Dunántúli Napló, 1978. szeptember (35. évfolyam, 241-270. szám)

1978-09-18 / 258. szám

1 l!Üudóskóink Jeten t rk ~ mim désítáink jelentik ~ - Tudósítóink jelentik '^W'ü lilllillllSiiÉlSil Pécs: Töke parádé 78 Pécsi öregfiúk —színész válogatott 2:1 Szabadka: Két nap három előadás A Pécsi Nemzeti Színház vendégjátéka Jugoszláviában (Munkatársunk tudósítása) Pénteken és szombaton este nagy sikerrel vend ég szere pelt Szabadkán a Pécsi Nemzeti Színház prózai társulata. A pé­csi színház előadásait nagy ér­deklődés előzte meg Szabad­kán, mindkét este telt ház előtt mutatkoztak be. Pénteken Illyés Gyula: Dániel az övéi között című komédiáját mu­tatta be a pécsi együttes ifj. Kőműves Sándor, Sir Katalin, Vallai Péter, Pákozdy János, Vári Éva, Dávid Kiss Ferenc, Petényi Ilona, Görgyfalvay Pé­ter felléptével. A pécsi társu­lat előadásában a gyulai sike­res bemutatkozás után először játszotta Csikós Gábor Dániel szerepét. Szombaton két előadásban mutatták be a pécsiek Mol­nár Ferenc: Játék a kastélyban című vígjátékát. Mindkét elő­adás nézői nagyszerűen szóra­koztak és sok tapssal jutalmaz­ták a pécsi színészeket: Győry Emilt, Paál Lászlót, Vallai Pé­tert, Sir Katalint, Bárány Fri­gyest, Garai Róbertét és Ga­lambos Györgyöt. Nógrádi Róbert, a Pécsi Nemzeti Színház igazgatója, Sík Ferenc főrendező, Czímer József dramaturg megbeszélést Tolna megye két halászati gazdaságában, a paksi Vörös Csillag Htsz-ben és a tolnai Béke Htsz-ben még ugyan nem kezdődött meg az őszi halá­szat — ehhez hűvösebb idő szükséges — Tolnáról azonban az elmúlt hét végén elindult az első őszi export halszállít­mány. A halászati téeszek szövetsé­gének közvetítésével speciális halszállító kamion érkezett a nagyközségbe. A lehőci Holt- Duna-ágból halászták ki a kül­földre szánt halakat: csaknem ötezer kilogrammot szállítottak el a megrendelő cégnek. A szállítmányból mintegy 300 kiló Az előadásra váró közönség a tartottak Mihajló Jancsikin igazgatóval és Franyó Zsuzsan­nával, a Szabadkai Népszín­ház magyar együttese vezető­jével, a két színház közötti együttműködés fejlesztésének lehetőségeiről. Egyetértés jött létre, hogy 1979-ben a Sza­badkai Népszínház Pécsett, a pécsiek Szabadkán vendégsze­repeinek. A tervek szerint a szabadkaiak pécsi fellépésük alkalmából egy magyar és egy szerb-horvát nyelvű bemutatót tartanának. A pécsi színház vezetése segítségére lesz a szabadkaiaknak abban, hogy egy magyarországi szerző da­rabját jövőre bemutathassák. Felmerült annak lehetősége is, hogy egy Jugoszláviában élő magyar író műve kerüljön be­mutatásra a pécsi színházban. Mindkét színház vezetősége kívánatosnak találta a színész­cserék megszervezését is. Fel­merült a szabadkai magyar együttes tagjainak nyári fog­lalkoztatása a gyulai, illetve pécsi szabadtéri rendezvénye­ken. A szabadkai színház ter­vei között szerepel a palicsi nyári szabadtéri műsorok gaz­dagítása, melynek keretében esetleg lehetőség nyílna a pé­csi színház újabb vendégsze­replésére. ' M. E. a harcsa, a többi ponty. A tol­nai htsz-ből az idei év elején már vásárolt az NSZK-beli cég mintegy tízezer kilogrammnyi halat, akkor is a ponty volt többségben, hétszáz kilónyi a harcsa és 600 kilónyi a com- pó, angolnát csupán ötven ki­lónyit küldtek. Jelenleg mindkét htsz bri­gádjai a Nagy-Dunán halász­nak, közepes eredménnyel; ál­talában csak apróhalak akad­nak a hálókba. Az őszi nagy­halászat valószínűleg október­ben kezdődik meg a fő jöve­delmet hozó halastavakban. Szabadkai Népszínház előtt Simon István felvétele Tömeges érdeklődés mellett, a művészeti élet vezető sze­mélyiségei, számos alkotómű­vész jelenlétében nyílt meg ünnepélyesen vasárnap dél­előtt a pécsi Színház téri ki­állítóteremben a Baranya me­gyei tárlat. Ott volt a közön­ség soraiban Bocz József, a megyei párt-vb tagja, a me­gyei pártbizottság titkára; Horváth Lajos, a megyei párt- vb tagja, a Baranya megyei Tanács elnöke; Szentirányi Jó­zsef, a Pécs városi Pártbi­zottság titkára, és ott volt az állami irányítás, a kulturális élet számos más vezetője is. Pécsett visszaemlékezések szerint az ötvenes évek végén kezdődött a pécsi-baranyai képzőművészek szélesebb kö­rű és rendszeresebb együttes bemutatkozása. A hatvanas Ritka természeti jelenség II távcsövek a Hold felé fordultak A szombat esti teljes hold- fogyatkozás nyújtotta látványt sokan nemcsak szabadszem­mel élvezték, hanem igénybe vették a távcsöves megfigye­lés lehetőségét is. Pécsett mintegy másfélszázan mentek fel a Szőlő utcába, hogy a TIT Természettudományi Stú­diója teraszairól figyelhessék meg az érdekes természeti je­lenséget. A megyében még Komlón, Szigetváron és Boly­ban szerveztek távcsöves be­mutatót a csillagászati baráti körök. _ TÉ években több alkalommal ren­deztek évente megyei tárla­tot. Később ez a szövetség dél-dunántúli tárlataként foly­tatódott, majd a Csontváry- terem kialakítása óta hosz- szabb idő után most először mutatkoznak be ismét repre­zentatív anyaggal pécsi-ba­ranyai képző-és iparművészek, negyven-egynéhányan, átlag két-két alkotással. A tárlat és a megnyitó ün­nepi hangulatát tehát maga az alkalom is emelte. Hogy igazán ünneppé válhatott, azt Csorba Győző költő invenció- zus megnyitó gondolatai se­gítették elő. Az ünnepi szónok kiemelte, hogy ez a tárlat jó tájékoztatás a közönség szá­mára a megye és Pécs kép­zőművészeti és iparművészeti ügyéről; másrészt a művészek számára tanulságos és meg­termékenyítő tapasztalatcsere. Megnyitójában e sokrétű és sokféle alkotót, műfajt, mű­formát, szemléletet, stílust, technikát felölelő kiállítás at­moszféráját és ennek összete­vő jellemvonásait próbálta megérezni, kipuhatolni. E tö­rekvése jegyében mindenek­előtt e tárlat rendkívüli ko­molyságát, felelősségérzetét és a provinciálistól mentes igé­nyességét emelte ki. örömmel tapasztalható itt a kísérlete­zés bátorsága is, a legújabb irányzatokig terjedően. Össz­képe Martyn Ferenc szavaival fölkelti bennünk a ,,vizuális viszonylatok egyensúlyát”: lát­vány és látni tanító tárgy, amely új módon, új jelensé­geket tanít látni és meglátni. Ez ennek a kiállításnak egyik legfőbb érdeme — hangsú­lyozta Csorba Győző, külön méltatva a kiállítás couleur locale-ját, helyi színét, amely művészi-emberi erényekben ad­ja meg e tárlat sok eltérő „dallamából'’ a harmónia alapját. A kiállítás október 9-ig lát­ható. Néhányon számolva a sze­szélyes időjárással, még eser­nyőt is magukkal cipelve érkez­tek vasárnap délelőtt a PVSK- pályára, a Tüke parádé '78 rendezvényre. Ők, azaz a bo­rúlátók jártak jól, mert az eser­nyőre szükség volt. No, nem az eső, hanem a tűző napsütés ellen. Remek időben élvezhette a mintegy 5000 néző a három és félórás színvonalas műsort, melynek során jókat kacaghat­tak Mikes György és Somogyi Pál humoros párbeszédén, Ha- cseken és Sajón, azaz Kibédy Ervinen és Hlatky Lászlón, va­lamint Csala Zuzsán és Lórán Lenkén. De nagy tapsot ara­tott előadásával Bessenyei Fe­renc, Várady Hédy, Rátonyi Ró­bert és Németh Marika is. Horváth Pistát, a népszerű ci­gánydalost úgy kellett „félbe­szakítani", mert nem akarta ab­bahagyni az éneklést. Közben az öltözőkben láza­san készülődtek a színész vá­logatott és a pécsi öregfiúk labdarúgói. A színészeknél Zenthe Ferenc dorkóhúzós köz­ben elmondta, hogy a mérkő­zéstől csak azt várja, hogy ne sérüljön meg. Ihász Gábor, aki egykor NB l-es labdarúgó is volt, elhatározta, hogy gól nél­kül nem hagyja el pályát. Ha meccs közben nem sikerül, ak­kor a lefújás után, de rúg egyet. Komlós András, aki több Szekszárd: Hímzésparádé dijakkal A patinás népművészeti ha­gyományokat a mához illesztő Tolna megyei tájak díszítőmű­vészeti szakköreinek pályázati kiállítása nyílt meg vasárnap a szekszárdi Babits Mihály me­gyei Művelődési Központban. Csaknem százötven hímzés- és szőttesköltemény, köztük sárkö­zi, sióagárdi, Kapos és Kop­pány menti hímzésű női ruhák, ingek, övék, kendők, terítőkész­letek, díszpárnák, zsebkendők, székely festékesek láthatók a két hétig tartó kiállításon. A pályázat első díját a szekszárdi Dobó Lászlónénak ítélte oda a zsűri, második díj­ban a szekszárdi Kiss Ferenc- né, a sióagárdi dr. Fisi István- né és a váraljai Schmidt Károly- né részesült, harmadik díjat a gyönki Galántai Mátyásné és a szekszárdi Hutai Kázmérné kapott. A dombóvári Cser Ágnes, Rátkai Melinda és Pécsi Jó­zsef, valamint a szekszárdi Papp lózseiné jutalomdíjat ka­pott gyönyörű kézimunkáiért. — b — mint két évtizede szövetségi ka­pitánya a színészeknek, azt vár­ta a mérkőzéstől, hogy minél kevesebb gólt kapjanak. A pé­csi öregfiúknál Kamondi Imre és Kocsis Ernő sima győzelmet jó­solt. Rapp Imre csak annyit mondott, hogy az előkészületi mérkőzéseken igazolták a játé­kosok, hogy helyük van a csa­patban. A többi a labdán mú­lik ... Páldi Ede játékvezető sportszerű küzdelmet várt. A labda jónak bizonyult, mert az első félidő hatodik per­cében már a színészek kapujá­ban táncolt a labda Garami ügyes lövése után. A színészek ezután letörve vezették vérsze­gény akcióikat, s ráadásul még a nap is a szemükbe sütött. Aradszky ezért többször is hátat fordított a támadásoknál. A 19. percben Hernádi átadásából ismét Garami szerzett gólt, s ez­zel már 2:0-ra vezettek a pécsi öregfiúk. A II. félidőben tíz percet 12 emberrel játszottak a színészek, de hiába. Azonban a 18. perc­ben sikerült a szépítés Aradszky jóvoltából. A mérkőzés vége fe­lé egyenlíthettek volna a színé­szek, de Aradszky elhibázta az Ihász által kiharcolt tizenegyest. Meg is kapta a magáét. Az utolsó percekben már nem vál­tozott az eredmény, s így szí­nész válogatott—pécsi öregfiúk Gemenc: Előjegyzett kirándulások A gemenci erdőben október 1-ig leállították a kiránduló­csoportokat szállító kisvonat közlekedését, a szarvasbőgési évad vadászatai miatt. Csupán a negyvenöt személyes turista­hajó áll továbbra is az ide­genforgalom szolgálatában, s ezt a csúcsforgalmú hétvégeken naponta ötször indíthatják. így volt szombaton és vasárnap is. Szombaton többek közt pécsi, dorogi, budapesti, vasárnap fővárosi, dombóvári és székes- fehérvári utasokkal fordult két óránként a kishajó a Sión és a Nagy-Dunán, az ártéri erdőség szélében. Az erdei vonat két­száz utasával október elsején indulhat újra, de már a jövő hónap közepéig „elővételben” lefoglalták az őszi, gemenci er­dő pompájára kiváncsi turista- csoportok a szekszárdi Idegen- forgalmi Hivatalban. B. L. B. L. Negyvenen az erdőben ontosan negyvenen voltunk. Az amúgy is zsúfolt szekszárdi buszról sokan lemaradtak miattunk. Hiába a menetrend összeállításánál nem lehet­nem lehet? - figyelembe ven­ni a túrázókat. Az utazás a buszon, Zobák-pusztáig any- nyi stresszt zúdít ránk, hogy elátkozom magamban a ter­mészetjárók védőszentjét. A kalauznő mindenkinek gon­dosan megmagyarázza, hogy hol a helye ebben a szep­temberi világban. Zobákon aztán már szem- üqyre lehet venni a kirándu­lótársakat, akik a Baranya megyei Természetbarát Szö­vetség hobbytúra ajánlatát elfogadták. A túravezető fel­méri a társaságot és elindul a nyílt túra. Tarka egy csapat ez. A bakancsos, tiroli nadrágos öregúrral beszélgetünk az enyhe kaptatón. Egyetértünk abban, hogy társaságunk tagjainak meglehetősen elté­rő fogalmai vannak az ideá­lis turistaviseletről Két tizen­éves lány feszülő farmernad­rágban lépked, egy kedves családanya magassarkú pa­pucscipőt húzott, s a legtöbb alkalmi túrázó műanyag szatyrot lóbál a kezében. A Pécsi Bőrgyár természet- járó szakosztályának Gyopár kulcsosháza az első állomás. Körben bőtermésű szilvafák. A Takanyó völgy előtt a túrayezető kis növényismer­tetést tart. Macskagyökér, tömjén, ebszőlő meg az őszi kikerics. Ez utóbbi védett nö­vény. Kár volt mondani, mert sorra maradoznak le a cso­porttól a természetbarátok, hogy a tiltott virágból tépje­nek. Szegény kikerics, ha nem lennél védett, a kutya sem bántana ... Haladunk egyre beljebb az erdőben, a tisztviselő, a diák, az elvált asszony, a nyugdí­jas bányász, a tanár, a sze­relmespár és magunkban tántoríthatatlanul megfogad­juk, hogy ezentúl minden va­sárnap jövünk, mászunk a Mecsekbe, mert jobb ez, mint a Nádor meg a Kossuth La­jos utca együtt. Jövő vasárnap újra nyílt túra — közli a ked­ves túravezető. Elmegyünk? E. A. Tofn<,: Ponty exportra „Látvány és látni tanító tárgy” Csorba Győző költő megnyitó beszédét mondja Megnyílt a Baranya megyei tárlat W. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom