Dunántúli Napló, 1978. szeptember (35. évfolyam, 241-270. szám)

1978-09-03 / 243. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXV. évfolyam, 243. szám 1978. szeptember 3., vasárnap Ara: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja fi bányászok hősi Harcaira emlekezue Ünnepi meg­wmmmmmmmmmmrm emlékezés Csertetnn Dr. Nagy József ünnepi megemlékezését tartja. Hz összefogás Uj iskola Bikaion Szülők, tanulók, tanárok közös munkája Dr. Nagy József mondott beszédet Az ünnepi menet este hét óra­kor indult el Fehérhegyről. A Mecseki Szénbányák, a Mecse­ki Ércbányászati Vállalat, a Bá­nyászati Aknamélyítő Vállalat mecseki körzetének dolgozói, a hagyományokhoz híven a 28. bányásznap tiszteletére fáklyás felvonulással adóztak az 1937-es csendőrsortűz áldoza­tainak. A csertetői emlékműnél este nyolc órakor a Himnusz el­hangzása után Keres Emil Kos- suth-díjas érdemes művész Jó­zsef Attila Szocialisták cimű ver­sét szavalta el, majd dr. Schwarcz József, a Mecseki Szénbányák Pártbizottságának titkára köszöntötte a megjelen­teket, köztük: dr. Nagy Józsefet, az MSZMP KB tagját, a megyei pártbizottság első titkárát, Hor­váth Lajost, a megyei párt-vb tagját, Baranya megye Ta­nácsának elnökét, Lukács Jánost, a megyei párt-vb tagját, az MSZMP Pécs városi Bizottságá­nak első titkárát, Komlódi Jó- zselnét, Pécs megyei város Ta­nácsa elnökhelyettesét, Neu­bauer Józsefet, az SZMT veze­tő titkárát, valamint a cservo- nográdi, a zwickaui, a zabrzei, valamint a miechowiczePbánya- vállalatoktói érkezett küldöttsé­geket. * Dr. Schwarcz József meg­nyitóját követően dr. Nagy József, az MSZMP KB tagja, a Baranya megyei Pártbizott­ság első titkára lépett a mikro­fonhoz. Tisztelt Nagygyűlés! Kedves Elv társak! Ezekben a napokban a bá­nyászokat köszönti dolgozó né­pünk, hagyományainknak meg­felelően immár 28. alkalommal. Ezen az ünnepen az egész or­szág tiszteleg a bányászok előtt helytállásukért és áldozatválla­lásukért. Ismeretes, hogy a bányászat közel egyidős az emberiség történelmével. Magyarországon, az ércbányászat kezdete a kö­zépkorba nyúlik vissza, a szén­bányászat több mint két év­százados. Ötvenöt éve hozzuk felszínre a bauxitot, az urán­ércbányászat pedig a felszaba­dulás után kialakult fiatal ipar­ág. A magyar gazdaságtörté­nelem szempontjából nagy je­lentőségű volt, hogy 225 évvel ezelőtt Brennbergbányón meg­kezdődött a széntermelés és ezt követően sorra nyíltak az új szénbányák szerte az ország­ban. Ennek a kornak a bányá­szait a teljes kiszolgáltatottság jellemezte. Nem véletlen, hogy a magyar bányászok a mun­kásmozgalomban is vezető sze­repet játszottak. Most, ami­kor a Kommunisták Magyar- országi Pártja megalakulásának 60. évfordulóját készülünk ün­nepelni, szólnunk kell arról, hogy a magyar munkásmozga­lommal szinte egyidőben indult a baranyai bányászok szervez­kedése is. Dr. Nagy József ezek után áttekintést adott a mecseki bá­nyászok tőke elleni harcairól, majd így folytatta. — A legtragikusabb pécsi sztrájk a mai megemlékezés során külön említést érdemel. Az 1937-es csendőr sortűz ál­dozatainak emlékét őrzi itt a Csertetőn álló emlékmű, ame­lyet a Mecseki Szénbányák dolgozói állítottak, emlékezve a bányászság küzdelmeire, hősi harcaira. A szónok a továbbiakban a felszabadulást követő történelmi változásokról beszélt, amelyek alapvetően megváltoztatták a bányászság helyzetét, majd a következőket mondotta. — Ismeretes, hogy a mecseki szénbányászatban a termelést olyan mértékben kell fejleszteni, hogy a 80-as évek közepére növekedjék a Dunai Vasműbe szállítandó kokszszén koncentrá- tum — lehetséges, hogy ezt a célt már 1982-re teljesíteni kell; ami egyfelől a mélyműveléses szénbányák termelésének nö­velését, másfelől a szénelőké­szítés további korszerűsítését jelenti. Az ilyen természetű — főként műszaki — feladataink megoldásához szorosan hozzá­tartozik, hogy a fejlesztési cél közgazdaságilag is megalapo­zott legyen — vagyis, hogy a mecseki szénbányászat fejlesz­tésére vonatkozó kormányzati döntések biztosítékokkal legye­nek alátámasztva. A távlati energiapolitikai kon­cepciók alapján egyértelmű, hogy a jövőben az energiahor­dozókan belül a szén és az atomenergia válik meghatáro­zóvá. Ez a körülmény, továbbá az, hogy hazánkban megfelelő ütemben épül az első atomerő­mű, fokozza a mecseki urán­érctermelés jelentőségét is és meghatározza a termelés fej­lesztését. Szorosan a szén- és ércbányászat fejlesztéséhez iga­zítva kell növelni az Aknamé­lyítő Vállalat termelőképessé­gét, a Mecsek térségében. A korszerűsítés, a termelékenység növelése az aknamélyítők fej­lesztési feladatai közt is elsőd­legesek. Dr. Nagy József beszédének befejező részében pártunk Központi Bizottsága április 19 —20-i ülésére utalt, amelyen az MSZMP XI. kongresszusa határozatának eddigi végrehaj­tását értékelték, miszerint a társadalom minden területén kimutathatók azok az eredmé­nyek, amelyek népünk erőfeszí­tései nyomán születtek. A me­gyei pártbizottság első titkára végezetül a következőket mon­dotta. Kedves Elvtársak! Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága nevében ezeknek a gondolatoknak a jegyében kö­szöntőm önöket a 28. magyar bányásznapon és további mun­kájukhoz kívánok erőt, egészsé­get, jó szerencsét! * Az ünnepi megemlékezést követően az MSZMP Baranya megyei Bizottsága, a Mecseki Szénbányák, a Mecseki Ércbá­nyászati Vállalat, a BAV Me­cseki Körzetének képviselői, a külföldi vendégek, valamint az áldozatok hozzátartozói az em­lékmű talapzatánál elhelyez­ték a kegyelet virágait. Az in- ternacionálé elhangzása után tűzijátékkal zárult az ünnep­Lázár György elutazott Mongóliába Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnö­ke — a Mongol Népi For­radalmi Párt Központi Bi­zottságának és a Mongol Népköztársaság kormányá­nak meghívására — hivata­los baráti látogatásra szom­baton elutazott a Mongol Népköztársaságba. Útjára elkísérte Madarasi Attila pénzügyminisztériumi állam­titkár, Házi Vencel külügy­miniszter-helyettes, Tordai Jenő külkereskedelmi mi­niszterhelyettes és Gál Bá­lint, a Külügyminisztérium főosztályvezetője. Búcsúztatásukra a Feri­hegyi repülőtéren megjelent Szekér Gyula, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, Si­mon Pál nehézipari minisz­ter, Rácz Pál külügyminisz- tériumi államtitkár, Várko- nyi Péter államtitkár, a Mi­nisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke és Var­ga József, a Minisztertanács Titkárságának vezetője. Új iskolát avattak tegnap Bi­kaion. Tavaly novemberben rak­ták le alapkövét, s holnaptól modern, kétszintes, új épület­ben tanulnak a gyermekek. Az avatóbeszédet Zámbó Ist­ván, a megyei pártvégrehajtó bizottság tagja, a Bikali Állami Gazdaság igazgatója mondotta. Az ünnepségen részt vett dr. Dányi Pál, a megyei tanács el­nökhelyettese, Rajnai József, a megyei pártbizottság osztályve­zetője, dr. Vida József, a Sás- di járási Pártbizottság első titká­ra, az iskolaépítő vállalatok és szövetkezetek, a szocialista brigá- -dok és szülők képviselői. Mert ez az iskola túlnyomórészt társa­dalmi összefogással épült. Alig félmillió forintja volt a tanácsnak - elegendő az épí­tőanyagok megvásárlásához —, amikor a megyei tanács zöld utat nyitott a vállalkozásnak, és egy szerződése, amelyben a Bi­kali Állami Gazdaság, a mágo- csi tsz, a m ág öcsi MEZŐGÉP, a Hegyháti Áfész és a szülők vál­lalták, hogy minden munkát el­végeznek — ingyen. A terveket a PMMF készítette el két hónap alatt — egy kö­szönetért. S tegnap az állami gazdaság 11 brigádjának ad­hattak emléklapot, dolgoztak a szakmunkástanulók és KISZ- szervezetek, a maszekok és sza­bad hétvégeken a vállalatok­hoz járó szakmunkások. Egész nyáron egyetlen tanár sem vette ki szabadságát, együtt hordták a téglát, habarcsot a szülőkkel és felsőtagozatos tanulóikkal. S az építők képviselői most forró tapssal fogadták Farkas Béla igazgató bejelentését - aki kezdeményezte, szervezte és ve­zette a munkát: — Álmunk megvalósult, új is­kolánk avatásra kész. Zámbó István mondotta avató beszédében: — A tudás megszerzéséhez szükséges erőfeszítések alól fel­menteni senkit sem tudunk. Olyan alapot kell az általános iskolában megteremteni, amely képessé teszi a fiatalokat, hogy felnőtt korban is befogadni és hasznosítani tudják a felgyor­sult ütemben fejlődő új ismere­teket. A korszerű oktatáshoz korsze­rű iskolák és eszközök kellenek. Az állam központi forrásai-.»eh­hez nem elegendők, az egész társadalom összefogására van szükség. S a társadalmi össze­fogásnak nagyon szép példája, hogy gyermekeink ezentúl szebb és jobb körülmények között ta­nulhatnak. Négy tanterem létesült Bika- Ion, s korszerűsítették a régi épületet is. Minden tanterem­ben végig ablak, korszerű vilá­gítás, meleg műanyag padló. Folyóvíz, magnó, lemezjátszó, dia- és írásvetítő minden osz­tályban. A tetőtérben lesz az úttörőszoba és a szomszédos épületben a tornaterem. Ma még betonfalra nyílik a tágas előcsarnokból az ajtó, de ja­nuárban már tanítani fognak ott az ezután épülő tornaterem­ben. — Nem felszólításra, lelkese­désből és szívből épült ez az iskola — mondotta dr. Dányi Pál. — Családi vállalkozás, szü­lők, tanulók és pedagógusok közös munkája, örülünk ennek az iskolának, mintaképül állít­juk a pedagógusok és művelő­dési szakemberek elé. 106 tanterem gondja foglal­koztatja a megyét. Kétmillió fo­rint a költségvetésük. A bikali az első iskola, amely valóság, de van még néhány a megva­lósulás útján. Az iskolaépítés nem szokott a gazdaságok, vállalatok, szövet­kezetek feladata lenni, de az, hogy milyen körülmények között tanulnak a gyerekek, az a kö­zösség ügye. Úgy is mondhat­nám, ezek a gazdaságok most tőkét fektetnek be, amit vissza­kapnak abban a tudásban, amire itt tanítják dolgozóik gyermekeit. Azt szeretnénk, ha minél töb­ben követnék a bikali példát, s megragadunk minden lehető­séget, hogy mint most Bikaion, minél több helyen kerüljön sor iskalaavatásra. Az avató ünnepségen az út­törők műsort adtak az építők tiszteletére, majd Győriné Szász- nádasi Gyöngyi tanácselnök emléklappal köszönte meg a brigádok és szülők munkáját.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom