Dunántúli Napló, 1978. július (35. évfolyam, 179-209. szám)

1978-07-06 / 184. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXV. évfolyam, 184. szám 1978. július 6., csütörtök Ara: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Az országgyűlés tárgyalja A napirend ajánlása szerint várhatóan két fontos téma, a kormány beszámolójának és a tavalyi költségvetés végre­hajtásának megvitatására csü­törtökön 11 órakor összeül az országgyűlés. A Miniszterta­nács elnöke legutóbb az 1975-ös őszi ülésszakon állt a törvényhozó testületünk elé, s — alkotmányos kötelességé­nek megfelelően — megvita­tásra és jóváhagyásra beter­jesztette a kormány akkor el­készült munkaprogramját. „Tu­datában vagyunk annak, hogy magasabbra kell emelni a Mi­nisztertanács irányitó - tevé­kenységét. A testületi munka erősítésével és továbbfejlesz­tésével javítani szükséges min­denekelőtt a döntések meg­alapozását, a népgazdasági és az ágazati érdekek jobb összehangolását, a határoza­tok végrehajtásának ellenőrzé­sét" — körvonalazta a mára is érvényes teendőket a mi­niszterelnöki expozé. A kormányprogram elfoga­dása óta majd három eszten­dő telt el, elérkezett tehát a tapasztalatok összegzésének, a számvetésnek az ideje. Al- laméletünk fejlődését az eb­ben az időszakban hozott törvényekkel az országgyűlés is segítette. Többek között az ál­lami vállalatokról, a közműve­lődésről, a honvédelemről, a környezetvédelemről és a bel­kereskedelemről szóló jogsza­bályok életünk fontos terüle­teit szabályozták. Az állandó bizottságokban a képviselők rendszeresen éltek ellenőrzési jogúkkal, beszámoltatták a minisztériumok vezetőit, hatha­tós segítséget nyújtva a kor­mánynak a döntések előkészí­tésében és végrehajtásában. A zárszámadási törvényja­vaslatról is a mostani ülés­szakon döntenek a képviselők. Az 1977. évi költségvetés vég­rehajtásáról szóló jelentést az országgyűlés állandó bizottsá­gaiban az elmúlt napokban alapos és mélyreható viták­ban elemezték. A bevételek és ti kiadások milliárdjairól, a beruházásokról, az anyagok és a gépek kihasználásáról, valamint az értékesítésről a tanácskozások résztvevői sok­oldalú véleményt fogalmaztak meg. Nem csupán a „szikár" számok felsorolásáról és egy­bevetéséről volt szó, hiszen az adatok mögött többek kö­zött megbújnak a bölcsődei és óvodai helyek gyarapodásáról, az egészségügyi ellátás bővü­léséről valló tények is. Azok a fejlődést reprezentáló té­nyek, amelyek — legalábbis a mennyiséget illetően — osz­tatlan elismerést váltottak ki az országgyűlési képviselők­ben. A terv- és költségvetési bi­zottsági ülésen felszólalók is nyomatékkai hangsúlyozták: több ágazat nemcsak elérte, hanem túl is teljesítette 1977. évi tervét. A külgazdasági vi­szonyaink, mindenekelőtt a cserearányok további romlása azonban gazdaságunk szerke­zeti és egyensúlyi problémáira is figyelmeztet. Ezért a bizott­ságok képviselőinek felelősség- teljes észrevételeiből és javas­lataiból kirajzolódtak a leg­fontosabb teendők. Az anyag­gal, az energiával, a géppel és a munkaerővel való haté­konyabb gazdálkodás, a kivi­telre szánt áruk versenyképes­ségének növelése, a szervezet­tebb és ésszerűbb beruházás a központi irányításban és a termelésben dolgozóknak egyaránt számos feladatot ad a jövőben. Sikeres leszállás a megadott térségben Véget ért a második nemzetközi űrexpedíció Szerdán véget ért a második nemzetközi űrexpedíció 8 na­pos útja. A Szojuz—30 űrhajó Pjotr Klimuk parancsnokkal és az első lengyel űrhajós-kutató­val, Miroslaw Hermaszewski- vel, szerencsésen leszállt a megadott körzetben, Celinog- rádtól 300 kilométerre nyugatra. Az űrhajó moszkvai idő szerint 16,31 perckor ért földet. Az űr­hajósokat már várto a fogadó, sukra kijelölt csoport. A Szaljut-6 űrállomás - a Szojuz—29 űrhajóval összekap­csolva folytatja útját. Az állo­más személyzetének két tagjá­ra: Vlagyimir Kovoljonokra, és Alekszandr Ivancsenkovra még hosszú munka vár a világűrben. Kovaljonok és Ivancsenkov folytatja munkáját A héten sajtóértekezletet tart a szovjet és lengyel űrhajós A leszállás pontos helye Celi- nográdtól mintegy 300 kilómé- térré nyugatra, az északi szé­lesség 51 fok 07 percén, a ke­leti hosszúság 67 fok 11 percén volt. Az űrhajó puha talajú szántóföldre ereszkedett le. Az űrhajósok az előzetes programtól eltérően csak igen rövid időt töltenek a fogadó ál­lomáson. A terv szerint már csütörtökön visszatérnek Csil­lagvárosba, és még ezen a hé­ten sajtókonferencián számol­nak be oz együttes munkáról, az elvégzett kísérletekről, ta­pasztalataikról. Aláírták a vízumkényszer feloldásáról szálú egyezményt Púja Frigyes befejezte ausztriai látogatását Púja Frigyes külügyminiszter háromnapos hivatalos ausztriai látogatása szerdán befejező­dött. A magyar diplomácia ve­zetője a reggeli órákban ud­variassági látogatást tett dr. Rudolf Kirchschläger szövetségi elnöknél, majd a kancellári hi­vatal tanácstermében folytatód­tak a külügyminiszteri megbe­szélések. Púja Frigyes és dr. Willibald Pahr szerdai tár­gyalásának középpontjában a magyar—osztrák kapcsolatok állottak. A mindvégig baráti és konstruktív légkörben foly­tatott tanácskozáson a kül­ügyminiszterek megkülönbözte­tett figyelmet fordítottak a gaz­dasági együttműködés to­vábbfejlesztésére. Délben került sor a két or­szág közötti vízumkényszer fel­oldásáról szóló kormányközi egyezmény ünnepélyes aláírá­sára. A Púja Frigyes és dr. Willibald Pahr kézjegyével el­látott okmány rendelkezései 1979. január 1-én lépnek ha­tályba. Az aláírást követően mondott rövid beszédeikben a külügyminiszterek méltatták a kétoldalú kapcsolatok építésé­ben elért jelentős eredménye­ket. Hangsúlyozták, honv a magas színvonal megőrzésén túlmenően törekedni kell az együttműködés további bőví­tésére. Erre mindenekelőtt gaz­dasági, kulturális és tudomá­nyos téren nyílik lehetőség. Púja Frigyes az aláírt egyez­mény jelentőségét méltatva rá­mutatott arra, hogy bár eddig is zavartalan volt a két or­szág közötti turistaforgalom, az utazási feltételek további könnyítése még szélesebb tö­megek számára teszi lehetővé egymás jobb megismerését és megértését. Púja Frigyes külügyminiszter szerda délután befejezte hiva­talos ausztriai programját és kíséretével együtt visszautazott Budapestre. Az 1978. július 3—5. között Becsben sorra került magyar —osztrák külügyminiszteri tár­gyalásokról közös közleményt Közlemény a tárgyalásokról hoztak nyilvánosságra, amely többek között a következőket tartalmazza. A két külügyminiszter bará­ti, konstruktív légkörben be­ható eszmecserét folytatott a magyar—osztrák kapcsolatok fejlesztéséről és a közös ér­deklődésre számot tartó nem­zetközi kérdésekről. Megelége­déssel állapították meg, hogy a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság együtt­működése kedvezően fejlődik és az a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése jó pél­dájának tekinthető. A tárgyaló felek egyetértet­tek abban, hogy a kétoldalú kapcsolatok különböző terüle­tein elért jelentős előrehala­dás mellett még számos lehe­tőség van az árucsere-forga­lom bővítésére, az ipari együtt­működés és kooperáció fej­lesztésére, valamint ezek meg­valósítását nehezítő problé­mák mielőbbi megoldására. A külügyminiszterek rámutattak az idegenforgalommal össze­függő infrastruktúra fejleszté­sében és az. energiagazdálko­dásban megvalósuló kooperá­ció fontosságára. Támogatják a kis és közepes vállalatok nagyobb részvételét is a két­oldalú. kereskedelemben és az ipari együttműködésben. Kifejezték meggyőződésüket, hogy a Magyar Népköztársa­ság kormánya és az osztrák szövetségi kormány egyez­ménye, amelyet a tárgyalások alkalmával írtak alá o vízum­kötelezettség megszüntetéséről, a jószomszédság szellemében elősegíti a turistaforgalom nö­vekedését. Mindkét fél szilárd elhatározása, hogy maradék­talanul végrehajtja az egyez­mény rendelkezéseit és en­nek révén hozzájárul a köl­csönös bizalom erősítéséhez. A nemzetközi helyzetről foly­tatott eszmecse során a kül­ügyminiszterek nagy figyelmet fordítottak a béke és a biz­tonság további megszilárdítá­sára, az enyhülés, a leszerelés és az európai együttműködés kérdéseire. A jelenlegi helyzet­ben különös jelentőséget tulaj­donítanak annak, hogy haté­kony lépések történjenek az enyhülés tartóssá tételére és az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet záróokmá­nya maradéktalan érvényesülé­sére. A két külügyminiszter meg­elégedéssel' állapította meg, hogy nézeteik az érintett nem­zetközi kérdésekben megegyez­nek vagy hasonlóak. Az eszme­csere hozzájárult ahhoz, hogy a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság jószom­szédi kapcsolatai minden terü­leten tovább mélyüljenek. Púja Frigyes külügyminiszter magyarországi hivatalos láto­gatásra hívta meg dr. Willibald Pahr szövetségi külügyminisz­tert, aki a meghívást köszönet­tel elfogadta. Miáéááspk az aratásoktól Az emlékülés résztvevőinek egy csoportja Erb János felvétele Csontváry­emíéküíés ■ Kilátások további ■ Megvásárolták a Csontváry Kosztka Tivadar születésének 125. évfordulója alkalmából tudományos emlék­ülés volt tegnap délután a TIT Bartók-klubjában. Az érdeklő­dők nagy száma kifejezte azt a megbecsülést és tiszteletet, amelyet Pécs és Baranya me­gye érez a kiváló magyar fes­tő életműve iránt. Sok képző­művész és művészettörténész mellett — ott láttuk Martyn Fe­renc Kossuth-díjas festőművészt — megjelent az emlékülésen Takács Gyula, a Baranya me­gyei Tanács elnökhelyettese és Komlódi Józsefné pécsi városi tanácselnök-helyettes is. Hárs Éva, a Janus Pannonius Múze­um igazgatója rövid köszöntő­jében pécs—baranyai művészet­kedvelők számára örvendetes híreket közölt: reális tervek van­nak arra vonatkozólag, hogy a pécsi Csontváry Múzeum meg­kapja azokat a képeket is, ame­lyek most még magántulajdon­ban, vagy más múzeumokban vannak. Ebben az esetben min­den lehetőség meglesz rá, hogy a múzeum új épületében rep­rezentatív Csontváry-kióllítást rendezhessen. Rövid időn belül teljes egészében a pécsi múze­um lesz a Csontváry-kutatások Púja Frigyes és Willibald Pahr külügyminiszterek kicserélik a Magyarország és Ausztria közötti vízumkényszer feloldásáról szó­ló kormányközi egyezmény jegyzőkönyvét. képekre művész mellszobrát központja is. Hárs Éva bejelen­tette, hogy o megyei tanács megvásárolta Kiss Kovács Gyula szobrászművész Csontváry-mell- szobrát — a festő önarcképe alapján készült —, amelynek végleges helye a múzeum fel­járójában lesz. A múzeum igaz­gatója néhány szóban megem­lékezett Gerlóczy Gedeonról. Az ő áldozatos munkájának kö­szönheti a művészettörténet, hogy Kosztka Tivadar képei megmenekültek a pusztulástól. Az emlékülés első előadója dr. Szabó Júlia, az MTA Mű­vészettörténeti Kutatócsoportjá­nak osztályvezetője volt. Csont­váry cédrus-festményeinek iko­nográfiái, irodalmi, eszmei előz­ményeiről tartott igen meggyő­ző előadást. Dr. Németh Lajos, aki ugyancsak az Akadémia Művészettörténeti Kutatócso­portjának osztályvezetője, a nagy magyar festő legjelentő­sebbnek tartott művének, a Baalbeknek művészi megoldá­sait, szimbólumrendszerét ele­mezte. Romváry Ferenc, a Ja­nus Pannonius Múzeum képző­művészeti osztályának osztály- vezetője Csontváry szénrajzain keresztül a festő grafikai mun­kásságát mutatta be, Kováts Valéria, a múzeum régésze pe­dig a Zrínyi kirohanása című kép történeti hátteréről tartott előadást Este Kircsi László és Varga Márta közreműködésével < kamarahangversenyt rendeztek a Csontváry Múzeumban. Az előadások szünetében megkérdeztük dr. Németh La­jost, milyen problémák állnak jelenleg a Csontváry-kutatások homlokterében. — Szerencsére egészséges légkörben folyhatnak a kutatá­sok; mód nyílik arra, hogy a művész pályájának részleteivel is foglalkozzunk. Fontos feladat Csontváry és kora együttes vizs­gálata. A kutatások ma mér a legkülönfélébb megközelítési le­hetőségeket is igénybe veszik, amely eddig Csontváryval kap­csolatban nem volt gyakorlat. Vitatkoznunk kell a még min­dig hallható disszonáns han­gokkal — Kosztka „dilettantiz­musa” stb. — és nagyon ala­posan vizsgálnunk kell az egy­re gyakrabban előkerülő állító­lagos Csontváry-képeket. H. j.

Next

/
Oldalképek
Tartalom