Dunántúli Napló, 1978. július (35. évfolyam, 179-209. szám)
1978-07-10 / 188. szám
Látogatóban a Kapuvári Kórházban Nem csodatétel, hanem gyógykezelés Érbetegek széndioxidgőzben Pécstől Kapuvárig hat óra az út autóval. Százan és százan azonban még ennél sokkal nagyobb távolság megtételére is vállalkoznak, csakhogy visszanyerjék egészségüket. A város kórházának híre elterjedt az országban. Érszűkületet, mozgásszervi betegségeket gyógyítanak ott különleges módszerrel, és nagy sikerrel. Volt, akinek amputálni akarták a lábát, ám Kapuváron megmentették — így szól a fáma. Arról azonban keveset hallani, hogy miképpen zajlik a gyógykezelés, mi benne az új, rendkívüli? A legenda helyett ismerkedjünk meg a tényekkel: dr. Ballagi Farkas, a Kapuvári Kórház belgyógyászati osztályának vezető főorvosa irányítja az érbeteg részleg munkáját. — A háború előtt olajat kerestek a környéken — mondja Ballagi doktor. Helyette azonban Európa egyik legnagyobb széndioxid-lelőhelyére bukkantak. Erre alapult a rép- celaki szénsavgyár is. A mi módszerünk igen egyszerű, s alkalmazásának előtörténete évszázadokra nyúlik vissza. A nép már a XVII—XVIII. században felismerte, hogy bizonyos gázok használnak fekélyek, égési sérülések, női bajok ellen. A népi gyógyászati módszerek hosszú időre feledésbe merültek, csak a XX. század elején kezdődött meg Európa-szerte újrafelfedezésük. Mi szénsavhóval dolgozunk. — Hogyan nyerik a szénsavhót? — A széndioxid, amikor 1600 méter mélységből nagy nyomás alatt hirtelen kicsapódik, úgy lehűl, hogy szén- savhóvó változik. Tisztítás után szárazjég nyerhető belőle — ez utóbbit használják a budapesti Gellért-fürdőben, ugyancsak érszűkület kezelésére. A tisztított szárazjég szállítása egyszerűbb, mint a szénsavhóé, nekünk azonban mindössze hét kilométert kell megtennünk gépkocsival, hogy megérkezzék kórházunkba a természetes alapanyag. A kezelőhelyiségben szokatlan illatú gőz csapja meg a belépő orrát. A csempével borított falú boxokban kádak állnak — akár fürdőkádak is lehetnének, óm aljukon fejtámlás fekvőhely van, erre fekszik a páciens, akinek a lábához kis tartályba szénsavhót helyeznek, aztán lehajtják a kád tetejét, csak az ember feje látszik ki belőle. A szénsavhó meleg hatására átalakul széndioxiddá, s az gőzfelhőbe burkolja a testet. Hasonló összetételű vízbe nem fektethetnénk betegeinket a hidrostatikus nyomás miatt, ám amíg a víz kifejezetten káros lehet, a gőz felfrissíti a Az egyetlen kapuvári ülőgőzlöben pécsi beteget kúrálnak Zöldségkoktél Alig egy esztendeje jelent meg az üzletekben a Siófoki Állami Gazdaság kajszi- és őszibarack rostos üdítőitala, amelyek méltán arattak nagy sikert a fogyasztók körében. S a közeljövőben újabb természetes alapanyagú üdítők kerülnek forgalomba. Elkészült a paradicsomiével és tíz féle zöldségkivonattal készülő koktél recep- túrája, ami többek között zellert, káposztát, petrezselymet, sárgarépát, zöldségsűrítményt, hagymát és céklát is tartalmaz. Ugyancsak még a szezonban megkezdik a citrommal és naranccsal ízesített koktélok töltését is. A Siófoki Állami Gazdaságból várhatóan húszmillió eldobható tasakba töltött üdítő koktél kerül a kereskedelmi hálózatba. Amikor a pincér zavarba jön... Hat nyelven köszön — egy nyelven beszél Ösztönzés? — Ösztönzés! Nyár. Külföldi vendégek. Valuta az országnak. Felhívtam tehát telefonon négy dél-magyarországi város éttermét: — Elnézést, hány nyelven tudnak a pincérek köszönni? A válaszok: hat, kettő, négy, három. — És a magyaron kívül még milyen nyelven tudják megkérdezni, hogy „Könnyű, vagy nehéz ételt tetszik parancsolni?” A válaszok: két helyen: németül, két helyen: semmilyen idegen nyelven. Beszélgettem pincérekkel — szervezetet. Egy-egy kúra húsz percig tart, három héten át naponta egyszer alkalmazzuk. — Elegendő ennyi kezelés egy olyan súlyos betegség megszüntetésére, mint az érszűkület? — Erre egy szóval is felelhetnék: nem. De épp itt van szükség a legendaoszlatásra. A mi kúránk lényege, hogy utókezelés jellegű. Olyan személyek jöhetnek hozzánk, akiket előzetesen már kivizsgáltak, de általános állapotuk nem teszi lehetővé a sebészi beavatkozást, vagy akiknek kórházi gyógyítás után van szükségük kiegészítő kezelésre. A kúra nem szorítkozik csupán a széndioxidgázos kezelésre: járásgyakorlatokat és értornát végeztetünk, megfelelő étrendet állítunk össze, és megtiltjuk a dohányzást. A Kapuvári Kórház érsebészeti alosztályán állandóan telt ház van, a negyvenegy ágy kevés. Évente hétszázan kerülnek sorra, kéthónapos előjegyzés után. — Van-e statisztikájuk arról, hogy milyen eredményt hoz a kezelés? — Az osztálynak tizenegy éves múltja van. Tapasztalataink azt mutatják, hogy a betegek 83 százalékánál funkcionális javulás észlelhető, nő a járástávolságuk, hosszabb utat meg tudnak tenni fájdalom nélkül. A műszeres vizsgálat 36 százalékos javulást mutat. Az itteni kezelés hatása nyolc—tíz hónapig érezhető, utána a betegnek vissza kell térnie. Három érszűkületben szenvedő férfival beszélgettem, akik már többször élvezték a kapuvári kúra javító hatását. Barcs Gyula szegedi nyugdíjas főkönyvelő harmadszor pihen az intézetben, s amíg előtte csak ötven métert tudott megtenni fájdalmas érgörcs nélkül, ma már 2—3 kilométert is gyalogol. Buzánszky László szalántai testnevelő tanár 1972-ben kapott először érgörcsöt. Azóta hatszor volt Kapuváron, s míg előtte néhány méter után meg kellett állnia, most már táncolni is tud. Viola János, rokkant- nyugdíjas Miháldról ugyancsak hatodszor kezelteti magát Ballagi doktor osztályán. Néhány éve le akarták vágni a bal lábát, nem engedte, s most már 60—70 métert is megtesz fájdalom nélkül. — Az utolsó eset nem jellemző! — figyelmeztet a főorvos. Az amputálást mindig igen gondos konzílium előzi meg, amelynek eredményével mi az esetek túlnyomó többségében egyetértünk. Aki tehát munkánkról véleményt akar alkotni, ne a „fantasztikus" kivételeket, hanem a tényleges eredményeket tekintse mérvadónak. Tófalvi Éva Az embernek a divat a társadalmi „bőre” A divatreklám pszichológus Divatterjesztéssel már a rómaiak is foglalkoztak „A jólöltözöttség életörömet jelent” munkája A Magyar Értelmező Szótár meghatározása szerint a divat: „Az emberek közt — vagy ki- sebb-nagyobb közösségben — az életnek, cselekvésnek vagy eljárásnak a gyakorlat révén kialakult olyan módja, amelyet mindenki követ, bár nem okvetlen kötelező." Divatterjesztéssel — mai szóval divatreklómmal — mór a rómaiaknál is találkozunk. 8—25 centiméteres agyagfigurákon küldték szét a provinciákba a Rómában használatos tóga és tunika divatjának változásait. A divat reklámozására először Párizsban tartottak bemutatót, a krinolinok és turnürök korában. Nagyjából ettől az időtől beszélhetünk a divatterjesztésről és reklámozásról, mint szakmáról, mely a mai időkre külön iparággá terebélyesedett. Nálunk a Magyar Divat Intézet (MDI) feladata a divat tájékoztatás, -terjesztés a nemzetközi divatáramlatok és ö hazai fogyasztói és ipari adottságok szem előtt tartásával. A Magyar Divat Intézetben dolgozik dr. Móricz Éva, az ország egyetlen divatreklám- pszichológusa.- Hogyan lesz valakiből di- vatreklám-pszichológ us? — A Színház és Filmművészeti Főiskola színházrendezői szakán végeztem. Ezután kerültem a Magyar Hirdetőbe, ahol tv-reklám filmeket készítettünk. Itt a rendezésen felül megismertem a reklámszakma fogásait, majd elvégeztem az egyetemen az alkalmazott-pszichológia szakot. A divat, a divat követése, elfogadása alapvető emberi megnyilvánulás, ami egy pszichológus számára sok érdekes megfigyelésre, következtetésre ad lehetőséget.- A Magyar Divat Intézetnek és ezen belül az ön munkájának mi a szerepe a magyar divat alakulásában? — Az embernek a divat a társadalmi bőre. Az életszínvonal emelkedésével és a nemzetközi hatások erősödésével az öltözködési divat hazánkban is egyre inkább előtérbe került, és olyan divatkövetési ritmus kialakítását sürgeti, amelyeket a lakosság többsége igényel. Az MDI, s így benne az én munkám is tulajdonképpen egy átkapcsoló állomás. Egyrészt információkat vesz fel külföldi divathírekből, divatlapokból, divattudósítóktól. A divat ismeretében próbáljuk befolyásolni az alapanyaggyártó, késztermékgyártó cégeket és a kereskedelmet. Ennek érdekében szervezzük a divatbemutatókat, készítjük el a TRED-eket. Tulajdonképpen az embereknek az újdonságra való törekvéseit kell nekünk irányítani. — Nagy előrelépés tapasztalható hazánkban az utóbbi években a divat terén. A kereskedelem rugalmasabb, a legújabb nemzetközi divatnak is megfelelő konlekciókat lehet már az üzletekben megtalálni. Mégis elég nagyszámú még a divatjamúlt, vagy rosz- szul öltözködő ember nálunk. Mi erről a véleménye? — Szerencsére egyre kevesebb embernél beszélhetünk anyagi okokról. Inkább bizonyos koron túli beszűkülésről, megmerevedésről lehet szó. Sajnálom ezeket az embereket, úgy érzem, valamilyen formában megrokkantak, valamilyen módon lemondanak az élet szépségéről. Számomra a jól- ápoltság, jólöltözöttség életörömet, az élet igenlését jelenti. Sarok Zsuzsa EIVRT Sopiana Gépgyára felvesz — forgácsoló szak- és betanított dolgozókat, — gyakorlattal rendelkező gépszerelő (lakatos, műszerész) szakmunkásokat, — tmk-ba gyakorlattal rendelkező géplakatos szakmunkásokat, — gépésztechnikumi vagy szakközépiskolai végzettséggel, gyakorlott és kezdő dolgozókat különböző műszaki beosztásba. Jelentkezés: EIVRT Sopiana Gépgyára Pécs, Szalai A. u. 8. Felvételi iroda no persze, magyarul — és néhányon megmondták a véleményüket — azt is magyarul. Ugyanis: érzik, hogy nyelvtudás nélkül döcögőbb a munka, kisebb a forgalom és hát persze kevesebb a borravaló is. A mondatok általában azzal kezdődtek, hogy „Jaj, de ki ne írja a nevemet, mert ha a főnök olvassa...!” És azzal folytatódtak, hogy „Alacsony a nyelvpótlék!”. Aztán: „Felvételkor nem is igénylik, hogy beszéljünk idegen nyelvet!” Vagy: „A TIT-tanfolyamok annyit érnek, mint halott embernek a szenteltvíz!” Márpedig szenteltvízből aligha van tervtúlteljesítés, netán borravaló. Mondják, egyszer Pécs kellős közepén focit kért a német vendég, mire a pincér, ormánsági jó magyar gyerek, elküldte meccsre. Aztán csodálkozott, hogy a vendégúr többet nem köszönt neki visz- sza; mivel hírlik, hogy bizonyos német dialektusban a foci teljesen mást jelent, mint a nyilvánosan űzött labdajáték. Valahogy így lehetne enyhe szóval kifejezni: „Csaj." Hát eny- nyit a kérdésről, pincérszemszögből I A vállalatok? — Hivatkoznak, hogy jogszabály valóban nem írja elő a nyelvtudást. Erre én: „Hát akkor hozzanak rá jogszabályt!” — Munkaügyi szakemberek: „Az a tizennégy éves, aki idegen nyelvet tud, nem pincérnek jön!” Én: „Ez nem biztos! Lásd borravaló!” Munkaügyi szakemberek: — „Szervezünk TIT-tanfolyamot!” — Utalok a pincérek véleményére, de máris kész az újabb válasz: „Csak az intenzív nyelv- tanfolyam oldaná meg a gondot, de akkor tucatnyi pincért kéne huzamos időre kivonni a munkából, és ki szolgálna feli?” „Egyetlen érvemre meg sem kísérlik a választ: „A somogyi, baranyai, bácskai délszláv, meg német nemzetiségi falvakból a gyerekeket külön kis diákotthoni termekben elhelyezve, német és délszláv pincérképzést lehetne szervezni! Nos, igen. Sok megoldás kínálkozik, akkor is, ha egyik sem könnyű. Itt Dél-Dunántú- lon még a Hungária Vállalat jár az élen, német és angol intenzív tanfolyamot már szerveztek. Több vállalatnál kollektiv szerződés rögzíti a nyelvpótlékot. De van olyan is, ahol egy idegen nyelvért csak havi 80 forinttal több az alapbér alapfokú vizsga után. Hát akkor miért tanuljanak?! Kétségtelen, hogy könnyít a nemzetközi nyelv is. Hiszen most van a váltás a németről az angolra. Ma még ezen a két nyelven általában lengyel, a jugoszláv, olasz, szinte mindenki ért, igaz, hogy a fiatalok már majdnem kizárólag angolul tudnak. De angolul ért az osztrák, a német vendég is. Tehát elég volna — egyéb híján — csupán ennek a nyelvnek a tanulását határozottan szervezni. De a lagymatagságra nincs magyarázat. Különben ennek az írásnak az elején kijelentő mondatban leírt fogalmakat legfeljebb csak kérdő mondatban írhatjuk majd le: Nyár? Külföldi vendégek? Valuta az országnak???? Földessy Dénes Hétfői □
