felületet végül felületi megmunkálásnak vetik alá. Az érdekes alakú, könnyed megjelenésű betonplasztika egy önmagában zárt, végtele­nített szalagra emlékeztet, fi­noman ívelt vonalvezetése alkal­massá teszi arra, hogy a kör­nyezetet képező — meglehető­sen szögletesen geometrikus — építészeti tér feszültségeit fel­oldja. A művésznek — mint mondotta — fontos törekvése volt az, hogy a szobornak fe- lülnézete is legyen, hiszen a környező toronyházak ablakai­ból rálátás nyílik a műalkotásra. A tegnap délutáni avatóün­nepségen igen sokan éltek is ezzel a lehetőséggel, még töb­ben voltak azonban a szobor talapzata körül egybegyűlt ér­deklődők. A kísérleti jelleggel készült, két és fél hónap alatt kivitele­zett betontérplasztika avatóün­nepségének résztvevőit Éliás Imre, a Siklósi Alkotótelepek Irodájának helyettes vezetője köszöntötte, utána pedig Gő- möri János, Pécs város főépí­tésze méltatta az új műalkotás jelentőségét városképünk újabb jelentős gazdagodása szem­Immár a tizenhetedik alka­lommal rendezte meg a dunán­túli (sőt szegedi) megyei taná­csok elnökhelyettesei, művelő­désügyi osztályvezetői, a to­vábbképzési intézetek és a konzultációs központok vezetői részére egész napos tanácsko­zását a Pécsi Tanárképző Főis­kola csütörtökön, ezúttal Szek- szárdon. A Babits Mihály me­gyei művelődési központban házigazdaként dr. Szabópál Antal, a Tolna megyei Tanács elnöke üdvözölte a résztvevő­ket, köztük Knopp András okta­tási miniszterhelyettest, dr. Ki­rály Ernát, a Tolna megyei Párt­pontjából. Elmondta, hogy a siklósi alkotótelepek jól és ha­tékonyan kapcsolódtak be a képzőművészeti világhét gondo­latkörébe. Az idén elkészült műalkotások mindkét művészte­lepen nagyban elősegítették oz építészet, valamint a képző- és iparművészet egymáshoz való közeledését. Köszönetét mon­dott mindenekelőtt — a szobrot ajándékként a városnak ado­mányozó — művésznek, a mű­vésztelepek vezetésének és mindazoknak, akik lehetővé tet­ték a műalkotás felállítását. Ezután Kígyós Sándor átadta a szobrot Pécs város Tanácsá­nak, amelynek képviseletében Schenk János közművelődési csoportvezetője vette át a mű­vet. Az ünnepségen jelen volt Komlódi Józsefné, Pécs megyei város Tanácsának elnökhelyet­tese és Lantos József, a Bara­nya megyei Tanács művelődés- ügyi osztályvezető-helyettese. Se szeri, se száma a ház­tartási és egyéb műszaki cik­keknek. A kereskedelem mindig újabb és újabb típusokat dob piacra a fogyasztói igények mind teljesebb kielégítésére. De hogyan tud ezzel lépést tartani a szolgáltatóipar? — Többek kö­zött erről tárgyalt tegnapi ülé­sén a Baranya megyei Népi El­lenőrzési Bizottság. A háztartási és egyéb mű­szaki cikkek garanciális és ál­talános javító szolgáltatásának megyei helyzetét elemző vizs­gálat főként a GELKA és a VILLGÉP szervizeinek munkáját vette nagyító alá. Megállapítot­ták, hogy a GELKA műszerpark­jának egy része elöregedett, s az alkatrész-ellátásuk sem irigy­lésre méltó, a Hajdúsági Ipar­bizottság titkárát, Bocz Józsefet, a Baranya megyei Pártbizottság titkárát és Takács Gyulát, a Ba­ranya megyei Tanács elnökhe­lyettesét. Dr. Kálmánchey Zoltán, a Pé­csi Tanárképző Főiskola főigaz­gatója megnyitó előadásában utalt arra, hogy új mozzanat a levelező oktatás erőteljes át­alakulása, annak jelentős lét­számcsökkenése, s fokozatosan a tanszékhez kapcsolása. így a levelező oktatással összefüggés­ben a megyék szerepe is meg­változik, minthogy bizonyára módosulás várható a pedagó­gustovábbképzés megoldása tekintetében is. Ezzel szemben a főiskola fokozottabban igény­li a szoros együttműködést a jelentős mértékben fejlődő nap­pali tagozattal kapcsolatosan, különösképpen a beiskolázás, a folyamatos kapcsolattartás és a tervszerű elhelyezés három igen fontos problémakörét ille­tően. Rendkívül nagy figyelmet kel­tett Knopp András oktatási mi­niszterhelyettes tájékoztatója a felsőoktatás időszerű kérdései­ről. Egyebek közt azt is hang­súlyozta: — Ma még országosan sem tekintjük beruházásnak a felsőfokú képzést. Mindenkép­pen el kell ismertetni a szak­képzés, különösen a felsőokta­tás beruházás jellegét. Ugyan­akkor a felsőfokú képzést is rugalmasabbá kell tenni, a nép- gazdasági, társadalmi igények­hez igazítva. Módosításra, kor­szerűsítésre szorul a felvételi rendszer is. Dr. Vastagh Zoltán tanszék- vezető főiskolai docens, főigaz­gató-helyettes elmondotta, hogy az 1977/78-as tanévben a Pécsi Tanárképző Főiskola nappali ta­gozatán 1652-en, a levelező ta­gozatán 1746-an tanultak. E magas létszámok indokoltak, mivel a jelenlegi helyzetben — és a jövőben méginkább — er­re igényt tartanak az iskolák. Fel kell számolni a képesítés nélküli elhelyezkedést, ugyan­akkor számolni kell a demográ­fiai hullám emelkedésével, a gyermekgondozási szabadság­gal és más jelenségekkel is. Nem mindegy azonban, hogy mi az ára a felemelt létszám­nak — hangsúlyozta, rámutatva arra, hogy a létszámszabályo­zás egyben a minőség szabá­lyozása is. Szólt arról, hogy a levelező oktatás segítésében kiemelkedő az a távoktatási kí­sérlet, melyet a felsőoktatási pedagógiai központ irányításá­val folytainak oktatóik. Arra kérte a megyék képviselőit — minden lehetséges módon se­gítsék a legmegfelelőbb jelöl­tek kiválasztását, majd tanulási körülményeiknek megteremtését. A közös tanácskozást köve­tően, három szekció ülésén a pedagógustovábbképzés és ok­tatáspolitika, valamint a peda­gógustovábbképzés időszerű kérdéseit vitatták, továbbá a tanévbeli konzultációk rendjét beszélték meg. Ballabás László művek termékeihez például gyakran a garanciális idő alatt sincs alkatrész. A VILLGÉP ház­tartási és gépjavító műhelyeiben mintegy 200 fajta készüléket ja­vítanak, az anyagellátás viszont csak körülbelül 120-nál elfogad­ható. Gond van a nyitvatartással is: a GELKA-szervizek ügyfélfo­gadási rendje általában egybe­esik a legtöbb dolgozó munka­idejével, ezért a NEB ajánlásai között ennek felülvizsgálása szintén szerepel. A testület a hűtőberendezé­sek üzemeltetési és karbantar­tási helyzetét is megvitatta, majd a legutóbbi ülés óta el­telt időszak lényeges intézkedé­seiről dr. Szabó Józsefnek, a megyei NEB elnökének beszá­molóját fogadta el. Kozma Ferenc Teherforgalmi és kereskedelmi Kígyós Sándor új alkotása Szoboravatás B. K. Javító szolgáltatások oo Ülést tartott a megyei NEB

Next

/
Oldalképek
Tartalom