Dunántúli Napló, 1978. augusztus (35. évfolyam, 210-240. szám)
1978-08-01 / 210. szám
e Dunántúlt napló 1978. augusztus 1., kedd Ismerjük meg rendeleteinket A belkereskedelemről Felhívtuk olvasóink figyelmét a belkereskedelemről szóló 1978. évi I. törvényre, mely július 1. napján lépett életbe. Ugyanakkor néhány fontosabb rendelkezését is ismertettük. Korábbi jogszabályok rendezték az élelmiszerekkel kapcsolatos előírásokat. Nem árt ezek közül néhányat most újból leírni. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 25/1976. (VII. 11.) MÉM sz.' rendeletének 34. §-a értelmében az ipari csomagolású élelmiszereket olyan egységekben és választékban kell csomagolni, hogy azok újabb átcsomagolás nélkül a nagy- és kiskereskedelemnek kiszállíthatók és a fogyasztók részére forgalomba hozhatók legyenek. A diétás élelmiszerek, a vitaminnal dúsított készítmények, a gyermektápszerek, valamint a sugárzással tartósított, a növelt tópértékű és a csökkent kalóriájú élelmiszerek csak ipari csomagolásban hozhatók forgalomba. A csomagoláson jól láthatóan és mindenki számára érthetően fel kell tüntetni mindazokat az adatokat, amelyek szükségesek a fogyasztók tájékoztatásához és amit a szabvány előír. A csomagolóanyagon a jelölésnek úgy kell megtörténni, hogy az élelmiszert ne szennyezhesse, abban szín-, íz. és szagváltozást vagy más károsodást ne okozzon. Fel kell tüntetni a csomagoláson például a készítmény megnevezését, — a tiszta súlyt és térfogatot, — az előállító vállalat nevét és az üzem telephelyét, — a fogyasztói árat, — a gyártási, illetve fogyaszthatósági időt, vagy azt az időtartamot, ameddig az élelmiszer minőségét megőrzi, a gyorsfagyasztott s a gyorsan romló élelmiszereken a tárolási hőmérsékletet stb. A jogszabályi rendelkezések alapján van lehetőség arra, hogy csökkent minőségű élelmiszereket is eladjanak. Ez esetben a csökkent minőségű élelmiszerek csomagolóanyagán a csökkent minőséget és az értékcsökkenés alapján meghatározott új fogyasztói árat az előállító, illetőleg — a kereskedelmi forgalomban levő termékek esetében — a forgalomba hozó szerv köteles feltüntetni. Abban az esetben, ha az élelmiszerek csökkent minősége a csomagolóanyagon az áru természeténél vagy a csomagolás jellegénél fogva nem tüntethető fel, a fogyasztót egyéb módon kell az érték- csökkenésről és az annak alapján meghatározott új fogyasztói árról tájékoztatni. A gyorsan romló élelmiszerek csomagolásán az előállító, import termékeknél a belföldi megrendelő köteles a fogyaszthatósági határidőt a naptári hónap és nap számszerű megjelölésével feltüntetni. Ha a fogyaszthatósági határidő nem tüntethető fel az előírtaknak megfelelően, a jelölés eltérő megoldására (lyukasztás, sajtolás, domborítás stb) a fogyasztó figyelmét az élelmiszer csomagolásán alkalmazott szöveggel, jellel kell felhívni. Az előírások szerint a fogyaszthatósági határidő jelölésének tartósnak, olvashatónak, a fogyasztó számára szembetűnőnek és közérthetőnek kell lenni. Abban az esetben, ha a fogyaszthatósági határidő lejárt, az élelmiszert ki kell vonni a forgalomból. Megfelelő vizsgálat után mód van arra, hogy a lejárt határidejű terméket újra feldolgozzák, vagy ipari célra, takarmányozásra felhasználják, illetve azt meg kell semmisíteni. Ha olyan élelmiszert vásárolunk, amelyen a fogyasztha- tóság határidejét feltüntették, a termék minőségét csak a fogyaszthatósági időn belül lehet kifogásolni. Kevesebben ismerik a belkereskedelmi miniszternek a megrendeléses vásárlásról és előlegről szóló rendeletét. Az állami és szövetkezeti kiskereskedelem a boltokban — raktárakban — nem levő — a vállalat által . meghatározott — árukra a vásárlóktól megrendelést fogadhat el. A megrendelést az üzletben rendszeresített előjegyzési naplóba kell bevezetni. Az előjegyzési naplónak — az előjegyzés sorrendjében — tartalmaznia kell: — a vásárló nevét, lakcímét, — a megrendelt áru megnevezését, mennyiségét, árát, — a megrendelés időpontját, — a szállítás előrelátható időpontját, — a vásárló aláírását. Az áru megérkezéséről a vásárlót írásban kell értesíteni. A vásárló az értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül az árut átveheti. A vásárló nyilatkozatáig, illetve a határidő lejártáig az áru másnak nem adható el! A nyolcnapos határidő eltelte után az eladó a szerződéstől elállhat. A vásárló a szerződéstől bármikor elállhat. A vállalat a megrendelés elfogadását előleg fizetéséhez kötheti. Ez azonban nem lehet több a vételár 30%-ánál. Természetes, hogy erről a vásárlónak nyugtát kell adni, melynek tartalmaznia kell a vásárló nevén, lakcímén kívül a megrendelt áru nevét és az árat is. Az előleget kamatmentesen vissza kell fizetni, ha a vásárló — a szerződéstől elállt és az előleg visszafizetését kéri, — az árut a meghatározott időpontig nem veszi át. PÉCS SZÜLETTEK Fehér Hajnalka, Nagy József, Tóth Ákos, Szegedi Boglárka, Szombathy Edina, Horváth Ágnes, Lehner Zoltán, Németh Mariann, Udvari Bettina, Gyimesi Péter, Bakán Zoltán, Kőszegi Erika, Kolompár Mária, Bo- da Gábor, Tahi Bernadett, Szili Teodóra, Bakó Árpád, Pocskai Gábor, Simon Judit, Varga Zsuzsanna, Fülöp Gábor, Fürdős Andrea, Bér- lász Miklós. Varga Judit, Oláh Sándor, Sztanics Balázs, Schmidt Péter, Lukács Rozália, Kiss Timea, Keresztes Andrea, Maróti Ottó, Tibold Antal, Varga Viktor, Istók Inez. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Kertész Jenő és Vajda Agnes, Temesvári Péter és Szijjártó Éva, Nemes István és Mácsai Ildikó, Kelemen István és Gálosfalvi Klára, Balogh György és Futó Rozália. MEGHALTAK Kampf Ferenc, Horváth Istvánná Bőhm Rozália, Szabó Lajosné Wirth Anna, Czirok Mihályné Tóka Mária, Muth Ödönné Fledrich Katalin, Müller András, Halmos Ádám, Tóth Nán- dorné Balázs Mária, Sárközi Mihály, Takács Józsefné Haska Etelka, Szolga János, Barlai Richárd, dr. Kenéz Sándorné Kéthelyi Emília, Spieneth Ferenc, Paksicza Mihály, Bayer Já- nosné Götz Erzsébet, Földényi Antal- né Rumbach Mária, Hauzer Jakabné Storcz Anna, Zámbó János, Keller Antalné Hodován Katalin, Vollár Istvánná Sarlós Anna, Orsós Györgyné Kalányos Ida. Kifogástalan járművel A gépkocsik műszaki felülvizsgálatának célja a kocsik műszaki biztonságának fenntartása. Ennek érdekében kell — többek között — a fékrendszert, a kormányszerkezetet, a futóművet alaposan ellenőrizni. A hajlékony fémcsövek cseréje is követelmény, ha azok sérültek (repedezettek, korróziós károkat szenvedtek). A vizsgák egyébként gyorsak és egyre inkább mentesek az ellenőrzést végző személyek szubjektivitásától. A vitatható értékű fékpróbákat pl. a legtöbb állomáson fékhatást mérő műszerek váltották fel, és ezek aligha vádolhatok azzal, hogy egyik autós szimpatiku- sabb számukra, mint a másik. Jelentős részben ezeknek a vizsgáknak köszönhető, hogy a műszaki hibákból előforduló balesetek aránya alig néhány százalék. Ennek ellenére mégis szót érdemel a kocsik műszaki állapota. Részben azért, mert a három év hosszú idő, részben azért is, mert sok autós hajlamos arra, hogy csak a műszaki vizsga okán törődjön autójával. így okkal gyanítható, hogy a statisztikai adaton túl, az elhanyagolt autók nagyobb szerepet játszanak a balesetek előidézésében. A kanyarban történő kisodródás nem ritkán nem a gyorshajtás következménye, hanem a csökkent hatású, vagy éppen hatástalan lengéscsillapítóké. A kritikus helyzetben kiszámíthatatlan és balesethez vezető kocsiviselkedést sem lehet minden esetben a sebesség, vagy a gyakorlatlanság számlájára írni. Ehhez is elegendő az olyan jelentéktelennek ítélt műszaki hiányosság, mint az elégtelen guminyomás, vagya hibásan beállított futómű. De számításba kell venni pl. az esős időben előforduló balesetnél a kilátást gátló párás szélvédőt, az ablaktörlő kopott gumilapátját, vagy éppen az elégtelen profilmélységű abroncsokat. Mindez elegendő bizonyítékul szolgálhat annak belátására, hogy a kocsinak nemcsak a műszaki vizsgára kell kifogástalan állapotban lennie, hanem a mindennapos közlekedésben ís. És a biztonság még többet is követel, mint amennyit a szigorúnak tartott műszaki ellenőrzések napjainkban elvárnak. Búsbarna László » Megint az ittasság! Még a széles úttest is keskenynek bizonyult ennek a Wartburgnak Pécsett, a Rákóczi úton. Ittas vezetője a járművel felszaladt a járdára és egy lámpaoszlopnak ütközött. Könnyebb sérülésekkel megúszta a balesetet, de a gépkocsiban 15 ezer forint anyagi kár keletkezett. Pécs-baranyai utakon STOP Megkezdték az aszfaltozást a Megyeri úton a sorompó és a Móra Ferenc utca közötti szakaszon. Ezzel egyidőben felújítják a járdákat is. A csapadékcsatorna építésével együtt tizenkétmillió forintot költöttek az út felújítására, melyet augusztus 20-án adnak át. A Mikes Kelemen utcától kétszáz méteres szakaszon hét méteresre szélesíti ki Pécsett a Jakabhegyi utat a KPM Pécsi Közúti Igazgatósága. Tizenhat baleset. A Baranya megyei Rendőr-főkapitányság közlekedési osztályának tájékoztatása szerint az elmúlt héten 16 közlekedési baleset történt megyénkben. Ebből 10 súlyos, 6 pedig könnyű kimenetelű volt.-*K ocsiátvételi sorszámok A múlt héten 1271 gépkocsit adott át a MERKUR új tulajdonosaiknak. Ebből legtöbbet, 219-et Polski Fiat 126 típusból adtak ki. A gépkocsik előjegyzési sorszámai a következők: Trabant Limousine (Budapest) 14 365 Trabant Limousine (Győr) 5 533 Trabant Limousine Speciál (Budapest) 21 008 Trabant Limousine Speciál (Győr) 10 587 Trabant Limousine Hycomat 7 131 Trabant Combi (Budapest) 3 300 Trabant Combi (Győr) 1 063 Wartburg Limousine 10 720 Wartburg de Luxe 11 027 Wartburg de Luxe tolótetös 3 891 Wartburg Limousine tolótetős 2 511 Wartburg Tourist 3 693 Skoda 105 S (Budapest) 94 311 Skoda 120 L (Budapest) 1 448 Skoda 120 L (Debrecen) 758 Skoda 120 L (Győr) 1 097 Polski Fiat 1500 13 768 Polski Fiat 126 13 248 Zaporozsec 26 458 Zsiguli (Budapest) 95 786 Zsiguli (Debrecen) 46 723 Zsiguli Combi 11 759 Zsiguli 1500 13 420 Zsiguli 21011 (Budapest) 9 985 Zsiguli 21011 (Debrecen) 6 033 Dácia 10 415 Moszkvics 2140 3 257 A pécs-baranyai utakon 1978. augusztus 1-től 8-ig az alábbi útszakaszokon végeznek építési és útfelújítási tevékenységet: az 58. számú pécs—har- kány—drávaszabolcsi főközlekedési út pécsi átkelési szakaszán az út négy nyomra való átépítése folyik, itt 40 km- es sebességkorlátozás van érvényben. Ugyanitt kezdetét veszi a burkolatjel festés, valamint az’ új forgalmi rendnek megfelelő KRESZ-táblák kihelyezése. Kérik a rutinból közlekedőket, hogy figyeljenek az új jelzésekre. A 67. számú szigetvár—kaposvár—balaton- lellei főközlekedési úton, Boldogasszonyfa térségében folytatódik a községet elkerülő útszakasz építése. A régi úthoz csatlakozó szakaszon 40 km-es sebességkorlátozással lehet közlekedni. Az 57. számú mohács—pécsi főközlekedési úton, Lánycsók környékén folytatják a hídépítési munkákat, ezért a forgalom terelőúton zajlik, sebességkorlátozással. A 6. számú budapest—pécs—barcsi fő- közlekedési úton, Mecsekná- dasd térségében szélesítik a szakadékhidat, a forgalmat félpálya szélességben, sebes- ségkorfátozással, elektromos forgalomirányító segítségével irányítják. A kivitelező, a Hídépítő Vállalat augusztus 4-én 14 és 22 óra között a tartók beemelését végzi, ezen időtartamon belül négy alkalommal 30 perces időre teljes útlezárásra kerül majd sor. A bony- hád—dombóvári összekötő úton, Tófű és Mázaszászvór között a padkarendezéssel párhuzamosan hengertik az aszfaltszőnyeget, 40 km-es sebességkorlátozás mellett.---------------------*-------------------------K isiparosok iigyelete A KIOSZ pécsi körzeti csoportja ezúton közli azon gép- járműjavító és -szerelő kisiparosok névsorát, akik augusztus hónapban vasárnapi ügyeletet tartanak: Augusztus 6-án: Baranyai Bálint, Pécs, Dobó István utca 63.; augusztus 13-án: Bárdi János, Pécs-Hird, Zengő út 70.; augusztus 20-án: Csendes József, Pécs, Alsóbalokány utca 31.; augusztus 27-én: Tóth László, Pécs, Szigeti út 57. Ha villog a sárga fény... Az elmúlt napokban sok problémát okozott Pécsett a járművezetőknek — különösen a kezdődnek — az elromlott forgalomirányító berendezés villogó sárga fényjelzése. Miért? Kérdezhetik sokan, hiszen a sárga villogás veszélyes helyre hívja fel a figyelmet, tehát óvatosan kell megközelíteni a kereszteződést. A közlekedést szemlélő avatott szem azonban mégis észreveszi, hogy sokan nem ismerik az egyes útburkolati jeleket, és megáll a tudomány, ha a lámpa kikapcsol. A közlekedési szabályok két olyan fehér útburkolati jelet határoznak meg, amelyet az úttest felezővonalára merőlegesen festenek fel. Az egyik a „Megállás helyét jelző vonal", közismertebb nevén helyzetjelző vonal. A másik a „Kötelező megállás helyét jelző vonal", népszerű nevén STOPVONAL. A két vonal jelentése között nagy a különbség. Az előbbi azt a helyet jelzi, ahol a járművel meg kell állni, ha a megállást a fényjelző készülék jelzése szükségessé teszi. (Ezt az útburkolati jelet akkor kell figyelembe venni, ha működőképes a lámpa.) Zöld fény esetén erről a jelről nem szabad tudomást szerezni. Ha a sárga villog, akkor az általános szabályok az irányadók. A védett úton haladóknak van elsőbbségük, hiszen a villanyrendőr nem irányítja a forgalmat. Az alárendelt útról érkező jármű vezetője az elsőbbséget szabályozó táblák alapján ad előnyt a keresztező forgalomnak. Ilyen esetben, anélkül hogy meaállna a vonal előtt, kihúzódhat a beláthatóságig és úgy biztosítja az elsőbbséget. Nem úgy a stopvonal esetében. Ha villog a sárga, akkor az a vezető, aki az alárendelt útról érkezik, köteles megállni a vonal előtt és csak azután húzódhat ki a kereszteződésbe. Ha szükséges, itt még egyszer megáll. Jó, ha ezt az alapszabályt megtanulják a vezetők: stopvonalnak csak az az útburkolati jel minősül, amely előtt a STOP feliratot is felfestették! Tehát ezen a vonalon megállás nélkül továbbhaladni tilos. Természetesen, ha működik a fényjelző készülék, akkor annak jelzése az irányadó. (M. I.) Forgalomszabályozás (I) Állj! Napjaink legnagyobb népbetegsége a közúti balesetekből eredő sérülés és halál. Komoly erőfeszítések folynak világszerte a baleseti arányszámok csökkentése érdekében. A küzdelem egyik hatásos módja a forgalomszabályozás. Azért az egyik, mert az ember, a jármű és az út kölcsönhatása teremti meg a közlekedés akadálytalan levezetését. Az útüzem feladata — a lehetőséghez mérten — megteremteni a jó útállapotot a gépjárművek számára. Az útüzem egyik összetevője a forgalomtechnika, melynek szerves része a forgalomszabályozás. Ez nemcsak a KRESZ jelző- és tájékoztató táblák helyének megállapítására szorítkozik, hanem belefolyik az utak tervezésébe, a korszerűsítések végrehajtásába és foglalkozik az ember-út egymáshoz való viszonyával. A közúti közlekedésben minden állampolgár érdekelt, gyalogos, utas vagy járművezetőként. Sokan úgy érzik, mert mindenki közlekedik, hogy értenek a forgalomszabályozáshoz is. Pedig ez nem társasjáték, vagy ki mit tud?, hanem komoly felkészültséget és szakmai gyakorlatot követel mindazoktól, akiket ez közvetlenül érint. A forgalomszabályozást végző szakembereknek sok gondot okoz munkájuk mellett a helyenként jelentkező, a megcsontosodott szokásokból eredő ellenállás. Minden új forgalmi rend bevezetése a helyi szokások bizonyos mérvű megváltoztatását vonja maga után. Ilyen forgalmi rend változáskor felháborodásunk előtt gondoljunk arra, hogy a gépjárművek által nyújtott kényelem, a gyors mozgási szabadság és a növekvő járpiűállo- mány teret követel magának. Mindez csak a régi forgalmi rend megváltoztatásával oldható meg, mivel nem lehet anyagi erőnket meghaladó lakóépületbontással járó útszélesítéseket végezni mindenütt A megállapított forgalmi rend nem örök érvényű, hanem a forgalom növekedésével együtt dinamikusan fejlődik és változik. Mindezek előrebocsátása után a forgalomszabályozási tevékenység egy- egy részletéről szeretnénk az újságolvasókat tájékoztatni. Célunk annak megértetése, hogy mikor, miért és minek a figyelembevételével kerül szabályozásra a meglévő forgalmi rend. Elsőként mindjárt a sokak előtt rejtélyesnek tűnő „Állj! Elsőbbségadás kötelező”, népszerűén STOP, vagy az „Elsőbbségadás kötelező" táblák kihelyezését vizsgáljuk meg. Mikor melyiket kell kihelyezni. Nem célunk az idevonatkozó rendelkezések ismertetése, hanem röviden és érthetően a lényeg magyarázatára törekszünk. A STOP-táblát ott alkalmazzák, ahol az alárendelt út olyan helyen csatlakozik az elsőbbséget élvező útra, ahol a beépítettség vagy terepalakulatok folytán nincs megfelelő rálátási távolság. Nem tekinthető ót az elsőbbséget élvező út forgalma, és így nem állapítható meg menet közben, hogy a besorolási manőver biztonságosan végrehajtható-e megállás nélkül. Természetesen adott forgalmi körülmények között az „Elsőbbségadás kötelező” táblánál is meg kell állni, amikor a besorolás anélkül nem volna biztonságos. Kardos Imre