Dunántúli Napló, 1978. augusztus (35. évfolyam, 210-240. szám)
1978-08-06 / 215. szám
2 Dunántúlt napló 1978. augusztus 6., vasárnap Az 1979-80-as tanévtől Oj gimnáziumi tanterv a kajszibarack fl fagykár ellenére rekonltermés Bikaion Teherautóra rakják a ládákba szedett gyümölcsöt A moszkvai olimpia lázában Pécsi stúdiómagnók a külpiacokon Ebben a hónapban indul az iraki export 1182 készüléket szállítanak a Szovjetunióba Bevált a ceglédi Hibrid Összefogott a falu Lakodalmas konyha Székelyszabaron Ötszáz vendég az avatón Korszerűsítik a gimnáziumi oktatást: az 1979-80-as tanévtől tanulmányaikat megkezdő diákok mór az új tanterv, „a gimnáziumi nevelés és oktatás terve" alapján sajátítják el az ismereteket. Az új dokumentum — amely várhatóan nyomtatásban már ez év ősién megjelenik - a fakultatív rendszerű oktatás bevezetésével összhangban készült, s az 1972-es oktatáspolitikai párthatározatoknak megfelelően a tanulók nevelését helyezi az iskola és az iskolánkívüli munka középpontjába. Korszerűsítették — a társadalmi követelményeket és a tudományos-technikai forradalom új eredményeit figyelembe véve — az egyes tantárgyak tantervét is. A gimnáziumi nevelés-oktatás szervezeti rendje is módosul. Az I. osztályban megkülönböztetett figyelmet fordítanak a nevelők a tanulók képességeinek és felkészültségének a felmérésére és szükség esetén segítséget nyújtanak az ismeret- anyagban tapasztalható hiányok pótlásához. A diákok a tanév elején felmérő dolgozatokat írnak. Az érdemjeggyel nem. minősített dolgozatok a többi között választ adnak arra, hogy a tanulók mit tudnak, s mit nem, mely tantárgyakból és milyen mértékben hiányosak az ismereteik. Az arra rászorulóknak délutánonként, a tanulószoba keretében kötelező, úgynevezett felzárkóztató foglalkozásokat tartanak. A II. osztályban minden eddiginél nagyobb szerephez jut a pályairányítás. A gimnáziumi oktatás történetében először szerepel önálló óraként a „pályairányítás” című tantárgy. A heti egy óra a tanulók pálya- orientálását, önismereteik fejlesztését, és a különböző pályák jellegzetességeinek bemutatását szolgálja. A tanulók részletesen megismerik a többi között a főbb pályák — a pedagógiai, az egészségügyi, a jogi, a közgazdasági, az ügyviteli, a műszaki, a mezőgazdasági, a kereskedelmi-vendéglátó- ipari-szolgáltató, az elméleti természettudományos, illetve társadalomtudományos, a matematikai és a művészeti pályák — követelményeit, szépségeit és nehézségeit is. Mindez azonban csupán a „pályairóny” megválasztásához nyújt segítséget. Az egészségügyi pályairányhoz való vonzódás például nem feltétlenül jelenti azt, hogy már ekkor eldöntenék a fiatalok: gyógyító orvosok, kutatók, asszisztensek, ápolónők lesznek. Az új tanterv szerint a gimnáziumok I—II. osztályaiban azonos óraszámban azonos ismereteket nyújtanak minden diáknak. A III. osztálytól lép életbe a közvetlen fakultáció. A harmadikosok a heti kötelező óraszámukon belül érdeklődésüknek, képességeiknek és felkészültségüknek megfelelően két vagy három fakultatív tantárgyat választanak. Ezeket együttvéve heti 7, illetve 9 órában tanulják. A tanulók érdeklődése szerinti választás, valamint a kiscsoportos foglalkozás a nevelőmunka hatékonyságát szolgálja és segíti őket a választott pályára való felkészülésben. A választható — fakultatív — tantárgyakat a többi között az egyes iskolák lehetőségeinek figyelembevételével határozzák meg. Fakultatív tárgyként tanulhatják a diákok az óratervijén szereplő szinte valamennyi tantárgyat, így a magyar nyelv és irodalmat, a történelmet, o matematikát, a biológiát, stb. Fakultative választhatnak ugyanakkor különböző speciális tantárgyakat is, például pszichológiát, logikát, ábrázoló geometriát, kibernetikát, gépírást, műszaki rajzot, könyvtárosi ismereteket stb. Az új tanterv és ezzel együtt a fakultatív rendszerű oktatás életbelépéséről szóló miniszteri utasítás bevezetése előtt több mint egy évvel korábban, a napokban jelent meg. rekord Gyümölcsfáink közül talán a legkényesebbek közé tartozik a kajszibarackfa. Hosszú ideig hazánkban csak az Alföldön, főképp a Duna:Tisza közén terjedt el, a Dunántúlon csak szórványosan, kis mennyiségben volt található. Azt tartották, a kajszi csak a szárazabb, homokos talajt kedveli, meg aztán féltek is a gazdaságok ettől a fától, hisz állandó fenyegető problémája, hogy könnyen kap „gutaütést”, szinte egyik napról a másikra elpusztul. Nos, egy dunántúli gazdaság, a Bikali Állami Gazdaság bebizonyította, hogy nemcsak a homokon él meg jól ez a fa, hanem a Dunántúl meszes löszhátain is, sőt az idei év 50 százalékos fagykára ellenére (februárban rügy, május elején termés elfagyás) hektáronként 100 mázsát szüretelnek. Ez a mennyiség az országos átlagnak háromszorosa. Hogyan sikerült ezt az eredményt a jelentős elfagyás ellenére elérni? Talán a sikerek gyökere 1963-ba nyúlik vissza, amikor az ún. ceglédi hibridet — amit az országban nehezén fogadtak el, idegenkedtek tőle — felkarolták, s ezt telepítették a gazdaságba. A terület megválasztása is szerencsés volt, ugyanis a kajszibarack telepítésénél, érzékenysége miatt nagyon figyelembe kellett venni a mikroklimatikus adottságokat. Ennek ellenére voltak olyan területek, ahol többször előfordult fagy, vagy gutaütés. A fák egészségesek, terebélyesek, rendkívül jó termőképességgel rendelkeznek, s míg Közép- és Dél-Európában a baracktermesztő országok szakemberei a gutaütés problémájáról cikkeznek, tanácskoznak, addig Bika- Ion ez a barack „népbetegség” nem okoz különösebb gondot, ritkán fordul elő. Van-e ennek valami egyéb Befejezéséhez közeledik a zánkai úttörővárosban a béke és barátság nemzetközi tábor lakóinak vakációja, amely a megnyitásának 30. évfordulóját ünneplő Csillebércen, július 15- én kezdődött. A mintegy 3 ezer magyar úttörővel együtt pihenőszórakozó 265 külföldi pajtás 25 országból érkezett. Közöttük vannak görög, jemeni és palesztin baloldali pártok gyermekszervezeteinek tagjai is, akik először látogattak el Magyarországra. A tábor ifjú külföldi lakói július végén költöztek át Zánká- ra, ahonnan augusztus 9-én vesznek búcsút. Eseményekben gazdagok voltak a napjaik: a fürdés, játék mellett a többi között a havannai VIT szellemét, hangulatát idéző dalfesztivált oka, vagy titka? Erről kérdeztük Molnár Miklóst, a gazdaság növénytermesztési, műszaki szaktanácsadóját, aki jelenleg ugyan nyugdíjas, de naponta bejár és besegít a barackos gondjának-bajának intézésébe, irányításába. — Mint minden munkában, itt is csak lelkiismeretességgel, alapossággal lehet elérni kiemelkedő eredményeket. Az ültetéstől kezdve a fa egész élettartama alatt a maximális minőségi munka megkövetelése, a szakmai továbbképzés, s a munka, a növény szeretete. Molnár Miklós még valamit mondott, bár attól fél, ha leírom, esetleg félreértik, tudománytalansággal vádolják, pedig csak több éves, bizonyos összefüggések meglátásáról van szó. A bikali barackosban elszaporodtak az ún. tövisalja- gombák, melyek a fák tövében, azok gyökerein élnek, s igen jóízűek, étkezésre alkalmasak. Nos, ott, ahol ezek a gombák élnek, a fák egészségesebbek, gutaütés rendkívül ritkán fordul elő. Még valóban nincsenek konkrét tudományos kísérletek ennek igazolására, viszont elképzelhető, hogy egy hasznos szimbiózisról van szó. A Bikali Állami Gazdaságnak 107 hektárnyi területen 25 000 kajszifája van. S hogy ez milyen hasznot hoz a gazdaságnak és a népgazdaságnak?, A nyugati piacon keresett cikk, kétszer annyit fizetnek érte, mint az őszibarackért. A bikali gazdaságból naponta 180 mázsa barack indul a piros-fehér- zöld szalaggal körül rag osztott, HUNGAROFRUCT feliratú ládákban Nyugat-Németország- ba, összesen 30—35 vagont exportálnak. A gazdaság az évi termést mintegy 90—100 vagonra becsüli. Sarok Zsuzsa tartottak, s a programban „Ki tud többet Magyarországról?” címmel vetélkedő, „Kiáltás a békéért!” címmel szolidaritási est szerepelt. Az idei nyáron egyébként 280 ezer úttörő és kisdobos táborozik. Az ország legszebb részein 188 úttörőtáborban töltöttek, töltenek el 10—14 napot, vidám játékkal, pihenéssel, sportolással, sok-sok szórakozással. A 280 ezer pajtás közül 100 ezren az úttörő vándortáborok lakói. Részben a Magyar úttörők Szövetsége által ajánlott közel 30 útvonalon, részben a maguk által meghatározott program szerint barangolják be az ország legszebb tájait, gyalog, kerékpáron, kajakokban, kenukban. A közel ezer lélekszámú Székelyszabaron évente 10—12 alkalommal a fél falut kitevő létszámú vendégsereg pusztítja a lakodalmas ételeket: az ebéd, uzsonna, vacsora és az éjféli meglepetés válogatott fogásait. Hol készítették el ezt a töméntelen ennivalót? A kultúr- ház végében lévő fészerben, bográcsokban. Fejük felett ponyva, körös körül a nyersanyagok, padok, asztalok zsúfolódtak a füstben. A sürgőforgó szakácsnők és kisegítők tucatnyi hada sütötte, főzte a finomságokat nem éppen irigylésre méltó körülmények között, míg egyszer betelt a pohár. Stang Ferenc tanácstag állt elő a tervvel, és a község apraja, nagyja áldását adta rá. Mi volt a terv? Új, emberibb körülményeket biztosító épületrész építése a fészer helyett. Ez egymagában nem nagy ügy, inkább a megvalósítás mikéntje érdemel említést. A tanácselnök Péter János tehetetlenül tárja szét karját: — Nincs rá pénzünk. Mégis elkészül. A tanácstagok szerveztek, a falubeliek kinyitották a pénztárcájukat és „összedobták” anyagköltségre a tizenötezer forintot. Tudták, hiába is van meg a cement, tégla, faanyag, hullámpala, meg is kell építeni az egészet. Ezt is vállalták, hisz van elég kőműves, ács és segíteni vágyó ember. Július 29-én kezdték a nyolcszor négy méteres helyiség alapbetonozását, másnap — vasárnap — felhúzták a falakat, tegnap befejezték a falazást és megkezdték a belső vakolást, ma az aljbeton elkészítése van soron. Jövő szombaton felkerül a tető, aztán jöhet is a lakodalmas vendégsereg. Kropp Ádám bácsi falaz, Blum Ádám vakol, Lauer János Emlékezetes évként vonul be az idei esztendő a Mechanikai Laboratórium pécsi híradás- technikai gyára történetébe. 1978 az az év, amikor a nemzetközi küzdőtérre — az elektrotechnikai cikkekben rendkívül éles' a verseny a világpiacon — is kimerészkedett a vállalat, az idén már dollárviszony- latú exportot is elkönyvelhet. S ami méginkább emlékezetessé teszi az évet: megkezdődött a pécsi stúdiómagnetofonok szállítása a moszkvai olimpiára. A és Kibler János a kisegítő, adogatják a téglát, keverik a habarcsot, a kis masina zúgva gyúrja péppé a vizet, homokot, cementet. A tanácselnök saját termésű borral kínálja a tikkasztó melegben serénykedő- ket, dicséri szorgalmukat a közös ügyért való fáradozásukat. Wéber György kőműves, Szélig Adóm „segédmunkás" már megdolgozta o mai normát, mint ahogy a múlt hétvégen is majd kéttucatnyion nem sajnálták sem idejüket, sem erejüket. — összefogott a falu, akart valamit és meg is csinálja — mondja az ötletgazda — csak az a kár, hogy a fiatalok, pont ők nem tesznek semmit. Harmincon aluli egy se jött el dolgozni, annál több a nyugdíjas. Mit csinálnak a fiatalok, elvégre egyszer miattuk készítik több száz személyre itt a lakodalmas étkeket? — vetem közbe. — Ők másutt dolgoznak, hogy mielőbb összejöjjön a házra, kocsira való. Helyettük a szülők és a rokonok jönnek . . . Fögleinék lakodalmával esik át a tűzkeresztségen az új építmény. Az asszony sorolja, mi mindent sütnek, főznek, augusztus 19-én mivel traktálják a félezer vendéget — köztük természetesen az építőket is — Gé- ,za fiúk lakodalmán: — Hat disznó, száznál több csibe, marhahúsból is jut bőven a hat bográcsba. Lesz hurka, kolbász, pörkölt, kirántott hús, fasírozott, rétes, torta. Megrendeltünk 14 hektó üveges sört, hozunk a pincénkből 4—5 hektó bort is. Vagy másfélszázan serénykednek majd a vendégekért. Nem nagy ügy a székelysza- bari példa. Mégis, társadalmi munkával, pénzzel, szándékkal összefogott az egész község valamiért, amit meg is csinálnak. Murányi László budapesti anyavállalat ugyanis az olimpia hivatalos szállítója, az üzletkötések eredményeként 1182 Pécsett készült stúdiómagnetofon szolgálja majd az olimpiai játékok hírközlését. Ami ‘ a dollárviszonylatú exportot illeti, a legújabb stúdiómagnetofon-családból — az STM 600 és 610, mono és sztereo kivitel — öt darabot szállítottak Pakisztánba, ahol korábban versenytárgyalást nyertek. Ebben a hónapban kezdődik meg az iraki export. Kis késéssel, ami azzal magyarázható, hogy új termékről — a már említett STM 600, 610-esekről — van szó, a gyártásba még bele kell rázódni. A közel-keleti országba 93 stúdiómagnetofont szállítanak. A kezelő személyzetet Pécsett tanítják be, az irakiak a hónap végén érkeznek a híradóstechnikai gyárba. Újabb piacokat is keresnek, legújabban Finnországba küldtek stúdiómagnetofont. Az előzetes értesülések szerint termékük kedvező fogadtatásban részesült. A legnagyobb ügylet kétségkívül az olimpiai szállítás, amire megkülönböztetett figyelmet szentelnek. Az ütemezés szerint az elmúlt negyedévben az STM 300-as típusból 50, a 310-ből 40 darabot szállítottak a Szovjetunióba, mindezeken felül előszállításként még további 37-et az STM 310-ből. A szovjet fél itt Pécsett vette át a stúdió- magnetofonokat, s teljes megelégedettséggel nyilatkozott azok minőségéről. Az STM 300, 310-es típusokból ebben az évben összesen 200-at kell szállítaniuk, előreláthatólag ennél többet teljesítenek. Az év negyedik neqyedében indítják útnak a Szovjetunióba az első STM 600, 610-eseket, majd azt követően egyre inkább ez a típus veszi át a főszerepet a szállításokban. Ezekből a készülékekből rendeltek ugyanis többet — 780 darabot, mindezeken felül pedig méq 70 különleges kivitelű STM 650-es stúdiómagnetofonokat is készítenek. A szállításokkal sietni kell, jövőre Moszkva szpartakiá- dot rendez, s ezt már az olimpia főpróbájának tekintik, vizsgáznak tehát a pécsi stúdió- magnetofonok is. Hogy minden simán menjen, a pécsi szakemberek is jelen lesznek Moszkvásban, hogy azonnal kijavíthassák, ha netán valami hiba adódik. M. Z. Vaddisznóvadászat Napok óta négyszáz-ötszáz vadász járja rendszeresen a déli Bükk, az edelényi járás, valamint a zempléni részeken lévő Hegyköz erdők közé húzódó búzatábláit, ahol falkákban „csatangolnak" a vaddisznók. Az erdőkből szinte „magukhoz húzzák" az érő búzatáblák ezeket a dúvadakat. A korábbi évek rendszeres apasztása ellenére is elszaporodtak a vaddisznók Borsodban. A kártékony vadak „inváziójának”, az általuk okozott kártételeknek a csökkentésére rendezett hajtóvadászatokon az utóbbi harminc napban több vaddisznó került puskavégre, mint tavaly egész évben. A zempléni hegyvidéken fekvő úgynevezett Hegyköz községeiben, ahol kora hajnalban és alkonyatkor még a községekbe is bemerészkednek a vaddisznók, július elejétől több mint száz dúvadat kaptak puskavégre. Tartalmas úttörővakáció Százezren a uöndortáborokban
