Dunántúli Napló, 1978. augusztus (35. évfolyam, 210-240. szám)
1978-08-04 / 213. szám
1978. augusztus 4., péntek DunQntuti napló 3 Kádermunka - tervszerűen Megfelelő embert a megfelelő helyre Beszélgetés Devecseri Józseffel, a mohácsi járási pártbizottság első titkárával Mozgássérültek Közel egymillió, segítségre Kérő embert érint „A pórt politikájának megvalósulásában döntő szerepe van a káderek helytállásának. A kádermunka feltételei jobbak lettek,- de még nem kielégítő a káderekkel való foglalkozás a munkások, köztük a fiatalok és nők felkészítése politikai, gazdasági, társadalmi vezető tisztségek betöltésére, hiányosságok vannak a káderek előléptetési módszerében. A fejlődés, az előttünk álló feladatok megkívánják, hogy a kádermunka az eddiginél is nagyobb figyelmet kapjon” (Az MSZMP KB 1978. IV.-i határozatából). Az MSZMP Mohácsi járási Bizottságának vb-a a közelmúltban két alkalommal is foglalkozott a járás kádermunkájával. A Mohácsi járási és városi Népi Ellenőrzési Bizottság előterjesztésében megvitatta „A vezetési rendszer, a rendszerhez igazodó szakember ellátás helyzetének főbb tapasztalatai a termelőszövetkezetekben", valamint a Baranya megyei Tanács V. B. Mohácsi járási Hivatalának elnöke előterjesztésében ,,A káder- és személyzeti munka tapasztalatai a községi tanácsoknál" — című témákat. — Az MSZMP KB áprilisi ülésén Kádár lános elvtárs előadói beszédében elemezve a kádermunkát, a következőket mondta: „Amit a munka követel, és amilyen embert a munka követel, olyan embert kell a posztra állítani". Mi történik, illetve történt a káder- és személyzeti munka tervszerűségéért a mohácsi járásban? — kérdeztük a járási első titkárt. — A kádermunkával, az emberekkel való foglalkozás döntő fdntosságú — kezdte válaszát Devecseri József. — A párt helyes politikájának megvalósításához megfelelő káderek kellenek. A tervszerű káderpolitika fontos eszköz a párt vezető szerepének minél hathatósabb érvényesítéséhez. A vezetők tisztességes, becsületes, hozzáértő munkája pozitívan hat környezetükre, munkahelyükre, a jó munkahelyi közérzet pedig az ‘egész tevékenység előrelendítője. Az 1973-as KB határozat utal az úgynevezett hármas követelményre, a politikai, szakmai követelményre, a vezetői rátermettségre. Időnként különböző szervek hajlamosak ezeket a követelményeket leegyszerűsítve kezelni. Ha az illetőnek a politikai végzettsége megfelelő, szakmájában is gyakorlatot szerzett, rendben levőnek ítélik. Mindezek mellett azonban nem lehe't figyelmen kívül hagyni az illetőnek rendszerünkhöz való hűségét, úgy is mondhatom, hogy elkötelezettségét, erkölcsi feddhetetlenségét, magatartását, életmódját. Szükséges, hogy kádereink munkáját áthassa az emberekről való gondoskodás. — Mi a jellemző a járás káderhelyzetére? — A járás kádereinek túlnyomó. többsége megfelel a követelményeknek. A fluktuáció nem nagymérvű, de természetesen van, például gazdasági területről pártmunkás, párttitkár lett, vagy egy kisközségi tanács éléről egy nagyobb községi tanács élére került. Látjuk azonban káderhelyzetünk számos gondját, kérdőjelét is. A megfelelő káderutánpótlásra van törekvés, csakhogy bizonyos körülményekkel számolnunk kell. Például a termelőszövetkezetekben általában az elnökhelyettesek idősebbek, mint az elnökök, de ez a helyzet jobbára a gazdaságban, intézményeknél is. Pedig — szabad legyen így mondanom — nem ártana, ha a közvetlen utánpótlás a fiatalabb korosztályhoz tartozna . . . Elsőrendű feladatunk ebben a témában, hogy tervszerűen foglalkozzunk „ki az, aki majd lép" — kérdésével, tudatosan gondoskodjunk megfelelő beiskolázásukról, politikai, szakmai területen egyaránt. A káderek továbbképzésénél is figyelembe kell venni ezt a szempontot. — A XI. kongresszus, a KB határozat is emliti a fiatalok, fizikai dolgozók, nők káderutánpótlási helyzetét... — Igen. Például termelőszövetkezeti területen a felsőszintű vezetők átlagéletkora 48 év járásunkban, a középszintű vezetőké 38. Harminc év alatti felsőszintű vezető nincsen. Valamivel jobb a helyzet a középszintű vezetőknél — 147 közül 47-en 30 év alattiak. Megfelelőnek ítéljük azt, hogy 13 termelőszövetkezetünkben 117 felsőfokú, egyetemi végzettségű szakember dolgozik. Tény: kevés a női vezetők száma. Például 14 tanácselnök közül kettő a nő, a vb-titkárok közül pedig három. — Mit tesznek a helyzet javításáért? — Az újonnan felvett párttagok több mint negyven százaléka fiatal, nő. Ezzel is szolgáljuk, segítjük például a közéleti tevékenységre való fokozott részvételüket. — Az emberek korosodnak, kikopnak egészségükből, vagy új, nagyobb követelményekkel kerülnek szembe és ezeknek már nem képesek eleget tenni ... — Az élet törvénye, hogy az emberek korosodnak, számosán már nem képesek a munkájukban helytállni, mint tegnap. Évtizedekig becsületesen végezték munkájukat, de a mai feladatok megoldása már meghaladja erejüket. Nagyon humánusan, nagyon körültekintően kell felváltásukról gondoskodni. Például tanácsi területről is ketten mennek majd korkedvezménnyel nyugdíjba, de más területről is in-/ dokolt lenne hasonló intézkedés. — A gazdaságokban, intézményekben a személyzeti vezetők fontos helyet töltenek be a káderpolitika végrehajtásában. Miként ítéli meg munkájukat? — A személyzeti vezető tevékenysége politikai munka. Azt az igényt kell velük szemben támasztani, mint pártmunkásokkal szemben. Legyenek tudatában, hogy nem csupán adminisztrálás a feladatuk, sőt nem ez elsősorban. Sok múlik meagondolt, összehangolt munkájukon. S ha már erről beszélünk, hadd említsek meg egy szintén lényeges feladatot, a káderek minősítésének témáját. Van ebben javulás, de még nem a kellő mértékben. Az emberek minősítésénél jobbára a pozitív vonások dominálnak, hiányosságait alig- alig említik. Pedig az emberek nevelésének egyik eszköze, hogy megfelelő szavakkal hiányosságaikat is tudtukra adjuk. így kerek az egy-egy káderről alkotott vélemény. — Kétségtelen, hogy a káderképzésnek és az utánpótlásnevelésnek az eddiginél tervszerűbbnek kell lenni. Megfelelő embert a megfelelő helyre— ez hassa át minden vezető törekvését. E cél érdekében tegyük meg, amit tennünk kell. Caray Ferenc Nemzetiségi rendezvények A szokottnál is több nemzetiségi rendezvény lesz az elkövetkező napokban, hetekben: a magyarországi délszlávok, németek, szlovákok, románok készülnek novemberi kongresszusaikra. A nemzetiségi együttesek minden évben 8—10 megyében tartanak bemutatót. A vas megyei szentpéterfai hor- vát népi együttes szeptember végén Baranya megyében vendégszerepei. Baranyába látogat október elején az NDK- beli, cottbusi amatőr művészi együttes is. A nemzetiségi együttesek országos fesztiválját az idén Mohácson, augusztus 19—20-án tartják. A Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége az év elején népművészeti és fotópályázatot hirdetett. A beérkező legjobb pályaművekből a kongresszusuk előestéjén kiállítást nyitnak. A Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetsége az amatőr képzőművészek alkotásait állítja ki. Teherautó kanyarodik be a Szigetvári Konzervgyár udvarára — barackot hozott. Óvatosan rááll a hídmérlegre — a „mázsahelyiségben" körbefut a hídmérleg mutatója, aztán egy ponton megáll: — Kilencvenöt mázsa! — hallatszik a mérlegelő hangja. Egy másik férfi létrát támaszt a teherautó oldalához, felmászik és a rekeszekből jónéhány darab barackot kiszed egy tálba. A kalibrálóval megméri a barackok nagyságát. — Jó, rendben van, első osztályú - mondja és int a teherautó vezetőjének, viheti hátra a lerakóhoz. Itt, ebben a kis mázsaépületben dolgozik a tíztagú „Március 15.” szocialista brigád. — Nyolc éve alakult meg a brigádunk és hogy nem dolgozunk rosszul, bizonyítja: tavalyi munkánk alapján a szocialista brigádok versenyében ezüst fokozatot nyertünk — mondja Sztanek János brigádvezető. — A brigádban velem együtt öt párttag dolgozik. Gönczi Gyula — aki az előbb a létrát támasztotta a teherautó oldalához — harminc éve tagja a pártnak, alapító tagja a munkásőrségnek is. — Itt csak nagy felelősség- érzettel lehet dolgozni — mondja. — A gyárnak hatezer vagon konzervtermék előállítása az idei terve, javarészt exportra termelünk. Ez a hatezer vagon nyersanyag úgy mondhatom, itt megy át a kezünk között, nem mindegy, hogyan vesszük át a termelőtől mennyiségileg és minőségileg is. A mi aláírásunkra fizetnek — minősítésünk alapján kapja meg a termelő pénzét az árujáért. — Volt már vita a minősítés körül? Bármelyikünket érhet baleset: a munkahely, az utca biztonságát maradéktalanul senki sem szavatolja. Mi itt Baranyában bányavidéken élünk, s tudjuk: a bánya nem szanatórium, s minden műszaki-technikai elővigyázatosság ellenére a rokkantok számát növelő intézmény. S amikor országosan közel 350 000 mozgássérülttel számolunk — s ezek környezetüktől- gondoskodást várnak — nyugodtan állíthatjuk, o mozgássérültek gondja közel egymillió embert érint közvetlenül. Éppen e miatt üd- vözölhetők azok a kezdeményezések, melyekről szomszéd megyéinkből, fővárosunkból hallottunk, s mely megyénkben is megfogalmazódott: a mozgássérültek érdekvédelme, ösz- szefogósa, társadalmi és kulturális életünkbe való bekapcsolása érdekében fórumot kell biztosítani számukra. Vas megyében alakult meg először egy ilyen célt szolgáló egyesüA brigádvezető veszi át a szót: — Nem. Ennek a brigádnak minden tagja érti szakmáját. A szállítók, termelőszövetkezetek, állami gazdaságok nem is küldenek külön átadót az áruval, úgyszólván teljesen megbíznak bennünk. Ha mi azt mondjuk egy szállítmányra — legyen az barack, cseresznye, borsó vagy bármi —, hogy az első osztályú, vagy másodosztályú, azt elfogadják. Mondják, hogy néhány nappal ezelőtt teherautó gördült ide a mázsálóhoz, egy rakomány cseresznyét hozott. Rothadt cseresznyét. Nem vették át, természetesen. — Arra, hogy a gyárból milyen minőségű termék kerül ki, mór itt a mázsálónál ügyelni kell — mondja a brigádvezető. Méhész József a mázsáló vezetője — hozzá tartozik a Március 15. szocialista brigád munkája is. Párttag, ő is alapító tagja a munkásőrségnek. — Csak a legjobbakat mondhatom erről a szocialista brigádról. Ilyenkor, a szezonmunkában három műszakban dolgoznak. Ha kell, vasárnap is jönnek. Itt nem lehet bumliz- ni, lazítani, ennek a munkának végzéséhez egész ember kell. Ök azok. Sztanek János brigádvezető folytatja: — Volt egy tagunk, akit nem tudtunk leszoktatni az ivásról. let, s őket követte többek között Budapest idén áprilisban, s ha minden igaz, megyénk sem marad le a sorból: szeptember elején—közepén a Baranya megyei egyesület alapszabály tervezetéből alapszabály lesz. Miért van szükség a mozgás- sérültek egyesületére? A kérdésre a leendő baranyai egyesület körül bábáskodókkal — dr. Újhegyi Ilonával, dr. Basa Dezsővel — próbáltuk o válaszokat megfogalmazni. Két fontos célra koncentrálnak. A rokkantak, sérültek orvosi rehabilitációját segítik. Kitettük a brigádból. Itt komoly munka folyik. Ittasan nem lehet dolgozni. Sem itt, sem másutt. — Itt van például ez a finométer — mondja Gönczi Gyula, és mutat az asztalon álló kis gépre. — Ezt használjuk például a cukorborsó keménységének megállapításához. Nagyon lelkiismeretesen kell ezt a minőségellenőrzést végeznünk. — mert csak egy kis tévedés és máris más minőséget mutat. De még soha reklamáció nem érkezett. A hiteles mérést mi becsületbeli ügynek tartjuk. Újabb teherautó áll a hídmérlegre. A Pécsi Állami Gazdaság küldött kajszibarackot. Mérik, osztályozzák. — A borsó lassan lefut, jön már a zöldbab, az uborka is és majd a paradicsom, paprika is — mondja a brigádvezető. — Nincs meg a gyárnak a kellő létszáma és ha a munka folyamatossága megkívánja, a mi brigádunk is beáll majd például a paprikafúráshoz, mi csak így mondjuk, a csutkáját kell kivenni. Ha szükséges, vasárnapi műszakban is dolgozunk. A munka dandárja van, három műszakban dolgozik a gyár. Érkeznek a teherautók, hozzák a „hatezer vagont”. A Március 15. szocialista brigád pedig mér, minősít — közmegelégedésre. G. F. A mozgássérültek mozgási lehetőségeinek javítása létfontosságú, s ugyancsak létfontosságú a megfelelő foglalatosság biztosítása is. Ez utóbbiról érdemes részletesebben is szót ejteni. A mozgássérültek zöme alig- alig mozdulhat ki lakásából, többségük számára a munkába, munkahelyre járás lehetetlen, így főleg bedolgozói teendőket vállalhatnak. Ma azonban korántsem rózsásak e téren a lehetőségek. Van ugyan néhány vállalat, amelyek bedolgozói hálózattal élnek — vagy gyakran visszaélnek — kihasználva a bedolgozók szorult helyzetét. Beszélgető partnereim igen élesen vetették fel e témát, utalva arra, hogy az egyesület tagságának,, toborzási időszakában — napjainkban — nem egy, s nem kettő jelentkező mondotta el akár személyesen, akár levélben, hogy: robatmunkót végeznek igen alacsony teljesítménybérben. Néhány száz forintért ideg- rendszerüket, szemüket teszik próbára, s naponta megfogqfl- ják: ez lesz az utolsó tétel... Az egyesület alapszabály-tervezetében nem véletlenül fogalmazták meg tehát igen határozottan: segíteni kell a munkaképesség fejlesztésében, a munkábaállításban, életkörülményeik javításában, s e feladatok megvalósítása érdekében szükség esetén kérni és kezdeményezni fogják az állami és társadalmi szervek hathatós támogatását: hogy a mozgássérültek helyzetének javítására vonatkozó jogszabályok maradéktalanul érvényesüljenek. Továbbá — idézek a bevezetőből — figyelemmel fogják kísérni a baranyai egészség- ügyi, munkaügyi és társadalmi rehabilitáció helyzetét. A Mozgássérültek Baranya megyei Egyesülete a tervek szerint szeptemberben megalakul. Ez azonban még néhány apró — vagy eléggé lényeges — momentumtól függ. Mit kérnek a szervezők? Egyelőre egy helyiséget, ahol az egyesület otthonra lelhet. Olyan termet — vagy szobát —, ahol az adminisztratív teendőkön át mindent elvégezhetnek, s amely a mozgássérültek által is megközelíthető. Arról nem is szólva, hogy kezdeti lépéseikhez több segítő-támogató kezet remélnek. Ez ugyanis egyelőre mintha hiányozna. A kezdet mindig nehéz. Az egyesület elképzelései hosszú távra szólnak, s bizony nem kevés forint-fedezetet igényelnek. Elég ha csak arra gondolunk, hogy a mozgássérültek legfőbb gondjai mellett a sportolási-kulturálódási lehetőségek is ott sorakoznak, s ehhez megfelelő sportpálya is kellene. Az ideális természetesen az lenne, ha számukra valahol egy amolyan sport-kultúr centrumot alakíthatnánk ki. A realitás talaján maradva: erre csak a távlatokban kerülhet sor. Végezetül hadd írjam le: még mindig lehet jelentkezni — még megyénk bármelyik sarkából — levélben vagy személyesen tudatni a szervezőt, dr. Újhegyi Ilonát a tagság kérelmezéséről. Címe: Pécs, Madách Imre utca 3. Kozma Ferenc Lelkiismeretesen, nagy felelősségérzettel Gönczi Gyula és Sztanek János a beérkező áruból mintát vesznek — Szokolai felv. — Példamutató brigádmunka a konzervgyárban A hiteles mérés becsületbeli ügy