Dunántúli Napló, 1978. augusztus (35. évfolyam, 210-240. szám)
1978-08-26 / 235. szám
Világ proletárjai, egyeeüljetek! Dunántúli napló XXXV. évfolyam, 235. szám 1978. augusztus 26., szombat Ara: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A rugalmasság titka Az első félév pécsi mérlege • • Ülést tartott a Pécs városi Tanács végrehajtó bizottsága A vállalati gazdálkodás rugalmassága a világ minden táján a versenyképesség elsőszámú feltétele. Ez a rugalmasság nagyjából azt jelenti, hogy a vállalat mindig képes gyártmányválasztékát, árait, szállítási határidőit és fejlesztési programjait a piaci igények szerint alakítani, még akkor is, ha ezek gyakran és gyorsan változnak Vagyis képes gyorsan átvenni és alkalmazni a műszaki haladás új eredményeit, bevezetni azokat a termelésbe, felhasználni a gyártmányok konstrukciójához. . Kissé eltúlozva a rugalmasság követelményét még azt is állíthatjuk, hogy a világpiacon eredményesen tevékenykedni óhajtó vállalatnak az állandó változás állapotában kell lennie: szüntelenül új termékeket indítani, régieket megszüntetni, a gépparkot aránylag rövid időközönként felújítani, kicserélni, a gyártási eljárásokat folytonosan korszerűsíteni s persze mindezzel együtt a vállalati belső irányítási szervezetet is szüntelenül racionalizálni. A vállalati rugalmasság tulajdonképpen technológiai feladat: hiszen nem a „felépítménynek" kell elsősorban alkalmazkodni — hanem a gyártmányoknak. S ha az alkalmazkodás végsőfokon a termékek rugalmas változtatását jelenti — s nem például az árakét —, akkor ez a technika és a technológia változtatására való képességet is jelenti. Nálunk a vállalatok egy részénél — többnyire éppen a nagyobb vállalatoknál — a belső felépítés nemegyszer eleve gátja a rugalmasabb gazdálkodásnak. Például az, hogy egy-egy nagyvállalat 6— 8—12 gyáregysége lényegében külön-külön dolgozik, mindegyik készterméket állít elő, a gyártás első fázisától az utolsóig saját „kebelében” végezve minden szükséges teendőt. Egyébként emiatt — emiatt is — a nagy gyárak többsége óriási gyártmánylistával rendelkezik, s ha egy-egy új terméket bevezetnek, többnyire egyetlen régit sem „húznak ki" d listáról. Ezért egyre nagyobb kapacitásokat működtetnek, ám, ennek a kapacitásnak egyre nagyobb részével régi terméket gyártanak. Ez a 6—8—12 — egyre több készterméket kibocsátó — gyáregység nehezen mozdítható, téríthető le a megszokott munkamenetről, illetve a letérítésükhöz egyszerre nincs is elég pénz. Nem is lehet valamennyi régi terméket kicserélni, s ehhez a gyártó- kapacitást korszerűsíteni egyszerre, mindegyik gyáregységben. Igazuk van azoknak, akik a vállalatok egy részének gyökeres technológiai átszervezését sürgetik, s nem csak a szabályzók, a pénzügyi feltételek stb. módosítását. Javaslatuk lényege, hogy ne 8— 12 késztermék kibocsátó gyáregysége legyen egy-egy vállalatnak, hanem esetleg csak kettő-három. És persze ezzel együtt a termékskálának is szűkülnie kell, a gyáregységek pedig ne készgyártmányokra, hanem különféle technológiai feladatra, vagy részegységek gyártására szakosodjanak. Az egyik telephely például csak fessen, a másikban helyezzék el a vállalat összes sajtológépét, a harmadik lehet a forgácsoló-gyáregység, a negyedik esetleg csak kötőelemeket gyártson és így tovább. És mindegyik kiszolgálná az összeszerelő gyáregységet. Vagyis az egész vállalat lényegében egy zártciklusú futószalaghoz válna hasonlóvá — szakosodott munkahelyekkel, gyáregységekkel. Ezáltal koncentrálni lehetne a beruházásokat, a fejlesztési összegeket, nem kellene a pénzt állandóan szétaprózni, s így egymásután valóban korszerű központi sajtoló, forgácsoló stb. üzemét lehetne kialakítani, amelyek képesek kitűnő minőségű munkát végezni, nagy termelékenységgel és gyorsan változtatni is a részterméket, a résztechnológiát — ha az szükséges. Ilyen szervezettel megteremthető lenne az a termelési színvonal, gyártási kultúra, technológiai szervezet, amely a szükséges rugalmasságot megalapozhatja a vállalatoknál. V áltoztatni kell-e ehhez például a szabályzókat vagy az árrendszert? Igen. Feltétlenül. Azért, hogy a vállalatok az eddiginél jobban rákényszerüljenek a rugalmas gazdálkodásra, arra, hogy azon törjék a fejüket, hogyan lehetnének rugalmasak. Erre az imént vázolt vállalati belső technológiai szervezetre azonban mindenképpen szükség van, s az előrelátó vállalat önmaga fog hozzá a megszervezéséhez. Gerencsér Ferenc Hogy zárta Pécs varosa az 1978. I. félévi tervét? Lényegében jól. Az időarányos bevételek 55 százaléka befolyt a kasz- szóba, a tervezett kiadások 49,4 százalékát kifizették. Mi rejlik a számok mögött, mivel gazdagodtunk az I. félévben? — egyebek között ezt értékelte tegnap délelőtt testületi ülésén a Pécs megyei város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága. A célcsoportos és telepszerű többszintes tórsasház átadási tervnek több mint egyharmada megvalósult 399 célcsoportos és 184 OTP-lakásba költöztek be az új lakók. Elkezdték a kertvárosi, 40 gyereket ellátó bölcsőde építését, 25 gyerekkel több járhat a Köztársaság téri óvodába, átadták a POTE 100 személyes óvodáját, a Kesztyűgyár óvodájába is rövidesen a jelenlegi létszám kétszeresét, 150 gyereket fogadnak. Legfontosabb oktatási beruházásként épülő Ju- risics úti 8 tantermes iskola is átadás előtt áll, megkezdődött a nevelési központ létesítményeinek kivitelezése, az I. kerületi rendelőintézet területelőkészítési és szanálási feladatainak végrehajtása is megfelelően halad, megkezdték a Griffaton- és a mozgalmi ház kivitelezését. A kereskedelmi, vendéglátó és a szolgáltató hálózat is a tervezett ütemben épül. Átadták a Szabadság úton az óra és ékszer, a virág és a műszaki boltot és a várva várt ABC áruházat, a Szliven étterem- eszpresszót a magasház mögött. Megépült a Fürst Sándor utcai AUTÓKER szaküzlet. Jó ütemben készül a Bajcsy-Zsilinszky Endre úti üzletsor és a Szabadság úti halétterem. Még ez évben átadják a szigeti 9/3. körzet ABC áruházát és a Tv-szervizt. Folyamatban van a 2000 adagos konyhaétterem és a fedett vásárcsarnok építése, jó ütemben haladnak a háromezer adagos konyha-étterem és a DOMUS áruház területelőkészítési és szanálási munkálatai. A képcsarnok építése és a sportcsarnok bővítése nem kezdődött meg. A tanács a beruházási célokat szolgáló beruházási keret idei előirányzatának mindössze egyharmadát, 406 millió forintot tudott kifizetni. »Az ez évi eredeti fejlesztési tervet a végrehajtó bizottság első ízben 1978. április 14-i ülésén módosította, azóta újabb módosítások váltak szükségessé. Az elmúlt évi költségvetési pénzmaradványok — 52,3 millió forint — sorsáról is döntött a testület. Ez az összeg bevételi többletből és kiadási megtakarításból származik. Mi lesz a sorsa? 34,9 milliót visszakapnak o gazdálkodó szervek, 17,4 milliót pedig új, eredetileg nem tervezett felújítási, működési és fenntartási költségekre fordítanak. Egy sor gyermek- és ifjúsági intézmény felújítása is szerepel a tervben. — M. L. — Felavatták ! a Gyulai : Húskombinátot Pénteken Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke átadta rendeltetésének az eredetileg kitűzött határidőt 4 hónappal megelőzve elkészült Gyulai Húskombiná- j tot. Az avatóünnepségen, amelyen megjelent Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, továbbá Frank Ferenc, az MSZMP Békés megyei Bizottságának első titkára és Klaukó Mátyás, o megyei tanács elnöke is, Csíki József, a kombinát vezérigazgatója adott jelentést az 1,3 milliárd forintos nagy- beruházás kivitelezéséről. Mint elmondotta, az új kombinát 550 ezer sertést és 25 ezer szarvasmarhát dolgoz fel évente, s ebből 560 vagon úgynevezett szóI razárut és 480 vagon egyéb húskészítményt ad piacra. Plasztikai sebészeti konferencia Pécsett Orvosi törekvések az emberi test harmóniájának helyreállítására Az eozin plaketten a milói Vénusz, s felirat: Plasztikai Sebészeti Konferencia, Pécs, 1978. Tudományos ülés vendégei számára állítólag még nem készítettek szebb emléktárgyat a Zsolnay-gyárban. Az illusztráció ötletesen fejezi ki a tegnap délelőtt megkezdődött konferencia lényegét: az emberi test harmóniájának helyreállítására irányuló orvosi törekvéseket. A Magyar Sebész Társaság plasztikai sebészeti szekciója a fennállása óta először rendez ilyen nagyszabású tudományos ülést. A magyar szakembereken kívül nyolc európai országból érkeztek plasztikai sebészek Pécsre, A csütörtök esti fogadás után pénteken délelőtt került sor az ünnepélyes megnyitóra, amelyen részt vett Szentirányi József, a Pécsi városi Pártbizottság titkára is. Az Orvostudományi Egyetem egyik előadótermében dr. Forgon Mihály, a POTE I. sz. klinikája baleseti sebészeti osztályának vezetője, a Magyar Traumatológiai Társaság elnöke köszöntötte a vendégeket, majd Komlódi Józsefné, a városi tanács elnökhelyettese tolmácsolta Pécs állami és pártvezetőinek üdvözletét. Dr. Jobst Kázmér, a POTE rektorhelyettese az egyetemi tanács nevében mondott rövid köszöntőt, majd dr. Zoltán János, a plasztikai sebész szekció elnöke összegezte a tudományág magyarországi kialakulását és mai helyzetét. Megemlékezett a magyar sebészet úttörőjéről, Balassa Jánosról, aki ma is korszerűnek számító felismerésekre jutott o múlt század középső évtizedeiben. A külföldi résztvevők nevében Rudolf Klen csehszlovák professzor köszöntötte a konferencia résztvevőit. A megnyitó ülés keretében nyújtották át tudományos munkája és a nemzetközi kapcsolatok ápolása érdekében végzett fáradozásaiért Wolfgang Bethmann lipcsei sebészprofesszornak a szekcióbeli tiszteleti tagságot bizonyító oklevelet. Az előadások az ülés után megkezdődtek. A konferencia ma délben zárul. H. J. A Mecsek Kupa ünnepélyes megnyitója Pécsett, a Széchenyi téren. — Tudósítás a 8. oldalon. — Szokolai felv. —
