Dunántúli Napló, 1978. augusztus (35. évfolyam, 210-240. szám)

1978-08-30 / 239. szám

e Dunántúli napló 1978. augusztus 30., szerda r Kis skertíink Tipegők, burkoló­lapok készítése szabad időben Bélyeg Fantasztikum az űrkutatásban A kerti utak salakos, zúzalé­kos, kavicsos felületének kezelé­se, karbantartása örökösen visz- szatérő időtrabló feladat. Időn­ként felveri a gyom, elmossa az eső, tisztítása nehézkes. A szép szilárd burkolat mutatós, tartós, karbantartása csupán az időnkénti sepregetésből áll. Sajnos a kereskedelemben fagyálló, szabadban felhasznál­ható burkolólapok nem igen kaphatók. Néhány kéziszerszám­mal, ötletes sablonnal és az el­maradhatatlan gondossággal házilag szép tipegő és beton­lapokat készíthetünk. Előállítá­suk házilag 30-40 százalékkal olcsóbb, Tnéretét szükségleteink­nek megfelelően választhatjuk meg. A lapok vastagsága 5-6 cm legyen. Sablon készítésre a ke­reskedelemben kapható tetőléc is megfelel. Fémből a sablon előállítása nehezebb, de tartó- sabb. Természetesen a fából ké­szült sablon belső oldalát gya­lulni kell. Barkácsboltokban gyalult léc is kapható. A mé­retre vágott sablonfalakat a szétszedhetőség érdekében sa­rokpánttal (zsanér) fogjuk ösz- sze. A sablon egyik sarkán nyit­ható legyen. A sablon falai egy­máshoz képest szigorúan derék­szögben legyenek. A munka meggyorsítása érdekében na­gyobb mennyiség előállítása esetén több sablont készítsünk. A beton B—2S0-as minőségű legyen, tehát 1 m3 betonhoz 1,3 köbméter folyamITavics, és 3,5 q 350-es (a régi 500-asnak megfelelő) cement szükséges. Legalább kétszer szárazon és kétszer nedvesen keverjük meg a betont. A nedvességtartalom­ra ügyeljünk. A híg, folyós be­ton gyengébb és nehezen ke­zelhető. A földnedves beton a legjobb. 40 cm-nél nagyobb méretű lapok esetében a be­tont vasalni kell 2-3 betonvas-, pálcával vagy vastagabb drót­tal. A szilárdság növelése érde­kében kézi döngölővei tömö­rítsünk. A sablon tetején az anyagot léccel húzzuk le, majd Tóth Jolán rajza kanállal simítsuk le. Nyáron a munkát árnyékban végezzük vagy a kész lapokat árnyékol­juk. Tűző napon a beton „elég”. Télen zárt helyen, melegen ta­nácsosabb a munkát végezni. Ilyenkor kötésgyorsítót is hasz­nálhatunk. Az utókezelést (öntözést) a hőmérséklet függvényében kell végezni. Melegben 6-8 óra múl­va, hűvösebb időben 1—2 nap után öntözzünk. A jó utókezelés elősegíti a jó betonminőséget. A beton kötése 28 nap, de a sablont szétszedhetjük néhány nap után, amikor a beton már nem töredezik, azonban az utó­kezelést a végső kötési időpon­tig naponta többször ismételjük meg. Fóliával betakarva a ned­vesség tovább megtartható. Többszöri használat után külö­nösen előfordul, hogy a sab­lonhoz ragad a beton. Ennek megelőzésére a betonmaradvá­nyokat kaparjuk le és a sablo­nokat gázolajjal vonjuk be. A sablonokat mindig szilárd felü­letre tegyük. Jó az acéllemez, si­ma betonfelület, fatábla, stb. A leragodás elkerülése végett fóliát tegyünk a sablon alá. A sima betonfelületnél szebb a mosott, kefélt betonfelület. Anyagszerűbb, dekoratívabb, szép felületeket lehet létrehoz­ni osztályozott kavicsból, gyöngykavicsból, mészkő, grá­nit zúzalékból. Ilyen esetben azonos időben, de két rétegben készítjük el a betonlapokat. Az alsó 4 cm vastagság a hagyo­mányos beton, a felső 2 cm pe­dig a speciális díszítő és kop­tatóréteg. A felső rétegről amint kezd kötni, de szilárdulás előtt (nyáron 4-6 órával a gyártás után) súrolókefével, kefével vagy rövidszárú söprűvel kikeféljük az apró homokszemeket és előbuk­kannak az osztályozott kavics vagy zúzalék-szemek. Végül fi­nom permetezéssel lemossuk a lapokat. Kalla Gábor Növény­védelem A betakarítás előtt augusztus végén, szep­tember elején csak akkor védekezzünk mérgező nö­vényvédőszerrel, ha az élelmezésegészségügyi vá­rakozási idő betartható. A későbben érő szőlőt lisztharmat ellen Thiovit, Pol-Sulkol, vagy Ventillált kénporral védjük. Ameny- nyiben augusztus vége, szeptember eleje csapa­dékos lesz, a botritisz el­len Chinoin Fundazollal védekezzünk, melynek vá­rakozási ideje 14 nap. Ősszel a csapadék hatá­sára a bogyók gyakran szétrepednek. A sérült bo­gyókon fellépő botritisz el­len csak a gyors szürettel lehet védekezni. Tarka szö- lőmoly károsítása esetén Unitron 40 EC 0,2%-os oldatával permetezzünk. A szeptember végén érő almát lisztharmat, varaso- dás és almamoly ellen kell védelemben részesíte­ni augusztus végén. A hagymát kiszedés után szárítsuk, és csak utána tároljuk. Az amerikai fehér szö­vőlepke augusztus végén, szeptember elején külön­böző fákon és bokrokon pókhálószerűen bevont ág­végeken található. A her­nyók ellen a díszfákon és a letermett gyümölcsfákon Unifosz 50 EC vagy Unit­ron 40 EC szerrel védekez­hetünk. Az amerikai fehér szö­vőlepke ellen a védekezés kötelező. Akik a védeke­zést nem hajtják végre, szabálysértést követnek el. Dr. Frank József Augusztus 21-én került for­galomba o Verne Gyula szüle­tésének 150. évfordulójáról meg­emlékező 20 forintos bélyeg- blokk 272 300 fogazott és 8500 sorszámozott fogazatlan pél­dányban. A blokk kerete okker színű, amelynek felső részén és jobb oldalán tudományos fantasztikus szerkezetek láthatók több szín­nel. Legalul három sorban dí­szítő mintával „150 éve született VERNE GYULA" felirat fekete színnel olvasható. A bélyeg kes­keny, fekete színű keretben ok­ker és fehér háttérszínben Verne Gyula egyik regényének korabe­li illusztrációját, mellette portré­ját ábrázolja fekete színnel. A bélyeg bal felső sarkában LÉ­GIPOSTA, ettől jobbra 1828— 1905., a jobb felső sarokban és a jobb oldali függőleges szél­lel párhuzamosan 150 ÉVE SZÜ­LETETT VERNE GYULA, jobbra lent MAGYAR POSTA fekete, a bal alsó sarokban az értékjel­zés fehér, a keret alatt balra 1978., jobbra a tervezőművész Varga Pál neve fekete színnel olvasható. Bélyegújdonságok Szeptember 1-én kerül forgalomba az „Évfordulók-események 1978." bé­lyegsorozat keretén belül a ,,Béke és Szocializmus" c. folyóirat megalapí­tásának 20. évfordulójáról megemlé­kező 1 Ft-os bélyeg 2 134 000 fogazott, és 4000 fogazatlan példányban. A bélyegkép keskeny szürke és vö­rös keretben stilizált emberi öklöt, babérágat és békegalambot ábrázol vörös és fekete színekkel, a jobb sa­rokban lent az értékjelzés vörös szín­nel látható. A felső vízszintes kere­tek között 20 ÉVES A BÉKE ÉS SZO­CIALIZMUS FOLYÓIRAT, lent MA- GYÁR POSTA felirat fekete, a szür­ke külső keret alatt balra 1978. jobb­ra Kass János tervezőművész neve szürke színnel olvasható. Ugyancsak szeptember 1-én jele­nik meg a Prágában 1978. szeptember 8—17-ig megrendezésre kerülő Nem­zetközi Bélyegkiállításról megemléke­ző Prága *78 elnevezésű, 3 db 3 fo­rintos azonos rajzú bélyeget és há­rom db azonos rajzú szelvényt tartal­mazó 9 forintos kisív, 257 800 fogazott és 5900 sorszámozott fogazatlan pél­dányban. A bélyegek és a szelvények a kisív széléig perforáltak és egymás alatt helyezkednek el. A bélyeg és a szelvény kerete felül és alul arany és fehér színű, a háttér kék. A bélyeg bal oldalán a Szaljut 6 űrállomás és a Szojuz 28 űrhajó szov­jet és csehszlovák űrhajósa, tőle bal­ra az űrállomás és uz űrhajó látható. MAGYAR POSTA HÍREK A posta előrejelzése szerint szep­tember 11-én kerül forgalomba a le­vélfeldolgozás automatizálásának be­vezetéséről megemlékező 1 forintos szelvényes forgalmi bélyeg. Szeptem­ber 16-án adja ki a posta az idei bélyegnapi sorozatot és blokkot, ame­lyet Zombori Éva tervezett. A soro­zat bélyegei és a blokk is tómai kori mozaikot mutat be. A sorozat négy bélyegből áll, egy-egy bélyeg névértéke 2 forint, a blokké 10 fo­rint. Ugyancsak szeptember hó végére várható a szocialista országok pos­tai és távközlési együttműködési szer­vezete létrehozásának 20. évforduló­jára kiadandó 1 forintos bélyeg. Fényképezőgépet vásárolunk Fotósarok Magyarországon kétmilliónál is több fényképezőgép van forgalomban. A kidolgozó la­boratóriumok felmérései szerint a felvételek ötven százaléka technikailag hibás. Ez a két adat máris bizonyítja, hogy mi­lyen népszerű a fényképezés, s azt is, hogy amatőrjeinknek van még mit tanulniuk. Fényképezőgépet általában az OFOTÉRT szaküzleteiben ér­demes vásárolni, mivel itt a legnagyobb a választék, szak­szerű felvilágosítással szolgál­nak, s mód van a gépek szer­kezeti kipróbálására. Természe­tesen mielőtt elindulunk, már otthon érdemes mérlegelni a különböző szempontokat. Első szempont a pénz. A kereskede­lemben kapható fényképezőgép típusokat áruk és használható­ságuk szerint nagyjából három csoportra lehet osztani. Az első csoportba 100—500 Ft közötti gépeket sorolhatjuk, például az Etűd, a Ljubitel, a Szmena, a Beirette és a Certó. Ezek sze­rény kivitelű gépek, elsősorban azoknak ajánlhatók, akik ritkán fényképeznek, s megelégszenek a gyengefeloldó képességű len­cse által rajzolt kisméretű na­gyításokkal. Második csoportba az 1500—2500 forint közötti áron kapható gépeket soroljuk. Ilyenek a szovjet gépek közül a Zorkij, a Zenit, a Fed és a Ki- jev különböző típusai. Ezek a gépek rendkívül megbízhatók, s szinte elnyűhetetlenek. Az amatőröket sokszor évtizedeken át kiszolgálják. Az ilyen gépek­kel készült felvételek már jól nagyíthatók, a beállítást táv­mérő, a helyes expozíciót pe­dig beépített fénymérő segíti. A harmadik csoportba az NDK gyártmányú Practica család széles skálája tartozik. Ezek 4—7000 Ft között kaphatók. Előnyük, hogy a kitűnő tulaj­donságokkal rendelkező alap­gép a későbbiekben objektívek- kel, keresőkkel, szűrőkkel, köz­gyűrűkkel és még számtalan tartozékkal nagyértékű és komplett fotófelszereléssé fej­leszthető. Természetesen a felsoroltakon kívül még számos géptípus kapható a kereskedelemben, ezek közül a megbízható, de kissé borsos áru japán gyárt­mányú gépek érdemelnek emlí­tést. Ilyenek a Jashyca és az Olympus különböző típusai. Vásárlás előtt tehát figyelem­be kell vennünk, hogy mennyi pénzt kívánunk erre fordítani, s milyen igényeket támasztunk a fényképezőgéppel szemben. Aki évente két-három tekercs film­nél többet kíván elfényképezni, annak érdemesebb a drágább, jobb tulajdonságokkal rendel­kező típusok valamelyikét vá­lasztania, mert ezekkel sok éven át fényképezhet. Mielőtt megvásárolnánk a fényképezőgépet, már az üzlet­ben érdemes alaposan szem­ügyre venni. Feltétlenül vizsgál­juk meg az objektívet, hogy a gyártás során a lencsében nem maradt-e légbuborék. A zár­Különbözö típusú fényképezőgépek szerkezet működéséről úgy győ­ződhetünk meg, ha először fi­re állítjuk az időskálát, ekkor a redőnyök, vagy a lamellák addig maradnak nyitva, míg az exponáló gombot lenyomva tartjuk. Ezután sorba egyre rövidebb időket állítunk be, s a zárnak is szemmel láthatóan rövidebb idő alatt kell lefutnic. A vakuszinkront úgy próbáljuk ki, hogy a villanólámpáját az objektív felé fordítjuk, s expo­náláskor egy, a hátlapra helye­zett vékony papírlapon a tel­jes képméretnek ki kell rajzo­lódnia. A gép alapos átvizsgá­lásával későbbi kellemetlensé­geknek vehetjük elejét. Vida András (Folyt, köv.) Virág­tartósítás Képünkön: a „tartósított” virág is szépen mutat Mindenki számára örö­met okoz — különösen té­len — a gyönyörű, meleg­házban nevelt vágott vi­rág. Nem mindegy azon­ban, hogy mennyi ideig gyönyörködhetünk a nem olcsó ajándékban. Több tényezőtől függ, hogy mennyi ideig marad meg a virág a vázában. Függ attól, hogy milyen nyitottságú állapotban vágják le a tövéről. Az sem mindegy, hogy milyen napszakban szedik le, bár a szakemberek véleménye ebben a kérdésben eltérő. Egyesek szerint a reggeli órák a legalkalmasabbak a virágszedésre, mivel a virágok ekkor még nedv- dúsabbak. Mások vélemé­nye az, hogy a kora dél­utáni idő a legkedvezőbb, mert ekkor a leggazdagab­bak tápanyagokban a vi­rágok. A virágok a tövükről le­vágva is folytatják élette­vékenységüket, de ennek során a tartaléktápanya­gaikra vannak utalva. Mint minden olyan természetes életfolyamatnak, amit az anyagcsere befolyásul, az elvirágzás gyorsasága is a fajta tulajdonságain kívül a légzés erősségétől, a hőmérséklettől, a tartalék tápanyagok mennyiségétől és a párolgás mértékétől függ. Az elvirágzás tehát természetes elöregedési fo­lyamat, amelynek során először elfogynak a tarta­lék szénhidrátok, majd a fehérjék lebontása is meg­indul, s ez már a virág pusztulását okozza. Elégtelen vízellátás vagy fokozott párolgás esetén a természetes elvirágzás helyett lankadnak, her­vadnak a virágok. Alapsza­bály, hogy a virágok nem kerülhetnek huzatba és közvetlen napfényre, mert mindkettő erős párologta­tást idéz elő, és a száruk felszívó ereje képtelen az eltávozó nagy mennyiségű vizet pótolni. Hátrányos a gyorsan áramló és száraz levegő, ami a fűtőfelületek közelében gyakori. Ha ilyen körülmények között a virá­gok meglankadnak, a vi­rágszálak metszlapjuk fel­újítása után kézmeleg víz­be süllyesztve és a virág­fejeket nedves selyempapír­ral lebontva, rendszerint felfrissíthetek. Valahányszor újra vízbe kerülnek a virágok, meg kell ismételni metszlapjuk felújítását, azaz kis dara­bot levágunk száruk aljá­ból. Minél ferdébben vá­gunk, annál nagyobb a szállító edény-nyalábok átmetszett felülete, na­gyobb tehát a vizfelvevő felület. Ez még tovább nö­velhető a szár aljának né­hány centiméteres hosz- szanti felhasításával. A virág vásárlása és az ajándék átadása közötti időben pedig célszerű jég­szekrényben elhelyezni a virágot, mert az alacsony hőmérséklet csökkenti az anyagcserét, tehát tovább „él” a virágunk. Lényegé­ben ezt a módszert alkal­mazzák nagyüzemben a virágtárházakban. »

Next

/
Oldalképek
Tartalom