Dunántúli Napló, 1978. július (35. évfolyam, 179-209. szám)

1978-07-09 / 187. szám

1978. JULIUS 9. MŰSORAJÁNLAT DN HÉTVÉGE II. író, felelj nekem! Négy érdekes játékot, négy nagy élményt ígér a televízió a jövő hétre. Szerdán este 21 óra 30 perc­kor a Nyitott Könyv sorozatban Gyárfás Miklós legutóbbi kö­tetét mutatják be. Ennek a mű­sornak az lesz az érdekességé, hogy a dramatizált könyv egyik szereplője, vagyis „a színész” vallatja a darabról a szerzőt. Izgalmas ötlet, hiszen színészvi­lágban — okkal vagy ok nélkül — szokás néhány jelenet vagy éppen a párbeszéd, netán a jellemrajz kifejezésének hibái­ért az írót szidni. A drámaíró­vallató színész ezúttal Sinkovits Imre lesz. Katkó István szerkesz­tő Gyárfás Miklós novellái kö­zül négyet választott ki, ezek­ből rendezett játékokat. Az írá­sok hősei: a szélhámos és az író, a nyugdíjas házaspár, a firenzei idegenvezető fiú és a pénzes amerikai turistalány, va­lamint a színészpár. Valameny- nyien rokonok abban, hogy az élet egy-egy különös pillana­tában szerepet játszanak. A rendező, Goál Albert rangos színészgárdát vonultat fel: Ho- resnyi László, Komlós Juci, Pá­Story új változata (Natalie Wood és Richard A West Side Beymer.) ger Antal, Gombos Kati, Ráday Imre, Sztankay István, Tomanek Nándor, Tyll Attila és Venczel Vera. Szombaton este 20 órakor a hatvanas évek filmművészeté­nek egyik korszakos alkotását, a West Side Story-t sugároz­zák. A mű rendezője Robert Wise, a filmkészítés rejtelmeit Orson Welles mellett tanulta. Vasárnap, 16-án két remek filmet vetítenek. Délután 15.30- kor a Főszerepben: Kabos Gyu­la elnevezésű sorozat új filmjét láthatják a nézők, melynek cí­me: Az új rokon. Bábművészei Mi köze a Fink Floyd együttesnek a Kalevalához? Tudjuk: rangos társulat a.pé­csi Bóbita Bábegyüttes. Tudjuk azt is, hogy Kós Lajos egyete­mes alkotó, aki ennek a mű­vészetnek minden oldalát terem­tő kedvvel és erővel műveli. Most mégis meglep: a Pécsi Nyári Színház — mely tudvalévő, a fel- nőtt-bábművészetnek a hazai nyári otthona is lesz — nos, en­nek a rendezvénysorozatában az glM IHllinil H Az ember tragédiájában Ma­dách hőse így teszi fel a kér­dést: Megy-é előbbre majdan fajzatom ... s korunk művésze sem tehet másként. Fel kell tennie a kérdést a maga szá­mára: megy-é előbbre, válto- zik-e a világ attól, amit a mű­vész megpróbál hozzátenni. Mi­lyen hatása van á művészi al­kotásnak? Megváltozik-e a vi­lág, ha tollal, szóval, filmka­merával alakítani, jobbítani akarjuk? Sajnos, nagyon ritkán adatik meg az alkotó művésznek, hogy művének „gyakorlati hasznát” maga is tapasztalja, de azt hiszem a kérdés minden önma­gát komolyan vevő alkotót iz­gat. Nincs ezzel másként Vifézy László sem, aki — talán emlé­keznek a kedves olvasók, né­zők — az elmúlt év decemberé­ben bemutatott Pincelabirintus című dokumentumfilmet rendez­te, s aki az idei tévéfesztiválon Miskolc város nagydíját kapta. A pécsi pincegondokról szóló film bemutatása annak idején nagy vitát kavart, kérdés, hogy csak vitát, vagy változásokat is. Úgy is fogalmazhatnánk: mi a film hatása? Valóban hitelesen mutatta fel az összefüggéseket, helyesen elemezte a konkrét helyzetet? És ha igen, mit hasz­nosíthat ebből a közönség és mit a szakember, a felelős ve­zető. A problémák meghaladá­sának első lépcsőfoka magá­nak a problémának a kimon­dása. A tényekkel való szem­benézés. Az elemző kritika. Most elkészült és bemutatásra vár a film harmadik része, amely ezekre a kérdésekre ke­resi a választ. Szembesíti az il­letékeseket és a film többi sze­replőit pincelabirintusbeli véle­ményükkel, intézkedéseikkel. To­lón ezért is lett a címe: Illeté­kes: a film?! S hogy ezt a nézők is eldönt- hessék, július 12-én előbb Pin­celabirintus, július 14-én pedig a folytatás az Illetékes: a film?! című alkotást mutatjo be az MTV pécsi körzeti stúdiója. Rendező és operatőr Vitézy László, szerkesztő Sóvári Gizel­la. Ambrus György A sztár elmosódó arca Hanglemez Halványzöld lemezborító, raj­ta a nagy szobor; Elvis Pres­ley arca a homályba vész. Jó ötlet, a Magyar Hanglemez- gyártó Vállalat színvonalát ilyen külsőségek is növelik. De a közönség természetesen mégiscsak a muzsikájáért, szö­vegéért veszi majd meg tö­megével ezt a Darry Mirror előadta dalt: az I. Remember Elvis Presley című kislemezt. Remek hangszerelés, szép mu­zsika és jó példa arra, hogy a tömegpszichózis mire képes: egy sztár halála után, csu­pán az emlékéből is kissé kultúrát lehetne teremteni. .................... Színház Rendhagyó színésznő Kis túlzással azt mondhat­nánk róla: Sólyom Katalin a rendkívüli színésznő. Rendkívüli persze minden igazi színész, hiszen ha túlságosan „rendes", túlontúl megszokott, akkor meg­marad a középszer semmitmon­dó színvonalán. Akkor nem egyéniség, éppen ezért csak érinti a művészet határait. Só­lyom Kati azonban nemcsak az alkotáslélektan fogalmai sze­rint rendkívüli, hanem olyan a színészpályája is. Szinte a „szélről" jött, o hu­mán tudományokkal szembeni másik oldalról: kémia—biológia szakos tanárnövendék volt, ami­kor a budapesti Egyetemi Szín­padra eljárt játszani. Csak úgy! Ebből a „csakúgy"-játék- ból, éppen mert rendkívülien, sajátosan és persze szívvel-lé- lekkel csinálta, az egyetemi színpadok zágrábi nemzetközi fesztiválján megszületett a leg­jobb női alakítás díja, Sólyom Katalin számára. A Karnyóné címszerepéért. Aztán rendkívüli abban is, hogy operettől klasz- szikus tragédiáig, zenés játék­tól gyermekdarabig mindenütt van benne valami „sólyomka- tis”, fanyar, de igazi szellemi sugárzás. Sólyom Katalin, aki Hekabét alakítja Most pedig — s ez is rend­hagyó, sajnos, a színészvilág­ban! — amatőr színjátszók kö­zött vállalt főszerepet. Euripi­dész: Hekabé című tragédiájá­nak címszerepét alakítja a Pé­csi Nyári Színház előadássoro­zatain, a tettyei romoknál, pén­teken este fél 9-kor. Próbákról, szerepről nem akart nyilat­kozni. Mégis tudjuk, nagy sze­rep, nehéz, nagy feladat He­kabé megformálása, az anyai bosszú tragikumának felválla­lása. Aki ezt a szerepet sajátos — hogy az eredeti kifejezésnél maradjunk: rendhagyó — belső szellemi-lelki kohójában meg­formálja — művész. Rendha­gyó, s éppen ettől — vérbeli. F. D. Közös portánk, a lalu „Közös portánk, a falu” — ez o címe Perjés Klára hétfőn el­hangzó riportjának, mely érde­kesen, sokoldalúan mutatja be a bgksai termelőszövetkezet és hat falu mindennapjainak ösz- szefonódását, mit tesz a tsz a községek csinosításáért, az óvo­da felépítéséért, miképp épül­nek aszfaltozott utcák és gyer­mekjátszóterek, a körzetesített iskolák helyén ifjúsági klubok és miképp válnak valóra a fa­lugyűléseken elhangzó javasla­tok, vélemények. Ugyancsak a hétfői programban szerepel Nógrádi Erzsébet szerkesztésé­ben a „Nők negyedórája", ez­úttal is színes tartalommal, a lányokat-asszonyokat érdeklő, érintő riportokkal. A Pécsi Stúdió három me­gyére való kitekintését szolgál­ja kedden Laky Rudolf riport­ja, melyben Lengyeltótit mutat­ja be a „Régi falu — új embe­rek" sorozatban. Falusi témák szerepelnek o szerdai „Hét köz­ben" című aktuális zenés ma­gazinban is, melyet ezen a hé­ten Borsos József szerkeszt: a falun épülő társasházakról lesz szó, továbbá az aratási mun­kákról és arról, hogy mit dol­goznak, tanulnak az üzemi gya­korlaton az egyetemisták. A bólyi termelőszövetkezet nyugdíjasa Nemes Ferenc, aki o megérdemelt pihenés idejét is tevékenykedéssel tölti — er­ről vall Tiszay László kérdései­re. „A zöldövezet hullámhosz- szán” központi témája a Pécsi Nyári Színház — a különböző helyszíneken bemutatásra kerü­lő produkciókat ismertetik, meg­szólaltatva a műsorok rendező­it, szereplőit. Vasárnap riport számol be a cserépvásárról, majd részletek következnek a IV. Kodály Zol­tán gyermekkórus-találkozó hangversenyeiből. A hét szerb-horvát nyelvű műsorai közül figyelmet érde­mel a keddi ifjúsági összeállí­tás, melynek szerkesztője Fran- kovics György. Vass Béla foly­tatja „Utazzon velünk!" soro­zatát. Pénteken „A nagyváros árnyékában" címmel ismét olyan Pécs közeli községbe lá­togat el Filákovity Branko, mely­nek lakói életére kihat a nagy­város közelsége. A község ez­úttal Kökény. A határmenti falu: Udvar idegenforgalmáról készített ri­portot a német műsor számára Wolfart János. Hétfőn hangzik el. A bajai gabonatárolóba lá­togatott el Reil József, ahol jobb feltételek, nagyobb lehe­tőségek mellett várják az új- termést. A vasárnapi beszélge­tés témája pedig a nemzetisé­gi pedagógusok nyári tovább­képzése. Lemminkäinen anyja első bábműsorban szerepel ez az egyfelvonásos: Kalevala. Változás történt ugyanis: az első bábműsor egyfelvonásosa — a Vivaldi zenéjére tervezett da­rab - elmaradt, s helyette ik­tatták be a Kalevalát. Lönnrot Illés műve világirodalmi remek — ez már közhely. De a szóra­koztatózene világában is inkább csak a legifjabb, életkori sajá­tosságainál fogva legszertele­nebb közönségrétegeket vonzó Pink Floyd együttes hogy kerül Lönrott Illéshez? Erre kértünk vá­laszt Kós Lajostól:- A Pink Floyd muzsikája: űr­zene. Szöveg és muzsika talál­kozása kétségtelenül feltételez valami közöset. Én úgy érzem, a Kalevala a végtelenből indu­ló és a végtelenbe távozó em­berről szól. Ezt a végtelenséget érzékelteti korszerűen a Pink Floyd zenéje. Máskülönben az első bábmű­sor, amely július 15-én pénteken este fél 9-kor kezdődik a Csont- váry udvarban, további két egy- felvonásosból áll. Egyik: a halál­ra táncoltatott szerelmesekről szóló népballada-feldolgozás. Másik: Prokofjev zenéjére terve­zett, évek óta sok sikert aratott Rómeó és Júlia, melyet most kis­sé átdolgozva mutatnak majd be. F. D. Hol? ■Iliikor? Pécs, Ifjúsági Ház: az IH Galériában Teresa Szczesna és Robert Sze- cówka wroclawi grafikusok karikatúrakiállítása. Ifjúsági Park: mint minden pénteken, július 14-én is, 20 órai kezdet- . tel beat-koncert lesz, ez­úttal a Generál együttes föllépésével. Reneszánsz Kőtár: júli­us 11-én 20.30 órai kez­dettel dr. Varga Gyula diaestjére kerül sor. A neves fotós műsora Pécs­ről szól. Hotel Minaret udvara: jazzhangverseny lesz július 13-án. A 20 órakor kez­dődő előadást Gárdonyi László együttese tartja. Korzó Mozi: Vasárnap esténként a Színház téren, a Városi Galéria ablaká­ban vetítenek a város leg­jobb fotósai. Július 9-én 20.30-kor Varga Gyula „Művésztelepek", július 16-án 20.30-kor az IXI­LON Filmstúdió „Ceruzá- j val" c. alkotását tűzik műsorra. FÉK: július 15-én 14 órakor nyílik Mladonyicz- I ky Béla szobrászművész kiállítása. Könyu „Ezúttal szántszándékkal, tu­datosan túlnyomórészt olyan eseményekről írok, amelyek­ről nem illik” — mondja Ko­lozsvári Grandpierre Emil új regényéről. A Hullámtörőket olvasva azonban mindinkább az a meggyőződés alakul ki bennünk, hogy nemcsak, hogy illik, de kell is arról írni, amiről ez a történet szól. Hi­szen Kolozsvári is azok közé tartozik, akik átélték száza­dunk minden jelentős, sors­fordító eseményét. Életrajza kész regény, ahogy mondani szokás. A személyes élmér nyék egy olyan író tollán, mint Kolozsvári, egyszerre köz­érdekűvé válnak. Ennek iga­zolásául elég megemlítenünk az író korábbi művei közül a Tegnop-ot, a Szabadság-ot vagy a Hullámtörők közvetlen előzményének tekinthető Az utolsó hullám című regényt. Mindegyikben ott van a kor, melyet egy ember látott, de sokak szemével. Ezúttal Kolozsvári életének talán legnehezebb szakaszá­ról ír, a második világháború kemény próbákra tevő évei­Hullámtörők ről. Nem az események kró­nikája foglalkoztatja elsősor­ban — bár a regény egyes részleteiben ezt sem kerülheti meg —, hanem az emberi kapcsolatok alakulása a vi­lágégés közepette. Barátok, társak, szeretett nők vonulnak fel a történet során, mind­azok, akik a felbolydult világ­ban, támaszt, menedéket, bi­zakodó erőt jelenthetnek egy ember, nevezetesen az író számára. Eközben természete­sen megelevenedik maga a kor is. Fordulatokban bővel­kedő részletekben számol be Kolozsvári a magyar hadse­reg tragédiájáról, a német megszállás, majd az ezt kö­vető nyilas terror emberi ész­szel alig felfogható szörnyű­ségeiről. A kaland, az események csapdáinak kijátszása sem hiányzik ebből a könyvből, az író maximálisan kiaknázza a kavargó történelem izgal­mas fordulatait. Mint ahogy a nőkkel való kapcsolatából sem hagyja ki a mértéktartó erotikát. K. S. Jelenet a nagyon várt ABBA-filmbőI

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom