Dunántúli Napló, 1978. augusztus (35. évfolyam, 210-240. szám)

1978-08-01 / 210. szám

e Dunántúlt napló 1978. augusztus 1., kedd Ismerjük meg rendeleteinket A belkereskedelemről Felhívtuk olvasóink figyel­mét a belkereskedelemről szó­ló 1978. évi I. törvényre, mely július 1. napján lépett életbe. Ugyanakkor néhány fontosabb rendelkezését is ismertettük. Korábbi jogszabályok ren­dezték az élelmiszerekkel kap­csolatos előírásokat. Nem árt ezek közül néhányat most új­ból leírni. A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter 25/1976. (VII. 11.) MÉM sz.' rendeleté­nek 34. §-a értelmében az ipari csomagolású élelmiszere­ket olyan egységekben és vá­lasztékban kell csomagolni, hogy azok újabb átcsomago­lás nélkül a nagy- és kiske­reskedelemnek kiszállíthatók és a fogyasztók részére forgalom­ba hozhatók legyenek. A diétás élelmiszerek, a vi­taminnal dúsított készítmények, a gyermektápszerek, valamint a sugárzással tartósított, a nö­velt tópértékű és a csökkent kalóriájú élelmiszerek csak ipari csomagolásban hozha­tók forgalomba. A csomagoláson jól látható­an és mindenki számára ért­hetően fel kell tüntetni mind­azokat az adatokat, amelyek szükségesek a fogyasztók tá­jékoztatásához és amit a szabvány előír. A csomagoló­anyagon a jelölésnek úgy kell megtörténni, hogy az élelmi­szert ne szennyezhesse, ab­ban szín-, íz. és szagválto­zást vagy más károsodást ne okozzon. Fel kell tüntetni a csoma­goláson például a készítmény megnevezését, — a tiszta súlyt és térfogatot, — az előállító vállalat nevét és az üzem telephelyét, — a fogyasztói árat, — a gyártási, illetve fogyaszt­hatósági időt, vagy azt az idő­tartamot, ameddig az élelmi­szer minőségét megőrzi, a gyorsfagyasztott s a gyorsan romló élelmiszereken a tárolási hőmérsékletet stb. A jogszabályi rendelkezések alapján van lehetőség arra, hogy csökkent minőségű élel­miszereket is eladjanak. Ez esetben a csökkent minőségű élelmiszerek csomagolóanya­gán a csökkent minőséget és az értékcsökkenés alapján meghatározott új fogyasztói árat az előállító, illetőleg — a kereskedelmi forgalomban levő termékek esetében — a forgalomba hozó szerv köteles feltüntetni. Abban az esetben, ha az élelmiszerek csökkent minősé­ge a csomagolóanyagon az áru természeténél vagy a cso­magolás jellegénél fogva nem tüntethető fel, a fogyasztót egyéb módon kell az érték- csökkenésről és az annak alapján meghatározott új fo­gyasztói árról tájékoztatni. A gyorsan romló élelmisze­rek csomagolásán az előállító, import termékeknél a belföldi megrendelő köteles a fogyaszt­hatósági határidőt a naptári hónap és nap számszerű meg­jelölésével feltüntetni. Ha a fogyaszthatósági ha­táridő nem tüntethető fel az előírtaknak megfelelően, a je­lölés eltérő megoldására (lyu­kasztás, sajtolás, domborítás stb) a fogyasztó figyelmét az élelmiszer csomagolásán alkal­mazott szöveggel, jellel kell felhívni. Az előírások szerint a fo­gyaszthatósági határidő jelö­lésének tartósnak, olvasható­nak, a fogyasztó számára szembetűnőnek és közérthető­nek kell lenni. Abban az esetben, ha a fo­gyaszthatósági határidő lejárt, az élelmiszert ki kell vonni a forgalomból. Megfelelő vizs­gálat után mód van arra, hogy a lejárt határidejű ter­méket újra feldolgozzák, vagy ipari célra, takarmányozásra felhasználják, illetve azt meg kell semmisíteni. Ha olyan élelmiszert vásá­rolunk, amelyen a fogyasztha- tóság határidejét feltüntették, a termék minőségét csak a fogyaszthatósági időn belül le­het kifogásolni. Kevesebben ismerik a bel­kereskedelmi miniszternek a megrendeléses vásárlásról és előlegről szóló rendeletét. Az állami és szövetkezeti kiskereskedelem a boltokban — raktárakban — nem levő — a vállalat által . meghatározott — árukra a vásárlóktól megren­delést fogadhat el. A megrendelést az üzletben rendszeresített előjegyzési nap­lóba kell bevezetni. Az előjegyzési naplónak — az előjegyzés sorrendjében — tartalmaznia kell: — a vásárló nevét, lakcímét, — a megrendelt áru megneve­zését, mennyiségét, árát, — a megrendelés időpontját, — a szállítás előrelátható idő­pontját, — a vásárló aláírását. Az áru megérkezéséről a vá­sárlót írásban kell értesíteni. A vásárló az értesítés kéz­hezvételétől számított nyolc na­pon belül az árut átveheti. A vásárló nyilatkozatáig, illetve a határidő lejártáig az áru másnak nem adható el! A nyolcnapos határidő el­telte után az eladó a szerző­déstől elállhat. A vásárló a szerződéstől bármikor elállhat. A vállalat a megrendelés el­fogadását előleg fizetéséhez kötheti. Ez azonban nem lehet több a vételár 30%-ánál. Ter­mészetes, hogy erről a vásár­lónak nyugtát kell adni, mely­nek tartalmaznia kell a vásár­ló nevén, lakcímén kívül a megrendelt áru nevét és az árat is. Az előleget kamatmentesen vissza kell fizetni, ha a vá­sárló — a szerződéstől elállt és az előleg visszafizetését kéri, — az árut a meghatározott időpontig nem veszi át. PÉCS SZÜLETTEK Fehér Hajnalka, Nagy József, Tóth Ákos, Szegedi Boglárka, Szombathy Edina, Horváth Ágnes, Lehner Zol­tán, Németh Mariann, Udvari Bet­tina, Gyimesi Péter, Bakán Zoltán, Kőszegi Erika, Kolompár Mária, Bo- da Gábor, Tahi Bernadett, Szili Teodóra, Bakó Árpád, Pocskai Gá­bor, Simon Judit, Varga Zsuzsanna, Fülöp Gábor, Fürdős Andrea, Bér- lász Miklós. Varga Judit, Oláh Sán­dor, Sztanics Balázs, Schmidt Péter, Lukács Rozália, Kiss Timea, Keresz­tes Andrea, Maróti Ottó, Tibold Antal, Varga Viktor, Istók Inez. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Kertész Jenő és Vajda Agnes, Te­mesvári Péter és Szijjártó Éva, Ne­mes István és Mácsai Ildikó, Kele­men István és Gálosfalvi Klára, Ba­logh György és Futó Rozália. MEGHALTAK Kampf Ferenc, Horváth Istvánná Bőhm Rozália, Szabó Lajosné Wirth Anna, Czirok Mihályné Tóka Mária, Muth Ödönné Fledrich Katalin, Mül­ler András, Halmos Ádám, Tóth Nán- dorné Balázs Mária, Sárközi Mihály, Takács Józsefné Haska Etelka, Szolga János, Barlai Richárd, dr. Kenéz Sándorné Kéthelyi Emília, Spieneth Ferenc, Paksicza Mihály, Bayer Já- nosné Götz Erzsébet, Földényi Antal- né Rumbach Mária, Hauzer Jakabné Storcz Anna, Zámbó János, Keller Antalné Hodován Katalin, Vollár Ist­vánná Sarlós Anna, Orsós Györgyné Kalányos Ida. Kifogástalan járművel A gépkocsik műszaki felül­vizsgálatának célja a kocsik műszaki biztonságának fenn­tartása. Ennek érdekében kell — többek között — a fék­rendszert, a kormányszerkeze­tet, a futóművet alaposan ellen­őrizni. A hajlékony fémcsövek cseréje is követelmény, ha azok sérültek (repedezettek, korróziós károkat szenvedtek). A vizsgák egyébként gyorsak és egyre inkább mentesek az ellenőrzést végző személyek szubjektivitásától. A vitatható értékű fékpróbákat pl. a leg­több állomáson fékhatást mé­rő műszerek váltották fel, és ezek aligha vádolhatok azzal, hogy egyik autós szimpatiku- sabb számukra, mint a másik. Jelentős részben ezeknek a vizsgáknak köszönhető, hogy a műszaki hibákból előforduló balesetek aránya alig néhány százalék. Ennek ellenére mégis szót érdemel a kocsik műszaki ál­lapota. Részben azért, mert a három év hosszú idő, részben azért is, mert sok autós haj­lamos arra, hogy csak a mű­szaki vizsga okán törődjön autójával. így okkal gyanítha­tó, hogy a statisztikai adaton túl, az elhanyagolt autók na­gyobb szerepet játszanak a balesetek előidézésében. A ka­nyarban történő kisodródás nem ritkán nem a gyorshajtás következménye, hanem a csök­kent hatású, vagy éppen ha­tástalan lengéscsillapítóké. A kritikus helyzetben kiszámítha­tatlan és balesethez vezető kocsiviselkedést sem lehet minden esetben a sebesség, vagy a gyakorlatlanság szám­lájára írni. Ehhez is elegendő az olyan jelentéktelennek ítélt műszaki hiányosság, mint az elégtelen guminyomás, vagya hibásan beállított futómű. De számításba kell venni pl. az esős időben előforduló bal­esetnél a kilátást gátló párás szélvédőt, az ablaktörlő kopott gumilapátját, vagy éppen az elégtelen profilmélységű ab­roncsokat. Mindez elegendő bizonyíté­kul szolgálhat annak belátásá­ra, hogy a kocsinak nemcsak a műszaki vizsgára kell kifo­gástalan állapotban lennie, hanem a mindennapos közle­kedésben ís. És a biztonság még többet is követel, mint amennyit a szigorúnak tartott műszaki ellenőrzések napjaink­ban elvárnak. Búsbarna László » Megint az ittasság! Még a széles úttest is keskenynek bizo­nyult ennek a Wartburgnak Pécsett, a Rákóczi úton. Ittas ve­zetője a járművel felszaladt a járdára és egy lámpaoszlop­nak ütközött. Könnyebb sérülésekkel megúszta a balesetet, de a gépkocsiban 15 ezer forint anyagi kár keletkezett. Pécs-baranyai utakon STOP Megkezdték az aszfaltozást a Megyeri úton a sorompó és a Móra Ferenc utca közötti szakaszon. Ezzel egyidőben felújítják a járdákat is. A csapadékcsatorna építésével együtt tizenkétmillió forintot költöttek az út felújítására, melyet augusztus 20-án adnak át. A Mikes Kelemen utcától kétszáz méteres szakaszon hét méteresre szélesíti ki Pécsett a Jakabhegyi utat a KPM Pé­csi Közúti Igazgatósága. Tizenhat baleset. A Baranya megyei Rendőr-főkapitányság közlekedési osztályának tájé­koztatása szerint az elmúlt hé­ten 16 közlekedési baleset történt megyénkben. Ebből 10 súlyos, 6 pedig könnyű kime­netelű volt.-*­K ocsiátvételi sorszámok A múlt héten 1271 gépkocsit adott át a MERKUR új tulajdonosaiknak. Ebből legtöbbet, 219-et Polski Fiat 126 típusból adtak ki. A gépkocsik előjegyzési sorszámai a következők: Trabant Limousine (Budapest) 14 365 Trabant Limousine (Győr) 5 533 Trabant Limousine Speciál (Budapest) 21 008 Trabant Limousine Speciál (Győr) 10 587 Trabant Limousine Hycomat 7 131 Trabant Combi (Budapest) 3 300 Trabant Combi (Győr) 1 063 Wartburg Limousine 10 720 Wartburg de Luxe 11 027 Wartburg de Luxe tolótetös 3 891 Wartburg Limousine tolótetős 2 511 Wartburg Tourist 3 693 Skoda 105 S (Budapest) 94 311 Skoda 120 L (Budapest) 1 448 Skoda 120 L (Debrecen) 758 Skoda 120 L (Győr) 1 097 Polski Fiat 1500 13 768 Polski Fiat 126 13 248 Zaporozsec 26 458 Zsiguli (Budapest) 95 786 Zsiguli (Debrecen) 46 723 Zsiguli Combi 11 759 Zsiguli 1500 13 420 Zsiguli 21011 (Budapest) 9 985 Zsiguli 21011 (Debrecen) 6 033 Dácia 10 415 Moszkvics 2140 3 257 A pécs-baranyai utakon 1978. augusztus 1-től 8-ig az aláb­bi útszakaszokon végeznek épí­tési és útfelújítási tevékenysé­get: az 58. számú pécs—har- kány—drávaszabolcsi főközle­kedési út pécsi átkelési sza­kaszán az út négy nyomra va­ló átépítése folyik, itt 40 km- es sebességkorlátozás van ér­vényben. Ugyanitt kezdetét ve­szi a burkolatjel festés, vala­mint az’ új forgalmi rendnek megfelelő KRESZ-táblák kihe­lyezése. Kérik a rutinból köz­lekedőket, hogy figyeljenek az új jelzésekre. A 67. számú szi­getvár—kaposvár—balaton- lellei főközlekedési úton, Bol­dogasszonyfa térségében foly­tatódik a községet elkerülő útszakasz építése. A régi úthoz csatlakozó szakaszon 40 km-es sebességkorlátozással lehet közlekedni. Az 57. számú mo­hács—pécsi főközlekedési úton, Lánycsók környékén folytatják a hídépítési munkákat, ezért a forgalom terelőúton zajlik, se­bességkorlátozással. A 6. szá­mú budapest—pécs—barcsi fő- közlekedési úton, Mecsekná- dasd térségében szélesítik a szakadékhidat, a forgalmat félpálya szélességben, sebes- ségkorfátozással, elektromos forgalomirányító segítségével irányítják. A kivitelező, a Híd­építő Vállalat augusztus 4-én 14 és 22 óra között a tartók beemelését végzi, ezen időtar­tamon belül négy alkalommal 30 perces időre teljes útlezá­rásra kerül majd sor. A bony- hád—dombóvári összekötő úton, Tófű és Mázaszászvór között a padkarendezéssel pár­huzamosan hengertik az asz­faltszőnyeget, 40 km-es se­bességkorlátozás mellett.---------------------*-------------------------­K isiparosok iigyelete A KIOSZ pécsi körzeti cso­portja ezúton közli azon gép- járműjavító és -szerelő kisipa­rosok névsorát, akik augusz­tus hónapban vasárnapi ügye­letet tartanak: Augusztus 6-án: Baranyai Bálint, Pécs, Dobó István ut­ca 63.; augusztus 13-án: Bár­di János, Pécs-Hird, Zengő út 70.; augusztus 20-án: Csendes József, Pécs, Alsóbalokány ut­ca 31.; augusztus 27-én: Tóth László, Pécs, Szigeti út 57. Ha villog a sárga fény... Az elmúlt napokban sok problémát okozott Pécsett a jár­művezetőknek — különösen a kezdődnek — az elromlott for­galomirányító berendezés vil­logó sárga fényjelzése. Miért? Kérdezhetik sokan, hiszen a sárga villogás veszélyes helyre hívja fel a figyelmet, tehát óva­tosan kell megközelíteni a ke­reszteződést. A közlekedést szemlélő avatott szem azonban mégis észreveszi, hogy sokan nem ismerik az egyes útburko­lati jeleket, és megáll a tudo­mány, ha a lámpa kikapcsol. A közlekedési szabályok két olyan fehér útburkolati jelet határoznak meg, amelyet az úttest felezővonalára merőlege­sen festenek fel. Az egyik a „Megállás helyét jelző vonal", közismertebb nevén helyzetjelző vonal. A másik a „Kötelező megállás helyét jelző vonal", népszerű nevén STOPVONAL. A két vonal jelentése között nagy a különbség. Az előbbi azt a helyet jelzi, ahol a jár­művel meg kell állni, ha a megállást a fényjelző készülék jelzése szükségessé teszi. (Ezt az útburkolati jelet akkor kell figyelembe venni, ha működő­képes a lámpa.) Zöld fény ese­tén erről a jelről nem szabad tudomást szerezni. Ha a sárga villog, akkor az általános sza­bályok az irányadók. A védett úton haladóknak van elsőbbsé­gük, hiszen a villanyrendőr nem irányítja a forgalmat. Az alárendelt útról érkező jármű vezetője az elsőbbséget szabá­lyozó táblák alapján ad előnyt a keresztező forgalomnak. Ilyen esetben, anélkül hogy meaállna a vonal előtt, kihú­zódhat a beláthatóságig és úgy biztosítja az elsőbbséget. Nem úgy a stopvonal eseté­ben. Ha villog a sárga, akkor az a vezető, aki az alárendelt útról érkezik, köteles megállni a vonal előtt és csak azután húzódhat ki a kereszteződésbe. Ha szükséges, itt még egyszer megáll. Jó, ha ezt az alapsza­bályt megtanulják a vezetők: stopvonalnak csak az az útbur­kolati jel minősül, amely előtt a STOP feliratot is felfestették! Tehát ezen a vonalon megállás nélkül továbbhaladni tilos. Ter­mészetesen, ha működik a fényjelző készülék, akkor annak jelzése az irányadó. (M. I.) Forgalom­szabályozás (I) Állj! Napjaink legnagyobb népbetegsége a közúti balesetekből eredő sérülés és halál. Komoly erőfeszí­tések folynak világszerte a baleseti arányszámok csök­kentése érdekében. A küz­delem egyik hatásos mód­ja a forgalomszabályozás. Azért az egyik, mert az em­ber, a jármű és az út köl­csönhatása teremti meg a közlekedés akadálytalan levezetését. Az útüzem fel­adata — a lehetőséghez mérten — megteremteni a jó útállapotot a gépjár­művek számára. Az útüzem egyik összetevője a forga­lomtechnika, melynek szer­ves része a forgalomszabá­lyozás. Ez nemcsak a KRESZ jelző- és tájékozta­tó táblák helyének meg­állapítására szorítkozik, hanem belefolyik az utak tervezésébe, a korszerűsí­tések végrehajtásába és foglalkozik az ember-út egymáshoz való viszonyá­val. A közúti közlekedésben minden állampolgár érde­kelt, gyalogos, utas vagy járművezetőként. Sokan úgy érzik, mert mindenki közlekedik, hogy értenek a forgalomszabályozáshoz is. Pedig ez nem társasjáték, vagy ki mit tud?, hanem komoly felkészültséget és szakmai gyakorlatot köve­tel mindazoktól, akiket ez közvetlenül érint. A forgalomszabályozást végző szakembereknek sok gondot okoz munkájuk mel­lett a helyenként jelentke­ző, a megcsontosodott szo­kásokból eredő ellenállás. Minden új forgalmi rend bevezetése a helyi szoká­sok bizonyos mérvű meg­változtatását vonja maga után. Ilyen forgalmi rend változáskor felháborodá­sunk előtt gondoljunk ar­ra, hogy a gépjárművek ál­tal nyújtott kényelem, a gyors mozgási szabadság és a növekvő járpiűállo- mány teret követel magá­nak. Mindez csak a régi forgalmi rend megváltozta­tásával oldható meg, mivel nem lehet anyagi erőnket meghaladó lakóépület­bontással járó útszélesíté­seket végezni mindenütt A megállapított forgalmi rend nem örök érvényű, hanem a forgalom növekedésével együtt dinamikusan fejlő­dik és változik. Mindezek előrebocsátá­sa után a forgalomszabá­lyozási tevékenység egy- egy részletéről szeretnénk az újságolvasókat tájékoz­tatni. Célunk annak meg­értetése, hogy mikor, mi­ért és minek a figyelembe­vételével kerül szabályo­zásra a meglévő forgalmi rend. Elsőként mindjárt a so­kak előtt rejtélyesnek tű­nő „Állj! Elsőbbségadás kötelező”, népszerűén STOP, vagy az „Elsőbb­ségadás kötelező" táblák kihelyezését vizsgáljuk meg. Mikor melyiket kell kihe­lyezni. Nem célunk az ide­vonatkozó rendelkezések is­mertetése, hanem röviden és érthetően a lényeg ma­gyarázatára törekszünk. A STOP-táblát ott alkalmaz­zák, ahol az alárendelt út olyan helyen csatlakozik az elsőbbséget élvező útra, ahol a beépítettség vagy terepalakulatok folytán nincs megfelelő rálátási távolság. Nem tekinthető ót az elsőbbséget élvező út forgalma, és így nem állapítható meg menet köz­ben, hogy a besorolási ma­nőver biztonságosan vég­rehajtható-e megállás nél­kül. Természetesen adott forgalmi körülmények kö­zött az „Elsőbbségadás kö­telező” táblánál is meg kell állni, amikor a beso­rolás anélkül nem volna biztonságos. Kardos Imre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom