Dunántúli Napló, 1978. szeptember (35. évfolyam, 241-270. szám)
1978-09-02 / 242. szám
1978. szeptember 2., szombat Dunántúli napló 3 Szabad szombat az iskolákban Sasigetivarí tapasztalatok Aranytálcán sem kell...? Sok éves kísérletezés utón 1976 őszén lehetővé vélt, hogy az általános iskolák alsó tagozatában bevezessék a 11 napos oktatási ciklust. Az iskolák mintegy négyötöde élt is o lehetőséggel. Azóta eloszlottak a kezdeti kételyek, amelyek nem nagy jövőt jósoltak a nagy horderejű intézkedésnek. Gondoljuk csak meg: az országban 400 ezer iskolás és 20 ezer pedagógus számára teremtette meg a kéthetenkénti áhított szabad szombatot. A tapasztalatok egyértelműen pozitívak: kiegyensúlyozottabbak, nyugodtabbak lettek a kisiskolások, hiányzásuk ugrásszerűen csökkent. Nem igazolódott az az előzetes vélekedés sem, hogy a gyakori kétnapos szünet után szinte újra kell kezdeni a munkát a pedagógusnak. Érthető tehát, hogy azóta állandóan napirenden volt a kérdés: a felsőtagozaton tanító pedagógus nem érdemel szabad szombatot? Az sem mellékes körülmény, hogy számos családban szinte semmire sem mentek a szabad szombattal, mivel a kisebbik gyerek alsóban, a nagyobbik felsőben tanult, aki viszont a hét minden napján kénytelen volt iskolába járni. Megszűnnek az efféle gondok: az oktatási miniszter utasítása értelmében szeptembertől valamenyi általános iskolásra és nevelőre vonatkozik a 11 napos munkarend. Egymillió gyerek, 70 ezer pedagógus jut általa a régen várt szabad szombathoz. Az átállás nem lesz könnyű Ez év őszétől kezdik bevezetni az új tanterveket, ezért az intézkedés megvalósítása nem járhat együtt óraszámcsökkentéssel. Mi hát a teendő? Bizony nincs más lehetőség, csakis a tanév meghosszabbítása. Siessünk gyorsan hozzátenni: korántsem arról van szó, hogy ezúttal a gyerekek június végéig görnyednek majd az iskolapadban, hiszen a miniszter az eddigi 198-ról 192-re csökkentette az előírt tanítási napok számát, s ez máris egyhetes megtakarítást jelent. A fennmaradó tízegynéhány napot szintén be lehet hozni. Ezentúl igyekszenek majd szeptember elsején megkezdeni a tanévet, persze csakis akkor, ha ez a dátum nem a hétvége valamelyik napjára esik. Némileg kurtább lesz a téli, illetve a tavaszi szünet, s ezzel lehetővé válik, hogy az 1—6. osztályosok június 10-ig elvégezhessék az előírt tananyag feldolgozását. A 13—14 évesek „zárórája” természetesen attól is függ, hány napon keresztül végeznek úgynevezett közhasznú munkát. Legkésőbb június 20-ig minden iskolában befejeződik a tanítás. Többet legyen együtt a család Az intézkedés mellett aligha kell érvelni, hiszen az illetékesek úgy rendelkeztek, hogy az iskolai szabad szombatok egybe essenek a szülőkével. Igaz, nem minden felnőtt szabad szombatos, s az is elmondható, hogy nem mindenkinek esik egybe a hétvégi kettős pihenő napja az országban kialakult formával. A fő cél mégis az, hogy pihenésben, szórakozásban, otthoni munkában többet legyen együtt a család. Mód nyílik tehát arra, hogy a tanácsok művelődésügyi osztályai — ha helyileg a szülők többsége másik héten kapja meg a szabad szombatot, mint az országban általában —, ennek alapján jelöljék ki az iskolában is a pihenő napot. Bármilyen rugalmasan is kezelik ezt az intézkedést, sojnos Népi iparművészeti tanfolyam Az egyhetes munka eredménye egy-egy szép moldvai mintájú tarisznya, terítő, vagy kis- táska. A Pécsi Tanárképző Főiskola néprajzi és népi ipar- művészeti szakkolégiumának tagjai egyhetes táborozáson vettek részt a Janus Pannonius Múzeum néprajzi osztályán. Nagy Józsefné népi iparművész és dr. Andrásfalvy Bertalan kandidátus vezetésével szövést, hímzést tanulnak a főiskolán, s a heti egy alkamelőszövetkezet 10 beiratkozott dolgozója közül mindössze egy élt a felkínált lehetőséggel. Hol maradtak a többiek? — Fájó pontja ez a munkánknak - mondja Hamar Endre, a termelőszövetkezet fiatal közművelődési előadója. — Annál is inkább, mert sokat foglalkoztunk vele. Már a múlt nyáron megkezdtük a válogatást, kik jöhetnek számításba. Úgy gondoltuk, negyvenhat—negyvennyolc éves kor fölött már nem erőltetjük a dolgot. így is ösz- szejött 45 emberünk. Heteken keresztül folyt a rábeszélés, volt akivel háromszor is beszéltem. 11 dolgozónk egyet is értett velem, a jelentkezési lapot is aláírta. Aztán amikor eljött az ideje, hogy menni kellene, előálltak a legkülönbözőbb kifogásokkal: beteg a gyerek, nem engedi a férje, ki fog helyette etetni stb. Az az igazság, hogy ezek a középkorú dolgozóink, többségükben asszonyok, már szégyellnek beülni az iskolapadba. Attól félnek, hogy kinevetik őket. De nemcsak erről van szó. Objektív nehézségünk, hogy állattenyésztőinket, akik a hajnali és az esti órákban dolgoznak, nem tudjuk másokkal helyettesíteni. Az etetést nem lehet „csúsztatni", ezek az emberek nem tudják előre vagy utólag ledolgozni az iskolába járásra fordított munkaidejüket... A Dél-Dunántúli Áramszolgáltató Vállalat dolgozói minden foglalkozásra eljöttek. Szorgalmuknak, kitartásuknak meg is lett az eredménye, csupa jó és jeles osztályzat került a nevük mellé. Több törődést — Hogyan tudta megoldani az önök vállalata, hogy mindig eljöhessenek? - érdeklődtem tőlük. — A mi fölötteseink törődtek azzal, hogy eljöhessünk. Ha például távolabbi munkahelyeken dolgoztunk, az is előfordult, hogy a megfelelő időben kocsit küldtek értünk ... Ezekben a napokban, hetekben ismét a most következő tanév szervezésével foglalkoznak a pedagógusok, a népművelők. Helyes lenne, ha az áramszolgáltató vállalat példájára a „felettesek” Szigetvárott és másutt is több gondot fordítanának dolgozóik tanulására. A példák másutt is igazolják: csak a fokozott törődéssel lehet elérni, hogy 28 jelentkező közül ne csak 8—9 dolgozó fejezze be általános iskolai tanulmányait . .. Hegedűs Magdolna lommal megtartott foglalkozások kiegészítéseként került sor a tegnap véget ért intenzív tanfolyamra, amelynek munkájába bekapcsolódtak gimnazisták és tanárok is. 1982-től fakultatív tantárgy lesz a népi iparművészet a Komarov Gimnáziumban, s tantervének kipróbálásához is segítséget nyújt a szövőtanfolyam, amelynek elvégzői „C"-kategóriás szakkörvezetői képesítést kaphatnak. ÚJ KÖZTÉRI SZOBROK: Évről évre egyre több köztéri szoborral gazdagodnak az ország különböző parkjai és közterületei. Ezeket a szobrokat a Képzőművészeti Kivitelező Vállalat Barabás utcai szoboröntödéjében készítik. Borsos Miklós: „Budai Nagy Antal” cimű alkotása Budapesten kerül felállításra. Érdemes volt m kultúra, a közművelődés lelkes munkásai gyakran üt- köznek bele az értetlenség és az érdektelenség sziklafalába. „Megéri?...” Bárhogy is tiltakozom ellene magamban, ez jut eszembe, amikor a Mindenki iskolája eredményeit latolgatjuk Szigetváron, az I. sz. Általános Iskolában működő konzultációs központban. minden szempontot nem lehet figyelembe venni. Lesznek szép számmal szülők, akik dolgoznak azon a napon, amikor gyermekük iskolájában nincs tanítás. Természetesen gondoskodnak az oktatási intézményekben felügyeletről, nem kell tehát attól tartani, hogy az intézkedés több kárt okoz, mint hasznot. A felmérések szerint az elmúlt két tanítási évben az alsósok 10—15 százaléka vette igénybe az ügyeletet, ez az arány várható az intézkedés ki- terjesztése után is. A többség, a gyerekek 85—90 százaléka — remélhetőleg — számos élménynyel gazdagodhat a szabadnapok révén, ez mindenekelőtt az édesanyákon, édesapákon múlik. Az elmúlt tanévben a városi szakmaközi bizottság vette a kezébe ezt a nagy körültekintést, sok kilincselést igénylő munkát, a Mindenki iskolája szervezését. Koszper Ferenc, a bizottság titkára és pedagógus felesége heteken keresztül minden szabad idejüket erre szentelték: tárgyaltak, leveleztek, telefonáltak. A különböző üzemek, intézmények vezetőinek segítségével felmérték az igényeket, megbeszélték a lehetőségeket. Szívós munkájuk eredményeként 1977 szeptemberében 28 dolgozó írta alá a Mindenki iskolája 7. és 8. osztályába szóló jelentkezési lapot. A Konzervgyár kivételével —, ahol önálló, kihelyezett dolgozók iskolája működik — a város szinte minden nagyobb üzeme képviselve volt a jelentkezettek között (Cipőgyár, DÉDÁSZ, Áfész, MEZŐGÉP, Tsz, stb.). Érdekessége a Kaszper-házaspár szervező munkájának, hogy nemcsak a szükséges iratokkal, tankönyvekkel látták el a jelentkezőket, hanem mindenkinek a kezébe adtak egy-egy példányt a Dunántúli Napló 1977. szeptember 28-i számából, pirossal bekeretezve Wallinger Endre Kultúra, aranytálcán című cikkét. Ilyen előkészületek után kezdődött meg a munka akkor a szigetvári konzultációs központban. A foglalkozások a szokásos módon heti két alkalommal 5— 5 tanóra időtartamában folytak. Amint ismeretes, a Mindenki iskolája nem követel kötött „iskolába” járást. Az is bejöhet a konzultációs központba útbaigazításért, segítségért, aki otthon tanul, otthon nézi a televíziót. F. Gy. Munkások a természettudományi kiállításon A hetedik osztályba beiratkozott 19 dolgozó közül 6 járt el rendszeresen foglalkozásra. Ez a 6 dolgozó vizsgázott le a hetedik osztály anyagából januárban. A nyolcadik osztályba beiratkozott 9 dolgozó közül mindössze ketten csatlakoztak a csoporthoz, így a második félévben 8 rendszeres látogatója lett a tanfolyamnak: 3 nő és 5 férfi, négyen 20 év körül, négyen pedig 40 körüliek. A 28 beiratkozott dolgozóból tehát ennyien, nyolcán (!) végezték el az általános iskola hiányzó osztályait. A júniusi vizsgákon jó fel- készültségről adtak számot a hallgatók, az igazi értéket pedig, ami nem mérhető számokkal, [nagukkal viszik. De hol vannak a többiek? Akik beiratkoztak, megvették a tankönyveket, itt van előttünk az aláírásuk ... „Menet közben” is többször érdeklődtek utánuk, hívogatták őket. Voltak, akik üzengették, majd jönnek. Valaki azt mondta, ha őt erre kötelezik, otthagyja a munkahelyét. Miért kötelezték volna? . .. A Zrínyi Mezőgazdasági TerEbben az évben a Janus Pannonius Múzeum természettudományi osztályának állandó kiállítását látogatják a város üzemeinek szocialista brigádjai, szám szerint 406, ami 5300 embert jelent. Az elmúlt két évi Munka és művelődés akció keretében Pécs képtárait, a Modern Magyar Képtárat, a Csont- váry és a Vasarely Múzeumot látogatták, az idén közelebbi természeti környezetünk képével ismerkednek. Ezúttal sincs szó passzív múzeumi nézelődésről. Dr. Vass Anna osztályvezető és dr. Uherkovitz Ákos muzeológus vezeti körbe a kiállítás három termében a látogatókat, s az itt folyó előadások, majd beszélgetések folyamán mód nyílik arra, hogy a szocialista brigádok tagjai megismerkedjenek a Mecsek földtani kialakulásával, ásványkincseivel, növény- és állatvilágává!* az itt található tudományos ritkaságokkal, érdekességekkel. Ugyanakkor ezek a látogatások sem zajlanak elszigetelten: a KISZÖV Steinmetz Miklós Művelődési Házában és a Déldunántúli Gázgyártó VállalatEzúttal sem az adatok betanulására biztatják a részt vevő brigádok tagjait. A jelenségek, érdekes összefüggések felismerése a fontos, amikről az október végétől november 29-ig zajló szocialista brigád-vetélkedőkön kell majd számot adniuk. G. O. nál munkahelyi ismeretterjesztés keretében előaődások hangzanak el, melyek összefüggéseket tárnak fel a Mecsek vidékének természeti képe és társadalmi1 jelenségei között. Hogyan függött össze például a mecseki szénbányászat fejlődése a pécsi munkásság és a munkásmozgalom kialakulásával. Előadás hangzik el olyan exponált területről, mint a pécsi ivóvíz, valamint a Mecsek ásványi kincseiről, a pécsbánya- telepi munkásmozgalom történetéről, a város építészetének és urbanizációjának kérdéseiről; Pécsről, mint tudományos és kulturális központról. Egy- egy alkalommal két—három téma kerül napirendre, utalva a természeti környezet és a társadalmi jelenségek szoros összefüggéseire. illiijl illfp élő« A Mi képernyőnk A Pécsi Körzeti Stúdió első nemzetiségi adását nem sikerült látnom, csak az augusztus 31-én este vetített szerb-horvát és német nyelvű összeállítást. Mostanra már kiderült, hogy a nemzetiségek lakta területeken igen nagy érdeklődés és nagy visszhang kísérte az anyanyelvű műsorok bevezetését. A visszhang kedvező volt. Az ellenvélemények leginkább arra vonatkoztak, hogy a második műsorban való sugárzása ennek az adássorozatnak nem szerencsés, hiszen ezt sok helyen még nem tudják fogni a tévénézők. Ez a vélemény — úgy vélem — továbbra is jogosult és megfontolásra érdemes. A Mi képernyőnk csütörtöki számát tehát önmagában vizsgálva a tévéműsorok figyelmes és állandó nézőjének még egy ellenvetése, jobban mondva észrevétele lehet. Igaz, hogy ezúttal a műsor egy főkérdés körül forgott, az anyanyelv fontossága és ápolása körül, s nyilvánvaló, hogy egy ilyen témánál a vélemények közvetlen elmondása indokolt is, megszokott is. Mégis: a műsor egésze így kissé beszorult a stúdióba, lemerevedett, didaktikus lett. Magyarán, a néző joggal keveselheti a mozgóképeket, a helyszíneket, a több ember megszólaltatását. Tévében egyébként sem szerencsés álló fotókkal illusztrálni a stúdióbeszélgetést, ez ma már szegényes megoldás. Gondolom, hogy kezdeti kényszerhelyzetről van szó, vagyis nem a spanyolviasz felfedezése céljából, csupán a teljesség kedvéért említettem ezt. Másfelől a Mi képer- nyőnk-ben szereplő riporterek, kommentátorok, nyilatkozók együttesét látva óhatatlanul felmerül az emberben az öröm érzése: most, amikor egy ilyen lehetőség kínálkozott, kiderült, hogy mennyi kitűnő, jól felkészült, intelligens ember, mennyi szellemi erő akad itt a környéken, a megyében, akár a szerb-horvát, akár a német nemzetiségekről van szó. Ezért nem is csoda, ha a műsorban — ami pedig egy ennyire előzmény nélküli, új dolognál megbocsátható lenne — szinte nyomát sem találjuk a görcsösségnek, a provincializmusnak. Témákban, szellemi erőkben valószínűleg nem lesz hiány, csak a műsorélénkségét kell még javítani. H. E. Előkészítő foglalkozások A Pollack Mihály Műszaki Főisko- Ián szeptember 25-én felvételi vizsgára előkészítő tanfolyam indul matematika, fizika és rajz tárgyakból. A tanfolyam május hó közepéig tart, s hetenként két délután 4—4 órás foglalkozások keretében előkészít a műszaki felsőoktatási intézmények felvételi vizsgáira. A 650 Ft részvételi díjat jelentkezés előtt kell befizetni, s az erről szóló postai feladóvevényt jelentkezéskor be kell mutatni. A jelentkezéshez szükséges továbbá az érettségi bizonyítvány (oklevél) bemutatása és a munkahely hozzájárulása is. Jelentkezési űrlapot és postai befizetési lapot a főiskola fő igazgatói hivatalában lehet igényelni (Boszorkány út 2-, I. emelet 120. szoba, telefon: 13-277/11-es mellék). Jelentkezési határidő: szeptember 20.