Dunántúli Napló, 1978. szeptember (35. évfolyam, 241-270. szám)

1978-09-02 / 242. szám

1978. szeptember 2., szombat Dunántúli napló 3 Szabad szombat az iskolákban Sasigetivarí tapasztalatok Aranytálcán sem kell...? Sok éves kísérletezés utón 1976 őszén lehetővé vélt, hogy az általános iskolák alsó tago­zatában bevezessék a 11 napos oktatási ciklust. Az iskolák mint­egy négyötöde élt is o lehető­séggel. Azóta eloszlottak a kezdeti kételyek, amelyek nem nagy jövőt jósoltak a nagy horderejű intézkedésnek. Gon­doljuk csak meg: az országban 400 ezer iskolás és 20 ezer pe­dagógus számára teremtette meg a kéthetenkénti áhított szabad szombatot. A tapasztalatok egyértelműen pozitívak: kiegyensúlyozottab­bak, nyugodtabbak lettek a kis­iskolások, hiányzásuk ugrássze­rűen csökkent. Nem igazolódott az az előzetes vélekedés sem, hogy a gyakori kétnapos szünet után szinte újra kell kezdeni a munkát a pedagógusnak. Érthető tehát, hogy azóta állandóan napirenden volt a kérdés: a felsőtagozaton tanító pedagógus nem érdemel sza­bad szombatot? Az sem mellé­kes körülmény, hogy számos családban szinte semmire sem mentek a szabad szombattal, mivel a kisebbik gyerek alsó­ban, a nagyobbik felsőben ta­nult, aki viszont a hét minden napján kénytelen volt iskolába járni. Megszűnnek az efféle gon­dok: az oktatási miniszter uta­sítása értelmében szeptember­től valamenyi általános isko­lásra és nevelőre vonatkozik a 11 napos munkarend. Egymil­lió gyerek, 70 ezer pedagógus jut általa a régen várt szabad szombathoz. Az átállás nem lesz könnyű Ez év őszétől kezdik bevezet­ni az új tanterveket, ezért az intézkedés megvalósítása nem járhat együtt óraszámcsökken­téssel. Mi hát a teendő? Bizony nincs más lehetőség, csakis a tanév meghosszabbítása. Sies­sünk gyorsan hozzátenni: ko­rántsem arról van szó, hogy ez­úttal a gyerekek június végéig görnyednek majd az iskolapad­ban, hiszen a miniszter az ed­digi 198-ról 192-re csökkentette az előírt tanítási napok szá­mát, s ez máris egyhetes meg­takarítást jelent. A fennmara­dó tízegynéhány napot szintén be lehet hozni. Ezentúl igyekszenek majd szeptember elsején megkezdeni a tanévet, persze csakis akkor, ha ez a dátum nem a hétvége valamelyik napjára esik. Némi­leg kurtább lesz a téli, illetve a tavaszi szünet, s ezzel lehető­vé válik, hogy az 1—6. osztályo­sok június 10-ig elvégezhessék az előírt tananyag feldolgozá­sát. A 13—14 évesek „zárórája” természetesen attól is függ, hány napon keresztül végeznek úgynevezett közhasznú munkát. Legkésőbb június 20-ig min­den iskolában befejeződik a ta­nítás. Többet legyen együtt a család Az intézkedés mellett aligha kell érvelni, hiszen az illetéke­sek úgy rendelkeztek, hogy az iskolai szabad szombatok egybe essenek a szülőkével. Igaz, nem minden felnőtt szabad szombatos, s az is elmondható, hogy nem mindenkinek esik egybe a hétvégi kettős pihenő napja az országban kialakult formával. A fő cél mégis az, hogy pihenésben, szórakozás­ban, otthoni munkában többet legyen együtt a család. Mód nyílik tehát arra, hogy a taná­csok művelődésügyi osztályai — ha helyileg a szülők többsége másik héten kapja meg a sza­bad szombatot, mint az ország­ban általában —, ennek alap­ján jelöljék ki az iskolában is a pihenő napot. Bármilyen rugalmasan is ke­zelik ezt az intézkedést, sojnos Népi iparművészeti tanfolyam Az egyhetes munka eredmé­nye egy-egy szép moldvai min­tájú tarisznya, terítő, vagy kis- táska. A Pécsi Tanárképző Fő­iskola néprajzi és népi ipar- művészeti szakkolégiumának tagjai egyhetes táborozáson vettek részt a Janus Panno­nius Múzeum néprajzi osztá­lyán. Nagy Józsefné népi ipar­művész és dr. Andrásfalvy Ber­talan kandidátus vezetésével szövést, hímzést tanulnak a főiskolán, s a heti egy alka­melőszövetkezet 10 beiratkozott dolgozója közül mindössze egy élt a felkínált lehetőséggel. Hol maradtak a többiek? — Fájó pontja ez a munkánk­nak - mondja Hamar Endre, a termelőszövetkezet fiatal közmű­velődési előadója. — Annál is inkább, mert sokat foglalkoz­tunk vele. Már a múlt nyáron megkezdtük a válogatást, kik jöhetnek számításba. Úgy gon­doltuk, negyvenhat—negyven­nyolc éves kor fölött már nem erőltetjük a dolgot. így is ösz- szejött 45 emberünk. Heteken keresztül folyt a rábeszélés, volt akivel háromszor is beszéltem. 11 dolgozónk egyet is értett ve­lem, a jelentkezési lapot is alá­írta. Aztán amikor eljött az ide­je, hogy menni kellene, előáll­tak a legkülönbözőbb kifogá­sokkal: beteg a gyerek, nem engedi a férje, ki fog helyette etetni stb. Az az igazság, hogy ezek a középkorú dolgozóink, többségükben asszonyok, már szégyellnek beülni az iskolapad­ba. Attól félnek, hogy kinevetik őket. De nemcsak erről van szó. Objektív nehézségünk, hogy ál­lattenyésztőinket, akik a hajnali és az esti órákban dolgoznak, nem tudjuk másokkal helyettesí­teni. Az etetést nem lehet „csúsztatni", ezek az emberek nem tudják előre vagy utólag ledolgozni az iskolába járásra fordított munkaidejüket... A Dél-Dunántúli Áramszolgál­tató Vállalat dolgozói minden foglalkozásra eljöttek. Szorgal­muknak, kitartásuknak meg is lett az eredménye, csupa jó és jeles osztályzat került a nevük mellé. Több törődést — Hogyan tudta megoldani az önök vállalata, hogy mindig eljöhessenek? - érdeklődtem tőlük. — A mi fölötteseink törődtek azzal, hogy eljöhessünk. Ha például távolabbi munkahelye­ken dolgoztunk, az is előfordult, hogy a megfelelő időben kocsit küldtek értünk ... Ezekben a napokban, hetek­ben ismét a most következő tanév szervezésével foglalkoz­nak a pedagógusok, a népmű­velők. Helyes lenne, ha az áramszolgáltató vállalat példá­jára a „felettesek” Szigetvárott és másutt is több gondot fordí­tanának dolgozóik tanulására. A példák másutt is igazolják: csak a fokozott törődéssel le­het elérni, hogy 28 jelentkező közül ne csak 8—9 dolgozó fe­jezze be általános iskolai ta­nulmányait . .. Hegedűs Magdolna lommal megtartott foglalkozá­sok kiegészítéseként került sor a tegnap véget ért intenzív tanfolyamra, amelynek munká­jába bekapcsolódtak gimnazis­ták és tanárok is. 1982-től fa­kultatív tantárgy lesz a népi iparművészet a Komarov Gim­náziumban, s tantervének ki­próbálásához is segítséget nyújt a szövőtanfolyam, amely­nek elvégzői „C"-kategóriás szakkörvezetői képesítést kap­hatnak. ÚJ KÖZTÉRI SZOBROK: Évről évre egyre több köztéri szoborral gazdagodnak az ország különböző parkjai és közterületei. Ezeket a szobrokat a Képzőművészeti Kivitelező Vállalat Barabás utcai szoboröntödéjében készítik. Borsos Miklós: „Budai Nagy Antal” cimű alkotása Budapesten kerül felállításra. Érdemes volt m kultúra, a közművelődés lelkes munkásai gyakran üt- köznek bele az értetlenség és az érdektelenség szikla­falába. „Megéri?...” Bárhogy is tiltakozom ellene magam­ban, ez jut eszembe, amikor a Mindenki iskolája eredményeit latolgatjuk Szigetváron, az I. sz. Általános Iskolában működő konzultációs központban. minden szempontot nem lehet figyelembe venni. Lesznek szép számmal szülők, akik dolgoznak azon a napon, amikor gyerme­kük iskolájában nincs tanítás. Természetesen gondoskodnak az oktatási intézményekben fel­ügyeletről, nem kell tehát attól tartani, hogy az intézkedés több kárt okoz, mint hasznot. A felmérések szerint az el­múlt két tanítási évben az al­sósok 10—15 százaléka vette igénybe az ügyeletet, ez az arány várható az intézkedés ki- terjesztése után is. A többség, a gyerekek 85—90 százaléka — remélhetőleg — számos élmény­nyel gazdagodhat a szabadna­pok révén, ez mindenekelőtt az édesanyákon, édesapákon mú­lik. Az elmúlt tanévben a városi szakmaközi bizottság vette a kezébe ezt a nagy körültekin­tést, sok kilincselést igénylő munkát, a Mindenki iskolája szervezését. Koszper Ferenc, a bizottság titkára és pedagó­gus felesége heteken keresztül minden szabad idejüket erre szentelték: tárgyaltak, levelez­tek, telefonáltak. A különböző üzemek, intézmények vezetőinek segítségével felmérték az igé­nyeket, megbeszélték a lehető­ségeket. Szívós munkájuk ered­ményeként 1977 szeptemberé­ben 28 dolgozó írta alá a Min­denki iskolája 7. és 8. osztá­lyába szóló jelentkezési lapot. A Konzervgyár kivételével —, ahol önálló, kihelyezett dolgo­zók iskolája működik — a város szinte minden nagyobb üzeme képviselve volt a jelentkezettek között (Cipőgyár, DÉDÁSZ, Áfész, MEZŐGÉP, Tsz, stb.). Ér­dekessége a Kaszper-házaspár szervező munkájának, hogy nemcsak a szükséges iratokkal, tankönyvekkel látták el a jelent­kezőket, hanem mindenkinek a kezébe adtak egy-egy példányt a Dunántúli Napló 1977. szep­tember 28-i számából, pirossal bekeretezve Wallinger Endre Kultúra, aranytálcán című cik­két. Ilyen előkészületek után kez­dődött meg a munka akkor a szigetvári konzultációs központ­ban. A foglalkozások a szokásos módon heti két alkalommal 5— 5 tanóra időtartamában foly­tak. Amint ismeretes, a Mindenki iskolája nem követel kötött „is­kolába” járást. Az is bejöhet a konzultációs központba útba­igazításért, segítségért, aki ott­hon tanul, otthon nézi a televí­ziót. F. Gy. Munkások a természet­tudományi kiállításon A hetedik osztályba beiratko­zott 19 dolgozó közül 6 járt el rendszeresen foglalkozásra. Ez a 6 dolgozó vizsgázott le a he­tedik osztály anyagából január­ban. A nyolcadik osztályba be­iratkozott 9 dolgozó közül mind­össze ketten csatlakoztak a cso­porthoz, így a második félévben 8 rendszeres látogatója lett a tanfolyamnak: 3 nő és 5 férfi, négyen 20 év körül, négyen pe­dig 40 körüliek. A 28 beiratko­zott dolgozóból tehát ennyien, nyolcán (!) végezték el az ál­talános iskola hiányzó osztá­lyait. A júniusi vizsgákon jó fel- készültségről adtak számot a hallgatók, az igazi értéket pe­dig, ami nem mérhető szá­mokkal, [nagukkal viszik. De hol vannak a többiek? Akik beiratkoztak, megvették a tankönyveket, itt van előttünk az aláírásuk ... „Menet köz­ben” is többször érdeklődtek utánuk, hívogatták őket. Vol­tak, akik üzengették, majd jön­nek. Valaki azt mondta, ha őt erre kötelezik, otthagyja a mun­kahelyét. Miért kötelezték vol­na? . .. A Zrínyi Mezőgazdasági Ter­Ebben az évben a Janus Pan­nonius Múzeum természettudo­mányi osztályának állandó kiál­lítását látogatják a város üze­meinek szocialista brigádjai, szám szerint 406, ami 5300 em­bert jelent. Az elmúlt két évi Munka és művelődés akció ke­retében Pécs képtárait, a Mo­dern Magyar Képtárat, a Csont- váry és a Vasarely Múzeumot látogatták, az idén közelebbi természeti környezetünk képé­vel ismerkednek. Ezúttal sincs szó passzív múzeumi nézelődés­ről. Dr. Vass Anna osztályveze­tő és dr. Uherkovitz Ákos mu­zeológus vezeti körbe a kiállí­tás három termében a látoga­tókat, s az itt folyó előadások, majd beszélgetések folyamán mód nyílik arra, hogy a szocia­lista brigádok tagjai megismer­kedjenek a Mecsek földtani ki­alakulásával, ásványkincseivel, növény- és állatvilágává!* az itt található tudományos ritka­ságokkal, érdekességekkel. Ugyanakkor ezek a látogatá­sok sem zajlanak elszigetelten: a KISZÖV Steinmetz Miklós Művelődési Házában és a Dél­dunántúli Gázgyártó Vállalat­Ezúttal sem az adatok beta­nulására biztatják a részt vevő brigádok tagjait. A jelenségek, érdekes összefüggések felisme­rése a fontos, amikről az októ­ber végétől november 29-ig zajló szocialista brigád-vetélke­dőkön kell majd számot adniuk. G. O. nál munkahelyi ismeretterjesz­tés keretében előaődások hang­zanak el, melyek összefüggése­ket tárnak fel a Mecsek vidé­kének természeti képe és társa­dalmi1 jelenségei között. Ho­gyan függött össze például a mecseki szénbányászat fejlődé­se a pécsi munkásság és a munkásmozgalom kialakulásá­val. Előadás hangzik el olyan exponált területről, mint a pé­csi ivóvíz, valamint a Mecsek ásványi kincseiről, a pécsbánya- telepi munkásmozgalom törté­netéről, a város építészetének és urbanizációjának kérdései­ről; Pécsről, mint tudományos és kulturális központról. Egy- egy alkalommal két—három té­ma kerül napirendre, utalva a természeti környezet és a társa­dalmi jelenségek szoros össze­függéseire. illiijl illfp élő« A Mi képernyőnk A Pécsi Körzeti Stúdió első nemzetiségi adását nem sikerült látnom, csak az augusztus 31-én este vetített szerb-horvát és né­met nyelvű összeállítást. Mostanra már kiderült, hogy a nemzetiségek lak­ta területeken igen nagy érdeklődés és nagy vissz­hang kísérte az anyanyel­vű műsorok bevezetését. A visszhang kedvező volt. Az ellenvélemények leginkább arra vonatkoztak, hogy a második műsorban való sugárzása ennek az adás­sorozatnak nem szeren­csés, hiszen ezt sok helyen még nem tudják fogni a tévénézők. Ez a vélemény — úgy vélem — továbbra is jogosult és megfonto­lásra érdemes. A Mi képernyőnk csü­törtöki számát tehát ön­magában vizsgálva a té­véműsorok figyelmes és állandó nézőjének még egy ellenvetése, jobban mondva észrevétele lehet. Igaz, hogy ezúttal a mű­sor egy főkérdés körül for­gott, az anyanyelv fontos­sága és ápolása körül, s nyilvánvaló, hogy egy ilyen témánál a vélemé­nyek közvetlen elmondása indokolt is, megszokott is. Mégis: a műsor egésze így kissé beszorult a stú­dióba, lemerevedett, di­daktikus lett. Magyarán, a néző joggal keveselheti a mozgóképeket, a helyszí­neket, a több ember meg­szólaltatását. Tévében egyébként sem szerencsés álló fotókkal illusztrálni a stúdióbeszélgetést, ez ma már szegényes megoldás. Gondolom, hogy kezdeti kényszerhelyzetről van szó, vagyis nem a spanyolviasz felfedezése céljából, csu­pán a teljesség kedvéért említettem ezt. Másfelől a Mi képer- nyőnk-ben szereplő ripor­terek, kommentátorok, nyi­latkozók együttesét látva óhatatlanul felmerül az emberben az öröm érzé­se: most, amikor egy ilyen lehetőség kínálkozott, ki­derült, hogy mennyi kitű­nő, jól felkészült, intelli­gens ember, mennyi szel­lemi erő akad itt a kör­nyéken, a megyében, akár a szerb-horvát, akár a né­met nemzetiségekről van szó. Ezért nem is csoda, ha a műsorban — ami pedig egy ennyire előz­mény nélküli, új dolognál megbocsátható lenne — szinte nyomát sem talál­juk a görcsösségnek, a provincializmusnak. Té­mákban, szellemi erőkben valószínűleg nem lesz hiány, csak a műsorélénk­ségét kell még javítani. H. E. Előkészítő foglalkozások A Pollack Mihály Műszaki Főisko- Ián szeptember 25-én felvételi vizsgá­ra előkészítő tanfolyam indul mate­matika, fizika és rajz tárgyakból. A tanfolyam május hó közepéig tart, s hetenként két délután 4—4 órás fog­lalkozások keretében előkészít a mű­szaki felsőoktatási intézmények fel­vételi vizsgáira. A 650 Ft részvételi díjat jelentkezés előtt kell befizetni, s az erről szóló postai feladóvevényt jelentkezéskor be kell mutatni. A je­lentkezéshez szükséges továbbá az érettségi bizonyítvány (oklevél) be­mutatása és a munkahely hozzájá­rulása is. Jelentkezési űrlapot és postai befizetési lapot a főiskola fő igazgatói hivatalában lehet igényelni (Boszorkány út 2-, I. emelet 120. szo­ba, telefon: 13-277/11-es mellék). Jelentkezési határidő: szeptember 20.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom