Dunántúli Napló, 1978. augusztus (35. évfolyam, 210-240. szám)
1978-08-01 / 210. szám
1978. augusztus 1., kedd Dunántúli napló 3 Amit keresnek, az nincs Souvenir Pécsről A Széchenyi téri ajándékboltban ilyenkor nyáron nagy a forgalom. A turisták — jó részük nem magyar — nézelődnek, mit is vehetnének ismerőseiknek, barátaiknak, rokonaiknak, esetleg saját maguknak. Valami apróságot, ami Pécsre emlékezteti őket. Én is nézelődtem. Rózsaszínű hamutartók Hát apróság az van. Nem is kevés. Általában olyasmi, amit bárhol az ország területén árulhatnának — és árulnak is —, a különbség csupán annyi, hogy itt „Pécs" felirat díszeleg rajtuk, máshol meg más. Ezek többnyire könyvjelzők, apró, fából készült tárgyak, például kulacsok, pipák, hordók stb. Ami leginkább arra készteti a gyanútlan, s viszonylag kevés pénzzel rendelkező vásárlókat, hogy kiforduljanak az üzletből, azok a színes olumíniumból gyártott hamutartók. Ebből ren. geteg van, s ez az, ami egyáltalán nem fogy ... A hamutartók két típusában „gyönyörködhet" a szem az üvegpultnál: az olcsóbb fajta — öt forint — négyféle színben kapható: ezüst, kék, zöld, rózsaszínű (!), ebből egyet-egyet néha kisiskolások vesznek meg. S lehet, hogy talán tetszik is nekik, mert csillog. De azért érdemes mellékesen megjegyezni, hogy ezzel talán jóvátehetetlen károkat okozunk egy gyerek éppen csők kialakulóban levő ízlésének. Ők elhiszik, hogy ez szép. Giccs tömegméretekben Pécsi emlék „Made in Czechoslovakia” A másik hamutartó-típus már húsz forint körüli (egészen pontosan 19,90 Ft), kicsit nagyobb, mint az előbb említett, s közepén színes, illetve fekete-fehér pécsi látkép. Nem akarom, hogy üzletrontással vádoljanak, én nem venném meg. Mennyire igaza van az üzletvezetőnek, A^/prf' aki e tárgyakat illetően telje- frlICI l> sen osztotta véleményemet, amikor a színes diaképeket hiányolta. Az azért mégis más, s azt keresik is, el is fogyna. bakánnal, a tettyei romokkal. S mellettük állnak, több fejhosszal vezetve a valódi bőr bolgár és lengyel bőr- és levéltárcák. A meggypiros műlakkból készült hazai gyártmányú kulcstartó ugyancsak szegényesen fest a bolgár és lengyel mellett. De nézzünk mást! Lehet kapni díszkanalat, kulcstartót. Mindegyiken ott a „Pécs” felirat, s egy látkép. Ezek sem szépek, de nem is ez a poén. Eladás előtt a bolt dolgozóinak mindegyikről úgy kellett levágni a fonalat, aminek a végén ott fityegett egy papírcédula a következő szöveggel: „Made in Czechoslovakia". Kínos lett volna eladni valakinek, aki Prágából érkezett. Persze, látni szép dolgokat is, például kerámia vázákat, ezek már drágák. Mindegyiken magyaros motívum, a „Paprika” típusú piros alapon zöld mintás, a „Juliska" elnevezésű pirosfehér. Ezek Ausztriában készültek ... Kérdezem, miért bolgár kávéskészletet árulnak? A válasz: mert teljesen komplett készletet hazai gyártmányból nem kapnak. Csak hat csészét csészealjakkal — ilyen van is az üzletben —, de kiöntő már nincs hozzá. Persze a népművészeti blúzók, meg a szőttesek kelendőek, azok szépek is, dehát nem mindenki azt szeretne venni. Amiket leginkább keresnek, s amire a válasz mindig ugyanaz, a „nincs", azok: eozin tárgyak, Zsolnay kerámia tányérok, kristály, magyaros babák. nincs masf Osztrák, lengyel, bolgár Hasonlóan az üzlet nyakán maradnak az ódivatú, műbőr pénztárcák — ezeket egy budapesti maszek készíti —, elejükön színes pécsi látképpel — a BarS hogy a fölsorolt ízléstelen souvenir-cikkek — és még sok más, amit nem is említettem —, miért vannak az üzletben? Mert nincs más. Az üzletvezető és munkatársai mondták, hogy egész egyszerűen nincs miből válosztani, ez van. Áruellátásuk egyéb szempontból jó, de ami a pécsi jellegű tárgyakat illeti, hát az ilyen . .. Végül is az majdnem természetes, hogy az ajándéktárgyak Rusztikus székek, sarokgarnitúrák Bútorkiállítás nyílt Mohácson Hagyományos és új termékeiből ad ízelítőt július 31. és augusztus 8. között a mohácsi Kossuth Filmszínház emeletén a Szék- és Kárpitosipari Vállalat. A vállalat mohácsi, siklósi, budapesti, debreceni és kecskeméti gyáregységében évente összesen egymilliárd forint értékben készülnek termékek. Milyen bútorok közül válogathatunk 1979-ben? A kis lakásokhoz, a lakótelepi szobákhoz alkalmazkodó bútorok, sarokgarnitúrák, a székeknél viszont rusztikus formák jellemzik az elkövetkezendő esztendőket. A bútorszövetek közül a csíkosak dominálnak. A praktikusság, a kényelmesség jegyében készült új konstrukciójú ülőgarnitúra Mohácson látható először. A vállalat fejlesztési osztálya által kidolgozott prototípus érdekessége, hogy elhagyták a karfákat, emiatt kis helyen elfér a garnitúra. Minthogy a jövő évben kezdik meg sorozatgyártását. egyelőre nem eldöntött, melyik gyáregység készíti majd. A mohácsiak szívesen vállalnák. A tetszetős kivitelű GILDA és HARGITA fantázianevet viselő étkezőgarnitúra mellett bemutatják a Pécsi Ipari Vásáron tavaly díjat nyert mohácsi BORODIN ülőgarnitúrát, a Debrecenben gyártott ötletes NÁPOLY sarokfotelt. A székek közül külön említést érdemel a megszokottól eltérő THOR- BEN, és a kárpitozás nélküli, lakkozott VIKING típusú ülőalkalmatosság. Valamennyi termék a kiállítás ideje alatt megrendelhető és azokat a vállalat nyolc napon belül szállítja. Azok is hozzájuthatnak néhány kiállított bútorhoz, akik nem vásárlási szándékkal keresik fel a Kossuth Filmszínház emeletét. A SZKIV ugyanis négy kárpitozott PRÉBEN széket, egy REKORD fotelágyat, valamint egy APOLLÓ ülőgarnitúrát sorsol ki augusztus 8-án. H. T. zöme nem képvisel magas művészi értéket, de hogy ennyire nem, az már a vásárlók lebecsülése. S hogy ez tényleg lebecsülés, arra maguknak a vásárlóknak, a Pécsre látogató magyaroknak és nem magyaroknak a reakciója a legfényesebb bizonyíték: ezek az „emléktárgyak" nem fogynak. Sőt, halomszám állnak a raktáron. S ez már értékítélet. Dücső Csilla Mezőgazdasági kiállítás Komlón Három kategóriában szerveznek mezőgazdasági kiállítást Komlón, augusztus 19—20—21- én a művelődési központ kiállító termében. A háztáji gazdaságok, szakcsoportok, kertbarát társulások, kistermelők zöldség-gyümölcs terményeik mellett gyógynövényt és virágot is bemutathatnak. Az ötlet bemutatóra — szemléltető rajzzal, közérthető műszaki leírással, a legszükségesebb adatokkal ellátott egyéni tervezésű és kivitelezésű — kiskertben hasznosítható — szerszámokat, munkagépeket várnak. Emellett megrendezik a már forgalomban lévő mező- gazdasági kisgépek, szerszámok, növényvédőszerek bemutatását helyszíni tanácsadással egybekötve. A kiállításra augusztus 15-ig lehet nevezni az ÁFÉSZ 82-046-os telefonszáFűszerpaprika Villányból Tízéues az Országos Zöldségtermesztő Kutató Intézet villanyi telepe A Kecskeméti Zöldségtermesztő Kutató Intézet villányi telepét 10 évvel ezelőtt, 1968- ban hozták létre 46 hektárnyi területen azzal a céllal, hogy egyrészt jellegzetes baranyai zöldségfélék továbbnemesíté- sét, gépi művelésre való alkalmasságát kikísérletezzék, másrészt ezen a szubmediterrán éghajlaton eddig nem ismert zöldségféléket meghonosítanak, népszerűsítenek. A telep szükségességét annak idején senki sem vitatta, mégA nőpolitika a kár parancsa Nők a munkapad mellett Egyetlen nőtől sem kívánható, hogy a munkája miatt lemondjon egy másik, alapvető és nagyon fontos hivatásáról, az anyaságról. A nők munka- vállalása és anyaságuk között azonban akadnak ellentmondások, melyeket nem egyedül a családdal, hanem vállalattal, gyárral közösen kell feloldani. Hogy ez mennyire sikerül, az nagyon is meghatározó a termelésre. Irimi Sándorral, a Pécsi Dohánygyár igazgatójával arról beszélgettünk, lehet-e, szabad-e különválasztani a nőpolitikát a gyár teljes tevékenységétől, s hogy miként alakítja a nőkkel való törődés a termelő munkát. A dohánygyár összes dolgozójának kétharmada nő. Mindig is dolgoztak itt lányok, asz- szonyok, ám a munkaerő újra és újra felosztása során egyre többen lettek. Az 1970-es évek elején alakult ki a jelenlegi női-férfi létszámösszetétel. Egyre több nőre volt szükség a gépek mellett, délelőtt, délután és éjszaka is. Méghozzá jól képzett, szakmunkás iskolát vagy tanfolyamot végzettekre. A fiatal utánpótlás nem poty- tyant az ölükbe, a már itt dolgozó betanított munkásokat kellett taníttatniuk. Jellemző, hogy tíz évvel ezelőtt egyetlen női szakmunkása volt a gyárnak. Elkezdték a tanfolyamok szervezését, s nagyjából ezzel párhuzamosan zajlott a gyárban a gyártmányszerkezet-mó- dosítás, az automatizálás. A női erőhöz, kezekhez jobban illő és korszerűbb gépek egyben a hatékonyabb termelést is ígérték. A három műszakban dolgozás azonban megújuló, visszatérő személyi és családi gondokat jelentett az asszonyoknak, sokan állandó fáradtságra panaszkodtak. A gyár vezetősége egy általános egészség- ügyi vizsgálat nyomán elgondolkodtató „eredményt” kapott: a nők 35—36 százaléka Amíg az édesanyák dolgoznak. idegileg és fizikailag is kimerült. A műszakváltások miatti állandó átállás hozta ezt magával. Átgondolt előkészítést követően a három műszakot kettő plusz egyre szervezte át a gyár. Az eredeti gyakorlattal szemben a karbantartást és gépbeállítást egy műszakba, az éjszakaiba vonták össze. A férfi karbantartóknak most az a feladatuk, hogy valamennyi gép munkára készen és üzembiztosán fogadja a délelőtti, illetve délutáni műszakban dolgozó lányokat, asszonyokat. Az eredmény: jelentősen, 40 százalékkal csökkent az állásidő, nőtt a termelés. A tmk-sok is teljesítménybérben dolgoznak, érdekük, hogy napközben ne álljanak a gépek műszaki hiba miatt, s megváltozott a kezelők, vagyis a nők közérzete. A két műszak kevésbé fárasztó, többet lehetnek a családdal, főként a gyerekeikkel. .. addig az apróságok a jól felszerelt óvodában, bölcsődében játszanak. Erb János felvétele A gyerekekkel a gyár is törődik. Saját bölcsődét, óvodát üzemeltet, s valamennyi gyári dolgozó gyermekét elhelyezi. Jelenleg 138 kisgyermek lakója a gyári gyermekintézményeknek. Nemrég szépítették és bővítették az óvodájukat. A munkahelyi gondoskodás — ami a családdal való törődést könnyíti — lényegesen hozzájárult ahhoz, hogy az utóbbi években egyre több dohánygyári asszony kezdett tanulni. Ma már 66 dohányfeldolgozó női szakmunkása van a gyárnak, s jelenleg is többen tanulnak. Közülük hatan még gyermekgondozási szabadságon vannak, s így végzik, a 18 hónapos szakmunkás- képző tanfolyamot. Az érettségizett szakmunkások közül pedig egyetemi előkészítőre is jelentkeztek. Ez évben összesen 124 nő tanul különböző tanfolyamokon, iskolákban. Nyilván nem véletlen, hogy ma a gyár 11 osztálya közül hetet nő irányít. Többségben itt kezdtek dolgozni, a gépek mellett. Megkülönböztetett figyelemmel törődnek azokkal a nőkkel, akikegyedül neveleki gyermekeiket, illetve a nagycsaládos dolgozóikkal. Tavaly csaknem ötvenezer foninjtot adtak iskolakezdetkor 44 dolgozójuknak. A lakásgondok megoldását, lakás- építési, -vásárlási kölcsönökkel segítik. Az ilyen kedvezményes kölcsönben részesült 16 dolgozójuk között 10 nőt találhatunk. A dohánygyár kapui semmivel sem különböznek más gyárak, üzemek kapuitól. Jönnek az új dolgozók, a régiek közül is többen próbáltak már másutt szerencsét. A nők közül is. A legtöbben visszajöttek. Lehet, hogy nemcsak a korszerű üzemi orvosi rendelőjük, saját boltjuk és az új öltözőjük vonzotta vissza őket? Török Éva is attól tartottak, Villány nem lesz ehhez alkalmas hely, mert a szőlő- és a borkultusz miatt nem szentelnek majd kellő figyelmet. Az idő azóta ellenkezőjét igazolta. A telep szerény ellátottsága ellenére — eleget tett azoknak a feladatoknak, amivel elindították. A kísérleti telep fő profilja az első években a paradicsom kutatása, olyan új fajták kipróbálása és elterjesztése volt, amelyek gépi szedésre alkalmasak. Ezen kívül különleges zöldségek népszerűsítésével — ezek között például a nálunk kevéssé ismert padlizsán termesztésével — is foglalkoztak. Az utóbbi években az országban egyedül itt végzik a laskatök szelektálását és elszaporítá- sát is. Ez a főzeléknövény egész télen jól tárolható, s cv téli hónapokban jó vitaminforrás. A telep profilja azonban egyre inkább a fűszerpaprika nemesítése felé tolódik el. A nemesítő munkát tulajdonképpen a Kalocsai Kutató Állomás végzi, de Szeged és Kalocsa környéke a fűszerpaprika szempontjából már telített terület. Itt a villány-siklósi vidék az eddigi kísérleti eredmények igazo- lásay szerint erre a célra kitűnő adottságú terület. Az itt termesztett paprikában jó színanyag állítható elő. Megoldásra váró probléma: a gépi betakarításhoz egyszerre érő, bőséges termést és jó színanyagot hozó fajták létrehozása. A villányi telepen az új fajtákat be is mutatják az érdeklődő mezőgazdasági üzemeknek. A villányi telep az országos Zöldségtermesztési Kutató Intézet - melynek központja Kecskemét — kis egysége, csak a központtól kapott feladatokat tudja végrehajtani, s mint ilyen, ha kismértékben is, de munkájával benne van azokban az eredményekben, melyet ez az országos kutató hálózat elért, s amelyért 1977-ben miniszteri elismerésben részesültek. Továbbá a telep helyzetéből és bemutató jellegéből adódóan propagálja is ezeket az eredményeket. Távlati tervekben szerepel a villányi telepek kutató állomássá való fejlesztése, amely nagyobb felszereltséget és nagyobb kutató gárdát igényelne. S. Zs. Erőteljesen fejlődik a magyar faipar Részletesen foglalkozik a fa- kitermelés és a feldolgozás terén mutatkozó aránytalanságok feloldásával az erdőgazdaság és a faipar fejlesztésének távlati terve, amely most készült el a MÉM-ben. Az elmúlt harminc évben 450 ezer hektárral nőtt az erdőterület, s megkétszereződött a fakitermelés, ezzel a fejlődéssel azonban nem tartott lépést az ipar. Az elmúlt időszakban mindössze két nagyobb fafeldolgozó üzem épült, a meglevők zöme pedig kis teljesítményű és elavult. A feldolgozás nehézségei miatt az erdőkben egyre gyakrabban lábon kellett hagyni a különben már kitermelésre érett faállományt. A fejlesztési terv megvalósításával megteremtik az erdő- gazdálkodás és a faipar termelésének összhangját. Az ország erdőterületét 1981—90. között csak mérsékelten, mintegy 100—110 ezer hektárral, a fakitermelést pedig ezzel arányosan 1,5 millió köbméterrel bővítik. A feldolgozó üzemek teljesítményét ugyanakkor erőteljesen, másfél—kétszeresére növelik, ezzel az ipar lényegében „utoléri” az erdőgazdaságok teljesítményét.
