Dunántúli Napló, 1978. július (35. évfolyam, 179-209. szám)
1978-07-10 / 188. szám
p ............................ ........................................................................................... .............................. ..............................................................................................Ml mi I I Jő síéire uärnaU a saréiioiyqggok________ E lőször gyártani kell Az új sportág pécsi úttörői Külföldön rendszeresen versenyeznek Széllovasok a Pécsi-tavon. Mikor lesznek többen...? Ittégyen lettnek Világhírű olaszok Taróczyék ellen Barazzutti és Panatta előzi meg a pontversenyben a magyar bajnokot Hobby marad vagy tömegsporttá válik a monitor Ismétlői Brazília kesereg, vádol m- és menesztik a kapitányt Tizenkét éve szerelt Hoyle Schwartz computer analizáló vitorlát a hullámlovagló deszkájára a kaliforniai tengerparton, és tulajdonképpen ezzel elindult hódító útjára egy új sporteszköz vagy szórokoztató, de testet edző játékszer, a széllovas, azóta a világ minden táján, ahol legalább hatvan centiméter mélységű víztükör van, tavakon, tengereken, tömegek állnak a három méter hatvan centiméter hosszú és hatvan centiméter széles úszótesten, kapaszkodnak az árboc íves rúdpárjába és fogják vitorlájukba a szelet. Mintegy három-négy éve Pécsett, pontosabban a Pécsi-tavon is megjelentek az első széllovasok, a saját készítésű úszó testekkel és vitorlákkal. Számuk ma tíz körül mozog. Magyarországon a Balatonon 1972-ben bontott vitorlát az első széllovas, a keszthelyi Kalmár Gábor. Az „áttörés" éve azonban 1975 volt. Akkor készítette el Pfeninberger Ottó a maga szerkezetét. És vette kezébe a sportág ügyét. Azóta is ő a magyarországi széllovasok legfőbb szervezője, „kijáró” embere, szaktanácsadója és mindenese. Vele egyidőben épültek a pécsi úszótestek is. Az elsők fából, később már üvegszálas poliészterből, mindinkább megközelítve az „igazi”. a gyári széllovasok tulajdonságait. Pécsett Horváth József és Csokonai László voltak az úttörők. Ök szálltak először vízre, vettek részt elsőként versenyeken és csináltak kedvet másoknak is a széllovas építéshez. Rattay László, a Pécsi Szikra Nyomda grafikusa is az elsők között építette meg fából a széllovasát, ma mór ő is üvegszálas poliészter testen „lovagol" — természetesen az is saját gyártmány. Saját gyártmány. Mindig visszatérő tény: a magyar széllovasok nem csak vitorláznak. Először gyártani kell. A gyári testek és vitorlák ritka csodának számítanak ma még a hazai vizeken. Pedig közelebbitávolabbi országokban már tömeggyártmánynak számítanak, akár a síléc vagy a horgászbot. Az NDK-ban 2200 márkáért, Lengyelországban 7500 zlotyért kapható a gyárilag előállított széllovas. De elterjedt sporteszköznek számít a Szovjetunióban és Bulgáriában is. Ezekben az országokban rendszeresen szerveznek versenyeket is. Külön dicséret illetheti a hazai széllovasainkat, amiért sikeresen szerepeltek például a bulgáriai nemzetközi versenyen. A saját gyártás, a barkácsolás a leglelkesebbeket, a megszállottakat segíti csak vízre. Házilagos úszótestkészítés mellett soha nem válhat tömegsporttá a széliovaglás. Pedig célszerű lenne a tömegsportok között előkelő helyre sorolni. Hiszen szervezett gyártás mellett elérhető áron kerülhetne forgalomba, és a vizek mentén valóban tömegek hódolhatnának ennek az egészséges és sok élményt nyújtó sportnak. Persze egyesületekre is szükség volna ahhoz, hogy valóban sporttá válhasson Jelenleg tulajdonképpen csak a vitorlázó versenyzőkből átnyergelt széllovasoknak van egyesületi igazolásuk, egészségügyi könyvük stb., csak ők sporiolók. A többiek papíron csak „hobbysok". Mivel sportszövetségük sincs, a versenyeik sem hivatalos rendezvények. És mivel többségük nem egyesületi tag, például a házi gyártáshoz nem kaphat megfelelő vitorlaonyagot (Dac- Ion) sem, mivel azt csak egyesületek kaphatnak. Itt valahol lezárult a házi gyártás előtt is az a lehetőség, hogy minőségben lépést tartson a gyári szerkezetekkel. A széllovaglást rövid idő alatt meq lehet alapfokon tanulni. Ehhez persze oktatók is kellenének. Dehát jelentkező akadna bőven. Jutna minden vízparti KISZ-táborba, üdülőtelepre olyan lelkes ember, aki segítené a kezdőket. A kulcskérdés a gyári előállítás. Mert amíg a barkácsműhelyekben készülnek az úszótestek, nem lehet a széllovaglásból tömegsport. Pedig a tömegsportok között volna a helye! K. P. Idei, harmadik Davis Kupa mérkőzésre készül a magyar teniszválogatott. Az első két találkozón a belgák és a nyugatnémetek ellen 5:0-s, illetve 3:2-es győzelemmel jutott túl az együttes. Július 14. és 1ő. között a világ egyik legjobb válogatottja ellen szerepelnek: az olaszok vendégeskednek a Margitszigeten az európai „B” zóna elődöntőjében. Olaszország két évvel ezelőtt megnyerte a kupát, a tavalyi kiírásban pedig második helyen végzett. Az olasz csapatot négy olyan játékos alkotja, akiknek puszta neve is több ezer nézőt vonz a lelátókra. Az alábbiakban bemutatjuk ezt a négy teniszezőt: ADRIANO PANATTA: 1950. július 9-én született. Remekül adogat. Érthetetlenül nem tudja évről évre azonos szinten tartani formáját. 1976-ban megnyerte a római és a párizsi nemzetközi bajnokságot, a Davis Kupában pedig győzelemre segítette Olaszországot. AzATP ranglistán tavaly 15 versenye alapján 23. lett, 1976-ban 7., 1975- ben 11., 1974-ben 34. volt. Idén jó formában játszik, Rómában az olasz nemzetközi bajnokságon, a döntőben csak öt játszmában kapott ki. 1975- ben részt vett a Mesterek Tornájának döntőjében. CORADDO BARAZZUTTI: 1953. február 1-én született, édesapja, aki teherautó-sofőr volt, nagy nehézségek, áldozatok árán taníttatta teniszezni igen tehetséges fiát. 1971-ben tűnt fel, amikor megnyerte Párizsban az ifjúsági viadalt. Játszott már döntőt Monte Carlo- ban, Hamburgban, ahol Oran- tes ellen nyert, tavaly Forest Hillsben a legjobb négy között volt. 1976-ban a 22., 1975-ben a 14., 1974-ben pedig az 56. helyen végzett. Pillanatnyilag őt tartják a legjobb olasz játékosnak. A Davis Kupában 1976- ban az egyik legnagyobb meglepetést aratta, amikor legyőzte Newcombet. PAOLO BERTOLUCCI: 1951. augusztus 3-án született. Az 1976. évi Davis Kupa döntőben Panatta oldalán a sorsdöntőnek számító párosban diadalmaskodott. Győzött már Firenzében, Nyugat-Berlinben, s évről évre jobban szerepel az ATP ranglistayersenyeken. 1974- ben még csak 50., egy év múlva 57., 1976-ban 30., tavaly pedig 16 verseny alapján a 29. lett. ANTONIO ZUGARELLI: 1950. január 17-én született. A Davis Kupa győzelembe ő is „besegített", az angol Taylor elleni egyes győzelmével. Honfitársaihoz hasonlóan elég kevés. nagy pontszerző versenyen rajtol, éppen ezért, bár játéktudása lehetővé tenné a jobb szereplést, közepes helyezéseket szerzett c legutóbbi négy esztendőben a világranglistán. 1974-ben 71., 1975-ben 90., 1976-ban 30., 1977-ben 15 verseny alapján pedig 44. volt. A négy olasz versenyző közül az ATP-listán ketten előzik meg a 29. helyen álló Taróczy Balázst. Barazzutti a 11., Panatta pedig a 23., persze ez nem jelenti azt, hogy a Margitszigeten mindenképpen legyőzik a magyarok éljátékosát. Mint ahogy abban is reménykedünk, hogy Szőke — a 350. helye ellenére — kellemes meglepetésre is képes lesz majd. Tálfutás A Nemzetközi Vasutas Kupaversenynek ez évben az NDK- beli Érchegység hatalmas fenyvesekkel borított fennsíkja adott otthont. A tiszta szálerdő csak látszat volt, mert a tűlevélszőnyeg alatt mocsarak rejtőztek és ezekből szerte futó patakok nehezítették a jól felépített pályát. A PVSK- tójfutók ötödik alkalommal vettek részt ezen a rangos versenyen, ahol 18 klub találkozott, és a házigazda drezdaiak mögött a második helyen végeztek. Sziebert Péter nagyszerű futással győzött a serdülőmezőnyben, az ifjúsági gárdában pedig Széles harmadik lett. A juniormezőnyben az esélyes Kelemen néhány másodperccel szorult csak le az első helyről, Nagy M. ötödik lett. A felnőttek közt Göbölös harmadik, a szenior „Alkategóriában Ijjász negyedik helyen végzett. Kremling a 43 év felettiek mezőnyében közel tíz év versenyszünet után újra dobogóra került. A női versenyzők az egyéni verseny halványabb szereplését — Péter ötödik volt — váltóban feledtették, mert a Vida—Simon— Mező összeállítású csapat negyedik helyen végzett. A pécsiek szereplésére a növekvő korosztályú férficsapat (Sziebert, Széles, Göbölös, Kelemen) nagyszerű futása tette föl a koronát. Végig fej-fej melletti küzdelem alakult ki a drezdai és PVSK-s váltó között, majd Göbölös biztosan húzott el az utolsó két kilométeren és közel 3 perccel győzött, a PVSK második csapata negyedik lett. A kétnapos versenyt követően még három technikai edzés következett, majd a csapat a Keleti-tenger Kupára utazott. Argentínából hazajövet egy napot töltöttem a világ egyik legszebb városában, Rio de Ja- neiróban. A brazilok, mint ismeretes, a labdarúgó-világbajnokság bronzérmét szerezték meg, de azt hiszem, azt kevesen tudják, hogy a döntő utáni záró banketten sem a hollandok, sem a brazilok, de még a negyedik helyezett olaszok sem jelentek meg. Tüntetőleg maradtak távol, úgy vélték, méltatlanul tartották otthon a Világ Kupát az argentinok. Rövid brazíliai tartózkodásom alatt arra igyekeztem választ találni, hogyan fogadták a harmadik helyet? Sikernek vagy kudarcnak tartják Coutinho csapatának szereplését? Bárkitől is érdeklődtem, egyértelmű volt a válasz: Brazília a világbajnok! Őket senki sem győzte le, az egyetlen csapat, amelyik veretlen maradt a mundiálon, tehát a legjobb! És ha nem kedveznek az argentinoknak azzal, hogy a sorsdöntő Peru elleni mérkőzésüket későbbre teszik (ez egyébként az eredeti versenykiírásban is szerepelt, hiszen a legutóbbi világbajnokságon és az 1966-os angliai vb-n is hasonló előnyhöz juttatta a FIFA, — eléggé sportszerűtlenül — az otthon játszó csapatot), — akkor nem Argentína, hanem Brazília kerül a fináléba. Ha már a peruiak szóba kerültek, azt is megtudtam, hogy a peruiak szövetségi kapitánya, Marcos Calderon, az argentinok elleni mérkőzés után csapatával együtt bezárkózott az öltözőbe, onnan „kirohanva" azonnal autóbuszba szálltak. Meg sem álltak a rosariói repülőtérig, ahonnan Limába vitte őket a különgép. Otthon állítólag a 0:6 miatt felbőszült szurkolók kőzáporra! fogadták Quirogát, Cubillast és a többieket, azokat, akiket önfeledten ünnepeltek a vb első fordulója után, amikor csoport- győztesként kerültek a legjobb nyolc közé. Az argentinok elleni súlyos vereséget kétesnek és megalázónak tartották. Ezzel egyébként nincsenek a peruiak egyedül ... Szinte mindenütt a világon cikkek, kommentárok jelentek meg „bundáról", „lefekvésről” beszélve. Az állítások, mint ilyen esetben majdnem mindig, bebizonyíthatatla- nok. Aki azonban többször is megnézte a Peru—Argentína mérkőzés góljait, valóban úgy láthatta, hogy a peruiak védelme, élén a lengyelek ellen csodálatosan védő kapussal, elemi hibákat követett el, szinte felkínálta a lehetőséget az ellenfélnek. Ez persze csak szemlélet kérdése ... Ki és hogyan ül le a képernyő elé? Brazíliában esküsznek arra, hogy a peruiak nem játszottak teljes erőbedobással. „Hozzánk ne tegye be a lábát egyetlen perui csapat sem, de legfőképpen a válogatott!" — summázta véleményét a Hotel Regente fiatal portása a többiek általános helyeslése közepette. És ahogy elnéztem és hallgattam a forró vérű rióiak állásfoglalását, biztos vagyok benne, hogy legalábbis a közeljövőben nem jönnek peruiak Brazíliába . .. És mi lesz a kapitánnyal, Claudio Coutinhoval? Úgy hírlik, hogy a „sikeres” harmadik hely ellenére négyévi működés utón megválik a válogatottól. A Flamengo, az egyik legnépszerűbb klub állítólag már tárgyal vele, a jól értesültek, — persze Rióban is akad belőlük jó néhány — váltig hangoztatták, hogy a New Yok-i Cosmosnál már aláírt. Nemsokára kiderül, mi az igazság. Coutinho egyébként kijelentette, hogy „Argentína vitatott gólesőt rendezett Peru ellen. A jövőben az igazság érdekében feltétlenül vissza kell térni a csoportküzdelmek után az egyenes kiesési formához, mert ez kizárja a további bundázás lehetőségét!" Volt Rióban még egy „örökzöld” téma: Rivelino. Az biztos, hogy nem szívelik egymást Coutinhoval. „Nem férek bele az elképzelésébe” — kesergett a szupersztár, aki állítólag mellőzése miatt előbb haza akart utazni Argentínából. Majd így folytatta: „Nem is olyan régen még arról beszélt, hogy nekem kell a hátamon vinnem az egész válogatottat, a vb-n pedig csak koptatta velem a kis- padot... I” Könnyen lehet, hogy Coutinhonak Rivelino miatt kell mennie. Sőt, azt is elképzelhetőnek tartják, hogy Rivelino jelentős szerepet kap a jövő brazil válogatottjánál. A siker vagy kudarc ellenére lassan mégis csak lecsillapodnak a kedélyek Pelé egykori csapatának házatáján. A riói télben (23 fokos a tenger!) vígan rúgják a part menti homokban a gyerekek a labdát. És változatlanul mindegyikük Pelé vagy Rivelino akar lenni. A MECSEKI SZÉNBÁNYÁK FELVESZ: 18—35 éves férfi munkavállalókat föld alatti csillés, segédvájár, vájár, lakatos munkakörbe. 35 ÉVESNÉL FIATALABB ÚJ DOLGOZÓINKAT Komlón, illetve Pécsett 1,5—2 év múlva készpénzbefizetés nélkül, rendkívül előnyős anyagi feltételek mellett juttatjuk lakáshoz A lakáskiutalás feltétele: 10 éves szerződés föld alatti munkára. A lakáskiutalásig kényelmes munkásszállói elhelyezést biztosítunk Komlón. Címünk: Mecseki Szénbányák munkaügyi osztálya, 7629 Pécs, Komját Aladár u. 5. Szőnyi János Pécsi központú „B" kategóriás vállalat PÉNZÜGYI OSZTÁLYVEZETŐI munkakör betöltéséhez vár jelentkezőt. A munkakör betöltéséhez felsőfokú szakmai képzettség és 5 éves pénzügyi gyakorlat szükséges. „Centrum" jeligére a Sallai utcai hirdetőbe
