Dunántúli Napló, 1978. szeptember (35. évfolyam, 241-270. szám)

1978-09-26 / 266. szám

Dunántúlt napló 1978. szeptember 26., kedd Ismerjük meg a jogszabályokat! Telekalakítás Az építésügyi hatóság engedélye szükséges Általános szabályok: Az 1964. évi III. tv. 26. §-a előírja, hogy telekátalakításhoz az építésügyi hatóság engedé­lye szükséges. A telekátalakítás részletes szabályait a 29/1971. (XII. 29.) ÉVM sz. rendelet sza­bályozza. Ennek megfelelően az építés­ügyi hatóság, Pécs városában a telek fekvése szerint illetékes kerületi hivatal műszaki osztá­lya, engedélye szükséges — belterületen a földrészletek alakjának vagy terjedelmének bármilyen megváltoztatásához, — külterületen a földrészletek alakjának, vagy terjedelmének megváltoztatásához akkor, ha annak következtében 834 n-öl- nél kisebb földrészletek kelet­keznek. Külterületen azonban 556 n-ölnél, zártkertben pedig 200 n-ölnél kisebb földrészletek nem alakíthatók ki. Építési telket és építési terü­letet úgy kell kialakítani, hogy — alakja és terjedelme az építésügyi szabályoknak (Or­szágos Építésügyi Szabályzat, helyi építési előírások) és a vá­rosrendezési terveknek megfe­leljen, továbbá — belterületen közterületről, külterületen pedig legalább közterülethez csatlakozó saját használatú útról közvetlenül megközelíthető legyen. Ha a részletes rendezési terv szerint a belterületen, vagy a külterület beépített, ill. beépí­tésre kijelölt részén közút léte­sítése, bővítése vagy szabályo­zás céljára terület szükséges, az építésügyi hatóság az érintett földrészletnek e célra szükséges részét a telekalakítás során — kisajátítási eljárás nélkül — igénybe veheti és közterületként lejegyeztetheti, a feleslegessé vált közterületet pedig a földrészlet­hez hozzájegyeztetheti. A telek­könyvi le- vagy hozzájegyzéshez a telekkönyvi érdekeltek hozzá­járulása nem szükséges. Ha a földrészletnek a közút céljára szükséges részén épület vagy épületrész áll, kisajátítási eljárást kell lefolytatni. Nem kell azonban kisajátítási el já­rást lefolytatni, ha az igénybe­vételre az érdekeltek kérelmére indított telekalakítási eljárással kapcsolatban kerül sor. Az építésügyi hatóságnak a telekalakítás ügyében hozott, továbbá a telekkönyvi le- vagy hozzájegyzést elrendelő határo­zatát a bíróság előtt nem lehet megtámadni. Az engedély megadását meg kell tagadni, ha a telekalakí­tás következtében a terület rendeltetésének és a város ér­dekeinek meg nem felelő tele­pülés vagy beépítés keletkez­nék. A telekalakítás az érdekeltek kérelmére vagy hivatalból is in­dulhat. Az építésügyi hatóság a telekrendezést hivatalból akkor rendelheti el, ha azt megalapo­zott építési szándék indokolja és az alakítandó teleknek az építésügyi szabályok szerint szükséges utakkal és közművek­kel való ellátása biztosított vagy biztosítható. A telekrendezés fajtái: — Teleklelosztás egy földrész­letnek két vagy több lakó-, iHe- tőleg üdülőtelekre osztása: — telekegyesltés az egymás­sal közvetlenül szomszédos két vagy több földrészlet összevo­nása egy lakó-, ill. üdülőtelek­ké; — telekhatárrendezés az egy­mással közvetlenül szomszédos földrészletek közös határvonalá­nak olyan megváltoztatása, amelynek következtében az érin­tett földrészletek közül az épí­tésügyi szabályoknak meg nem felelő alakú vagy terjedelmű földrészlet lakó-, ill. üdülőtelekké válik, vagy a földrészletek kö­zött kialakult szabálytalan (pl. ferde, törtvonalú) határvonal szabályossá válik, — telekátalakitás az alakjuk vagy terjedelmük miatt be nem építhető szomszédos, vagy te­lekcsoportot alkotó földrészle­tek átalakítása lakó-, illetőleg üdülőtelekké. I Kérelemre indult telekrendezés szabályai A telekrendezés engedélyezé­sére vonatkozó kérelem előter­jesztése előtt az I. fokú építés­ügyi hatóságtól elvi telekren­dezési engedélyt kell kérni. Az elvi telekrendezési enge­délyt a telekrendezéssel érin­tett bármelyik földrészlet tulaj­donosa, közös tulajdonban le­vő földrészlet esetében bárme­lyik tulajdonos társ, továbbá az is kérheti, aki a földrészlettel kapcsolatos tulajdonosi igényt akar érvényesíteni. Az elvi te­lekrendezési engedély iránti ké­relemnek tartalmaznia kell — a tervezett telekrendezés fajtájának megjelölését, — a tervezett telekrendezés­sel érintett földrészletek adatai­nak (helyrajzi szám, méret, ter­jedelem, beépítettség) ismerte­tését, továbbá a tulajdonosok nevét és lakcímét. Az elvi engedélykérelem a kerületi hivatalok műszaki osz­tályán, vagy az ügyfélszolgálati irodában is beszerezhető. Az el­vi engedély kérelemhez szükség esetén — ha a kérelem másként nem bírálható el — hivatalos vázrajzot kell csatolni. Az elvi engedély kérelem 50,- Ft ille­tékköteles. Illetékmentes az elvi kérelem, ha a telekalakítás so­rán kettőnél nem több lakótelek alakul ki. Az elvi telekrendezé­si engedély megadása után kell — az elvi engedélyben foglal­taknak megfelelően — a végle­ges telekrendezési vázrajzot a földhivatalnál megrendelni. Az elvi telekrendezési engedély egy évig érvényes. A földhivatal által elkészített végleges vázrajzok alapján az illetékes kerület műszaki osztá­lyától végleges telekrende­zési engedélyt kell kérni. A vég­leges telekrendezési engedély kérelmet az elvi engedély be­nyújtására jogosultak terjeszt­hetik elő. A végleges telekren­dezési engedély kérelemhez csatolni kell — a földhivatal által elkészí­tett és záradékolt vázrajzokat 5 példányban, továbbá — a tervezett telekrendezéssel érintett földrészletekről három hónapnál nem régibb keltű te­lekkönyvi kivonatot 1 példány­ban és — az elvi engedélyben előírt illetékbélyeget. A végleges telekrendezési ké­relemhez 1. kettőnél több lakótelek ki­alakítása esetén telkenként 100 Ft, . 2. üdülőtelek esetében a ki­alakításra kerülő telkenként 200 Ft, 3. egyéb építési telek kiala­kítása esetében egész és meg­kezdett hektáronként 200 Ft, 4. külterületi földrészlet ki­alakítása esetében — amennyi­ben az építési célokból történik — földrészletenként 100 Ft ille­tékbélyeget kell csatolni. Nem kell illetékbélyeget csa­tolni az esetben, ha kettőnél nem több lakótelek alakul ki a telekrendezés során. Az építésügyi hatóság a te­lekalakítást engedélyező jog­erős határozatának végrehajtá­sát nem rendelheti el. Az érde­keltek a földrészletek tulajdon­jogában a jogerős határozat­nak megfelelően bekövetkező változások telekkönyvi bejegy­zését csak szerződés alapján kérhetik. A telekalakítást engedélyező határozat a jogerőre emelkedés napjától számított két év eltel­tével érvényét veszti, ha az ér dekeltek ez idő alatt nem kérik a földrészletek tulajdonjogá­ban bekövetkező változások te­lekkönyvi bejegyzését. Urbán Tibor műszaki főelőadó Pécs m. városi Tanács V. B I. kér. Hivatal AZ UTAKON Javítás, felújítás, felkészítés a vizsgára Új autó­szerviz Komlón Két műszakban üzemel Alig egy hónapja avatták fel az AFIT XIV. Autójavító Vállalat komlói autójavítóját. Várták már az üzembe helye­zés napját a bányászvárosban és a környező településeken lakó autótulajdonosok, mert addig Pécsre vagy Dombóvár­ra lehetett csak vinni javítás­ra a kocsikat. Ezért meglepő, hogy az új szerviz szolgálta­tásait egyelőre alig veszik igénybe a gépkocsivezetők, csupán 400 járművet javítot­tak az eltelt időszak alatt a műhelyekben. Főként karambolos autók fordultak itt meg karosszéria- javításra, fényezésre, más mun­kák elvégzésére alig akadt előjegyzés. Pedig 25 kocsit tudnának egyszerre javítani a korszerű műszerekkel, gé­pekkel és más, egyéb beren­dezésekkel ellátott karbantar­tó állomáson. Az üzem szolgáltatása sok­rétű. Az apróbb javításoktól kezdve az alváz- és üregvé­delmen, karosszériamunkákon át a vizsgára való felkészí­tésig, sőt vizsgáztatásig mindent vállalnak. A ga­ranciális kocsik közül a Tra­bant, Wartburg, Polski Fiat, Lada, Skoda és Moszkvics kar­bantartását és javítását vég­zik, a kis teherautókból pedig a Barkasokat, Nysákat, Zsu- kokat és UAZ-okat fogadják itt a szervizben. Multicar M 22-es felújításával is foglal­koznak, az e típushoz szüksé­ges alkatrészekkel a komlói műhely látja el az egész or­szágot. A két műszakban üzemelő autójavítót a Sportvölgyi úton kereshetik fel az autótulajdo­nosok. A szerviz telefonszáma: 81-016 és 81-017. Ezeken a számokon hívhatják a bajba jutott gépkocsivezetők az autó­mentőt is. * fe-baranyai itakon A baranyai utakon 1978. szeptem- bér 26. és október 3. között az alábbi útszakaszokon végeznek út­felújítást és korszerűsítést. A 6-os számú budapest—pécs—barcsi főköz­lekedési úton Mecseknádasd térsé­gében folytatódik a szakadékhíd szélesítése. A forgalom itt sebesség- korlátozással, félpálya szélességben jelzőlámpával zajlik. Kővágószöllős és a szentlőrinci elágazás közti sza­kaszon burkolatmegerősítő aszfalt­szőnyeghengerlést végeznek, ezért a forgalmat sebességkorlátozással, fél­pálya szélességben terelőőrök irá­nyítják. Az 57-es számú mohács— pécsi főközlekedési úton Lánycsók környékén hídkorszerűsítés folyik, emiatt a forgalmat terelőúton se­bességkorlátozással biztosítják. A 67-es számú szigetvár—kaposvár— balatonlellei főközlekedési úton a Boldogasszonyfát elkerülő új út épí­tése miatt hídkorszerűsítési munkák folynak, ezért a forgalom terelőúton, sebességkorlátozással bonyolódik. 1978. szeptember 25-től a szeder­kény—Villány—harkányi összekötő úton a mohácsi—pécsi úti elágazás és Boly község közötti szakaszon fa- kitermelés kezdődik. A fakivágások ideje alatt forgalomkorlátozással le­het számolni, ezért .'okozott figye­lemmel haladjanak a járművezetők a jelzett útszakaszon. STOP Október elsején nyit a komlói AFIT-telep területén az az autós­bolt, ahol autóápolási és fel- szerelési cikkeket, gumiabroncso­kat, szerkezeti elemeket, vala­mint más alkatrészeket fognak árusítani. * Nem szabad görkorcsolyázni. A holland parlamentben nemrég képviselői interpelláció tárgya volt a közutakon való görkorcso­lyázás. A közlekedési miniszter nyilatkozata szerint a görkorcso­lyázók zavarják a közúti forgal­mat és még baleseteket is okoz­nak. Ezért a kormány kénytelen volt betiltani a görkorcsolyán való közlekedést. * Villamoskerékpár. Az ausztrál piacon megjelent a mini-villa- mosmotorral működő kerékpár. Az újdonság a tervezők elkép­zelései szerint tetszeni fop a két­kerekű közlekedési eszköz hívei­nek. A zajártalommal foglalkozó szakemberek is örömmel üdvözöl­ték, mivel a motor gyakorlati­lag hang nélkül működik. A motort percek alatt bárme­lyik kerékpárra fel lehet szerelni. Az akkumulátort a csomagtartón kell elhelyezni. A villamoskerék­párral óránként 25—30 kilométer sebességgel 50 kilométert lehet megtenni. A kimerült motor 8—9 óra alatt hálózatárammal feltölt­hető. Forgalomszabályozás (IX-J Csüszös üt A csúszós út jelölésére ve­szélyt jelző tábla áll rendel­kezésre. Ennek a táblának ve­szélyt jelző szerepét nagyon sokan rosszul értelmezik. Első­sorban a mezőgazdasági nagyüzemek, amelyek a KRESZ 63. §. 1. pontjában előírtakat nem tartják be. Könnyebbnek ítélik az idézett paragrafus második pontjában foglaltak­nak eleget tenni — szabály­talan módon. Kihelyeznek egy síkos út táblát, ezt kinnfe­lejtik, gondolván, hogy a sár- felhordás okozta síkosságból eredő balesetekért a felelős­séget elhárították. Azonban nem ez a módja a sárfelhor­dás megakadályozásának. A csatlakozó földútra, a talaj adottságaitól függően 100— 200 méter hosszban sárrázót kell építeni — ezt a nagy­üzemek többsége már alkal­mazza —, az oda felhajtó járművet meg kell tisztítani a sártól, s a sárrázón végigha­ladva kell ráhajtani a közútra. A közúton előálló csúszós­ság három csoportra osztható. Elsőként a téli csapadék, a hó, jég, dér okozta síkossá­got, illetve csúszásveszélyt vizsgáljuk. A hó látható, is­merik és ezért tisztelik a jár­művezetők. A jég már kevés­bé észlelhető, főleg a hajnali páralecsapódás veszélyes, mi­vel meghatározhatatlan helyen és távolságokban csapódik le és fagy rá a teljesen száraz útburkolatra. Ellene csak az óvatos, az évszaknak megfe­lelő vezetés segít. Sok eset­ben marasztalják el az útügyi szerveket a felszórás szaka­szossága és hiányossága, va­lamint késése miatt. Az útügyi szervek csak a veszélyes emel­kedőket, lejtőket, vasúti átjá­rókat és fontosabb csomópon­tokat szórják a síkosság ész­lelése után kezdődő munká­val. Ezen célból 26 jármű, meg­felelő szóróberendezéssel jár­ja a kijelölt útszakaszt Ba­ranya megyében a téli idő­szakban. Számoljunk egy ki­csit, mielőtt maximális kíván­sággal állunk elő. A megye országos közútjainak útburko­lati területe 8 473 000 négy­zetméter, Ha ezt az útfelületet fél milliméter vastagságban szórnánk le homokkal, úgy 42 365 köbméter, vagyis 84,70 tonna homok kellene. A másik csúszásveszélyt a 'köd, illetőleg a szemerkélő eső okozza. A már említett sárfel­hordásból származó és a for­galom által betaposott talaj­részecskék, valamint a levegő­ből leülepedő és a burkolat­kopásból eredő por a kevés nedvességgel keveredve teszi csúszóssá az útfelületet. Ezért ködben és szemerkélő esőben vezessünk óvatosan. Utoljára hagytuk a sokak számára érthetetlen csúszás- veszélyt, a vízen siklást, szak­mai nyelven az aquaplanin- get. Sármentes a burkolat, zu­hog az eső és a gépjármű kormányozhatatlanná válik. Mi az oka? — kérdezzük, amikor a baleset bekövetkezett. Rá­fogjuk az útra, ez a legegy­szerűbb. Vizsgáljuk meg a jelenséget. Az útburkolatra hulló eső lefolyik az útról. Az eső erősségének megfelelően vékonyabb vagy vastagabb vízfilm alakul ki az úton. Az ezen a vízfilmen haladó jár­mű gumiabroncsainak bordá­zata közül kiáramlik a kere­kek alá került víz a kocsi sú­lyának hatására. A víz kiszo­rítása után tud a gumiabroncs érintkezni az útfelülettel, tehát akkor van tapadás. Ha a gu­miabroncsok bordázata már egy milliméter, vagy az alatt van, úgy a vízkifolyás már ki­sebb sebességnél sem megy végbe, nincs súrlódás az út­pálya és a gumi között — a jármű kormányozhatatlanná válik. Az útpálya és a gumi­abroncs között levő vízfilmnek a kerekek alá való kifolyásá­hoz idő kell. Nagy sebesség­nél a gyorsan guruló kerék, mindig újabb vízfilmre gördül­ve nem tudja kipréselni a vi­zet és így előáll a vízen siklás. Ez a jelenség lekopott gumi esetén 20—25 kilométeres se­bességnél, jó guminál, sima aszfalton — a vízfilm vastag­ságától függően — már 42 kilométeres sebességnél is elő­fordulhat. Itt szeretnénk fel­hívni a figyelmet, hogy az úton áthömpölygő vízbe alváz­mosás ürügyén, nagyon las­san és óvatosan hajtsanak be a járművezetők. Az elmondottakból láthat­juk, hogy a forgalomszabályo­zásnak ezen a téren nagyon kevés szerepe jut, erre nincs jelzőtábla, itt az ember—út— jármű viszonyának helyes al­kalmazása a mértékadó, a biz­tonságos közlekedés érdeké­ben. Kardos Imre Biztonsági autóüvegek Minden autóssal előfordul­hat, hogy felcsapódó, lehulló kő vágódik kocsijának üvegfe­lületéhez. Könnyen elképzelhe­tő, mi történne akkor, ha csak könnyen, kisebb-nagyobb he­gyes, éles darabokká törő kö­zönséges üvegű ablakok len­nének az autókon. Éppen ezért amióta az ipar felkészültsége megengedi, hatósági előírások kötelezővé teszik, hogy ún. biz­tonsági üvegből készüljenek a gépkocsik ablakai, mivel az üvegkárosodásnál, vagy ütkö­zéskor csaknem kizárja a sé­rülési veszélyt. Kétféle biztonsági üveget gyártanak világszerte: edzett (egyrégetű) és ragasztott (többrétegű) kivitelűt. A na­gyon teherbíró és rugalmas, edzett biztonsági üveg úgy ké­szül, hogy az előre kialakított formájú és méretű, 4,5—5,5 mm vastagságú üveget először fel­hevítik magas hőmérsékletre, majd hirtelen lehűtik. E keze­léssel nagy belső feszültség keletkezik az anyagban, amely­nek egyensúlya törés esetén hirtelen megbomlik és az egész üveg apró, kocka alakú dara­bokra — morzsákra — reped szét, s rendszerint nyomban ki is hullik az ablakkeretből. Ez a jobbik eset, ha ugyanis kere­tében marad az átlátszatlanná repedezett üveg, megfosztja a vezetőt a kitekintés lehetősé­gétől. Ez az egyik legfőbb pa­nasz az egyrétegű biztonsági üveg ellen, s az a tapasztalat sem elhanyagolható, hogy a szélvédő gumi szegélyében egy olyan fűrészfogas üvegréteg marad vissza, amely igen sú­lyos sérüléseket okozhat (kü­lönösen akkor, ha a karambo­lozó gépkocsiban ülők nem használják a biztonsági övét, tehát előrevágódnak). A ragasztott biztonsági üveg­nek az a legfontosabb jó tulaj­donsága, hogy nem esik szét az egész üveg. Pedig tulajdon­képpen ez is edzett üvegből van, de két vagy három véko­nyabb rétegből, közöttük átlát­szó műanyag (rendszerint poli- vinilbutirát) fóliával, ami ösz- szetartja. Kő vagy valamely más „lövedék" becsapódása esetén a ragasztott üveg csak az ütés helye körül repedezik meg pókhálószerűen, átlátszó­ságát azonban bizonyos fokig e helyen is megtartja. Persze némi hátránya ennek a bizton­sági üvegfajtának is van: ka­rambol esetén a biztonsági övét nem használó személy elő­revágódó feje nem mindig tudja átszakítani a rugalmas és szívós üveg réteget, így sú­lyos koponyasérülést szenved­het. Beszereléskor a réteges üveg a kényesebb, sérüléke­nyebb. Az egyes autótípusok­hoz csak a számukra pontos méret szerint készülő üvegek használhatók. Az edzett üve­gek nem vághatok és nem kö- szörülhetők (csiszolhatok), s a ragasztott üvegek is csak ak­kor, ha közönséges üvegből készülnek (ami ma már egyre ritkábban fordul elő). Kocsiátvételi sorszámok Az elmúlt héten 3957 gépkocsit adott át a Merkúr új tulajdonosaik­nak. Ebből legtöbbet, 1052-t Skoda 105 S típusból adtak ki. A gépko­csik előjegyzési sorszámai a követ­kezők: Trabant Limousine (Budapest) 15 047 Trabant Limousine (Győr) 6 310 Trabant Limousine Speciál (Budapest) 22 105 Trabant Limousine Speciál (Győr) 12 893 Trabant Limousine Hycomat 7 419 Trabant Combi (Budapest) 3 571 Trabant Combi (Győr) 1 063 Wartburg Limousine 10 894 Wartburg de Luxe 11 924 Wartburg de Luxe tolótetős 4 021 Wartburg Limousine tolótetős 2 546 Wartburg Tourist 3 839 Skoda 105 S (Budapest) 98106 Skoda 120 L (Budapest) 3161 Skoda 120 L (Debrecen) 1 433 Skoda 120 L (Győr) 1 450 Polski Fiat 1500 13 768 Polski Fiat 126 13 248 Zaporozsec 27 012 Zsiguli (Budapest) 96 620 Zsiguli (Debrecen) 47 374 Zsiguli Combi 12 420 Zsiguli 1500 18 264 Zsiguli 21011 (Budapest) 10 661 Zsiguli 21011 (Debrecen) 6 253 Dácia 10 735 Moszkvics 2140 3 257

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom