Dunántúli Napló, 1978. augusztus (35. évfolyam, 210-240. szám)

1978-08-12 / 221. szám

2 Dunántúli napló 1978. augusztus 12., szombat Jelentkezés gyümölcs­szedésre A Pécsi Állami Gazdaság kertészeti ágazata 600 hektá­ros területen . mintegy 6—700 vagon gyümölcsöt termel éven­te. A gyümölcsszezon elkezdő­dik júniusban a meggy éré­sével, folytatódik a kajsziba­rackkal júliusban, aztán be­érik az őszibarack, hamaro­san a körte, az alma és a szilva. A termés betakarításá­hoz ember kell. Igen ám, de honnan? — A világon egyetlen gyü­mölcstermelő cég sem tart egész évben munkásokat azért, hogy a nyári-őszi hónapokban legyen, aki szüretel — mondja Buzássy Lajos,, az állami gaz­daság főkertésze. — Keleten és Nyugaton különbözőképpen oldják meg a kérdést, de mindenhol alkalmi munkások végzik el a munka dandár­ját. Nálunk, Magyarországon a diákokra épít a mezőgazdaság. Ennek sok előnye, de sok hát­ránya is van. Az már nagyon régen fordult elő, hogy a gyümölcs a fán maradt, de a minőséggel néha komoly ba­jok vannak. A gazdaság pél­dául egy-egy kiló almán 4—5 forintot is veszíthet, ha nem szakszerűen szedik le a fáról. A termésünk legnagyobb ré­sze exportra megy, egynegye­de tőkés exportra, olyan pia­cokra, ahol a görög és olasz gyümölcsökkel kell állnunk a versenyt. A nyári építőtáborok diákjai általában rendesen dolgoznak — ők önként vál­lalták a munkát. Ősszel azon­ban, pontosan akkor, amikor a kényesebb gyümölcsök ér­nek, az iskolák kivezényelt ta­nulói vajmi kevés gondot for­dítanak a minőségre. Éppen ezért gondolt arra a gazdaság, hogy az ipari munkásokhoz fordulnak segítségért. Ők szer­vezettebb munkát tudnak vé­gezni, nagyobb a felelősségér­zetük is. Tavaly már dolgoztak nálunk az üzemük karbantar­tási ideje alatt bőrgyári, do­hánygyári és sörgyári dolgo­zók. Az idén azt szeretnénk, ha nem elszórtan, brigádonként, hanem nagy tömegben, üzem­részenként jelentkeznének gyü­mölcsszedésre, ha a gyár a karbantartási munkák miatt éppen áll. A díjazás történhet­ne természetben is, tehát a munkabér bizonyos összegének megfelelő mennyiségű gyü­mölcsöt hazavihetnének. Ezzel az ellátási gondokon is enyhí- tenénk. A Pécsi Állami Gaz­daság várja az ipari munká­sok jelentkezését. ö k ed ifivel A városi rang szárnya­kat adott a siklósiaknak. Joggal érezték, és így van­nak vele ma is, hogy ha már város lettek, a nagy­községnél szebb külsővel illik bemutatkozniuk. A költségvetés sok mindenre nem adott lehetőséget, Így aztán a tanács, a HNF-ak- tivisták, lakóbizottságok, vállalatok, intézmények dol­gozói és a fiatal város la­kói elhatározták, bizonyí­tani fognak. Dr. Sági Tibor, a Siklós vá­rosi Tanács elnökhelyettese az összefogásnak és o szervezés­nek tudja be eredményeiket: — Az elmúlt évben 2 millió forint értékű társadalmi munká­val számoltunk, túlteljesítettük. Erre az évre már 3 milliós ér­téket irányoztunk elő, ez a 11 ezres lélekszámhoz is szép summa, de joggal hiszem és számolunk is vele, hogy ezt is túlteljesítjük. A júliusi vb-ülé- sen is az összhang és a szerve­zés javításában láttuk a társa­dalmi munka hatékonyságának biztosítékát. Vegyük sorjában — a teljes­ség igénye nélkül - hol és mit dolgoztak a siklósiak, hogy mi­előbb igazi várossá legyenek. Tavaly o volt TDZÉP-telep he­lyén 160 férőhelyes autóparko­lót alakítottak ki. A Felszaba­dulás útján a Kőfaragó és Szobrászipari Vállalat dolgozói hulladék márványból készítettek virágtartókat. A Költségvetési Siklósiak a városukért Ötmillió forint értékű társadalmi munka üzem, és a Városgazdálkodási Vállalat dolgozói a hivatalos munkaidőn felül is megszám­lálhatatlan társadalmi munka­órát áldoztak, hogy még csino­sabb és szebb legyen a város. Az I. sz, Általános Iskola is társadalmi összefogásból bő­vült két új tanteremmel. A Béke tér parkosítása során 800 köb­méter földet teregettek szét a volánosok segítségével. Ebben az évben o gyűdi vá­rosrész lakói anyagi összefogá­sa és társadalmi munkája ered­ményezte, hogy a Vujicsics Ti­hamér utca 300 méteres sza­kaszon aszfaltburkolatot kapott. A fesztiválra elkészült a vár­kert, a terveket a Pécsi Kerté­szeti és Parképítő Vállalat szak­emberei, a kivitelezést a város apraja, nagyja végezte, segítet­te. A nagyobb termelőüzemek dolgozói társadalmi munkájuk ellenértékét felajánlották a gyermekintézmények támogatá­sára, itt is a kesztyűgyáriak és a Szék- és Kárpitosipari Válla­lat dolgozói voltak a kezdemé­nyezők. Most folyik az ABC- áruház, valamint a Korvin Ottó utca és környékének rendezése, rövidesen a Deák utca is meg­szépül. A vállalkozó kedv töretlen, a szervezés jó. A siklósiak szere­tik városukat, amit csak lehet, meg is tesznek érte. — M. L. — Tűzijáték, lisztavalás, vízi- és légiparádé Sajtótájékoztató az augusztus 20-j ünnepségekről Augusztus 20-án ismét meg­rendezik Budapesten, a Par­lament előtti Duna-szakaszon a már hagyományos vízi- és lé­giparádét, a Kossuth Lajos té­ren ünnepélyesen avatják nép­hadseregünk új tisztjeit, s es­te nem marad el a színpompás tűzijáték sem —. tájékoztatták az újságírókat pénteken a Ma­gyar Néphadsereg, a Magyar Befejeződött az országos cipőbörze A fanács és az üzemek összefogása Kemény csaták, kimerítő .tár* gyalások után eldőlt, milyen ci­pőben járunk jövőre. Tegnap Pécsett befejeződött az orszá­gos cipőbörze, amelyen a ha­zai cipőnagykereskedelmi vál­lalatok megegyeztek a jövő év tavaszára és nyarára szóló szál­lításokban. A pécsi Jókai úti Általános Iskola erre a célra átalakított tornatermében, ahol négy héten át folytak a tárgya­lások, a tegnapi záró napon, melyen megjelent Czégény Jó­zsef a megyei párt-végrehajtó­bizottság tagja, a megyei párt- bizottság titkára is; a cipőszak­ma képviselője, Zóber Miklós egyebek mellett bejelentette, sikerült megegyeznie az ipar­nak és a kereskedelemnek, a jövő év első felére a hazai piac­ra előirányzott 12,5 millió pór cipő nagy részét lekötötték. A kereskedelem a felkínált 1600 modellből végül is 500 modellt választott ki. Zóber Miklós után a keres­kedelem képviselői, Friedrich István, a Dunántúli Cipőkeres­kedelmi Vállalat kereskedelmi igazgatója, Steierlein József, a budapesti Corsó Cipőkereske­delmi Vállalat és Sándor Sán­dor, a Fővárosi Cipőbolt igaz­gatóhelyettese értékelte a tár­gyalások eredményeit, termé­szetesen kritikai észrevételeket is téve. Egészében véve kedve­zően nyilatkoztak, s külön is ki­emelték, az ipar az exkluzív női cipők és a lánykacipők minősége- és választéka terén jelentős elő­rehaladást tett. Változatlanul nem kényeztetik el azonban a férfiakat, hiányoznak a magas minőségű férfi cipők. Végezetül Markovits László, a Könnyűipari Minisztérium bőr- és cipőosz­tályának vezetője szólalt fel. Megelégedéssel nyugtázta, hogy a kereskedelem végül is kedvezően fogadta a Pécsett felkínált cipőket, amivel az ipar — a minisztertanácsi hatá­rozat nyomán — egy lépéssel előre lépett. Egyben reményét fejezte ki, hogy az ipar az ígért minőségben és időben szállítja a kereskedelemnek a lekötött cipőket. lakóházak épülnek Vajszlón, a GANZ-gyár szomszédságában A fejlődő Vajszló r Útépítés társadalmi munkában Az 1900 lakosú Vajszló - ki­emelt alsófokú központ — az utóbbi években jelentősen ipa; rosodott. A Ganz mérőműszer- gyáregysége 1976-ban kezdte meg a termelést — ma már mintegy 270 dolgozót foglal­koztat. A gyáregység tovább fejlődik — körülbelül 400 em­ber falál majd itt munkaalkal­mat. A Szentlőrinci Állami Gaz­daság is a nagyközségben lé­tesíti 2000 vagonos burgonya­tárolóját - ebből egy 500 va­gonos már elkészült, most épül az újabb 500 vagonos tároló. Jelenleg a burgonya váloga­tását, csomagolását végzik, de később megépül a burgonya­feldolgozó is. Befejezték a Me­cseki Erdőgazdaság Vajszlói Erdészetéhez tartozó fűrész­üzem rekonstrukcióját, elkészült a tmk-gépműhely. A rekonst­A sövényekkel elkerített kis parcellákon nyílegyenes sorok­ban zöldell egymás mellett a hagyma, burgonya, paradi­csom, paprika, itt-ott virágy- ágyások, gyümölcsfák bontják meg a zöldségfélék rendjét. Komlót a négy kiskert-cso­port körülöleli. A határtetőn a Dobó Katalin, Dávidföldön a Kun Béla, a szilvási domb mögött a Zrínyi Ilona és Me- csekjánosiban a Zrínyi Miklós szakcsoport tagjai művelik a földet. A kerttársulásokat a környékről idetelepült és fő­ként a bányákban elhelyezke­dett emberek kertészkedő ked­ve, földszeretete hozta létre. Az 1960-as évek közepén a városban a házak közötti gye­pes, bokros területeket törték fel, s vetették be konyhakerti növényekkel. A város vezetői megszüntették ezt a földfogla­lást, hiszen a modern Komló városképébe nem illettek a zöldséges ágyások. így 1968 és 1974 között sorra alakítót­Kiskertek Zöldáru és gyümölcs a bányász- város környéki kertekből r Újabb kertbarát szakcsoport alakul ták meg a komlói ÁFÉSZ irá­nyítása alatt tevékenykedő kert­barát szakcsoportokat. Dr. Kanizsai László, a Kom­ló városi Tanács termelés-ellá- tásfelügyeleti osztályvezetője: — Komlóra jellemző, hogy rossz minőségű talajon fekszik, nem alkalmas nagyüzemi mű­velésre. Százötven négyszögö­les kis parcellákon viszont a „gazdák” csaknem minden zöldségfélét és gyümölcsöt megtermelnek: 1803 család műveli a kiskerteket a négy területen, és elmondhatjuk, hogy ezek a családok szinte önellátók. Nem jelentkeznek a piacon vevőként, és már nem tartozik Komló a legmagasabb árú piacok közé sem. — A családok ma már nem­csak saját háztartásukat látják el, évente mintegy hatmillió fo­rint értéket termelnek meg. Idén például nagy mennyi­ségben adtak át a komlói ÁFÉSZ-nek zöldhagymát, főző­hagymát, káposztát, és málná­ból is 60—70 kilogrammot — tájékoztatott Poskó Csaba, a komlói ÁFÉSZ agronómusa. Ffíre kelt a komlói kiskertek­nek. Mór 1975-ben a Kertba­rátok Országos Társadalmi Szövetségének ülésén Kulin Imre, a Kertbarát Munkabi­zottság titkára példaként emel­te ki a komlói kertművelők munkáját. Nemrég egy dom­bóvári küldöttség látogatta meg a szakcsoportokat, és a komlói tapasztalatokkal gazda­godva alakították meg a dom­bóvári Kertbarát Szakcsopor­tot. Magyaregregyen pedig a közelmúltban járták be a sző­lőhegy parlagterületeit a köz­ségi tanács és a komlói ÁFÉSZ képviselői, és a művelésre al­kalmas területeket tárták fel. Talán a távolság nem lesz akadály, és a meglevő négy mellé még egy kertbarát szak­csoport alakul hamarosan Komló környékén. G. M. rukció a dolgozók munkakörül­ményeit is javította. A Baranya megyei Gabonaforgalmi és Ma­lomipari Vállalat keverőüzemé­ben is rekonstrukciót végeztek — bővült a kapacitás. A keverő már próbaüzemei — végleges átadását az őszre tervezik. A fejlődő ipari üzemek meg­növelték Vajszló vonzását. Sor­ra épülnek az új családi házak. Az eltelt két és fél évben mint­egy 25 új családi házba köl­töztek be a lakók - jelenleg is számos család itt építi új ott­honát. A Jókai utca, a Móricz Zsigmond utca és o Dráva utca, valamint a közvetlen mellettük levő terület az építkezésre ki­jelölt új községrész. A Jókai utca folytatásaként már készül az új út is — a lakosság jelen­tős társadalmi munkával segíti az út építését. Dolgoznak a volt erdészeti irodaház átépí­tésén — ebben az épületben — ahol Kodolányi János élt és al- kott —, Kodolányi-múzeumot lé­tesítenek. A múzeum előrelát­hatóan az ősszel kerül átadás­ra. — Itt és ezen az ormánsági területen, ahol a felszabadulás előtt az „egyke" dívott — ma óvoda-gondunk van — mondja Sovány János, a községi tanács elnöke. — Működik ugyan óvo­dánk, két csoportot tudunk el­helyezni, de legalább még két csoport elhelyezésére van igény. Igyekszünk az igényeket kielé­gíteni. Az iskola bővítését négy tanteremmel tervezzük — a terveket a vajszlói termelőszö­vetkezet készítette -—, felépítése után átcsoportosítással kívánjuk ezt a feladatot megoldani. Se­gítenek ebben az üzemek. A Ganz évi 150 ezer, a vejti ter­melőszövetkezet 100 ezer, a Szentlőrinci Állami Gazdaság 150 ezer forintot ajánlott fel — a község pedig mintegy 800 ezer forintot tud erre a célra fordítani. Szocialista brigádok vállalták a vízvezeték-szerelési munkák elvégzését. Reméljük: terveink realizálódnak és akkor már az ősszel elkezdhetjük az iskola bővítését — majd az óvoda kialakítását. Honvédelmi Szövetség és az Ifjú Gárda Országos Parancs­nokságának képviselői a Ma­gyar Néphadsereg Művelődési Házában. Elmondták, hogy a már esz­tendők óta kialakult "program­nak megfelelően délelőtt a Par­lament előtti Kossuth Lajos té­ren ünnepélyesen avatják a Ma­gyar Néphadsereg főiskoláin idén végzett tiszteket. A tisztavatást követően kerül sor a vízi- és légiparádéra, amelynek rendezője ezúttal is a Magyar Honvédelmi Szövet­ség budapesti szervezete. A nézők megismerkedhetnek a Magyar Néphadsereg és az MHSZ technikai eszközeinek egy részével, ízelítőt kapnak a fiatalok és a sportolók techni­kai ismereteiből, abból, hogy vizen és levegőben milyen nagy felkészültséget, ügyességet kí­ván a korszerű technika keze­lése. A vízen összesen 220 ha­jó, motorcsónak, aknász na­szád vonul végig, a levegőben pedig félszáz különböző típusú helikopter és repülőgép húz el a Duna fölött. A budapesti honvédelmi nap délelőtt fél tizenkettőkor kezdő­dik. Megszólalnak a fantárok, elhangzik az ünnepi köszöntő, majd zászlóval díszített motor­csónakok tűnnek fel a Dunán. Utánuk különböző nagyméretű hajók következnek. Eközben a Duna fölött a le­vegőben zászlós helikopterek nyitják meg a légi bemutatót. A motoros és a vitorlázó repü­lők utón elhúznak a Magyar Néphadsereg nagysebességű gépei, majd egyéni- és kötelék- műrepülésben gyönyörködhet­nek a nézők. Ezután a vízi- és légiparádé egyik leglátványo­sabb eseményére, az ejtőernyő­sök • bemutatójára kerül sor. Az idén először úgy szervezik, irá­nyítják az ugrásokat, hogy 14 ejtőernyős közvetlenül a tribün előtti Duna-szakaszon érjen partot. Az egy órás program záró­képpel fejeződik be: a levegő­ben vitorlázógépek és helikop­terek vonulnak végig, mintegy 8000 színes szalaggal köszöntve az esemény résztvevőit. Alkotmányunk ünnepén — im­már 14. alkalommal — ez év­ben is tűzijátékban gyönyör­ködhetnek a budapestiek és a város vendégei. A sajtótájékoz.- tatón elmondták, hogy bz idén először vízikoncert előzi meg a látványos parádét. Este 8 és 9 óra között a Magyar Néphad­sereg összevont, 150 tagú zene­kara a Dunán a SZOT „Szo­cialista forradalom" hajójának fedélzetén a többi között Liszt és Csajkovszkij műveiből ad hangversenyt az Intercontinen­tal Szálló, majd a Parlament előtti Duna-szakaszon. A hajót színes reflektorok fényjátéka kí­séri. Ezután kezdődik este 9 órakor a félórás tűzijáték, ösz- szesen csaknem 10 tonnányi robbanóanyagot használnak fel. Az augusztus 20-i parádé vendégei lesznek a IX. országos ifjú gárda szemle résztvevői — a szemlét augusztus 13-a és 20-a között Békés megyében rendezik meg. A fiatalok hagyo­mányos találkozójára NDK-beli ifjú kommunistákat is várnak. Környezet­védelmi tábor Országos környezetvédelmi if­júsági vezetőképző tábor nyílt pénteken Gyöngyösön. A tá­bort Rónai Rudolf, a Hazafias Népfront alelnöke, a HNF Or­szágos Környezetvédelmi Bizott­ságának elnöke nyitotta meg. A tábor programjában elő­adások és filmvetítések mellett a környezetvédelem hazai gya­korlatának a tanulmányozása is szerepel. Önellátó csaladok: Komlóra

Next

/
Oldalképek
Tartalom