Dunántúli Napló, 1978. július (35. évfolyam, 179-209. szám)
1978-07-06 / 184. szám
1978. július 6., csütörtök DunQntuii napló 3 Kísérlet a MÁV dél-balatoni vonalán Központi forgalomirányító egység Balatonszemesen mm z öreg svéd NOHAB nyeli a kilométereket, a talpfák gyorsan tűnnek el alattunk, szinte egybefolynak. A monoton dübörgést néha egy csipogó hang szakítja meg: a mozdonyvezető éberség- ellenőre. A kilométeróra 90 fölött jár, a szemaforok szabad utat engednek, s mint később kiderül, a jelzőket vonatunk irányítja, Balatonfenyves következik, a sebesség lassan csökken, mégis meg kell markolnunk a kapaszkodót, hogy előre ne bukjunk. Szinte lépésben gördülünk be hazánk egyik legszebb és legkorszerűbb vasútállomására. Csúcsidényben naponta átlagban négyezren fordulnak meg itt. Ragyogó tisztaság, rend fogadja az érkezőket. Az utasok biztonsága maximális, amit az aluljárókon kívül a svájci licenc alapján gyártott Integra Domino automatikus biztosító berendezés is garantál. Az állomásfőnök elmondta, amióta ezt a műszert üzembe helyezték, nyugodtan tér nyugovóra, s nem utolsósorban a munka is könnyebb lett. Palla István, a MÁV Pécsi Igazgatóságának mérnök tanácsosa tájékoztatott, hogy a Balaton déli partján Fonyód, Balatonszentgyörgy és Siófok kivételével valamennyi állomás ■forgalmát ilyen berendezéssel irányítják. Három állomást azonban, így Balatonlelle-fel- sőt, Balatonszemest és Balatonszárszót a szemesi központi fogralomirányítóból vezérlik. Elindultunk Balatonszemes- re, hogy megnézzük, hogyan is működik a május elsejétől üzemelő KÖFI. A fenyvesi Integra Dominót látva a KÖFI-t bonyolultabbnak képzeltem el, falra helyezett nagy műszertáblákkal, ve- zérlőasztalokköl. A forgalmista irodájába lépve kiderült, hogy ez a forgalomirányító-rendszer nem más, mint három Integra Domino-berendezés összekötve, mellyel egy ember képes Balatonboglórtól Szántódig figyelemmel kísérni a vonatok haladását, a jelzők állását, az útátjáró sorompók zárását. Pótolja az emberokot Könnyíti a munkát A forgalmista a KÖFI programozását végzi, a többi a műszerek dolga. Például, ha egy vonat halad keresztül a központilag irányított szakaszon, akkor a forgalmi tiszt betáplálja a berendezésbe a megfelelő jeleket, s a parancsot tulajdonképpen a vonat hajtatja végre. A vonat útját a vágányokba térközönként beépített szigetelt sínek vissza- jelzik a forgalomirányítóba, ahol kis lámpák gyulladnak ki, így a kezelő tudja, hogy a szerelvény merre jár. Ha valamilyen műszaki hiba következik be, akkor a berendezés automatikusan kikapcsol és leállítja a forgalmat. A balatonszemesi állomásfőnök, Erdei Zoltán elmondta, hogy a KÖFI jelenleg kísérleti jelleggel üzemel. Balatonszárszón és Balatonlejle-felsőn egy ügyeletes azonban még dolgozik, de ők a személypénztárosi teendőket is ellátják. — A forgalom most kezd csak növekedni, így tapasztalatokat csak a nyár végén lehet mondani. Egy azonban biztos: a három állomáshoz 24 váltókezelő és 12 szolgálattevő kellene. A KÖFI pótolja az embereket, a biztonság száz- százalékos, s nem utolsó szempont az sem, hogy a munka is lényegesen könnyebb lett. Krezinger Márton MÁV-tiszt ottjártunkkor első alkalommal dolgozott a központi forgalom- irányítóban. — Ezt az ügyes kis berendezést össze sem lehet hasonlítani a vasútnál eddig alkalmazottakkal. Ahol ez nincs, ott telefonál az ember, szaladgál, váltót állíttat, ennél meg csak gombokat kell nyomogatni, a többi a berendezés dolga. Jelenleg 24 kilométeres szakaszt vezérelnek a központi forgalomirányító-egységgel a dél-balatoni vonalon. Magyar- országon ezenkívül, még Nyíregyháza és Szerencs között irányítják a forgalmat egy szovjet gyártmányú berendezéssel, szintén kísérleti jelleggel. A balatonszemesi KÖFI beruházási költsége meghaladta a 4,3 millió forintot, s hogy beválik-e vagy sem, az az elkövetkezendő időben dől el, s az is, hogy melyik kerül alkalmazásra. A tervek szerint a dél-balatoni vasútvonalon véglegesen Fonyódra kerül egy központi foraalomirányító-egység, amely a Szabadbattyán és Nagykanizsa vonalat fogja majd be. Roszprim Nándor Félévi gyorsmérleg a kohászatban Eredményes félévet zárt a hazai vaskohászat, a nyersvas- termelésben időarányosan teljesítették éves tervüket, acélból és hengerelt áruból pedig a lendületes munkaverseny- mozgalom eredményeként több tízezer tonnával termeltek többet. A Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés gyorsmérlegéből kitűnik, a kohászati üzemek az elmúlt hat hónapban több mint 1,2 millió tonna nyersvasat termeltek. Az év végéig még ugyanennyit kell előállítaniuk. Az eredmény értékét növeli, hogy Ózdon a négy kohó közül az egyiket még áprilisban leállították, s a nagy- olvaszó felújítási munkái jelenleg is folynak. A tervezettnél 23 ezer tonnával több acélt állítottak elő a kohászati vállalatok. Jöhet az Igazi nyár A hűtőkapacitáson nem múlik Lesz elég hűtött ital Hiányos az alkatrészellátás Soha annyi pénzt a hűtő- park bővítésére, a hűtéskapacitás növelésére a vendéglátó- ipar még nem fordított, mint ebben az ötéves tervben. Nagy Lajosnak, a Baranya megyei Vendéglátó Vállalat osztályvezetőjének tájékoztatása szerint tavaly és az azt megelőző esztendőben öszesen mintegy három és félmillió forintot költöttek hűtőszekrények, -vitrinek, -pultok vásárlására, felújítására, idén is meg lesz a kétmillió. Jelenleg 102 fagylaltgépet, 296 hűtőpultot, 431 hűtőszekrényt üzemeltet a vállalat. Ezek egynegyede cserére, javításra szorul. Ha már a hideg italoknál tartunk, meg kell említeni, hogi a vállalat a Pannónia Sörgyár ral együttműködve Cornelius ti pusú szörpautomatákat telepített 17 egységébe. Ezek a gépek a négyféle üdítőital hűtését önmaguk végzik. Pillanatnyilag a jégellátás okoz gondot, mert a csak nyáron nyitva levő büfékben, elárusítóhelyeken sok helyütt használnak jeget, ám a harkányi jéggyái csak 160 táblát szállít naponta, holoft a kétszerese kellene. Ami az élelmiszerkereskedelmet illeti, jóval jobb a helyzet. A Baranya megyei Élelmiszerkereskedelmi Vállalat olyan hűtőparkkal rendelkezik, ami szinte egyedülálló az országban. Közel 350 boltjukban mintegy 1000 hűtőpult,’ -kamra -vitrin és -szekrény üzemel, Még több beállítására is lenne pénz, de a helyszűke, a kis üzletek gyér forgalma a bővítési egyelőre nem indokolja. A vevők a megmondhatói: a hűtővitrinek mindig tele vannak áruval, pótlásuk is folyamatos, A kihasználtság jónak ítélhető, ezt mutatják a vállalat ellenőrzési osztályának felmérése során szerzett első tapasztalatok. Hogy azonban az örömbe némi üröm is kerül, az csak a hűtőeszköz-állomány alkatrészellátási nehézségeiből adódik, A géppark ugyanis sokfajta típusból tevődik össze, ezekhez az alkatrészeket a szerviz nem mindig tudja pótolni, így nyári időszakban gyakori a hosszabb üzemzavar. Az élelmiszerkereskedelmi vállalat vezetői 1980-ra ígérik a teljes hűtőparkot, ami az egyes áruféleségek szakosított tárolását biztosíthatja. Statisztikai adatok bizonyítják: manapság tíz háztartás közül nyolcban van hűtőszekrény. Ha nem is ilyen kedvező a kereskedelem és a vendéglátóipar hűtőeszközökkel való ellátottsága, az különösebb aggodalomra nem ad okot. Ennek fejében viszont a meglevő gépeket kell teljesen kihosználni. Mert vendéget megtartani, vevőt becsalogatni csak így lehet. I Tizenöt ország dalosainak találkozója 15 ország csaknem négyezer dalosát és szakemberét várja Debrecen a július 5— 15-e között lezajló nyolcadik Bartók Béla nemzetközi kórus- versenyre. Minden jel arra mutat, hogy az idei lesz az eddigi legnagyobb szabású kórusverseny, hiszen a benevezett kórusok száma — 23 külföldi és 47 magyar — messze felülmúl minden eddigit. A magyar közreműködők mellett érkeznek énekkarok a Szovjetunióból, Lengyelországból, Romániából, Angliából, Francia- országból, Hollandiából, az NSZK-ból, Svájcból, Dániából és Finnországból. ■ „Füré' Séffeiit; ** Arborétum Komló központjában Komló központjában, a Som- ág-tető és a szilvási dombok közötti terület (melyet a komlói ak Barek-völgynek neveznek) ilyenkor nyáron a legszínesebb legélénkebb. A sétányokon kis mamák tologatják kicsinyeiket, gyerkőcök szaladnak a gyepen labdájuk után, harcias fiúcsapatok nyargalásznak a cserjék között. A kis völgynek már „története” van: 1970 előtt talajmozgásokat észleltek ezen a területen. Ekkor mintegy kilencmillió forint értékben cövekeket vertek le, hogy az Alkotmány utca felőli domboldalt „megfogják”. Vízelvezető rendszert építettek ki, nemcsak a zúduló vizet, hanem a meredek domboldalt is megszelídítették: tizenhét méter magasságban töltötték fel a völgyet. Akkor fogalmazódott meg az arborétum terve. Sportpályák, gyermekjátszók épülnek Egy park létrejötte nem hetek, hónapok, hanem hosszú évek munkája. Szabó Tibort, a város főkertészét kérdeztem:- A tizenöt hektárnyi területen mit valósítottak meg eddig? — A parkra, melyhez a Balatonfüredi Erdőrendezőség készített terveket, évente százötven-kétszázezer forintot költünk. Eddig hét hektáron ültettünk fákat, cserjéket. A mentőállomás fölötti részen, a régi kiskertek helyén örökzöld növények vannak. Szépen növekednek az oszlopos tuják, a kárpáti és törpe fenyők. Az Alkotmány utca alatti oldal márgás altalajára a legnehezebb telepíteni, itt a Egy költözés egymillióba kerül Már 1974-ben, amikor megalakult a tárcaközi bizottság, felvetődött, hogy a Bányászati Aknamélyítő Vól. lalatnak szüksége van Pécsett egy olyan új telephelyre, ahonnan a várhatóan hosszú évekig tartó pincemunkákat — tömedékeléseket és megerősítéseket — a legjobban ki lehet szolgálni. Azóta már tudjuk: a munkák a várt mennyiségben igénylik a beavatkozást: ehMégis lesz új BAV-telephely Pécsett hez a vállalat megfelelően gépesítette mór a munkafolyamatokat. De azt is tudjuk, hogy éppen a napokban került sor a BAV pécsi üzemvezetőségének a negyedik költözködésre. A legújabb átmeneti telephely a Bajcsy-Zsi- linszky úti volt kollégium épületében van. Mint megtudtuk, egy-egy ilyen költözködés közel egymillió forintba kerül. Kinek? Természetesen a népgazdaságnak, omely oly megértő bőkezűséggel támogatja Pécs nagy gondjának megoldását. A tárcaközi bizottság legutóbbi pécsi ülésén igen élesen vetődött fel az új telephely dolga, ami négy év után sem rendeződött még. Kezdetben az okozta a gondot, hogy a szükséges beruházás jellegét tisztázzák. Utána a telephely kijelölése körül merültek fel problémák. Amikor aztán közmegelégedésre megtalálták a legalkalmasabb helyet, jött egy váratlan vétó. A városépítési tervtanács emelt kifogást mondván: a kijelölt hely városfejlesztési szempontból nem fogadható el. Itt akadt el a dolog. A bizottság nyilatkozotté. telre szólította fel a megyét és a várost o helykijelölést illetően. Ez megtörtént, a helyi szervek ismét kiálltak az általuk már korábban is javasolt hely mellett, s erre megvan a minisztériumi jóváhagyás is. Eszerint a Bányászati Aknamélyítő Vállalat új pécsi telepe a Nagyhídi úttól északra lévő területen, a vasúti hídon túl lesz. A telep tervezése mór megkezdődött a BARANYATERV-nél, az aknamélyítők remélik, hogy az év vége felé megkezdhetik az építkezést megelőző földműn, kákát. lombhullató fák honosodnak meg. A platánok, juharok mellett a berkenyék fejlődnek leggyorsabban. Az elmúlt években mintegy ezer örökzöld növényt, háromezer lombhullató fát és nyolc-tízezer cserjét ültettünk. A parkosításban sok-sok társadalmi munkát végeztek a város üzemeinek dolgozói, tanulói. Ha egyáltalán rangsorolni lehet, talán a Szénelőkészítő üzem dolgozóinak munkáját emelhetnénk ki. — Más terektől, parkoktól eltérően, itt a fűre lépni szabad ... — Sportpályákat és gyerekjátszókat is építünk. Három pályán télen már ródlizni lehet, a sportolásra alkalmas területek is egy-két éven belül elkészülnek. A gyerekjátszókat nem a hagyományos fémvázas játékokra tervezzük, mindent fából készítünk: farönkből homokozókat és különböző ügyességi játékokat. Távolabbi terv egy szabadtéri színpad létrehozása — mondta Szabó Tibor. Az arborétum az egész városé, sokan ásták a földet, ültették a fát, de legjobban talán a szilvásiak örülnek neki, mert a többi városrészhez viszonyítva itt kevesebb a zöld terület. De igaz az is, hogy Komlón egy lakosra harminc négyzetméter zöld terület jut, s ez kétszer annyi, mint az országos átlag. Komló központjában, Somág- tető és a szilvási dombok közötti kis völgyet szeretik a komlóiak. Ékesen bizonyítja, hogy a fák, cserjék tépázatlanul nőnek, erősödnek. Gáldonyi Magdolna Gépszemle aratás előtt A mezőgazdasági nagyüzemekben az aratási főszezont megelőző napokban mindenütt megtartották az utolsó munkavédelmi ellenőrzéseket: a mérnökök, technikusok és a szerelők még egyszer átvizsgálták az aratógépeket, traktorokat és a betakarításnál használt járműveket. Amennyiben hibát találtak, úgy a gép, illetve a jármű további üzemeltetését leállították addig, amíg meg nem szüntetik a rendellenességet. A MÉM, a MEDOSZ és a TOT együttes felhívást adott ki a nyári mezőgazdasági munkák balesetvédelmével kapcsolatban. Felhívják a figyelmet arra, hogy az üzemekben az elmúlt évek baleseti, illetve biztonsági szemle-jegyzőkönyveinek ismételt elemzésével feltárhatják a leggyakoribb hibaforrásokat és műszaki, valamint szervezési intézkedésekkel megszüntethetik azokat. A felhívás szerint az aratásnál életkoruknak megfelelő munkakörben szabad csak foglalkoztatni a dolgozókat. A nagy munka kezdetén gondoskodni kell a munkavédelmi oktatásról és a munkaköri orvosi vizsgálatról.