Dunántúli Napló, 1978. augusztus (35. évfolyam, 210-240. szám)

1978-08-27 / 236. szám

1978. AUGUSZTUS 27. TÁRSADALOMPOLITIKA DN HÉTVÉGE 5. A KSH Baranya megyei Igazgatóságának jelentése 1978. elsű félévéről (Folytatás az 1. oldalról) Gazdaság 500 vagon kapaci­tású halfeldolgozóját. Első fél­évben kezdte meg termelését a Bólyi Mezőgazdasági Kom­binát bácsfa-pusztai 30 ezres broyler szülőpártelepe (a telep feladata a pécsi baromfifel­dolgozónak csirkét hizlaló gazdaságok naposcsibével tör­ténő ellátása). A lakosság jövedelmének alakulása 1978 I. félévben a lakosság összes pénzbevétele 13,5 szá­zalékkal több volt, mint egy évvel korábban. Ezen belül a munkából származó bevételek 11,3 százalékkal haladták meg a múlt évit. Ez a növekedési ütem egyelőre nagyobb a no- minál jövedelememelkedésnek az év egészére tervezett üte­ménél. Az I. félévi jövedelmek ala­kulásában jelentős szerepe volt annak, hogy az 1977. évi köz­ponti bérintézkedések végrehaj­tására a II. félévben került sor, 4,3 százalék volt.) Az átlagot meghaladóan a bolti élelmiszer- árak nőttek (5,6 százalék), ami­ben jelentős szerepe volt a ká­vé, a kakaó, az édesipari áruk és a déligyümölcsök januári drágulásának. A vendéglátás árszínvonala 2,2 százalékkal ha­ladta meg az egy évvel ezelőtti, a ruházati cikkek 4,6 százalék­kal, a vegyesiparcikkek 3,9 szá­zalékkal kerültek többe, mint ta­valy. Az idényjellegű élelmiszerek átlagára az I. félévben 3,9 szá­zalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. A szövetkezeti bolti árak összességében alig változtak, míg a piacokon szinte valamennyi termékféleséget drá­gábban kínálták, mint a múlt év átlaga. Kiskereskedelmi forgalom A kiskereskedelmi forgalom folyóáron 9,9 százalékkal ha­ladta meg az egy évvel koráb­bit. Ezen belül a lakosság vá­sárlásai 9,0 százalékkal emel­kedtek, a közületeké pedig 16,3 százalékkal volt nagyobb, mint 1977 I. félévében. A baranyai élelmiszeripar új bázisa a Pécsi Baromfifeldolgozó viselő tüzelőanyagok (brikett és ''tűzifa) forgalma nőtt, míg épí­tőanyagokból — a múlt évben számottevően javuló kínálat után — ez évben kevesebb állt a lakosság rendelkezésére. Megyénk idegenforgalma az utóbbi években nem tapasztalt mértékben nőtt. Az év első 6 hónapjában a szállodák és egyéb szálláshelyek közel 134 ezer vendéget fogadtak, ami a múlt évinél 10 százalékkal na­gyobb vendégforgalmat jelen tett. Elsősorban a külföldiek ér­deklődése erősödött, de az ide­érkező belföldiek száma is felül múltra a tavalyit. Az itt-tartózko- dási idő (2,7 éjszaka) a múlt évihez képest kissé emelkedett. A vendégforgalom 84 százalé­kát a megyében megszállt bel­földiek adták, akiknek közel két­harmada a szállodákon kívül egyéb szálláslehetőségeket ke­reste. Figyelemre méltó a fize­tővendéglátás, a kempingek és az ugyanott elhelyezett nyaraló­házak igénybevételének fokozó­dása. A táppénzen lévő aránya — az előző két év csökkenő ten­denciájával ellentétben — a félév folyamán jelentős mérték­ben növekedett, 6,6 százalék voft az egy év előtti 6,1 száza­lékkal szemben. A magas be­tegarány összesen 14,8 száza­lékkal növelte a táppénzes na­pok számát, ezen belül a gyer­mek ápolása címén igénybevett napok 8,5 százalékkal, a saját betegség miattiak 15,3 száza­lékkal növekedtek. A gyógyulá­si idő 1977. év első feléhez ké­pest rövidült, a megbetegedé­sek váltak gyakoribbá. Az üze­mi balesetek esetében folytató­dott az évek óta tartó csökkenő tendencia, az I. félévben 1555 baleset történt, 13 százalékkal kevesebb, mint egy évvel koráb­ban. A balestek kimenetele, sú­lyossága tekintetében viszont romlott a helyzet. A gyógyulás­hoz szükséges idő a korábbi 22 napról 25 napra emelkedett Ha. lálos üzemi baleset hét esetben fordult elő, eggyel kevesebbszer, mint tavaly első félévben. Beruházások így ez időszak bázisában még nem szerepelnek. Említést érde­mel, hogy 1978 I. félévében megyénkben jelentősen emelke­dett a lakosság nem munkavég­zésből származó, ún. egyéb be­vétele. (Ennek fő tétele az in­gatlanvásárláshoz kapcsolódó kártalanítási összeg.) A bérkifizetések növekedésé­ben változatlanul kis szerepe volt a létszámbővülésnek. Az 1978. évi népgazdasági terv az egy keresőre jutó no­minálbérek átlagosan 7 száza­lékos emelkedését irányozta elő. Az I. félévben — éppen az előbb jelzett áthúzódó hatás miatt — az anyagi ágazatok­ban foglalkoztatott fizikai fog­lalkozású dolgozók havi átlag­bére mintegy 9 százalékkal volt magasabb a múlt évinél. Az át­lagbérek százalékos emelkedé­se az iparban, a kereskedelem­ben és az állami gazdaságok­ban volt a legszámottevőbb. A termelőszövetkezetek dolgozói­nak kifizetett munkadíjak és munkabérek, valamint a termék­értékesítési bevételek egyaránt 7 százalékkal haladták meg a múlt évi szintet. Javult a háztáji és kisegítő gazdaságok termék- kínálata: főként tejből, borból, a zöldáruk közül pedig borsóból, valamint a gyümölcsök közül cseresznyéből fokozódott a kis­gazdaságok áruértékesítése. A társadalombiztosítás révén kifizetett összeg — nyugdíj nél­kül számítva — 4 százalékkal haladta meg az egy évvel ko­rábbit. Ezen belül a táppénzek és segélyek összege 6 százalék­kal volt magasabb, mint tavaly, ami egyrészt az alapul vett át­lagkeresetek növekedéséhez, másrészt a táppénzen lévő dol­gozók arányának emelkedésé­hez kapcsolódott. A lakossági takarékbetétek állománya a tavalyit meghaladó mértékben, 19 százalékkal nőtt, így a félév végén megközelí­tően 4,5 milliárd Ft-ot tett ki. A lakossági hiteltartozások állo­mánya viszont a múlt évinél ke­vésbé, 12 százalékkal nőtt. A kis­kereskedelmi árak mintegy 4,1 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. (Az ár­növekedés mértéke országosan Az egyes árufőcsoportokba tartozó cikkek iránti kereslet a múlt évihez hasonlóan változott, ugyancsak a vegyesiparcikkek értékesítése nőtt a legnagyobb mértékben. Tovább csökkent a vendéglátás árbevétele, ami ez­úttal az alkoholizmus elleni korlátozó intézkedésekkel hoz­ható összefüggésbe. A vendéglátás italforgalma­zásának korlátozása a külön­féle szeszesitalok összes fo­gyasztását nem befolyásolta lé­nyegesen. Az alkoholtartalmú szeszes italok forgalma ugyan a vendéglátásban visszaesett, ezt azonban kompenzálta a bolti eladások növekedése, sőt egyes cikkeknél (pl. gyümlöcspálinka) még az összforgalom emelkedé­sét is eredményezte. A vendég­látás összes forgalmának 2,2 százalékos csökkenésében a fen­tieken kívül az is szerepet ját­szott, hogy egyéb bevételeiket sem sikerült számottevően nö­velni. (Ez különösen amiatt fi­gyelemre méltó, mert az év I. felében fellendült a megye ide­genforgalma.) A ruházati cikkek forgalma 4,0 százalékkal volt nagyobb, mint a megelőző évben. Az el­látást a forgalommal arányosan emelkedő készletezéssel biztosí­totta a kereskedelem, ma már a minőségi és választéki hiányok azok, melyek a dinamikusabb forgalom-emelkedést akadályoz­zák. (Ez évre 6 százalékos for­galom-növekedést tervezett a belkereskedelem.) Kiemelkedő mértékben, 10,4 százalékkal nőtt a vegyesipar­cikk értékesítés. Ebben nagy sze­repe volt néhány jelentős értékű tartós fogyasztási cikk jobb kí­nálatának és az irántuk muta­tott érdeklődés fokozódásának, így pl. 41 százalékkal több sze­mélygépkocsi került a megyébe, 29 százalékkal több mosógépet, valamint villanytűzhelyet sikerült értékesíteni, jelentősen nőtt a televíziók, magnetofonok és bú­torok forgalma, csak a fonto­sabbakat említve. A vegyesipar- cikk-készletek a forgalom növe­kedésétől elmaradó mértékben emelkedtek. Az egyéb iparcikkek között a jelentős értékesítési arányt kép­Az első félév folyamán szá­mos nagyobb értékű termelő jel­legű beruházás üzembe helye­zésére került sor. Közülük leg­fontosabbak: a Pécsi Baromfi- feldolgozó második üteme, a Baranya megyei Építőipari Vál­lalat új központi telepének he­gesztő csarnoka, a komlói fal- szerkezet-gyártó üzem, a szent­lőrinci sütöde és a Bólyi Mező- gazdasági Kombinát bácsfa- pusztai baromfitelepe. E létesít­mények adatai azt jelzik, hogy megyénkben továbbra is sok­oldalú volt a fejlesztési tevé­kenység. A szénbányászati beruházá­sok sorában ezúttal bányászati mélyépítkezésekkel összefüggő, nagyobb értékű objektumokat helyeztek üzembe. Közülük a komlói Kossuth-bányaüzem VI— Vili. szintek közti továbbmélyí­tése, valamint az ugyancsak komlói Béta-akna VI. szintjén készített irányvágat a legfonto­sabbak. Az első félév folyamán elké­szült a Százhalombatta—Pécs közötti (kőolajipari) termékveze­ték utolsó, Boda—Pécs közötti szakasza. Ideiglenes engedély alapján sor került üzemanyag­gal való feltöltésére is. Az év első hat hónapja folya­mán 519,4 millió Ft összegű ta­nácsi beruházást teljesítettek, változatlan árakkal számolva ez az adat a tanácsi beruházási tevékenység némi mérséklődését jelzi. 401 célcsoportos lakást adtak át az év elejétől június hó vé­géig, közülük 399 Pécsett épült. A lakásépítkezések mellett to­vábbra is jelentős összegeket fordítottak az új lakótelepek kapcsolódó létesítményeinek ki­vitelezésére. Pécsi viszonylatban kiemelkedő, hogy a félév folya­mán megkezdték a Lvov-Kertvá- rosban (d maga nemében hazai viszonylatban) egyedülálló 266,0 millió Ft-os költséggel megvalósuló komplex nevelési központ kivitelezési munkáit. Az év első felében megkezdett lé­tesítmények közt említésre mél­tó még Pécs távbeszélő főköz­pontjának bővítése. Kész Péter elektromos mérő A két éve elhangzottak figyelemre találtak Ismét ifjúsági parlamentre készülnek a MECHLABOR pécsi gyárában A fiatalok gyárában a lakás- és napközi, óvodagondok állnak az első helyen Vaskos jegyzőkönyvek őrzik a Mechanikai Laboratórium pé­csi gyáregységében a két esz­tendővel ezelőtt megtartott if­júsági parlamentek anyagát. Minden felszólalást hűen meg­örökítettek. Több tucat fiatal kért szót és mondta el véle­ményét. A közeljövőben ismét ifjúsági parlamentek rendezé­sére készülnek a Mechlabornál. Mi történt a Mechanikai La­boratórium pécsi gyáregységé­ben az 1976-os ifjúsági parla­ment óta? Erre a kérdésre ke­restünk választ azon a beszél­getésen, amelyen azok a fia­talok voltak, akik a jegyző­könyv tanúsága szerint felszó­laltak a' két esztendővel ezelőt­ti tanácskozáson. Schiffer Ádám technológus csoportvezető azt tette szóvá, hogy nem tájékoztatták a dol­gozókat a gyár újítási szabály­zatáról. Ugyanakkor azt sem határozták meg, hogy mely esetekben tekinthető munkakö­ri kötelességnek az újítás. Schiller Ádám: — Az ifjúsági parlament óta megszületett és a gyárban köz­kézen forog az újítási szabály­zat. Mindamellett úgy érzem, hogy az újítás téma lesz az idei parlamenten is. Gyárunk­ban különböző szervezeti prob­lémák nehezítik azt, hogy rövid idő alatt megfelelő döntés szü­lessen egy-egy újítás sorsáról. Ma még a legapróbb ilyen problémákban sem döntenek helyben, hanem hosszú utat jár be az újítási akta. Márpe­dig véleményem szerint, ha egy újítás sikeres és hasznos, akkor minél hamarabb be kell vezetni. Ez szerintem politikai és gazdasági kérdés egyben. Pálfi Tibor gyártásfejlesztő azt a kérdést tette fel 1976- ban, hogy „szükséges-e tanul­mányi szerződést kötni, ho a vállalat profiljába tartozó vo­nalon szeretne valaki tovább­tanulni? Támogatja-e a válla­lat a továbbtanulókat?" Pálfi Tibor: — Szeptembertől harmad­éves hallgató vagyok a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola le­velező tagozatán. A gyár ta­nulmányi szerződést kötött ve­lem és minden, o törvényben biztosított támogatást megad. Ezt nemcsak én mondhatom el, hiszen rajtam kívül még kilen­cen járnak egyetemre, öten fő­iskolára és 48-an szakközépis­kolába a vállalat dolgozói kö­zül. Kollégáim nevében mond­hatom, hogy a cég nemcsak, hogy támogatja a továbbtanu­lást, hanem ösztönzi is arra a fiatalokat. Kalász László, a mechanikai üzemrész dolgozója a vállalati sportélet fellendítését javasol­ta, és azután érdeklődött, hogy mi lesz a dolgozók által fize­tett öt forintos sport-hozzájá­rulás sorsa. Kalász László: — Az üzemben igen aktív sportélet folyik. Rendszeresen szerveznek házibajnokságokat különböző sportágakban. A vállalat az öt forintokból sát­rakat és hálózsákokat vásárolt, amelyeket kempingezéshez bár­melyikünk kikölcsönözhet. Nyirő László a fiatalok la­kásgondjainak megoldásához kérte a vállalat vezetőinek se­gítségét. Javasolta, hogy „épít­senek a fiatalok társadalmi munkában társasházat!” Nyirő László: — Az elmúlt két esztendőben a lakásgondok nem enyhültek. Ezért nem a vállalat vezetőit hibáztatom, hiszen az ő lehető­ségeik igen behatároltak. A vállalat a munkáslakás-akció- ban kevés lakást kap. Szerin­tem nem a létszám arányában kellene elosztani a lakásokat a város üzemei között. Nálunk például a dolgozók átlagélet­kora jóval a 30 alatt van. így sok a kisgyermekes család, s szinte mindenki a fiatal háza­sok kategóriájába tartozik. Úgy gondolom, hogy az elosztásnál éppen ezért több lakást ér­demelne a Mechanikai Labo­ratórium, mint egy hasonló létszámú, de idősebb dolgozók­ból álló kollektíva. Az idei ifjú­sági parlamenten azt hiszem, hogy a lakáshoz jutás kérdései még élesebben fognak felve­tődni, mint két évvel korábban. Ugyanezt mondhatom el óvoda- és bölcsődeügyben. A kisgyere­kek száma alapján indokolt lenne üzemi bölcsődét, illetve óvodát létrehozni. Úgy tudom egyébként, hogy a gyár vezetői már tettek is kezdeményezése­ket ezért. Több hozzászóló úgy érezte, 1976-ban, hogy a fiatalok véle­ményét nem kéri ki, minden őket érintő kérdésben a veze­tés. Kész Péter, elektromos mérő: — Ma már megfelelően mű­ködik az üzemi négyszög. A műhelyekben a KISZ képviselői nélkül nem döntenek prémium­ról, jutalomról. Amit most is hiányolok: fegyelmi ügyekben nem kérdezik meg az ifjúsági szövetséget. A Mechanikai Laboratórium pécsi gyáregységében készül­nek az 1978. évi ifjúsági par­lamentre. Sokan szándékoznak felszólalni, mert úgy érzik — s a mi tapasztalataink is ezt erő­sítették meg —, hogy az ifjúsá­gi' parlamenten elhangzottak fi­gyelemre találnak. Schiffer Ádám technológus csoportvezető

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom