Dunántúli Napló, 1978. július (35. évfolyam, 179-209. szám)

1978-07-02 / 180. szám

1978. július 2., vasárnap

Dünantait napló

3

Biztos exportcikkünk

Európa minden zugába

eljut a mecseki

Export: megfelelni maradéktalanul a külföldi piacon időben, gyorsan és főként kiváló minőséggel. A Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság több mint tízéves export-történelméről mindez elmondható. Külföldre szánt termékeik összetétele már 4—5 évvel ezelőtt végleges formát öltött és azóta ezzel a kínálattal biztosan győznek a Lignimpex Külkereskedelmi Vállalat közvetítésével többek között Svédországban, NSZK-ban, Belgiumban bútorelemekkel, Ausztriában, Olaszországban, Jugoszláviában papírfával, Görögországban fűrészáruval. Kezdték a bútoralkatrészekkel, folytatták a sort fűrészáruval és végül lezárult a kínálatskála rakodólapelemekkel. Most, már havonta 2—3 vonatszállítmány is kifut a hosz- szúhetényi és a vajszlói feldolgozó vasúti rakodójából.

Vezet a papírfa

Legrégibb exportcikkük a papírfa, omiből a legtöbb kerül külföldre. A jugoszláv partnerek a nyárt igénylik, ebből állítható elő legkönnyebben és leggyorsabban a cellulóz, míg az olaszok és az osztrákok bükköt, gyertyánt, csert rendelnek meg — az olaszok gyakorto kérgestül is —, mert mindegyikből olcsón, gazdaságosan „hozzák ki" a papíralapanyagot. Ritkán, tehát időszakosan szállítanak elsősorban jugoszláv és olasz megrendelésre tűzifát, ezen kívül néha nyárfa-rönkanyag is jut el külhoni megrendelőhöz Baranya megyéből.

A gazdaság évente több mint ötszáz hektáron termel ki fát, mintegy negyedmillió köbmétert, aminek csaknem egynegyedét szánják exportra. Az export az elmúlt egy évtizedben élénkült meg, a tíz évvel ezelőtti 15 százalékról 25 százalékra emelkedett. Döntően a tölgyet keresik, amiből a két baranyai feldolgozó „erdei gyárban" bútorelemeket, tehát szék- és (asztallábat, karfát stb. állítanak elő, vágnak nyers elemeire, a kéréseknek megfelelően, de tölgyből kerül ki fűrészáru is. Ezenkívül a csert is ennek szánják, míg a lágy nyár és fűz rakodólapok eleméül szolgál.

A legfelső határ felé

Tíz éve legjövedelmezőbb bevételhez az export révén jutnak. tehát fő feladat ennek növelése az elkövetkezőkben is: árujukkal gyorson célba érnek, szinte kockázatmentesen, abszolút versenyképességgel és ha partnert veszítenek váratlanul, gyorsan pótolják azt minden kiesés nélkül. Baranya erdeivel ésszerűen gazdálkodnak és Európa piacain mindig megállják a helyüket. Pedig nagyon is köt az erdők természeti, biológiai egyensúlya, amit nem szabad megbolygatni és épp ehhez igazodva elérték, vagyis 2—3 éven belül elérik a kitermelés legfelső határát, vogyis az évenkénti több mint 300 ezer

fa

Havonta 2—3 vonatszállítmány indul a feldolgozó üzemekből

köbméter famennyiséget. A konkrét határidő erre 1980.

Természetesen reális mennyiségi növekedés is várható: de a legfontosabb a minőség javítása. Eddig mit tettek ezért? Elkészült 1973-ra a hosszúheté- nyi feldolgozó üzem, ahol most már évente átlag 25 ezer köbméter fát dolgoznak fel és ebből nyernek 10—11 ezer köbméternyi másodlagos, vagyis félkészterméket. Korábban 10—15 kisebb üzemben, szétszórtan folyt a termelés, az összhang, rugalmasság kialakítása nehezen ment. Ezt megelőzően már belépett egy szintén központi, de kisebb teljesítményű fűrészüzem: 1969-ben a vajszlói, szintén az exportfokozás érdekében. Kapacitása: 10 ezer köbméter alapanyag beadagolása után 4—5 ezer köbméter másodlagos termék hagyja el a gépéket, éves átlagban.

Csakis olyan áru, ami kéregmentes, rovarok nem károsították, a nap egy hajszálrepedést sem égetett belé, de az eső, a szél sem ráncolta össze a felületét és egyetlen apró csomó sem tarkítja. A minőséget óvják o tárolással is, így folyékony parafinba mártják a külföldre szánt léceket, lapokat, elemeket. A tölgy és a bükk, a bútorok kényes-finom alkotórészei csak fedett vasúti kocsiban utazhatnak, semmiféle természeti károsodás nem érheti, hiszen egy köbméter értéke 20— 25 ezer forint. Legfontosabb a méretpontosság, a szabványminőség megvalósítása és e téren sok újabb feladat várat magára. Nagyon finom gépekre van szükség, melyek úgy vágnak, aprítanak, formáznak, hogy a méretek tűréshatárai nem a jelenlegi 3—5 milliméter között mozognak, hanem lecsökkennek az 1-2 milliméterre, vagyis már majdnem a készterméknek megfelelő méreteket hozzák létre Baranyában. Persze erről nincs szó, de ezt megközelíteni kell, hogy a megrendelő azonnal a késztermék gyártásába foghasson. Ezért 1979-ben a hosszúhetényi üzemben beállítanak egy NSZK gépsort, általa még a termelékenység is nő, kevesebb lesz a hulladék. A tervek szerint Hosz- szúhetényben éves átlagban 30-35 ezer köbméter nyersfából szeretnének előállítani 15— 16 ezer köbméter félkészterméket és zömét külföldre szállítaÚj igények

Újabb változások szele érződik a külföldi megrendelések vonatkozásában, ami a minőséget tovább befolyásolja. Ügy tűnik, divatja lesz a sima fa helyett a rusztikusnak, sőt a gö- csösnek. Ez további finomabb munkával jár, remélhetőleg export-sikerekkel és ezért jó odafigyelni az igények prognózisaira.

A gazdaság nem rendelkezik önálló külkereskedelmi joggal, ezért is nagyon szükséges, hogy a Lignimpex még intenzívebben, még részletesebben mutassa be a termelőéletét külföldön: egy kisfilm, egy prospektus, egy ismertető levél rendkívül sokat segít, mint tapasztalták.

— Cs. J. —

Rz állami gazdaságok földjeit mintha szétspriccelték volna

Négy baranyai állami gazdaság kíván az idén földet cserélni

Zajlanak a földcseretárgyalások. Csak a tárgyolások és nem maguk a földcserék. Rendszerint a határ valamelyik szélső táblájáról, egy-egy távoli dűlőről van szó, amely beleékelődik a szomszéd nagyüzem határába.

Ha a szomszéd nagyüzem is tsz, általában simán megy a dolog. A szentlőrinci Úttörő Tsz földet cserélt a szabodszentki- rályi Béke Tsz-szel, a kátolyi Új Élet Tsz földet adott át a geresdlaki Egyesült Dózsának, s ugyanakkora táblát kapott ennek fejében, azonos aranykorona értékben. Tucatszám történtek ilyen földcserék. A cserekészséggel tehát nincs hiba, ha a határ kiigazításáról,

A különböző értékű földek nehezítik a cseréket

azonos értékű, egymás mellett fekvő, csak éppen más tulajdonos határába átnyúló földek kicseréléséről van szó.

Más a helyzet, ha a cserét állami gazdaság kezdeményezi — márpedig ma ez a jellemző —, s Baranya szektorólis térképére pillantva azonnal megértjük miért. A termelőszövetkezet földjei egy tömbben vannak akkor is, ha egy tsz történetesen 10 falu határában terül el, mert ezek a falvak egymás mellett fekszenek. Ezzel szemA Növényolajipari Vállalat győri gyárában az idén befejeződik a negyvenhárom millió forint értékű beruházás. A rekonstrukciót követően a két üzem éves termelési értéke meghaladja az egymilliárd forintot.

Mi tarthat össze egy kollektívát?

Dél-Dunántúl

egyetlen

cigány vasúti

munkás

brigádja

Sokat számít az emberséges bánásmód

Mi tarthat össze 21 vasúti munkást egy közösségben immár öt éve a pécsváradi vasútállomáson, ahol a MÁV pécsi igazgatóság egyetlen, nagyon jól összeforrott cigány pálya- fenntartó, karbantartó brigádja dolgozik. Fél évtizede, hogy végleg egyben maradtak, de sokan 8—10 év óta ebbe o közösségbe tartoznak: birodalmuk egy végtelennek tűnő sínpár 39 kilométer hosszan Pécs-kül- várostól Erdősmecskéig, ahol azért felelnek, hogy ne késsenek a szerelvények, jól, erősen illeszkedjenek a sínek, ne mozduljanak el a talpfák, ha vágányzár van, azt időben oldják fel, vagyis ne „verjenek el” egy vonatot se. Ahonnan naponta bejárnak: Hosszúhetény, Pécsvárad, Nagypoll, Geresd- lak, Palotabozsok, Véménd, ahol naponta otthon hagynak ők 21-en feleséget és majdnem száz gyereket és saját házat, saját kerttel, mert szinte mindnyájan önállósultak, kiváltak a kolóniából tanácsi segítséggel, vagy saját erőből.

Nehéz a kérdésre felelni, mely mindnyájukat váratlanul érte és restell kedve kérdezik, hogy is fogalmazzanak.

— A Hámán Kató szocialista brigádban egyfajtabeliek vagyunk döntően, ami eleve felold minket, persze ezen kívül tartozik hozzánk 12 nem cigány is, köztük vezetőnk, az előmun- kás Mihály János. — kezdi Bogdán Mihály, akinek az órabére már 15 forint 40, régen zsákolt 2400-ért, míg most eléri a havi 4000-et. — Rendszeres lettem, véremben már a munka, de keserves 2—3 hónap is elmúlt, amire belejöttem. Ha nem erősítenek a társak, hát én meg is szöktem volna. Nem szégyellem, ha tanítgot- nak, pláne az idősek és nem feleselek vissza virtuskodva. Vége a kocsmázásnak, mert az örökös fizetgetés másokért csak elzülléshez vezet, meg elkap az asszony, ho kocsmázok.

— Mi csináltuk meg — ez nagyon jó érzés - mondja Kőszegi József, majd így folytatja —

Nem szeretek lemaradni, olyan akarok lenni, mint a régi munkások, amit o főnök mond, az szent, betartom, mert tudom már, hogy mi a kötelesség, mi a rendszeresség, a fegyelem. Egy fizetés után sem hiányzóm, nem bumlizok, és megtakarítottam a bankban 20 ezer forintot. Legszívesebben ünneplőben jönnék mindennap, annyira

büszke vagyok helyemre és ma. gamra. A Pali, a Miska, a Gyurka rettenetesen tudnak

hajtani, mindig ők lelkesítenek fel, ha elmaradok. Ha rámszólnak, hát megértem, csak a velem egykorú srácokkal vitatkozom. Régen cementlapokat öntöttem havi 1500-ért, itt 3000-et keresek.

A brigádba 1971—72-ben négy új tag jelentkezett, 73-ban hat, ugyanennyi a következő évben, míg 75-76-ban 24-en, tavaly pedig heten: vonzzák egymást, híre megy a jó keresetnek és annak, hogy ezen a helyen még egyszer sem hangzott el egy megvető, csúfoló szó a rovásukra, hogy munkával, de csakis azzal, becsületet, tekintélyt, népszerűséget szerezhetnek egy évi próbaidő után. A sínek között, a töltések tetején kötelez erkölcsileg, emberileg is ez a munkahely és észrevétlenül, minden direkt beavatkozás nélkül átnevelődnek a hajdani bumlizók, a fizetéskor 5—6 napra eltűnők. Főpályamesterük, az 56 éves Osztrogo-. nácz József. Mesternek és vajdának hívják, vérbeli pedagógusként foglalkozik a 25-30-35, illetve 40—45 éves munkásokkal, akik kömé szakmunkás már, 80 százaléka nyolc osztályt járt. sőt különféle szaktanfolyamokon vizsgázott első nekifutásból.

— Rokkantságira mehettem volna, de nem hagyom cserben őket. Félek, hogy nélkülem szétszélednének, szétesik a kol. lektíva. Nincs semmiféle titka ennek, csak végtelen megértés, kedves hangnem kell hozzájuk és rengeteg emberi, lelki foglalkozás, családlátogatás, icipici lépések kínos, kudarcos

sorozata és rengeteg idegenergia. Kis feladatokkal, megbízatásokkal kezdem az új dolgozó esetében, sok apró örömhöz, sikerélményhez juttatom, juttatjuk el és ezért megmozdul az egész csoport. Legfontosabb, hogy gátlásaik, szorongásaik oldódjanak, előítéleteik megszűnjenek. Nem egyszer együtt olvastuk fel, kérdeztük ki a szabályzatokat kisiskolás stílusban, de óriási sikerrel. Köztük lenni minden póz, kegyes leereszkedés nélkül, legizgalmasabb feladat, mindennapi, szinte percenkénti próbatétel, mert elégedettségről, megnyugvásról szó sem lehet. Egy durva, félreértett szó, beszólás, évek rend- szeretetét, munkafegyelmét

semmisíti meg, nagyon érzéke, nyék, nagyon gyorsan összetörnek. Csakis a munka számít, abban a precizitás, semmiféle stréberkedés, csak az egyenes, nyílt beszéd, és higgye el, nagyon sokan nem beszélnek mellé. Egy tömbben hagyjuk őket, kisebb-nagyobb munkacsoportokban, mindegyik élén a leg- jobbakkal.

Még 7—8 éve sokasodtak a síntörések, lassú-jelek nehezítették ezen a vonalon a közlekedést, volt, hogy a fél brigád kocsmázni szökött. Napjainkban kisegítenek más pályamestereket, hívják őket szerteszét Baranyában, legutóbb a Villány— mohácsi vonalon javítottak kiválóan. Bármelyikük azonnal kiszámítja, hogy mekkora kárt okoz például egy két- vagy háromnapos kicsapongó bumli- zás, de azt is tudják, hogy mit jelent azonnal kirakni a vagonokat, ez egyébként a legfontosabb brigádvállalás. Ha vasárnap, ünnepnap még nem is kirándulnak, még nem is majá- lisoznak, de vagont azt raknak ki az első jó szóra, az első kérésre. Az emberséges bánásmód, a hangnem, a vasút hagyományos fegyelmező, rend- szeretetre nevelő munkamorálja szabadítja fel őket szorongásaikból és adja meg a feltételt a jó közösség összeková- csolódásához.

Csuti J.

ben az állami gazdaságok földjeit mintha szétspriccelték volna a megye térképén. Aprócska majorok, tanyák, pár száz holdos, gyakran nagyon is elhanyagolt állapotban lévő szántók, rétek, legelők ékelődnek be a termelőszövetkezetek földjei közé. Megközelítésük a centrumból nehéz, művelésük költséges, mivel ezeken a területeken korszerű nagyüzemi táblákat kialakítani nem lehet és nagy a szállítási távolság.

A múltból ittmoradt tanyákon, volt uradalmi majorokban gyakran még ma is családok élnek, állami gazdasági dolgo. zók, igen elmaradott körülmények között. Rendelet mondja ki, hogy a volt cselédlakásokat 1980-ig fel kell számolni. Ezeken a kieső, isten háta mögötti helyeken új házat, korszerű lakást ma már nem is érdemes építeni. A tanyafelszámolási program keretében a Bikali Állami Gazdaságban egy, o Bólyi Mezőgazdasági Kombinátban kilenc, a Szigetvári Állami Gazdaságban tíz, a szentlőrinciben ugyancsak tíz, a Pécsi Állami Gazdaságban egy, 1980-ig ösz. szesen 31 tanyát kell megszüntetni.

A tanyafölszámolást az állami gazdaságok a földcserékké! kapcsolják össze úgy, hogy a tanyát felajánlják az érdekelt termelőszövetkezetnek, s cserébe a centrumukhoz közelebb eső részben földet kérnek a szövetkezettől. Az eredmény eddig igen csekély, mivel ezekre a tanyákra nem tartanak igényt a termelőszövetkezetek.

A népgazdaságilag nagyon is indokolt földcserék ügye Baranya megyében lassan halad előre. Tolnában például, ahol, az ötvenes-hatvanas évek ta- gosítási hullámában sok üzemi határt kiigazítottak, jobb a helyzet és talán már a múltból is nagyobb, egységesebb uradalmakat vettek át az ottani állami gazdaságok.

Baranyában legkönnyebb helyzetben a Bólyi Mezőgazda- sági Kombinát van. Igaz, egymástól nagyon távoleső egységekkel rendelkezik, de ezek önmagukban is olyan nagyok, hogy érdemes invesztálni. A tanyafelszámolásban is élen jár Boly, amely rendelkezik akkora tőkeerővel, hogy megszüntetett tanyáiról áttelepített dolgozóinak korszerű lakásviszonyokat képes teremteni.

Az állami gazdaságok Tolna— Baranya megyei főosztályán kapott tájékoztatás szerint 1978. május 25-ig, egy év leforgása alatt hét esetben kezdeményeztek földcserét az állami gazdaságok a tsz-ekkel, összesen 1457 hektár területen. Tényleges cserére ezzel szemben két esetben került sor, mindössze 20 hektár területen. Ebben az évben négy állami gazdaság -kíván földet cserélni 1234 hektáron. Közülük a legnagyobb cserét — 500 hektár földdel — a Szentlőrinci Állami Gazdaság kívánja lebonyolítani.

Nem nagy területekről von szó, a megegyezési készség mégis kicsi, aminek az oka korántsem makacsság, hanem hogy a kicserélendő földek értéke nem azonos.

A tárgyalások biztos előbbre jutnak, ha a felek jobban azt nézik csak, hogy az adott földdarabot melyik szektor, melyik nagyüzem tudja jobban, gazdaságosabban hasznosítani.

— Rné —