Dunántúli Napló, 1978. augusztus (35. évfolyam, 210-240. szám)
1978-08-14 / 223. szám
Üdülőhelyi körkép Ebédelnek a kirándulók az abaligeti Camping étteremben Ellátásból: jól megfelelt ■ Zöldség és higiénia ■ Lángos van, kenyér nincs Szokolai felv. Iskolás leletmentők Föld alatt rejtőző fazekas- kemencére bukkantak az elmúlt hét végén Szekszárd új központi lakótelepén, kábelve- zeték-gödör ásása közben. Arra járó két kisdiák: Balása Éva tamási és Sütő Roland szekszárdi iskolás figyelt föl a kilapátolt cserepekre, beszólt a megyei múzeumba és szombaton is sok tányért és cseréptöredéket vittek be a restauráló műhelybe. Az eddig előkerült leletek, köztük tányérok, csurgatott mázas bögrék, félkész tálak arról vallanak, hogy rég elfeledett, múlt századbeli fazekasműhely maradványai kerültek véletlenül napvilágra, s mindez a szemfüles gyerekeknek köszönhető. A régészeti kutatást folytatják, s ezen a héten megkezdik a jelentősebb leletek restaurálását. B. L. Augusztus közepe ide, vagy oda — javában tart még az üdülési szezon. Vannak, akik csak most vágnak neki nyári pihenésüknek. Kempingekben, szállodákban, hétvégi nyaralókban tengetik napjaikat. Többnyire valahol a víz partján, legyen az tó, vagy strandfürdő. Ki-ki az otthonról hozott ele- mázsiás szatyor tartalmára, a megszokott hazai ízekre hagyatkozva eszik-iszik nap, mint nap, míg mások a pénztárcájukban lapuló bankókban bízva keresik fel a vendéglőket, élelmiszerboltokat, zöldségárudákat. Nem kétséges, az utóbbiak vannak többségben. De mit kapnak a pénzükért? Milyen ellátást remélhetnek? — erre kerestünk választ Baranya négy, idegenforgalmi szempontból számottevő üdülőhelyén. E „szépséghibától” eltekintve tényleg megfelelő Sikondán az árufelhozatal, a választék — egyszóval az ellátás. A pécsiek és a közelben lakó pécsváradiak kedvelt üdülőhelye, tóval, víkendházakkal, szép környezettel. Ez eddig rendjén is van. És az ellátás? Harmadosztályú büfé (szendvicsekkel, üdítő- és más italokkal), lóngossütők — és kész. Tejért, kenyérért a községbe, Pécsváradra kell kutyagolni. A fürdésre, csónakázásra szánt tótól távolabb étterem, élelmiszer üzlet — kínálatukra nem lehet panasz. A víz partján lángossütő, teljesen bizonytalanul nyitva tartó pecse- nyés, mellette fölöttébb lerobbant állapotban lévő büfé. Arrébb Siklósról idejárogató zöldséges — méregdrága árakkal. A turistáktól hallom: ha van áruja, jön, ha nincs — zöldség, gyümölcs nélkül marad a motelben, a turistaszállóban, a kempingben lakók, s a vadtá- borozók egyáltalán nem maroknyi csoportja. A faluban hentes, és még egy élelmiszerbolt üzemel. Abaligeti üdülők mondják: az ellátás terén nemigen érheti szó a ház elejét, csak az a Zöldért- pavilon nagyon hiányzik. Büfé-fagylaltozó, tejivó, hur- ka-kolbászsütők, jól felszerelt élelmiszerpavilon, éttermek várják a vendégeket. Zöldségbolt is akad, ám a közelben a konkurencia, a strand bejáratával szemben maszek zöldséges kínálja portékáit. Hogy milyen körülmények között? Arról jobb nem is beszélni. Néhány lépésnyire a bűzt árasztó kukásedényektől, alig egy arasznyira az úttest mentén. A paprikákon, paradicsomokon, gyümölcsökön jókora porréteg, amit az elsuhanó járművek vernek fel. A pult mögötti rész olyan, mint a korzó: ki az eltorlaszolt kutat közelíti meg a ládák között bukdácsolva, ki a stand által rejtett biciklimegőrzőt keresi botladozva. A körzeti megbízott rendőr szerint engedély- Jyel árusítanak itt. Elhiszem, hogy a papírok rendben vannak, de vajon mikor ellenőrizték utoljára az árusítás feltételeit. Itt fogadott bennünket a legkedvezőbb kép. Az ABC-óru- háztól a büféken, éttermeken át a palacsintasütőig — minden megtalálható. Megfelelő választékkal, gyors, udvarias kiszolgálással. Az első tó partján a Szentlőrinci ÁFÉSZ fagylalto- zót, pecsenyesütőt, italmérőt épít — kár, hogy most, lassan a szezon vége felé közeledvén. Az idei nyáron itt vajmi kevesen fognak már lakmározni, leöblíteni az út porát. * Ennyit tapasztaltunk a négy helyszínen. Jót is, rosszat is. Vevőként, vásárlóként, egy napra üdülővendéggé átalakulva. A látottakat, hallottakat megosztottuk Szőnyi Jánossal, a Megyei Tanács kereskedelmi osztályának csoportvezetőjével, aki a következőket mondotta: — Általában nagy gondot fordítanak a vállalatok az üdülőhelyek áruval való terítésére. Sikondán, Orfűn, Abaligeten elegendő vendéglátóipari és élelmiszerkereskedelmi egység működik. Kisebb nehézségek adódtak az idényben, elsősorban a sör és üdítő ital felhozatalban, de összességében az idei ellátás, mind mennyiségében, mind minőségében jól vizsgázott, felülmúlta a tavalyit a fenti helyeken is. Horváth László Akit nem zavarnak a mohó tekintetek Mariam a címlapon és a színpadon Szőke, hosszúhajú, kék szemű, mosolygós és vidám. Elnéz a 165 centis férfiak felett, mert a manöken szakmában alapkövetelmény a minimális 170 centis magasság. Szalacsi Mariann egyike annak a közel kétszáz, sokak által irigyelt honfitársunknak, akik a személyi igazolványában ott szerepel: foglalkozása manöken. Mariann a gimnáziumban angol-orosz szakon végzett Budapesten. Később az NDK-ban dolgozott, így a német nyelvet is gyorsan elsajátította. Mint tolmács kezdte, majd az Inter- turistnál helyezkedett el. Három éve minden nyáron a vendéglátóiparban dolgozik, jelenleg a balatonföldvári Neptunban. Télen hivatásos modell, s egész évben alkalmi fotómodell. — Az utóbbi véletlenül jött, de szeretem. Akit felfedeznek, az egy-egy rövidebb filmmel, fotóval százasokat kereshet alig néhány óra alatt. De erre a néhány órára ritkán hívják az embert Szalacsi Mariannák azonban szerencséje van, s ebben a szakmában ebből is kell jócskán. Egyéves fotómodell múltjával többek között szerepelt mór az Ifjúsági Magazin címlapján, a Fülesben, s talán a csúcs, a televízió Reklámújságja. A manöken szakmát Lussa Vince fotóművész tolmácsolta: „ha jó vagy reklámnak, manökenként is van jövőd." — Neki volt igaza. A színpadon valahogy sok lánynak nem megy, szégyenlősek. Pedig ott valóban csak a mozgás kulturáltságát figyelték a vizsgáztatók. — Maga tehát nem szemérmes? — De igen. Civilben magamra kapom a köntöst, ha csöngetnek. Ez ösztön. De amikor nemrég Miskolcon hálóinget mutattam be, cseppet sem zavartak a mohó tekintetek.- Csillogó, kárászéletü szakmája hogyan befolyásolja a magánéletét? — Ha a férjhezmenetelre gondol, akkor nincs probléma. Nem mostanában akarok párt választani, ez a veszély egyik férfitársat sem fenyegeti. De én mindig készülök. Tudom milyen ruhát fogok bemutatni, s ehhez igazítom a frizurámat. Népviselethez például csak fonott hajat viselek, farmerhez oldalt egy kis tincs befonva, a többi ruhához illően alakul. Még a ruháimat is én tervezem, hogy bármikor látnak, magamat adhassam, mutathassam. Állandó készültség ez a divat szolgálatában. Győri András Dollár helyett pengő Nagyon kezdő csempész Erb János rajza la összetekert márka esete A „soha nem látott vendég- áradat" nemcsak az idegenforgalmi irodáknak és a vendéglátóiparnak okoz gondot a Balaton déli partján, hanem az igazságszolgáltatásnak is jócskán ad pluszmunkát. Az üdülők egy része ugyanis nemcsak a természet szépségeit kívánja élvezni, hanem haszot akar húzni a nyaralásból, mégpedig tiltott módon. A helyzetet bonyolítja, hogy igen gyakran külföldi állampolgárokat is felelősségre kell vonni. Bábeli nyelvzavar A siófoki rendőrkapitányságon dr. Virág Ferenc alezredestől és dr. Szabó István századostól érdeklődtem: mivel üzletelnek leginkább a „fekete" kereskedők? Kedden és pénteken zsúfolásig megtelik a siófoki „pulóverpiac” mindenféle nemzetiségű vevővel és eladóval. Trikók, lepedők, párnahuzatok, frottírtörülközők cserélnek gazdát bábeli nyelvzavarban. Vajon bűncselekményt követ-e el az, aki ott vásárol vagy elad? — Ha tízezer forinton alul van az áru belföldi forgalmi értéke, akkor szabálysértésről beszélünk — mondja dr. Virág Ferenc. — Néhány lepedő nem sérti alapvetően népgazdaságunk érdekeit. Viszont egyes műszaki cikkek megvásárlásakor már számolni kell a büntetőjogi következményekkel. Például egy japán filmfelvevő hazai forgalmi értéke 10 500 forint, tehát bármennyiért is vásárolja meg valaki külföldi állampolgártól magyar forintért, mi az eljárás során ezt az értéket vesszük alapul. A valuták közül az NSZK márka a legkeresettebb a feketepiacon. Bár jelenleg 8,70 a hivatalos árfolyama, gyakran 13—15 forintot is megkap érte tulajdonosa. Ám ha lebukik, oda a forint is, meg a márka is és következik a büntetés. 3000 forintig szabálysértési, azon felül büntető eljárás indul mind a vevő, mind az eladó ellen. A rendőrség csak akkor léphet közbe, ha forinttal folyik az üzletelés — ám az ilyen esetekben akkor is, ha mindkét fél külföldi állampolgár. Dr. Szabó István elmondja, hogy vannak, akik azt próbálják kihasználni, hogy büntetendő a valutakereskedelem, s nemlétező pénzt kínálnak eladásra. Igen tanulságosak a következő esetek. Egy fiatalember az Európa Szállóban keresett márkát 4200 forintjáért. Megszólított egy férfit, aki szívesen vállalta a közvetítést: rögtön átült egy másik asztalhoz, ahol néhány szót váltott az „eladóval”. Majd visszatért újdonsült ismerőséhez, mondván: — add ide a pénzt, mindjét hozzuk a márkát. És miután zsebrevágta a 4200 forintot, az „eladóvol” együtt angolosan távozott... A Csikó Bárban szórakozott egy társaság, amikor odalépett hozzájuk egy fiatalember: — nem akartok dollárt venni? Pechjükre, akartak. Gyorsan össze is dobtak 2500 forintot, majd követték a „dollár-fiút” a bár előtt parkoló kocsijához. Ott szépen bepakolt csomagocskát kaptak kézhez, amiben azonban régi magyar pengő volt, színre — főleg sötétben — igen hasdnló a dollárhoz. A becsapottak a kocsi után futottak, egyiküknek sikerült is felugrania az autó motorházáro, de csak egy pillanatra. Az autós gázt adott, s az újdonsült pengötulajdonos lehuppant a földre. A rendszámot azonban így is sikerült megjegyeznie ... Zsákba macska Nem ritka, hogy ceruzaformájúra összetekert pénzek cserélnek gazdát félhomályos kapualjban, utcasarkon. Senki sem látja, mennyi van a másik tekercsben. S mire kibontják, a partnernek már hült helye van. így vett nemrég egy nyugatnémet 400 márkáért 400 forintot. Mikor jelentik be a csalást a rendőrségen? Általában akkor, ha a félrevezetett embert olyan nagy kár érte, hogy emiatti elkeseredése nagyobb, mint a büntetéstől való félelme. De az ilyen esetekben is igaz, hogy jobb félni, mint megijedni. Aki deviza-ügyletekbe bocsátkozik, annak számolnia kell azzal, hogy mindenképpen rossz vásárt csinál. Tófalvi Éva Mindennapi életünkben használatos korszerű termékek Harmincegy ország ötesztendős jubileumához érkezett a szakosított őszi Budapesti Nemzetközi Vásár. A fogyasztási cikkek szakvására ezúttal is jó áttekintést ad majd szeptember 22-től tíz napon keresztül szakembereknek és természetesen a vásárlóknak is, hogy mindennapi életünkben használatos új termékek között egy év alatt milyen új termékek kerültek ki a gyárakból. A vásáron ismét jó alkalom nyílik arra, hogy a fogyasztók elmondják mit szeretnének, a gyártók, a kereskedők pedig remélhetően igyekszenek ezekre a véleményekre jól figyelni. Az idei őszi BNV-n textil-, bőr- és ruházati termékeket, bútorokat és lakástextileket, lakberendezési és lakásfelszerelési tárgyakat, élelmiszereket, háztartási cikkeket, a papír- és kozmetikaipar legkiválóbb új termékeit, kultúrcikke- ket és oktatási eszközöket, sport- és turistafelszereléseket, az őszi BNV-n játékokat, járműveket, népművészeti termékeket mutatnak be többek között. De megtalálhatják itt a kiskerttulajdonosok, a hobbyk kedvelői, a hétvégi házak vásárlását tervezők is a legújabb, legszebb, legkorszerűbb termékeket. A fogyasztási cikkek őszi szakvásárára ez ideig Csehszlovákia, Jugoszlávia, Kuba, Lengyelország, az NDK, Románia, a Szovjetunió jelentette be részvételét a szocialista országok közül, de eljönnek Algéria, Anglia, Ausztria, Brazília, Ciprus, Franciaország, Görögország, Hollandia, India, Irak, Japán, Kolumbia, Libanon, Líbia, az NSZK Norvégia, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svájc, Törökország, az Egyesült Államok, Hongkong fogyasztási cikkeket előállító cégei is. Természetesen nem hiányoznak majd a hazai kiállítók sem, Dél-Dunántúl több tucat termékével bizonyára nem fog szégyenkezni ezen a kiállításon sem. Az őszi BNV-vel egyidőben rendezik meg egyébként harmadszor a „HOVENTA” nemzetközi kereskedelmi, technikai és vendéglátóipari kiállítást, amelyre már eddig tíz ország jelentette be részvételét. L. J. tietföi □
