Dunántúli Napló, 1978. július (35. évfolyam, 179-209. szám)

1978-07-06 / 184. szám

1978. július 6., csütörtök DunQntuii napló 3 Kísérlet a MÁV dél-balatoni vonalán Központi forgalomirányító egység Balatonszemesen mm z öreg svéd NOHAB nyeli a kilométere­ket, a talpfák gyorsan tűnnek el alattunk, szinte egybefolynak. A monoton dübörgést néha egy csi­pogó hang szakítja meg: a mozdonyvezető éberség- ellenőre. A kilométeróra 90 fölött jár, a szemafo­rok szabad utat enged­nek, s mint később kide­rül, a jelzőket vonatunk irányítja, Balatonfenyves következik, a sebesség lassan csökken, mégis meg kell markolnunk a kapaszkodót, hogy előre ne bukjunk. Szinte lépés­ben gördülünk be hazánk egyik legszebb és legkor­szerűbb vasútállomására. Csúcsidényben naponta át­lagban négyezren fordulnak meg itt. Ragyogó tisztaság, rend fogadja az érkezőket. Az utasok biztonsága maximális, amit az aluljárókon kívül a svájci licenc alapján gyártott Integra Domino automatikus biztosító berendezés is garan­tál. Az állomásfőnök elmond­ta, amióta ezt a műszert üzembe helyezték, nyugodtan tér nyugovóra, s nem utolsó­sorban a munka is könnyebb lett. Palla István, a MÁV Pécsi Igazgatóságának mérnök ta­nácsosa tájékoztatott, hogy a Balaton déli partján Fonyód, Balatonszentgyörgy és Siófok kivételével valamennyi állomás ■forgalmát ilyen berendezéssel irányítják. Három állomást azonban, így Balatonlelle-fel- sőt, Balatonszemest és Bala­tonszárszót a szemesi közpon­ti fogralomirányítóból vezérlik. Elindultunk Balatonszemes- re, hogy megnézzük, hogyan is működik a május elsejétől üzemelő KÖFI. A fenyvesi Integra Dominót látva a KÖFI-t bonyolultabb­nak képzeltem el, falra helye­zett nagy műszertáblákkal, ve- zérlőasztalokköl. A forgalmista irodájába lépve kiderült, hogy ez a forgalomirányító-rendszer nem más, mint három Integra Domino-berendezés összeköt­ve, mellyel egy ember képes Balatonboglórtól Szántódig figyelemmel kísérni a vonatok haladását, a jelzők állását, az útátjáró sorompók zárását. Pótolja az emberokot Könnyíti a munkát A forgalmista a KÖFI progra­mozását végzi, a többi a mű­szerek dolga. Például, ha egy vonat halad keresztül a köz­pontilag irányított szakaszon, akkor a forgalmi tiszt betáp­lálja a berendezésbe a meg­felelő jeleket, s a parancsot tulajdonképpen a vonat haj­tatja végre. A vonat útját a vágányokba térközönként be­épített szigetelt sínek vissza- jelzik a forgalomirányítóba, ahol kis lámpák gyulladnak ki, így a kezelő tudja, hogy a szerelvény merre jár. Ha vala­milyen műszaki hiba követke­zik be, akkor a berendezés automatikusan kikapcsol és le­állítja a forgalmat. A balatonszemesi állomás­főnök, Erdei Zoltán elmondta, hogy a KÖFI jelenleg kísérleti jelleggel üzemel. Balaton­szárszón és Balatonlejle-felsőn egy ügyeletes azonban még dolgozik, de ők a személy­pénztárosi teendőket is ellát­ják. — A forgalom most kezd csak növekedni, így tapaszta­latokat csak a nyár végén le­het mondani. Egy azonban biz­tos: a három állomáshoz 24 váltókezelő és 12 szolgálatte­vő kellene. A KÖFI pótolja az embereket, a biztonság száz- százalékos, s nem utolsó szem­pont az sem, hogy a munka is lényegesen könnyebb lett. Krezinger Márton MÁV-tiszt ottjártunkkor első alkalommal dolgozott a központi forgalom- irányítóban. — Ezt az ügyes kis beren­dezést össze sem lehet hason­lítani a vasútnál eddig alkal­mazottakkal. Ahol ez nincs, ott telefonál az ember, sza­ladgál, váltót állíttat, ennél meg csak gombokat kell nyo­mogatni, a többi a berende­zés dolga. Jelenleg 24 kilométeres sza­kaszt vezérelnek a központi forgalomirányító-egységgel a dél-balatoni vonalon. Magyar- országon ezenkívül, még Nyír­egyháza és Szerencs között irányítják a forgalmat egy szovjet gyártmányú berende­zéssel, szintén kísérleti jelleg­gel. A balatonszemesi KÖFI beruházási költsége megha­ladta a 4,3 millió forintot, s hogy beválik-e vagy sem, az az elkövetkezendő időben dől el, s az is, hogy melyik kerül alkalmazásra. A tervek szerint a dél-bala­toni vasútvonalon véglegesen Fonyódra kerül egy központi foraalomirányító-egység, amely a Szabadbattyán és Nagyka­nizsa vonalat fogja majd be. Roszprim Nándor Félévi gyorsmérleg a kohászatban Eredményes félévet zárt a hazai vaskohászat, a nyersvas- termelésben időarányosan tel­jesítették éves tervüket, acél­ból és hengerelt áruból pedig a lendületes munkaverseny- mozgalom eredményeként több tízezer tonnával termeltek töb­bet. A Magyar Vas- és Acélipa­ri Egyesülés gyorsmérlegéből kitűnik, a kohászati üzemek az elmúlt hat hónapban több mint 1,2 millió tonna nyers­vasat termeltek. Az év végéig még ugyanennyit kell előállí­taniuk. Az eredmény értékét növeli, hogy Ózdon a négy ko­hó közül az egyiket még áp­rilisban leállították, s a nagy- olvaszó felújítási munkái je­lenleg is folynak. A tervezett­nél 23 ezer tonnával több acélt állítottak elő a kohászati vál­lalatok. Jöhet az Igazi nyár A hűtőkapacitáson nem múlik Lesz elég hűtött ital Hiányos az alkatrészellátás Soha annyi pénzt a hűtő- park bővítésére, a hűtéskapa­citás növelésére a vendéglátó- ipar még nem fordított, mint ebben az ötéves tervben. Nagy Lajosnak, a Baranya megyei Vendéglátó Vállalat osztályve­zetőjének tájékoztatása szerint tavaly és az azt megelőző esz­tendőben öszesen mintegy há­rom és félmillió forintot költöt­tek hűtőszekrények, -vitrinek, -pultok vásárlására, felújításá­ra, idén is meg lesz a kétmillió. Jelenleg 102 fagylaltgépet, 296 hűtőpultot, 431 hűtőszekrényt üzemeltet a vállalat. Ezek egy­negyede cserére, javításra szo­rul. Ha már a hideg italoknál tartunk, meg kell említeni, hogi a vállalat a Pannónia Sörgyár ral együttműködve Cornelius ti pusú szörpautomatákat telepí­tett 17 egységébe. Ezek a gé­pek a négyféle üdítőital hűté­sét önmaguk végzik. Pillanat­nyilag a jégellátás okoz gon­dot, mert a csak nyáron nyitva levő büfékben, elárusítóhelye­ken sok helyütt használnak je­get, ám a harkányi jéggyái csak 160 táblát szállít naponta, holoft a kétszerese kellene. Ami az élelmiszerkereskedel­met illeti, jóval jobb a hely­zet. A Baranya megyei Élelmi­szerkereskedelmi Vállalat olyan hűtőparkkal rendelkezik, ami szinte egyedülálló az ország­ban. Közel 350 boltjukban mintegy 1000 hűtőpult,’ -kamra -vitrin és -szekrény üzemel, Még több beállítására is lenne pénz, de a helyszűke, a kis üz­letek gyér forgalma a bővítési egyelőre nem indokolja. A ve­vők a megmondhatói: a hűtő­vitrinek mindig tele vannak áruval, pótlásuk is folyamatos, A kihasználtság jónak ítélhető, ezt mutatják a vállalat ellen­őrzési osztályának felmérése során szerzett első tapasztala­tok. Hogy azonban az örömbe némi üröm is kerül, az csak a hűtőeszköz-állomány alkatrész­ellátási nehézségeiből adódik, A géppark ugyanis sokfajta tí­pusból tevődik össze, ezekhez az alkatrészeket a szerviz nem mindig tudja pótolni, így nyári időszakban gyakori a hosszabb üzemzavar. Az élelmiszerkeres­kedelmi vállalat vezetői 1980-ra ígérik a teljes hűtőparkot, ami az egyes áruféleségek szakosí­tott tárolását biztosíthatja. Statisztikai adatok bizonyít­ják: manapság tíz háztartás közül nyolcban van hűtőszek­rény. Ha nem is ilyen kedvező a kereskedelem és a vendég­látóipar hűtőeszközökkel való ellátottsága, az különösebb ag­godalomra nem ad okot. Ennek fejében viszont a meglevő gé­peket kell teljesen kihosználni. Mert vendéget megtartani, ve­vőt becsalogatni csak így le­het. I Tizenöt ország dalosainak találkozója 15 ország csaknem négy­ezer dalosát és szakemberét várja Debrecen a július 5— 15-e között lezajló nyolcadik Bartók Béla nemzetközi kórus- versenyre. Minden jel arra mu­tat, hogy az idei lesz az ed­digi legnagyobb szabású kó­rusverseny, hiszen a beneve­zett kórusok száma — 23 kül­földi és 47 magyar — messze felülmúl minden eddigit. A magyar közreműködők mellett érkeznek énekkarok a Szovjet­unióból, Lengyelországból, Ro­mániából, Angliából, Francia- országból, Hollandiából, az NSZK-ból, Svájcból, Dániából és Finnországból. ■ „Füré' Séffeiit; ** Arborétum Komló központjában Komló központjában, a Som- ág-tető és a szilvási dombok közötti terület (melyet a komlói ak Barek-völgynek neveznek) ilyenkor nyáron a legszínesebb legélénkebb. A sétányokon kis mamák tologatják kicsinyeiket, gyerkőcök szaladnak a gyepen labdájuk után, harcias fiúcsa­patok nyargalásznak a cserjék között. A kis völgynek már „történe­te” van: 1970 előtt talajmozgá­sokat észleltek ezen a terüle­ten. Ekkor mintegy kilencmillió forint értékben cövekeket ver­tek le, hogy az Alkotmány utca felőli domboldalt „megfogják”. Vízelvezető rendszert építettek ki, nemcsak a zúduló vizet, ha­nem a meredek domboldalt is megszelídítették: tizenhét méter magasságban töltötték fel a völgyet. Akkor fogalmazódott meg az arborétum terve. Sportpályák, gyermek­játszók épülnek Egy park létrejötte nem he­tek, hónapok, hanem hosszú évek munkája. Szabó Tibort, a város főkertészét kérdeztem:- A tizenöt hektárnyi terüle­ten mit valósítottak meg ed­dig? — A parkra, melyhez a Ba­latonfüredi Erdőrendezőség ké­szített terveket, évente százöt­ven-kétszázezer forintot költünk. Eddig hét hektáron ültettünk fákat, cserjéket. A mentőállo­más fölötti részen, a régi kis­kertek helyén örökzöld növények vannak. Szépen növekednek az oszlopos tuják, a kárpáti és tör­pe fenyők. Az Alkotmány utca alatti oldal márgás altalajára a legnehezebb telepíteni, itt a Egy költözés egymillióba kerül Már 1974-ben, amikor megalakult a tárcaközi bi­zottság, felvetődött, hogy a Bányászati Aknamélyítő Vól. lalatnak szüksége van Pécsett egy olyan új telephelyre, ahonnan a várhatóan hosszú évekig tartó pincemunkákat — tömedékeléseket és megerősí­téseket — a legjobban ki le­het szolgálni. Azóta már tudjuk: a mun­kák a várt mennyiségben igénylik a beavatkozást: eh­Mégis lesz új BAV-telephely Pécsett hez a vállalat megfelelően gépesítette mór a munkafo­lyamatokat. De azt is tudjuk, hogy éppen a napokban ke­rült sor a BAV pécsi üzemve­zetőségének a negyedik köl­tözködésre. A legújabb átme­neti telephely a Bajcsy-Zsi- linszky úti volt kollégium épü­letében van. Mint megtud­tuk, egy-egy ilyen költözködés közel egymillió forintba kerül. Kinek? Természetesen a nép­gazdaságnak, omely oly meg­értő bőkezűséggel támogatja Pécs nagy gondjának meg­oldását. A tárcaközi bizottság leg­utóbbi pécsi ülésén igen éle­sen vetődött fel az új telep­hely dolga, ami négy év után sem rendeződött még. Kez­detben az okozta a gondot, hogy a szükséges beruházás jellegét tisztázzák. Utána a telephely kijelölése körül me­rültek fel problémák. Amikor aztán közmegelégedésre meg­találták a legalkalmasabb helyet, jött egy váratlan vétó. A városépítési tervtanács emelt kifogást mondván: a kijelölt hely városfejlesztési szempontból nem fogadható el. Itt akadt el a dolog. A bizottság nyilatkozotté. telre szólította fel a megyét és a várost o helykijelölést il­letően. Ez megtörtént, a he­lyi szervek ismét kiálltak az általuk már korábban is ja­vasolt hely mellett, s erre megvan a minisztériumi jóvá­hagyás is. Eszerint a Bányá­szati Aknamélyítő Vállalat új pécsi telepe a Nagyhídi úttól északra lévő területen, a vasúti hídon túl lesz. A telep tervezése mór megkezdődött a BARANYATERV-nél, az ak­namélyítők remélik, hogy az év vége felé megkezdhetik az építkezést megelőző földműn, kákát. lombhullató fák honosodnak meg. A platánok, juharok mel­lett a berkenyék fejlődnek leg­gyorsabban. Az elmúlt években mintegy ezer örökzöld növényt, háromezer lombhullató fát és nyolc-tízezer cserjét ültettünk. A parkosításban sok-sok társa­dalmi munkát végeztek a vá­ros üzemeinek dolgozói, tanulói. Ha egyáltalán rangsorolni le­het, talán a Szénelőkészítő üzem dolgozóinak munkáját emelhetnénk ki. — Más terektől, parkoktól el­térően, itt a fűre lépni sza­bad ... — Sportpályákat és gyerek­játszókat is építünk. Három pá­lyán télen már ródlizni lehet, a sportolásra alkalmas terüle­tek is egy-két éven belül elké­szülnek. A gyerekjátszókat nem a hagyományos fémvázas játé­kokra tervezzük, mindent fából készítünk: farönkből homokozó­kat és különböző ügyességi já­tékokat. Távolabbi terv egy sza­badtéri színpad létrehozása — mondta Szabó Tibor. Az arborétum az egész vá­rosé, sokan ásták a földet, ül­tették a fát, de legjobban ta­lán a szilvásiak örülnek neki, mert a többi városrészhez vi­szonyítva itt kevesebb a zöld terület. De igaz az is, hogy Komlón egy lakosra harminc négyzetméter zöld terület jut, s ez kétszer annyi, mint az or­szágos átlag. Komló központjában, Somág- tető és a szilvási dombok kö­zötti kis völgyet szeretik a kom­lóiak. Ékesen bizonyítja, hogy a fák, cserjék tépázatlanul nő­nek, erősödnek. Gáldonyi Magdolna Gépszemle aratás előtt A mezőgazdasági nagyüze­mekben az aratási főszezont megelőző napokban minde­nütt megtartották az utolsó munkavédelmi ellenőrzéseket: a mérnökök, technikusok és a szerelők még egyszer átvizs­gálták az aratógépeket, trak­torokat és a betakarításnál használt járműveket. Amennyi­ben hibát találtak, úgy a gép, illetve a jármű további üze­meltetését leállították addig, amíg meg nem szüntetik a rendellenességet. A MÉM, a MEDOSZ és a TOT együttes felhívást adott ki a nyári mezőgazdasági munkák balesetvédelmével kapcsolatban. Felhívják a fi­gyelmet arra, hogy az üze­mekben az elmúlt évek bal­eseti, illetve biztonsági szem­le-jegyzőkönyveinek ismételt elemzésével feltárhatják a leg­gyakoribb hibaforrásokat és műszaki, valamint szervezési intézkedésekkel megszüntethe­tik azokat. A felhívás szerint az aratásnál életkoruknak megfelelő munkakörben sza­bad csak foglalkoztatni a dol­gozókat. A nagy munka kez­detén gondoskodni kell a mun­kavédelmi oktatásról és a munkaköri orvosi vizsgálatról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom