Dunántúli Napló, 1978. augusztus (35. évfolyam, 210-240. szám)
1978-08-15 / 224. szám
1978. augusztus 15., kedd Dunántúlt naplö „Ne a tükröt szidd, ha az orrod ferde” A mint tiz esztendeje kormányzat alig több, hozta létre a pénzügyigazdasági ellenőrzés szervezetének mai formáját. A Pénzügyminisztérium bevételi igazgatóságai revizorainak munkája kezdetben főként az adóhatósági feladatokra terjedt ki, később előtérbe került a számviteli szemlélet. Ma pedig egyre inkább a komplex rendszer-szemlélet, a közgazdasági gondolkodásmód jellemzi a szervezet tevékenységét, amely felhasználja a legmodernebb számítógép technikát is. A közelmúltban Pécsett járt dr. Sütő Dezső, a Pénzügyminisztérium bevételi főigazgatóságának vezetője. Ebből az alkalomból munkatársunk interjút készített a főigazgatóval. Az ellenőrzések tükre — A revizorok nem csupán a hibák, hanem az eredmények feltárásában is érdekeltek. Az ön megítélése szerint hogyan értékelhető a jelenlegi gazdasági helyzetünk az ellenőrzések tükrében? — A növekvő vállalati eredmények fölött érzett örömünket rendkívüli mértékben csökkenti az a tény, hogy az eredmények nagy része állami támogatásokból fakad. Tavalyi adatok szerint például a vállalatok és szövetkezetek nyereségének 78 százaléka közvetett vagy közvetlen formában állami támogatásból származott. Ilyen körülmények között a gazdasági növekedés optimális ütemének megválasztása egyre döntőbb kérdéssé válik. Közismert, hogy termékeink minősége nem fejlődik kielégítő mértékben, sőt egyes esetekben relatíve romlik. Egyre nagyobb gondot okoz, hogy a beruházások mértéke meghaladja a lehetségest, ebből következik, hogy azok kivitelezése elhúzódik, akadályozzák helyes céljaink tervszerű megvalósítását. Hazánkban egy beruházás átlagosan kétszer annyi idő alatt valósul meg, mint egy fejlett országban. A befejezetlen beruházási állomány — ami nem más, mint befagyasztott nemzeti jövedelem — olyan értékű, ami elviselhetetlen az ország gazdasága szempontjából. Mindezekhez természetesen még hozzájárul a szállítási, a pénzügyi, a technológiai fegyelem, a kivitelezési határidő be nem tartása, és egyéb hiányosságok. — Kérem beszéljen az elmúlt időszakban végzett vizsgálatok tapasztalatairól. Azt hiszem a felsorolt nehézségek a revizori jelentésekben is megfogalmazódtak. Még ma is elterjedt a mérlegmanipuláció Interjú a Pénzügyminisztérium bevételi tőigazgatóságának vezetőjével — A bevételi igazgatóságok az elmúlt esztendőben 3400 gazdálkodónál végeztek ellenőrzést, továbbá negyven cél- és témavizsgálat is a feladatunkat képezte, amit a párt- és állami szervek felkérésére végeztünk el. Ezek közül csak néhányat hadd említsek: a gazdaságos termékszerkezet kialakítására tett intézkedések hatása, az ipari és külkereskedelmi vállalatok együttműködése, a vállalati adminisztráció csökkentése, a célcsoportos lakásépítés helyzete, az idegenforgalmi szervek devizális tevékenysége .. . Ami a vállalati-, szövetkezeti gazdálkodást illeti: ismételten megállapítottuk, hogy nem megfelelő a rend és a fegyelem. A vizsgált egységek 83 százalékánál jegyzőkönyvet kellett felvenni. Nem javult a mérlegek valódisága sem. Ebből t következik, hogy a vizsgált szervek 80 százalékánál módosítottuk a mérleget: az eredményt 2,5 milliárd forinttal kellett növelni illetve 2,1 milliárd forinttal csökkenteni. Állítás és valóság — Úgy értsem ezt, hogy a vállalatok pénzügyi helyzete kedvezőbb volt, mint amire ők előzetesen számítottak? — Pontosan. Ezért hajtottak végre a mérlegben különböző, eredményt tartalékoló manipulációkat. Az 1976-os szabályozó módosítás idején, a vállalatok és szövetkezetek arról panaszkodtak, hogy lehetetlen helyzetbe kerülnek. A vizsgálatok viszont éppen az ellenkezőjét bizonyították a dolgoknak. A nyereség ugyanis — a belkereskedelmet kivéve — mindenütt meghaladta az 1975. évi szintet, holott ez a jövő esztendőre volt tervezve. Ebből az is következik, hogy a gazdálkodó szervezetek jelentős része még nem kényszerült a belső tartalékok feltárására. Visszatérve a mérlegmódosításokra: legrosszabb a helyzet az épitőiparban. Kíméletlenül kihasználják azt a helyzetet, hogy a beruházási igények sokkal nagyobbak mint a rendelkezésre álló kapacitás. Kissé túlozva: azt számláznak, amit akarnak, állandóan visz- szatérő gond a szerződések módosítása. Az építőiparban sajátos értelmezést nyert a tisztesség és a korrektség. Hogy ezt honnan veszem? Az A Finomkerámiaipari Művek Gránit Csiszolókorong és Kőedény Gyárában mintegy ezerötszáz fajta csiszolókorongot gyártanak, .elsősorban a szerszámgépipar, a kohászat és az acélipar részére. Az évi hétezer tonnányi csiszolókorong legkisebbje két milliméter átmérőjű, de készítenek egy méteresnél nagyobbat is. épitőipari számlák tanúsága szerint ez az ország csupa kősziklára épült: a talaj zöme ötöd és hatodosztályú. De csak papíron! Tisztességtelen haszon — A vizsgálatok gondolom ki* tértek az árkalkulációkra és az állami támogatás felhasználásá* ra is. — A termelői árvizsgálatok során megállapítottuk, hogy a vállalati ármunka javuló. Revizoraink közel négyezer kalkulációt elemeztek. Komolyabb szabálytalanság 68 gazdasági egységnél fordult elő, ami százharmincmillió forint tisztességtelen haszonhoz juttatta a vállalatokat. Az állami támogatás jogtalan felhasználása főként a mezőgazdasági üzemekben fordul elő: a felvett összeget gyakran másra fordítják. Ilyenkor aztán a forint milliókat vissza kell fizetni! Rend és fegyelem csak akkor lehet, ha a gazdálkodók betartják az érvényes jogszabályokat. — Revizoraik az ellenőrzések befejeztével írásos jelentésben foglalják össze észrevételeiket. A megállapításokat, javaslatokat a jó gazdasági vezető megszívleli, és intézkedik a hibák kijavítására. Ezzel kapcsolatban mik a tapasztalataik? — Ebben az évben megkezdtük a gazdálkodást megítélő tapasztalatok összegezését a vizsgált egységeknél. E közgazdasági tartalmú elemzés nagy érdeklődést váltott ki a vezetők körében. Az ellenőrzés koordinációját illetően előreléptünk, de ezzel még egyáltalán nem lehetünk elégedettek. Csak példaként említem, hogy a különböző irányító, felügyeleti szervek részére készített jelzéseink negyven százalékára nem válaszolnak. A kölcsönösség tehát még sok kívánnivalót hagy maga után. Ugyanakkor arra törekszünk, hogy a vállalatok és szövetkezetek jól eligazodjanak a pénzügyi jogszabályokban. Reméljük, hogy az 1980-as szabályozó módosítás jelentős egyszerűsítést is jelent majd. Ez a pénzügyi kormányzat határozott törekvése. Elképzeléseink között szerepel az is, ahol több pénzügyi revízió mindent rendbenlévő- nek talál, ritkábban ellenőrzünk: viszont másutt, a rendszeresen visszatérő r hiányosságok miatt évenként tartunk vizsgálatokat és szigorúbb szankciókat alkalmazunk majd. Segítség és teendők — A párt politikai bizottsága tavaly értékelte a különböző ellenőrzési típusok munkáját. Hogyan ,,osztályozták” ezt a tevékenységet? — Ne vegye dicsekvésnek, de ha osztályozásról beszélünk, akkor a következő értékelés alakult ki: a pénzügyi-gazdasági ellenőrzés jó, a felügyeleti ellenőrzés elégséges, a vállalati belső ellenőrzés elégtelen minősítést kapott. Ebből is kitűnik, hogy hol vannak a legfontosabb teendők. Mi segítséget nyújtunk a belső ellenőröknek különböző szakanyagok biztosításában, tanfolyamok szervezésében, a vizsgálati eredményeinket átadjuk részükre: ez is szakmai segítségnyújtást jelent. De mindez, az első számú vezető igényessége nélkül nem valósítható meg: a hibák elkenése, a felelősök kimosása megengedhetetlen. Mert ha valahol visszaélés van, azt legkevesebb húsz ember tudja, de ha a hibák feltárása után nem intézkednek, megrendül az emberek igazságérzete. Mert Gogol is azt mondja a Revizor előszavában: ne a tükröt szidd, ha az orrod ferde. Salamon Gyula így is lehet 20 milliós beruházás nyolc hónap alatt Somberekén Szállítás előtt az első negyvenezer csirke A közelmúltban megyénkben járt ausztrál parlamenti küldöttség Görcsönydobokán egy olyan mezőgazdasági objektumot tekintett meg, amely tavaly ilyenkor még nem létezett. Ahogy mondani szokták: egy évvel ezelőtt még kukoricát érlelt az augusztusi nap ott, ahol ma műút, víz, villany van s a portán és szociális épületen keresztül közelíthetők meg a baromfitartási épületek. A nevelőházakban törpe lábú francia hibridcsirke, az ISA VEDET elnevezésű broiler hízik tízezerszám. Igazi csirkegyár nőtt itt ki a földből, úgyszólván hónapok leforgása alatt, amely egyszeri telepítéssel 120 000 darab csirkét tud befogadni, az 51 napos forgóval évente 750 000 darabot bocsát ki. A húszmilliós broilertelepi beruházás története dióhéjban: 1977. július 28-án elkészült a beruházási alapokmány, 1977. szeptember végén lerakták a telep alapkövét, 1978. június 30-án megtörtént a műszaki átadás, július 6-án betelepítették az első 20 000 naposcsibét, majd júliusban fokozatosan feltöltötték a telepet. A következő dátum augusztus 23. lesz, ekkor indul el az első szállítmány a pécsi baromfifeldolgozóba. A döntéstől a megvalósulásig — noha nem könnyű- szerkezetes, hanem hagyományos épületekről van szó — alig több, mint nyolc hónap kellett. Mi a siker titka? Erre Rádics József főkönyvelő, a beruházás irányítója röviden válaszol: a jó előkészítés és a saját rezsis tervezés lebonyolítás, kivitelezés. A fejlesztési gondolat már előbb megszületett, még az 1976. évi zárszámadás után. A szövetkezet a tetemes, ezer vagont meghaladó abrak termelése, amelyet a 12 000-es sertéstelep és az 500-as tehenészet csak részben köt le, késztette a somberekieket arra, hogy valamilyen nagy abrakfogyasztó ágazattal bővítsék termelésüket. Először 120 000-es tojótelepre gondoltak, ahol évente 25 millió tojást állíthattak volna elő. Ám a „nyomott" tojáspiac megváltoztatta elhatározásukat. A baromfiipar egyéves szerződésnél hosszabb távú ígéretet nem tudott tenni. Márpedig egy 40— 50 milliós fejlesztést csakis stabil piacra szabad ráépíteni. Húscsirkére a Pécsi Baromfi- feldolgozó hajlandó volt ötéves szerződést aláírni, mivel ez a mennyiség hiányzott még a kapacitásához, öt év alatt viszont egy ilyen beruházás költsége megtérül, s ha változik a piaci igény, csak a belső technológiát kell kicserélni. Az épületeket olyan fesztávolságúra és olyan magasra építették, hogy bármikor átállhatnak nagyobb testű baromfi vagy egyéb kistestű állat tartására. A gyors kivitelezéshez rendelkezésre állt egy 60 fős — ebből 25 szakmunkás — saját építőbrigád, amely mögött olyan beruházások vannak, mint a sombereki sertéstelep, az irodaház és szociális komplexum, vagy most a görcsöny- dobokai broilertelep. Ez a brigád már eddig 180—200 millió forint értékű termelő és szociális beruházást valósított meg. Jelenleg ők építik az új sombereki általános iskolát, amihez a termelőszövetkezet egymillió forintos támogatást nyújt. Szeptemberben ez a brigád rakja le Palotabozsokon a görcsöriydobokai broilertelep párjának az alapkövét. Átadási határidő: 1919. június 30. A két telep évi 1,5 millió, összesen 200—210 vagon broilert bocsát majd ki, s évi 50 millió forinttal bővítik a szövetkezet termelését. A gyors üzembeállításhoz —, mivel a baromfinak ebben a termelőszövetkezetben nincs hagyománya — szakmunkásokra volt szükség. Az átadás napjára negyven görcsönydo- bokai és palotabozsoki tsz- tag kapta kézhez a szakmunkás oklevelét. Az asszonyok nemcsak elméletből vizsgáztak, de a lippói Béke Őre Termelő- szövetkezet broilertelepein megszerezték a szükséges gyakorlati ismereteket is. Mindent úgy időzítettek, hogy az átadás napján a termelés elkezdődhessen. A folyamatos naposcsibe ellátásra a Bólyi Mezőgazdasági Kombináttal kötöttek szállítási szerződést, így a műszaki átadástól számított hatodik napon megindulhatott a termelés. A gyors üzembe állításnak köszönhető, hogy csaknem „beleférték” a tervezett költségbe, a 20,6 milliót alig lépték túl. Az elszámolási összeg végülis 21,5 millió lett, de csak azért, mert időközben megdrágult az építőanyag és a belső felszerelés. Erre manapság — tekintve, hogy az eszközlekötés miatt anyagot sokkal előbbre készletezni nem érdemes —, még az ilyen hajszálpontosan határidőre elkészülő beruházásoknál is számítani kell. o A gyors üzembe állítás másik nagy előnye, hogy lerövidül a térülési idő. A görcsöny- dobokai beruházás térülési ideje üzemi szinten 3,9—4 év. A tervezett 10,4 százalékos nyereségráta ugyan lényegesen alatta marad a sombereki tsz 25 százalékos üzemi nyereség- rátájának. A helybeliek mégis úgy érzik, helyesebb volt a termelést és az árualapokat évi plusz 200 vagon baromfihús előállításával bővíteni, mint a felesleges abrakot eladni. Csak a koncentrátumot vásárolják, a baromfitápot saját keverőüzemükben állítják elő. így is lehet beruházni, ilyen körültekintően, szervezetten, fegyelmezetten ... Új munkás- szálló Budapesten Beköltöztek az építőmunkások Budapesten a Nagytétényi úti 1040 személyes új ÉVM- munkásszállóba — jelentették be az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium és az Építőipari Szolgáltató Vállalat képviselői az új létesítményben tartott hétfői közös sajtótájékoztatójukon. A fővárosban ez a munkásszálló az első annak az 1981 végéig előirányzott programnak az alapján, amelyet az ÉVM dolgozott ki az építők szakszervezetének közreműködésével. A program országos ugyan, de elsősorban Budapestre koncentrálta az anyagi erőforrásokat, mert a fővárosban sokkal rosszabb a dolgozók elszállásolásának helyzete, mint vidéken, ^ahol az utóbbi évtizedben 15 háromszáz—ötszáz személyes új munkásszálló épült.
