Dunántúli Napló, 1978. augusztus (35. évfolyam, 210-240. szám)

1978-08-17 / 226. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek \ é 'V E imcmtuli napló XXXV. évfolyam, 226. szám 1978. augusztus 17., csütörtök Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Turisták .1iorsxeru györimönyok ígéretes exporttermékek * I—IWIM III IMHPII '■■■■■■MWBMIWIMM A Villamosipari Kutató Intézetben a holográfia felhasználásával vizsgálják a villamoskészülékeket és a bennük keletkező elektro­mos jelenségeket. Tanácskozott az SZMT elnöksége Javul a munkavédelem, kevesebb a baleset ■ Rendkívüli szemlék ■ Szigorúbb ellenőrzés vagyunk Utazási hirdetéseket olva­sok az újságban. Jó néhány utazási iroda hirdet, csalogat, rábeszél: utazz külföldre, is­merd meg a világot. Cseh­szlovákiát és Ausztriát, a Szov­jetuniót és Spanyolországot. Pénz dolga, melyiket válasz­tod, egyik olcsóbb, a másik többet emészt fel, de a lehe­tőségek skálája széles. Vál­toznak a fogalmak. Ha koráb­ban azt mondták valakire, hogy turista: szöges cipős, bricsesznadrágos, hátizsákot cipelő hegymászó képe tűnt elő. Ma olyasvalakit értünk ezen — nem is valakit, ha­nem tömeget —, aki vasúton, autón, repülőgépen bebaran­golja a világot. Ilyen érte­lemben lettünk turistanép, ahogy szinte egész Európa azzá, ,,mozgó földrésszé" vált. Ismerkedünk egymással, de ezzel kapcsolatban különböző gondolatok, érzelmek, megfon­tolások támadnak az ember­ben. Az egyik így hangzik: mi marad meg bennünk ezekből az utakból? Időnként, ha egy házaspár vendégségbe megy a másikhoz, felsóhajt: „Ezek megint külföldi utazásaikról készített diafilmeket fognak vetíteni!” Igaz, másoknak nem olyan érdekesek, vonzóak ezek a színes felvételek, mint ne­kem, aki ott jártam. Mégis ez jelképezi a tényleges élményt. Régi, szép épületek, érdekes, járókelőktől nyüzsgő utcák, szokatlan tájak és mi, akik ilyen alkalmakkor odaadunk magunk is a fényképezőgép lencséje elé. Olyasmi válik így maradandóvá, ami egyszerű és megismételhetetlen. Sokszor elmondták már, a magyar turista hazájának a követe. Én is leírom. Nem azért teszem, hogy valamilyen agitálásra biztassak bárkit is a külföldön. Egy népről, or­szágról egyébként sem annak alapján áfákul ki a vélemény, amit önmagáról mond. „Nagy­követek” vagyunk, amikor kül­földön az utcán sétálgatunk, „viselkedünk”, megismerke­dünk az ottaniakkal, beme­gyünk az üzletekbe, a szállo­dában vagy a kempingben la­kunk ... Nem is mondok er­ről többet, még azt vethetik szememre, hogy prédikálok. De hadd szóljak az érem másik oldaláról, a benyomás­ról, amelyet a külföldiek ná­lunk szerezhetnek. Nem tarto­zunk az élvonalbeli idegen- forgalmi helyek közé, mint Olaszország vagy Ausztria. Mégis egyre nő az ideérke­zők száma, milliós nagyság­rendekkel emelkedik és az idén soha nem tapasztalt csú­csot ért el. Tudom, vannak az „idegeninváziónak” hátrá­nyai is, de aki visszautazik tőlünk néhány nap vagy hét után, többnyire elégedett, és nyilván olyanok is kerülnek szépszámmal, akik szeretettel gondolnak vissza az országra. A „szeretet” szót használtam, bár ez nem idegenforgalmi fogalom. E területen a pénzt, a valutát sokkal többen em­legetik. De ha igaz, hogy van hagyományos magyar ven­dégszeretet és ha mindig gon­dolunk is erre, amikor ismerős külföldit fogadunk, vagy csak az utcán találkozunk a turis­tákkal — bizonyos, hogy a kép, amelyet rólunk alkotnak, kedvező marad. Mind sűrűbben találkozunk egymással, mi, Európa lakói. Sok millió „nagykövet”, aki tömegméretekben tanulja a turistaságot. A struktúraváltás jegyében a vállalatok egyre több új termé­ket bocsátanak ki, ezeknek nagy többsége most már nem az anyag tonnáit felemésztő gép­monstrum, hanem olyan korsze­rű árucikk, amelyet a konstruk­tőrök, a dolgozók szakértelme, ügyessége, a gyártóberendezé­sek pontossága tesz értékessé. Az alábbiakban néhány sokat ígérő új terméket mutatunk be, amelyekre már a külföldi piac is felfigyelt, s így a vállalatok számára hosszabb távra is gaz­daságos exportlehetőségeket nyitnak meg. Program­vezérlésű sterilező Első szállítmányát indította út­nak Angliába a Labor Műszer­ipari Művek, s ezzel a vállalat gazdaságos exportja lényege­sen bővül. Az autokláv elve alapján, nagy nyomással mű­ködő berendezés alkalmas ar­ra, hogy 20 perc alatt bármely baktériumtörzset elpusztítson, vagyis teljesen meghízhatóan fertőtlenítse az orvosi műsze­reket. Kezelése rendkívül egy­szerű, külön beállításra, ellen­őrzésre nem szorul, mindent az előre betáplált program szerint végez a gép. Az új típust a vál­lalat szakemberei viszonylag rö­vid idő, egy év alatt fej­lesztettek ki, s fél év alatt készí­tették el az első 80 berende­zést, amelyet most az egyik an­gol cégnek szállítottak ötmillió forintnak megfelelő valutáért A készülékből — amely a Steri- lex nevet kapta — jövőre már 200-at gyártanak. Stúdió­magnetofonok Tavaly mutatta be, s az idén már sorozatban exportra gyárt­ja legújabb termékét, az STM 600-as és 610-es típusú stúdió­magnetofonokat a Mechanikai Laboratórium pécsi gyára. Jó néhány hazai és külföldi szín­házban, művelődési házban, rá­dió- és televízió stúdióban évek óta megbízhatóan működnek a vállalat korábbi stúdióberende­zései, a mostani továbbfejlesz­tett változat azonban valameny- nyi korábbinál korszerűbb. Itt már integrált áramköröket, a főmotor vezérlésére kvarcoszcil­látort alkalmaznak, így a mag­nószalag sebessége a korábbi­nál is sokkal egyenletesebb, ki­sebb a sebességingadozás miat­ti zavar. Az új típus megjelenése nyomán a vállalat piaca is bő­vült. Az első szállítmányt Pa­kisztánba küldték, s még ebben a hónapban megkezdik a szál­lítást egy másik új megrende­lőnek, az iraki partnernek is. A legnagyobb megrendelő azon­ban a Szovjetunió, közelebbről a moszkvai olimpia rendező bi­zottsága. Az olimpián össze­sen 800 ilyen újfajta készülé­ket helyeznek üzembe, ezek szállítását az év utolsó negye­dében kezdik meg. A korszerű stúdiómagnetofonnak egyébként 14 változatát dolgozták ki, hogy a rendelők sajátos igényeit is ki tudják elégíteni. Mosó-konzerváló berendezés Az AFIT soproni autófelsze­relési vállalatának újdonsága az automatikus mosó-konzerváló berendezés, amely személy- és tehergépkocsik, autóbuszok és nyergesvontatók tisztítására egyaránt alkalmas. Egyelőre a mintapéldány készült el, jövő­re azonban a sorozatgyártást is megkezdik. A műveletek szerint előre programozható berende­zés kelendőnek ígérkezik, mert a vállalat tudomása szerint ha­sonlót a többi szocialista or­szágban nem gyártanak, s vala­mennyi piacon korszerűnek szá­mít. A konstruktőrök máris dol­goznak a berendezés egy má­sik változatán, amely a vasúti személy- és tehervagonok mo­sására is alkalmas. Ráadásul megoldja a vonatok tisztántar­tását, ami jelenleg a munka­erőhiány miatt jó néhány ország­ban gondokat okoz. Műanyag zsineg és kötél Máris sikert arattak itthon és külföldön a Szegedi Kenderfonó és Szövőipari Vállalat rostosí- tott műanyagzsinegei és köte­lei, amelyek a természetes és szintetikus anyagok előnyös tu­lajdonságait egyesítik. A vál­lalat nagy összegű exportfej­lesztési hitelből korszerű mű­anyagfeldolgozó gépsorokat vá­sárolt, s ezek segítségével szin­tetikus műanyagszemcsékből fó­liát, majd ebből a természetes kenderszálakhoz megtévesztésig hasonló anyagot állít elő. A műanyag kötőzsineg vagy kö­tél ugyanolyan rugalmas, mint­ha kenderből készülne, anyaga ugyanolyan bolyhos, de a ken­dernél jóval tartósobb, kevésbé kopik, jobban ellenáll a nedves­ségnek. Most már a szintetikus anyagot is a hazai műanyag­ipar szállítja. Megérkeztek a kiegészítő berendezések is, így az év utolsó negyedében már teljes üzemmel dolgozhatnak a gépsorok, évente 1600 tonna „kender árut” készítenek mű­anyagból, ennek jelentős ré­szét minden piacon versenyké­pes exportra. Alumínium­távvezeték A korábbinál jobb vezetőké­pességű, a korróziónak jobban ellenálló acélalumínium-távve- zetékkel jelentkezett a piacon a Kábel Művek balassagyar­mati üzeme. Az eredmény: 6,5 millió dolláros külföldi rende­lés. Azokon a berendezéseken, amelyeken eddig naponta leg­feljebb 350—400 ezer forint ér­tékű árut tudtak előállítani, most 1 millió 200 ezer forint értékű távvezeték készül. Javult a munkavédelmi hely­zet, csökkent a balesetek szá­ma Baranyában az első félév­ben — állapították meg teg­napi ülésükön az SZMT elnök­ségének tagjai. Igaz, hogy 1978 első hat hónapjában „csak" 210-zel kevesebbén szenvedtek balesetet, mint a tavalyi eszten­dő hasonló időszakában, mégis szabad örülni ezeknek az ered­ményeknek, hiszen legalább ennyivel kevesebb egyéni, csa­ládi bánatot, s munkából kiesett napot is írhatunk az összegző listára. Ennek a javuló helyzetnek az előzménye egy év eleji SZMT elnökségi ülés, amikor szintén a munkavédelmi és baleseti helyzet szerepelt napirenden. Akkor meglehetősen rosszul fes­tett a tapasztalatok, tények alapján kialakult összkép. A ja­vításra egyrészt átgondolt ha­tározatok születtek, illetve a konkrétan megfogalmazott ten­nivalókat eljuttatták a gazdasá­gi vezetőkhöz, szakszervezeti szervekhez. Ugyancsak felhívást küldtek a vállalatokhoz, szövet­kezetekhez a SZOT munkavédel­mi osztálya által tartott rend­kívüli munkavédelmi aktivaülé- sen meghatározott legfontosabb feladatokról. A tapasztalatok szerint a gaz­dasági vezetők és a szakszer­vezeti szervek megszívlelték eze­ket és együttes munkával igye­keztek megelőzni a baleseteket. A legtöbb munkahelyen ismétel­ten felmérték és megszüntették a veszélyforrásokat, rendkívüli szemléket és oktatásokat tartot­tak. E tevékenység eredménye, hogy csökkent a balesetek, ezen belül a halálos kimenetelűek száma, s ugyancsak figyelem­reméltó eredmény, hogy keve­sebb nő, illetve fiatal szenve­dett valamilyen sérülést, mint az elmúlt év első félévében. Ál­talános jelenség, hogy a ter­melőegységek a nyári idény­munkásoknak is jó munkavé­delmi feltételeket teremtenek. Sajnálatos viszont, hogy egyes helyeken megfeledkeznek arról, hogy 14 éven aluli fiatalokat nem foglalkoztathatnak. így tör­ténhetett meg, hogy a felső- szentmártoni termelőszövetkezet­ben súlyos balesetet szenve­dett egy 13 éves fiú. Szintén gond, hogy magas a súlyos, vagyis a 8 napon túl gyógyuló sérüléssel jóró balesetek száma. Az okok sorrendjében még mindig a tárgyak, személyek esése vezet. Ez részben az üze­mi rend hiányosságaival, rész­ben a fegyelmezetlen munka­végzéssel magyarázható. Ma­gas a munkagépek mellett tör­tént balesetek aránya is — 22,6 százalék — ami azt bizonyítja, hogy egyes helyeken hiányoznak a védőberendezések, illetve a meglévők nem felelnek meg céljuknak. A tájékoztatót követő vitában hozzászólók véleménye meg­egyezett arról, hogy a kedve­zőbbre fordult helyzet megtar­tására illetve további javításá­ra kell törekedni. Ehhez nem kellenek újabb határozatok, mi­vel az SZMT elnöksége már­ciusban már megfogalmazta a tennivalókat. A gazdasági veze­tésnek, illetve a szakszervezeti szerveknek azt ajánlják, hogy ezek alapján dolgozzanak to­vább. Neubauer József, az SZMT vezető titkára a munkavé­delmi fegyelem erősítését, az el­lenőrző munka hatékonyságá­nak növelését, illetve a balese­teket megelőző intézkedések szükségszerűségét hangsúlyoz­ta vitazáró összefoglalójában. Az első félév baleseti helyze­tét értékelő tájékoztatót szep­temberben megbeszélik a szak­mai megyebizottságok illetve a középszerv nélküli üzemek mun­kavédelmi felügyelőivel is. t. e. Fontos takarmánynövény a silókukorica, amit a baranyai gazdaságok idén is több mint tíz­ezer hektáron termesztenek. A képen: betakarítás a szalántai termelőszövetkezetben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom