Dunántúli Napló, 1978. augusztus (35. évfolyam, 210-240. szám)

1978-08-15 / 224. szám

1978. augusztus 15., kedd Dunántúlt naplö „Ne a tükröt szidd, ha az orrod ferde” A mint tiz esztendeje kormányzat alig több, hozta létre a pénzügyi­gazdasági ellenőrzés szer­vezetének mai formáját. A Pénzügyminisztérium be­vételi igazgatóságai revi­zorainak munkája kezdet­ben főként az adóhatósági feladatokra terjedt ki, ké­sőbb előtérbe került a számviteli szemlélet. Ma pedig egyre inkább a komplex rendszer-szemlé­let, a közgazdasági gon­dolkodásmód jellemzi a szervezet tevékenységét, amely felhasználja a leg­modernebb számítógép technikát is. A közelmúltban Pécsett járt dr. Sütő Dezső, a Pénzügymi­nisztérium bevételi főigazgató­ságának vezetője. Ebből az al­kalomból munkatársunk inter­jút készített a főigazgatóval. Az ellenőrzések tükre — A revizorok nem csupán a hibák, hanem az eredmények feltárásában is érdekeltek. Az ön megítélése szerint hogyan értékelhető a jelenlegi gazda­sági helyzetünk az ellenőrzések tükrében? — A növekvő vállalati ered­mények fölött érzett örömün­ket rendkívüli mértékben csök­kenti az a tény, hogy az ered­mények nagy része állami tá­mogatásokból fakad. Tavalyi adatok szerint például a válla­latok és szövetkezetek nyeresé­gének 78 százaléka közvetett vagy közvetlen formában álla­mi támogatásból származott. Ilyen körülmények között a gazdasági növekedés optimális ütemének megválasztása egy­re döntőbb kérdéssé válik. Köz­ismert, hogy termékeink minő­sége nem fejlődik kielégítő mértékben, sőt egyes esetek­ben relatíve romlik. Egyre na­gyobb gondot okoz, hogy a be­ruházások mértéke meghalad­ja a lehetségest, ebből követ­kezik, hogy azok kivitelezése elhúzódik, akadályozzák helyes céljaink tervszerű megvalósítá­sát. Hazánkban egy beruhá­zás átlagosan kétszer annyi idő alatt valósul meg, mint egy fejlett országban. A befejezet­len beruházási állomány — ami nem más, mint befagyasz­tott nemzeti jövedelem — olyan értékű, ami elviselhetet­len az ország gazdasága szem­pontjából. Mindezekhez termé­szetesen még hozzájárul a szál­lítási, a pénzügyi, a technoló­giai fegyelem, a kivitelezési határidő be nem tartása, és egyéb hiányosságok. — Kérem beszéljen az elmúlt időszakban végzett vizsgálatok tapasztalatairól. Azt hiszem a felsorolt nehézségek a revizori jelentésekben is megfogalmazód­tak. Még ma is elterjedt a mérlegmanipuláció Interjú a Pénzügyminisztérium bevételi tőigazgatóságának vezetőjével — A bevételi igazgatóságok az elmúlt esztendőben 3400 gazdálkodónál végeztek ellen­őrzést, továbbá negyven cél- és témavizsgálat is a feladatun­kat képezte, amit a párt- és állami szervek felkérésére vé­geztünk el. Ezek közül csak néhányat hadd említsek: a gazdaságos termékszerkezet kialakítására tett intézkedések hatása, az ipari és külkereske­delmi vállalatok együttműkö­dése, a vállalati adminisztrá­ció csökkentése, a célcsoportos lakásépítés helyzete, az ide­genforgalmi szervek devizális tevékenysége .. . Ami a vállalati-, szövetke­zeti gazdálkodást illeti: ismé­telten megállapítottuk, hogy nem megfelelő a rend és a fe­gyelem. A vizsgált egységek 83 százalékánál jegyzőkönyvet kel­lett felvenni. Nem javult a mér­legek valódisága sem. Ebből t következik, hogy a vizsgált szervek 80 százalékánál módo­sítottuk a mérleget: az ered­ményt 2,5 milliárd forinttal kel­lett növelni illetve 2,1 milliárd forinttal csökkenteni. Állítás és valóság — Úgy értsem ezt, hogy a vállalatok pénzügyi helyzete kedvezőbb volt, mint amire ők előzetesen számítottak? — Pontosan. Ezért hajtottak végre a mérlegben különböző, eredményt tartalékoló manipu­lációkat. Az 1976-os szabályozó módosítás idején, a vállalatok és szövetkezetek arról panasz­kodtak, hogy lehetetlen helyzet­be kerülnek. A vizsgálatok vi­szont éppen az ellenkezőjét bi­zonyították a dolgoknak. A nye­reség ugyanis — a belkeres­kedelmet kivéve — mindenütt meghaladta az 1975. évi szin­tet, holott ez a jövő esztendő­re volt tervezve. Ebből az is következik, hogy a gazdálkodó szervezetek jelentős része még nem kényszerült a belső tar­talékok feltárására. Visszatérve a mérlegmódosí­tásokra: legrosszabb a helyzet az épitőiparban. Kíméletlenül kihasználják azt a helyzetet, hogy a beruházási igények sokkal nagyobbak mint a ren­delkezésre álló kapacitás. Kis­sé túlozva: azt számláznak, amit akarnak, állandóan visz- szatérő gond a szerződések módosítása. Az építőiparban sajátos értelmezést nyert a tisztesség és a korrektség. Hogy ezt honnan veszem? Az A Finomkerámiaipari Művek Gránit Csiszolókorong és Kőedény Gyárában mintegy ezerötszáz fajta csiszolókorongot gyártanak, .elsősorban a szerszámgépipar, a kohászat és az acélipar részére. Az évi hétezer tonnányi csiszolókorong legkisebbje két milliméter átmérőjű, de készítenek egy méteresnél nagyobbat is. épitőipari számlák tanúsága szerint ez az ország csupa kő­sziklára épült: a talaj zöme ötöd és hatodosztályú. De csak papíron! Tisztességtelen haszon — A vizsgálatok gondolom ki* tértek az árkalkulációkra és az állami támogatás felhasználásá* ra is. — A termelői árvizsgálatok során megállapítottuk, hogy a vállalati ármunka javuló. Revi­zoraink közel négyezer kalku­lációt elemeztek. Komolyabb szabálytalanság 68 gazdasági egységnél fordult elő, ami százharmincmillió forint tisztes­ségtelen haszonhoz juttatta a vállalatokat. Az állami támo­gatás jogtalan felhasználása főként a mezőgazdasági üze­mekben fordul elő: a felvett összeget gyakran másra fordít­ják. Ilyenkor aztán a forint milliókat vissza kell fizetni! Rend és fegyelem csak akkor lehet, ha a gazdálkodók be­tartják az érvényes jogszabá­lyokat. — Revizoraik az ellenőrzések befejeztével írásos jelentésben foglalják össze észrevételeiket. A megállapításokat, javaslato­kat a jó gazdasági vezető meg­szívleli, és intézkedik a hibák ki­javítására. Ezzel kapcsolatban mik a tapasztalataik? — Ebben az évben meg­kezdtük a gazdálkodást meg­ítélő tapasztalatok összegezé­sét a vizsgált egységeknél. E közgazdasági tartalmú elemzés nagy érdeklődést váltott ki a vezetők körében. Az ellenőrzés koordinációját illetően előre­léptünk, de ezzel még egyálta­lán nem lehetünk elégedettek. Csak példaként említem, hogy a különböző irányító, felügye­leti szervek részére készített jelzéseink negyven százalékára nem válaszolnak. A kölcsönös­ség tehát még sok kívánniva­lót hagy maga után. Ugyanak­kor arra törekszünk, hogy a vállalatok és szövetkezetek jól eligazodjanak a pénzügyi jog­szabályokban. Reméljük, hogy az 1980-as szabályozó módo­sítás jelentős egyszerűsítést is jelent majd. Ez a pénzügyi kormányzat határozott törek­vése. Elképzeléseink között sze­repel az is, ahol több pénzügyi revízió mindent rendbenlévő- nek talál, ritkábban ellenőr­zünk: viszont másutt, a rend­szeresen visszatérő r hiányossá­gok miatt évenként tartunk vizsgálatokat és szigorúbb szankciókat alkalmazunk majd. Segítség és teendők — A párt politikai bizottsága tavaly értékelte a különböző el­lenőrzési típusok munkáját. Ho­gyan ,,osztályozták” ezt a tevé­kenységet? — Ne vegye dicsekvésnek, de ha osztályozásról beszélünk, akkor a következő értékelés alakult ki: a pénzügyi-gazda­sági ellenőrzés jó, a felügye­leti ellenőrzés elégséges, a vál­lalati belső ellenőrzés elégte­len minősítést kapott. Ebből is kitűnik, hogy hol vannak a legfontosabb teendők. Mi se­gítséget nyújtunk a belső el­lenőröknek különböző szak­anyagok biztosításában, tanfo­lyamok szervezésében, a vizs­gálati eredményeinket átadjuk részükre: ez is szakmai segít­ségnyújtást jelent. De mindez, az első számú vezető igényes­sége nélkül nem valósítható meg: a hibák elkenése, a fe­lelősök kimosása megengedhe­tetlen. Mert ha valahol vissza­élés van, azt legkevesebb húsz ember tudja, de ha a hibák feltárása után nem intézked­nek, megrendül az emberek igazságérzete. Mert Gogol is azt mondja a Revizor elősza­vában: ne a tükröt szidd, ha az orrod ferde. Salamon Gyula így is lehet 20 milliós beruházás nyolc hónap alatt Somberekén Szállítás előtt az első negyvenezer csirke A közelmúltban megyénkben járt ausztrál parlamenti kül­döttség Görcsönydobokán egy olyan mezőgazdasági objektu­mot tekintett meg, amely ta­valy ilyenkor még nem léte­zett. Ahogy mondani szokták: egy évvel ezelőtt még kukori­cát érlelt az augusztusi nap ott, ahol ma műút, víz, villany van s a portán és szociális épületen keresztül közelíthetők meg a baromfitartási épületek. A nevelőházakban törpe lábú francia hibridcsirke, az ISA VEDET elnevezésű broiler hízik tízezerszám. Igazi csirkegyár nőtt itt ki a földből, úgyszól­ván hónapok leforgása alatt, amely egyszeri telepítéssel 120 000 darab csirkét tud be­fogadni, az 51 napos forgóval évente 750 000 darabot bocsát ki. A húszmilliós broilertelepi beruházás története dióhéjban: 1977. július 28-án elkészült a beruházási alapokmány, 1977. szeptember végén lerakták a telep alapkövét, 1978. június 30-án megtörtént a műszaki átadás, július 6-án betelepí­tették az első 20 000 naposcsi­bét, majd júliusban fokozato­san feltöltötték a telepet. A következő dátum augusztus 23. lesz, ekkor indul el az első szállítmány a pécsi baromfifel­dolgozóba. A döntéstől a megvalósu­lásig — noha nem könnyű- szerkezetes, hanem hagyomá­nyos épületekről van szó — alig több, mint nyolc hónap kellett. Mi a siker titka? Erre Rádics József főkönyvelő, a beruházás irányítója röviden válaszol: a jó előkészítés és a saját rezsis tervezés lebonyo­lítás, kivitelezés. A fejlesztési gondolat már előbb megszületett, még az 1976. évi zárszámadás után. A szövetkezet a tetemes, ezer vagont meghaladó abrak ter­melése, amelyet a 12 000-es sertéstelep és az 500-as tehe­nészet csak részben köt le, késztette a somberekieket ar­ra, hogy valamilyen nagy ab­rakfogyasztó ágazattal bővít­sék termelésüket. Először 120 000-es tojótelepre gondol­tak, ahol évente 25 millió to­jást állíthattak volna elő. Ám a „nyomott" tojáspiac megvál­toztatta elhatározásukat. A ba­romfiipar egyéves szerződésnél hosszabb távú ígéretet nem tu­dott tenni. Márpedig egy 40— 50 milliós fejlesztést csakis stabil piacra szabad ráépíteni. Húscsirkére a Pécsi Baromfi- feldolgozó hajlandó volt öt­éves szerződést aláírni, mivel ez a mennyiség hiányzott még a kapacitásához, öt év alatt viszont egy ilyen beruházás költsége megtérül, s ha válto­zik a piaci igény, csak a bel­ső technológiát kell kicserélni. Az épületeket olyan fesztávol­ságúra és olyan magasra épí­tették, hogy bármikor átállhat­nak nagyobb testű baromfi vagy egyéb kistestű állat tar­tására. A gyors kivitelezéshez ren­delkezésre állt egy 60 fős — ebből 25 szakmunkás — saját építőbrigád, amely mögött olyan beruházások vannak, mint a sombereki sertéstelep, az irodaház és szociális komp­lexum, vagy most a görcsöny- dobokai broilertelep. Ez a bri­gád már eddig 180—200 millió forint értékű termelő és szo­ciális beruházást valósított meg. Jelenleg ők építik az új sombereki általános iskolát, amihez a termelőszövetkezet egymillió forintos támogatást nyújt. Szeptemberben ez a bri­gád rakja le Palotabozsokon a görcsöriydobokai broilertelep párjának az alapkövét. Átadási határidő: 1919. június 30. A két telep évi 1,5 millió, összesen 200—210 vagon broilert bocsát majd ki, s évi 50 millió forint­tal bővítik a szövetkezet terme­lését. A gyors üzembeállításhoz —, mivel a baromfinak ebben a termelőszövetkezetben nincs hagyománya — szakmunkások­ra volt szükség. Az átadás napjára negyven görcsönydo- bokai és palotabozsoki tsz- tag kapta kézhez a szakmun­kás oklevelét. Az asszonyok nemcsak elméletből vizsgáztak, de a lippói Béke Őre Termelő- szövetkezet broilertelepein megszerezték a szükséges gya­korlati ismereteket is. Mindent úgy időzítettek, hogy az át­adás napján a termelés el­kezdődhessen. A folyamatos naposcsibe ellátásra a Bólyi Mezőgazdasági Kombináttal kötöttek szállítási szerződést, így a műszaki átadástól számí­tott hatodik napon megindul­hatott a termelés. A gyors üzembe állításnak köszönhető, hogy csaknem „beleférték” a tervezett költségbe, a 20,6 mil­liót alig lépték túl. Az elszá­molási összeg végülis 21,5 mil­lió lett, de csak azért, mert időközben megdrágult az épí­tőanyag és a belső felszere­lés. Erre manapság — tekint­ve, hogy az eszközlekötés miatt anyagot sokkal előbbre kész­letezni nem érdemes —, még az ilyen hajszálpontosan ha­táridőre elkészülő beruházá­soknál is számítani kell. o A gyors üzembe állítás má­sik nagy előnye, hogy lerövi­dül a térülési idő. A görcsöny- dobokai beruházás térülési ideje üzemi szinten 3,9—4 év. A tervezett 10,4 százalékos nyereségráta ugyan lényegesen alatta marad a sombereki tsz 25 százalékos üzemi nyereség- rátájának. A helybeliek mégis úgy érzik, helyesebb volt a termelést és az árualapokat évi plusz 200 vagon baromfi­hús előállításával bővíteni, mint a felesleges abrakot el­adni. Csak a koncentrátumot vásárolják, a baromfitápot sa­ját keverőüzemükben állítják elő. így is lehet beruházni, ilyen körültekintően, szervezetten, fe­gyelmezetten ... Új munkás- szálló Buda­pesten Beköltöztek az építőmunká­sok Budapesten a Nagytétényi úti 1040 személyes új ÉVM- munkásszállóba — jelentették be az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium és az Épí­tőipari Szolgáltató Vállalat kép­viselői az új létesítményben tar­tott hétfői közös sajtótájékozta­tójukon. A fővárosban ez a munkásszálló az első annak az 1981 végéig előirányzott prog­ramnak az alapján, amelyet az ÉVM dolgozott ki az építők szakszervezetének közreműkö­désével. A program országos ugyan, de elsősorban Budapest­re koncentrálta az anyagi erő­forrásokat, mert a fővárosban sokkal rosszabb a dolgozók el­szállásolásának helyzete, mint vidéken, ^ahol az utóbbi évti­zedben 15 háromszáz—ötszáz személyes új munkásszálló épült.

Next

/
Oldalképek
Tartalom