Dunántúli Napló, 1978. augusztus (35. évfolyam, 210-240. szám)
1978-08-22 / 231. szám
1978. augusztus 22., kedd Dúnantült Tlaplö 3 Mérlegek« ttdőbeuallások Bosszantó számszaki hibák Befutottak a bevételi hivatalhoz a vállalatok és a szövetkezetek első félévi mérlegei és adóbevallásai, s azokat már fel is dolgozták. Sajnos, a benyújtott mérlegekben és adóbevallásokban sok volt a számszaki hiba. Ezzel foglalkozik cikkünk szerzője, a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatósága Baranya megyei Hivatalának osztályvezetője. Az adatszolgáltatások fontosságát aligha kell külön is hangsúlyozni. Mégis, a megye szövetkezeteinek adatszolgáltatási fegyelme, pontossága az elmúlt évek során nem fejlődött, sőt időszakonként visszaesett. Ez annál is feltűnőbb, mivel az információs igények köre és ennek megfelelően a mérleg és a bevallás tartalma nem változott'számottevően. Emellett a szövetkezetek szövetségeivel közösen szervezett információs értekezleteken a korábbinál szélesebb teret biztosítottunk a vitás kérdések tisztázására, az egységes értelmezés megteremtésére. S végül: nem volt számottevő cserélődés a számvitelért felelős vezetők körében sem. Lelassul a feldolgozás A Visszaesés ezek után arra enged következtetni, hogy a szövetkezeti vezetők egy része az említett adatszolgáltatásokat nem kellő gonddal kezeli, esetenként erre még akkor sem fordít kellő figyelmet, ha az adóhatóság szabálysértési eljárással vagy fegyelmi indítvánnyal, esetleg egyéb elriasztó eszközzel próbálja a hibák számát csökkenteni, illetve az adatszolgáltatás fegyelmét erősíteni. Hol a hiba? Mindössze formai dolgokról van szó, s most nem is a mérlegek és az adóbevallások tartalmi követelményeiről. Arról, hogy a mérleg és az adóbevallás adatai bizonyos összefüggéseket mutatnak számszerű egyezőségnek kell lenni. Ezzel szemben a mérlegekben és az adóbevallásokban sok a számolási, összegezésbefi, a rossz sorhasználat miatti, vagy éppen a kitöltési utasítás nem kellő ismeretére utaló hiba. S hogy a hibák milyen bosz- szantó tömegével állunk szemben? A hivatalhoz 1977-et követően a gazdálkodó szervezetek által benyújtott 194 mérlegben 901 hibát, a 156 bevallásban 518 hibát kellett első és második lépcsőben javítani. A hibák kiszűrésének második lépcsője a számítógép. A népgazdaság vezetésének gyors tájékoztatása érdekében ugyanis központunk áttért a gépi adatfeldolgozásra. Mondanunk sem kell, a nagyszámú hiba éppen a feldolgozás lelassulását, az információk késését jelenti, túl azon, hogy a feldolgozás költségei a hibák miatt jelentősen nőnek. Tennivalók Pontos mérlegek és adóbevallások nélkül nincs gazdasági tisztánlátás. A munka célja tehát mind az adatszolgáltatók, mind az átvevők (a hivatal) és a feldolgozók számára közös: megbízható, pontos adatokat kell közölni a tervek készítéséhez, a tervteljesítés méréséhez, a szabályozó rendszer figyelemmel kíséréséhez, esetleg módosításaihoz. Ehhez kétségkívül javítani kell a revizori átvétel pontosságán és alaposságán is, ami a hivatal vezetésének a feladata. Nem vitatható azonban az sem, hogy a fejlődés döntően az adatszolgáltató munka minőségének javításán múlik. Zavarja a gazdasági tisztánlátást Szükséges az egységes értelmezés A közös cél megvalósítása érdekében néhány általam fontosnak vélt tennivaló: Központi intézkedés szükséges, hogy a mérlegbeszámolók és a bevallások kitöltésével kapcsolatos közlemények időben és teljeskörűen — valamennyi összefüggést tartalmazva és jól értelmezhetően — jelenjenek meg. A nyomtatványokat az eddiginél korábbi időpontban kell biztosítani. Az adatszolgáltatók, tehát a gazdálkodó szervezeteknek kellő odafigyeléssel biztosítani kell a mérlegek és az adóbevallások számszaki összefüggéseit, a megfelelő egyezőségeket. A kitöltési utasítások, a kódszámok egységes értelmezését biztosítandó, a gazdálkodó szervezetek esetenként keressék meg és kérjék ki a hivatal véleményét. A mérleg és a bevallás számszerű egyezőségét vizsgáltassák felül a belső ellenőrzéssel is, különös tekintettel a gépelési hibák kiszűrésére. Végül: ajánlatos lenne, ha a hivatallal évente kétszer — legközelebb szeptemberben — tartandó főkönyvelői értekezleteken nemcsak a főkönyvelők, de részt vennének mindazok a számviteli-pénzügyi vezetők, akik a mérlegkészítéssel foglalkoznak, s így első kézből kaphatnának tájékoztatást. Hivatalunknak ,is vannak tennivalói. Az információs értekezleteket kisebb (ágazati, szek- torális stb.) csoportban, de szélesebb körben, az adatszolgáltatással közvetlenül foglalkozó vállalati és szövetkezeti szakembereket is bevonva kell rendezni. A mérlegkészítés során a hivatal revizorai részéről helyszíni segítségnyújtást biztosítani. S végül: javítani az átvétel körülményein, kiiktatni a zsúfoltság okozta, zavaró körülményeket. Fontosságának megfelelően Nem szóltunk olyan kérdésekről, mint a könyvviteli elszámolások szabályszerűsége stb.r amely alapját képezi az információ szolgáltatásnak, és ellenőrzése a pénzügyi-gazdasági ellenőrzés tárgyát képezi. Sok évi tapasztalat alapján azonban biztos vagyok abban, hogy ha a szövetkezeti vezetők, és elsősorban a számviteli rendért felelős vezetők fontosságának megfelelően kezelik a mérlegek és az adóbevallások elkészítését, a tapasztalt hibák elkerülhetők és az említett közös cél elérhető. Sík Sándor Az ötvenezredik autóbusz A csaknem három évtizedre visszatekintő magyar—szovjet autóipari együttműködés jelentős állomásához érkezett. Hétfőn a vállalat budapesti törzsgyárában ünnepélyes külsőségek között adta át Toldi József az Ikarus vezérigazgatója Leonyid Szergejevics Ja- godovszkijnak, a * budapesti szovjet nagykövetség első titkárának a Szovjetunió részére készült ötvenezredik autóbuszt. A különleges kivitelű légkondicionált távolsági járművet a tervek szerint nyolc nap múlva hasonló ünnepélyességgel fogadják majd Moszkvában. Tanulmány a csapadékok vegyhatásáról Kénessav hullik a földekre Vizsgálat és rugalmas mező- gazdasági technológia a károkozás ellenszere A Skandináv államok talajának ^avanyúsodása és a növényzet pusztulása riasztotta a baranyai szakembereket mgyézéméiyben Géniéi József Bedé Blbert-díjas — Nem érzem a falakat, hivatalnok se vagyok, büntetés lenne örökké az irodámban ülni és innen irányítani! — kezdi a beszélgetést Gerdei József, 59 éves erdész, a Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság sellyei erdészetének vezetője, aki most lett az erdész szakmában járó legmagasabb kitüntetés, a Bedő Albert-díj tulajdonosa. Baranyában ő a harmadik, aki ezt megkapta. Jó vezető, pontosan 27 esztendeje ugyanazon a poszton, a sellyei üzemegység, majd erdészet élén: akkor 32 évesen a legfiatalabb műszakinak számított, most viszont egy év múlva nyugdíjas. — Megmaradni egyhelyen és mindig az élen, nemcsak szakmailag, de emberileg és nem öregedő vezetői stílussal, hogy lehetséges? — Erdőterületünk több mint nyolcezer hektár, csaknem harminc falu határában, míg az üzemi vadászterület ennek majdnem kétszerese és mindezért felelős 250 dolgozó, akierdész Huszonhét esztendő ugyanazon a poszton két személyesen ismerek. Először is fontos a vezetők közötti összhang, ehhez mindenkitől őszinteséget kérek, hogy reálisan tudjunk dönteni. A bizalom a megfelelő együttműködés alapja. Magam hirtelen természetű vagyok, de nem haragtartó: kiosztom a lapokat azonnal. Elvárom, hogy vezetőim az ember oldalán álljanak, ne büntessenek derűre- borúra. Hasznos, nagyon is közérdekű hobbyja — a kitüntetés megítélésénél legfontosabb szempont volt — az újítói ténykedése. Az erdészetben már fél évtizede, ha nem régebben, súlyos gond a munkaerőhiány, ezért az erdőművelés magasMásodik műszak Ifés export Augusztus elején indította be a második műszakot a Baranya megyei Baromfifeldolgozó Vállalat. Az első műszakban 143-an, a másodikban 100-an dolgoznak. Az összlétszám mintegy háromnegyede vidékről — a vállalat saját és bérelt buszaival — jár be Pécsre. A minőségi munkát igénylő, percekre kiszámított, programozott feladatsor állandó létszámot, és kellően összehangolt teljesítményt kíván. Ez utóbbi — a dolgozók gyakorlatlansága miatt egyelőre nem mindig érhető el. Gondot jelent a vállalat vezetőségének az is, hogy a felvásárlás nem egyenletes. A csúcsidő, ami áprilistól októberig tart, gyorsabb ütemet diktál, míg a darabolás főleg a téli hónapokra marad. A csirkeA J-113” követelményeinek megfelel a Baromfifeldolgozó comb és mellcsomagok, a liba- és pecsenyekacsa 70 százalékát arab és szocialista exportra készítik. A növekvő igényeknek megfelelően kicserélnek egy 1973-as technológiai berendezést holland, Strok- gyártmányú gépsorra, ami növeli a termelést és munkaerőt szabadít fel. Az új gépsor és a második műszak beindítása lehetővé teszi, hogy a jelentkező nyugati piac igényeit is kielégíthessék. Július végén ugyanis az NSZK szakemberei szemlét tartottak; az Élelmiszeripari Higiéniai Ellenőrző Szolgálat (ÉHESZ) „H—113” követelményeinek megfelel a baromfifeldolgozó higiéniája. Vagyis: jól tisztántartható világos színű, légtérben különválasztott daraboló- és csomagolócsarnok áll rendelkezésre; a munkához rozsdamentes, alumínium és műanyag berendezési tárgyakat használnak; a toalettek lábpedálos öblítősek; van kijelölt dohányzóhelyiség; biztosítják dolgozóiknak a napi egy vagy több alkalommal a külön helyiségben történő munkaruhacserét; külön be- és kivezető, úgynevezett fekete-fehér zuhanyozók, öltözők vannak a dolgozók részére. A gépjárművek részére, melyek az élőbaromfit, valamint a készterméket szállítják, ugyancsak külön — egymást nem keresztező — utat kell kialakítaniuk. A termékek csomagolásához rendelkezésre áll már a zsugorító alagút kiszívásos techiniká- val. Ősztől a feldolgozó megkezdi a szállítást a nyugati piacra. szintű gépesítésére törekszik. Az ő ötlete alapján azóta géppel készítik elő a talajt a tüsköktől legsűrűbben tűzdelt vágáson, vagy ugyanitt az új fák közötti részeket csak gépekkel művelik. — Kötelességem ezzel foglalkozni hivatalból is, de a szívem is ehhez a témához köt. A nyugdíjban épp ezt folytatom, tökéletesítem, így kapcsolódom hasznosan egykori munkahelyemhez. — Önök mindig a szabad természetben dolgoznak. Ez előny és hátrány is ... — A munka- és szociális körülmények tekintetében súlyos tehertétel. Szélsőségesek a körülmények, s az emberi igények jobbat követelnek. Mély fekvésű, mocsári erdeink- ben a legügyesebb terepjáró is kifullad és akkor 6—8—10 kilométert is gyalogolnak az erdei munkások naponta. Nem mondom, kell valami ragaszkodás is ehhez a munkához, de csak erre nem építhetünk: most például egy hónapra előre kiadunk a munkásoknak 15 féle konzervet, amit könnyen melegíthetnek fel az ebédhez, de fejlesztéseink a népgazdaság teherbírásától függenek. így is több mint tíz év alatt legalább száz dolgozót maradásra bírtak, az elvándorlási láz lecsitult és a fakitermelők átlagkora épp napjainkra 32 év lett. Ajánlották neki Pécset, Pestet, de nem ment el, az erdőhöz nőtt. Életében nem váltogatta munkahelyeit egyhamar: indult Bakócáról, ahol született, majd Korpád, Kisibafa, Somogyhárságy után az Ormánság szívében állapodott meg, ahol ma is új feladatokra készül, hogy az égert is tudják vegyszerrel gyomlálni, ne csak a tölgyet és fenyőt, hogy modern, óriási teherbírású gépeiket alkatrésszel zavartalanul elláthassák, hogy a pályakezdő fiatalokban nagyobb legyen a fegyelem, a felelősség. Csuti János is. Elemezték a lehulló csapadék vegyhatását és megállapították, hogy az utóbbi hat évben a megyében hullott csapadék vegyhatása 1 pH értékkel a savas irányban mozdult, és a mérőhelyek 62 százalékánál a semleges pont alá süllyedt. A savasodás, ami többek között a levegő magas kéndioxid tartalmával magyarázható — a téli időszakban erőteljesebb, mint nyáron. A csapadék vegyhatása Baranya középső, illetve északi részén erősen savas irányba tendál. A Dunántúl déli részén jelentős területen található savanyú, illetve gyengén savanyú kémhatású talaj. Ennek a talajnak jellemző tulajdonsága a szerkezeti tömöttség. Amikor ebbe az amúgy is „sűrű” földbe beszivárog a „kénessav”, fokozódik kémiai mállása és agyagosodása. Párhuzamosan csökken a biológiai aktivitása, tovább romlik a szerkezete. A fizikai tulajdonságainak változásával módosulnak a kémiai jellemzői is. A savanyú csapadékok miatt kisebb mértékben oldódnak a termőföldek számára nélkülözhetetlen olyan anyagok, mint a kálcium, kálium, magnézium, foszfor és molibdén, illetve rosszul oldódnak a szervetlen kénvegyületek. Márpedig, ha ezek hiányoznak a talajból, akkor nem várható jó termés. A vasnak, alumíniumnak, mangánnak, réznek, cinknek és bornak viszont sajnos nagyon is tetszik a savanyú talaj, s így a megkívántnál több jut a növényekbe, tehát megint nem várható optimális terméshozam. A növények táplálkozását, anyagcseréjét is kedvezőtlenül befolyásolja altalaj és a csapadék savanyúsága. Mindez együtt a növényeknél nemcsak terméscsökkenést, hanem minőségi romlást is okoz. Kevesebb lesz a cukor és fehérjéhez kötött nitrogéntartalmuk, viszont megnő annak a nitrogénnek a mennyisége, melyet sem az emberi, sem az állati szervezet nem képes jól hasznosítani. Az ilyen adottságú talajoknál alaposan meg kell választani a műtrágyák fajtáit, illetve mennyiségét, valamint a növényvédőszereket. Ha nem a csapadék és a talaj kémhatásának megfelelő műtrágyát használunk, akkor vagy fölöslegesen adagoljuk ezeket a szereket vagy egyenesen árthatunk velük. A mezőgazdasági szakemberek szerint a növénytermesztés termelési értékének növekedése 47—51 százalékban a talajok termékenységének javulását biztosító eszközrendszertől várható. Ide tartozik a talajok védelme is. Ennek a védelemnek pedig a jövőben fontos része lehet a csapadék kémhatását vizsgáló figyelőszolgálat kiterjesztése, s a mindenkori helyzetnek megfelelő rugalmas mezőgazdasági technológia alkalmazása. T. É.
