Dunántúli Napló, 1978. július (35. évfolyam, 179-209. szám)
1978-07-08 / 186. szám
1978. július 8., szombat ____________________________________Dunantmt napló 3 B efejeződött az ország- gyűlés nyári ülésszaka (Folytatás a 2. oldalról) A válasz után határozathozatal következett: az ország- gyűlés a Minisztertanács elnökének a kormány munkájáról adott beszámolóját, az abban ismertetett további kormányfeladatokat, valamint a felszólalásokra adott válaszát Faluvégi Lajos pénzügyminiszter beszél Az államháztartás 1977-es esztendejéről szólva Faluvégi Lajos elmondta, hogy a népgazdaságban keletkezett összes pénzjövedelem tavaly a termelés és a forgalom felgyorsult növekedésével összhangban több mint 9 százalékkal nőtt, bár a világpiaci árváltozások számunkra kedvezőtlenek voltak. Ezzel lényegében azonos arányban emelkedett a lakosság — nagyrészt munkából származó, de jelentős mértékben társadalmi juttatásokkal kiegészülő — nominál-jövedelme. A bevételek 41 milliárddal haladják meg az előző évit. Kiadásunk összesen 364,8 milliárd forint, A hiány a múlt évinél és a tervezettnél is nagyobb. Mindebben megmutatkozik gazdaságunk dinamikus fejlődése, erőfeszítéseink hatása a nemzetközi inflációval szembeni küzdelemben; de gazdaságpolitikánk egyik fő gondja is, az hogy nem valósult meg a költségvetés egyensúlyának javítására irányuló elhatározásunk. Gazdaságunk úgy fejlődött, hogy külső erőforrásokat vontunk be, hiteleket vettünk fel, ami megfelel ötödik ötéves tervünknek, hiszen korántsem az a szándék fogalmazódott meg, hogy az egyensúlyi folyamatok kibontakozását importkorlátozások révén keressük. A hangsúlyt az exportképesség növelésére helyeztük, mert úgy véltük — s ma is így gondoljuk —, hogy az exportképes kapacitások bővítése részben a külföldi hitelfelvételekre alapozható. A vállalatok és szövetkezetek — ideértve a mezőgazdasági termelőszövetkezeteket is — nyereségük 49 százalékát fizették be a költségvetésbe, részesedési alapjuk 9 százalékkal, fejlesztési alapjuk a nyereségből 21 százalékkal volt magasabb, mint az előző évben, A vá.ialatok pénzügyi helyzetét tehát általában nem zovarták meg a népgazdasági egyensúlyhiányból fakadó gondok. Ezt a vállalatok számára kedvező helyzetet különösen két tényező idézte elő; a jelentős pénzügyi támogatás, és a nem eiég szigorú követelményeket támasztó szabályozás. A vállalatoknak odott támogatájóváhagyólag tudomásul vette. Ezt követően az országgyűlés áttért a második napirendi pont, a Magyar Nép- köztársaság 1977. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat megtárgyalására. A törvényjavaslatot Faluvégi Lajos pénzügyminiszter terjesztette elő. sokról szólva elmondta, hogy azok az adott árviszonyok között, a gazdálkodó szervezetek szempontjából - ideiglenesen —, jórészt indokolhatók. De nem ez az igazi közgazdasági kérdés, hanem az, hogy a problémák egyedi megoldása helyett hogyan tudjuk a vállalatokat szélesebb körben, jobban mozgósítani o hatékonyabb tevékenységre, a piaci követelményekhez való alkalmazkodásra. A beruházásokra a tervezettnél és lehetőségeinknél is többet költünk. Már az ötödik ötéves tervidőszak kezdetén, megismerve a vállalatok fej-, lesztési elképzeléseit, felfigyeltünk arra, hogy általában több beruházást terveznek, mint amennyi a népgazdaság lehetőségeiből kiindulva indokolt lenne. A vállalatok nagyobb része — ha lehetne — még többet is szívesen elköltene beruházásokra. Arra törekszünk, hogy a vállalatokat ebben érdekeltebbé tegyük. Ezért az ár- és pénzügyi rendszerünket továbbfejlesztjük a hatodik ötéves tervvel összhangban. Elhatározott szándékunk, hogy a jobb, a növekvő jövedelmezőségű vállalatoknak gyorsabb fejlődési és személyi jövedelememelési lehetőséget biztosítunk, ellenben a gazdaságtalan vállalatok, illetve tevékenységek továbbfejlődését, sőt változatlan fenntartását sem fogjuk központi eszközökkel segíteni. Úgy véljük, hogy a pénzügyi politika szigorítáFödi Lászlóné (Csongrád m.) a Szegedi Konzervgyár csoport- vezetője a közlekedés- és postaügyi minisztertől azt kérdezte, hogy a minisztérium a jövőben a vasúti menetrendek összeállításánál törekszik-e arra, hogy a reggeli expressz-vonatak — így például a szeged—budapesti expressz — még a különböző értekezletek megkezdése előtt érkezzenek Budapestre? Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter válaszában elmondta, hogy a menetrendek összeállításánál számos fontos szempontot vesznek figyelembe. Ilyenek természetesen a takarékossági intézkedések is, ezek azonban akkor érvényesülnek igazán, ha ez értekezletek szervezői is alkalmazkodnak hozzájuk, és norr a vasút menetrend je igazodik az értekezletekhez. Ami a szeged—budapesti exp- resszt illeti — bár menetrendjét éppen a lakosság kérésére változtatták meg — a miniszter arra kérte az interpelláló képviselőt és oz országgyűlést, hogy egyelőre ne zárják le a témát, ígéretet tett arra, hogy ősszel — a következő menetrendi értekezleten —, még körültekintőbben megvitatják a problémát. A képviselő és az országgyűlés a miniszter válaszát elfogadta. Karkus Sándor (Komárom m.) á nyugdíjasok utazási kedvezményének módosítása tárgyában interpellált a közlekedés- és postaügyi miniszterhez. Azt javasolta, hogy a négy, féláru utazásra jogosító szelvényből kettőt maga a nyugdíjas, kettőt pedig — amennyiben azt igényli — a házastársa vehetne igénybe. sa és a hatékonysági követelmények fokozása elvezethet az indokolatlan támogatások és kedvezmények leépítéséhez, a pénzügyi egyensúly megszilárdulásához. A pénzügyminiszter ezután a társadalmi közkiadásokkal és a költségvetési szervezetek tevékenységével foglalkozott. A lakosság életkörülményeit egyre inkább befolyásoló társadalmi közkiadásokra 138 milliárd forintot költöttünk 1977-ben. A tanácsok 90 milliárddal, az előző évit 11 milliárd forinttal meghaladó összeggel gazdálkodtak. Ebből az intézmények fenntartására 48, fejlesztési célokra pedig 4% milliárd forintot adtak ki. Közvetlenül a lakosságnak 50 milliárdot — az előző évinél 5 milliárddal többet — fizettünk ki nyugdíj, családi pótlék, gyermekgondozási segély, táppénz és egyéb pénzbeli juttatás formájában. Mintegy 40 milliárd forintot — négymilliárddcl többet, mint az előző évben — természetbeni juttatásként fordítottunk egészségügyi, szociális, oktatási, közművelődési és kommunális szolgáltatásokra. A pénzügyminiszter expozéjában hangsúlyozta; a nehézségek ellenére — amelyek között dolgozunk és dolgozni fogunk — mégis arra számítunk, hogy ésszerű és takarékos gazdálkodással a társadalmi ellátás minden fontos területén megvalósulnak az ötödik ötéves tervben elhatározott célok. Ezt a bizakodásunkat az eddigi szép eredményeken kívül az a szándékunk is erősíti, hogy az átmeneti pénzügyi gondokkal küzdő tanácsok költségvetésük teljesítéséhez méltányos biztosítékot és támogatást kapnak úgy, ahogy ezt a központi költségvetésből 1977-ben is megadtuk. Pethő Ferenc, a törvényjavaslat bizottsági előadója az országgyűlési bizottságok ülésein elhangzott indítványokat, javaslatokat összegezte. Az országgyűlés a költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta. Ezután az interpellációk következtek. Pullai Árpád miniszter válaszában elmondta: ezt a kérdést az illetékesekkel már megvitatták és úgy határoztak, hogy javasolják a kormánynak: 1979. január 1-ével a nyugdíjasok nyugdíjjal nem rendelkező házastársai, illetve élettársai is használhassák a kedvezményes vasúti jegyeket. A miniszter válaszát az interpelláló képviselő és az országgyűlés egyhangúlag elfogadta. Gulyás Emilné dr., a HNF Szabolcs-Szatmár megyei Bizottságának titkára Nagyhódos, Kishódos és Garbolc lakóinak képviseletében interpellált az építésügyi és város- fejlesztési miniszterhez, valamint az OVH elnökéhez, hogy kezdeményezzék a Minisztertanácsnál a kormány 1973-as határozatának felülvizsgálatát, amely az árvíz sújtotta községekben építési tilalmat rendelt el. Ábrahám Kálmán miniszter — az OVH elnökének nevében is — válaszában elmondta, hogy a Szamos mentén a védőgátrendszer megépítésével az árvízveszély ugyan csökkent, de nem szűnt meg. Emiatt az építési tilalmat fenn kell tartani. Javasolják viszont a kormánynak: tegye lehetővé a más községekbe költözők át- településéhez nyújtható kedvezmények meghosszabbítását további négy évvel. A választ a képviselő és az országgyűlés tudomásul vette. Az országgyűlés nyári ülésszaka Apró Antal zárszavával ért véget. Ji pénzügyminiszter expozéja Interpellációk Filmjegyze t Bűnügyi filmvígjáték. A magyar nyelvű reklámszövegek, előzetesek szerint ezzel a műfaj-meghatározó címkével bocsátották útjára készítői a Száguldás gyilkosságokkal című színes amerikai (keskeny)filmet. Az embernek mindenekelőtt ez a kentaur szúr szemet, a tüzetesebb szemügyre vételre azonban nincs mód, mivel már a film első pillanatában megkezdődik a kedélyes száguldás az „Ezüst csíkkal” — egy, az egész USA-t átszelő expresszvonattal. A vidám képsorokba rövidesen belehull a cselekmény másik fonalát érzékeltető, a gengszterek kemény verekedését ábrázoló helyzetkép, azaz a néző itt kapja először egy , tányéron a krimit és a vígjátékot. Ez az „egytálétel" egyáltalán nem mondható nehezen emészthetőnek, de fogyasztása közben olyasféle érzése van az embernek, Száguldás gyilkosságokkal mintha spenótot enne tejbe- grízzel. Az összeegyeztethetetlent nehéz összeegyeztetni, de nem lehetetlen. A jó krimi és a jó vígjáték önmagában is fölöttébb nehezen előállítható, hát még annak a felefele arányú keveréke. Ha a kettőt összeeresztik, az egyik rendszerint tönkremegy. A krimi-erények nem vígjátéki erények, az akasztófahumor pedig még nem krimi. Mindezt azért jó elgondolni ez előtt a film előtt, vagy után, hogy megértőbbek lehessünk a forgatókönyvíróval és a rendezővel szemben, amikor magunk elé képzeljük a verejtékező alkotókat, akik tulajdonképpen jót akartak nekünk. Azt szerették volna, ha olcsó pénzért egy jót nevetünk, és közben néha a hideg is végigfut a hátunkon. Nem szabad tehát e jóakaratú emberekre haraggal gondolnunk, még akkor sem, ha nemes szándékuk csupán részben sikerült. Mondjuk: felerészben. Mert a Száguldás gyilkosságokkal egy jó közepes kommersz- film — és manapság ez sem lebecsülendő dolog. Nem társadalomábrázolásnak, nem művészfilmnek mondja magát, hanem annak, ami valójában. Más kérdés, hogy az expresszvonat eleve zárt terének atmoszférateremtő erejéből, a lélektani hatások kínálkozó garmadájából úgyszólván semmit sem használtak ki a derék filmkészítők. (Azért a gengsztereket véres küzdelemben tették el láb alól, és fölöttébb látványosan robogtatták bele a vonatot az utasokkal zsúfolt pályaudvarba. Még elgondolni is rossz . . .) Sebaj. Ami itt rosszul sikerült, azt a következő „bűnügyi filmvígjátékban” talán majd hatásosabb formában látjuk viszont. B. K. Próbák — probök — próbák..• Bemutatók előtt a Pécsi Nyári Színház Teljes „üzemben” folynak a Pécsi Nyári Színház próbái. A szabadtérit ezen a héten a Pécsi Balett és a meghívott szólisták vették birtokukba. Hét végén megkezdik összpróbái- kat az oratorikus balettek muzsikusai: a Liszt Kórus és a Pécsi Filharmonikus Zenekar is. Közelednek a főpróbák .. . Körútra indultunk, ezúttal két prózai és egy bábprodukció előkészületeiről próbáltunk néhány információt szerezni. * A Tettyén az idei nyáron is két színpadtér lesz (mindkettő az amatőr színjátszó tábor szolgálatában is; művészeti vezetőjük: Babarozy László). Egyelőre csak az egyik készült el. Itt Bucz Hunor rendező próbálja Euripidész Hekábé c. tragédiáját. Az előadók amatőr együttes, a budapesti Színjátszó Műhely tagjai. Jellegzetes alkotó módszerük a kollektív munka. Közösen választották ki a darabot, amelynek a színpadra állítása is együttes törekvések - azaz, fontos, jellemző mozzanatok rögtönzésekkel kimunkált — eredménye. Formailag ez az előadás eltér a hagyományos tragédiákétól. A rendező azzal indokolta, hogy mivel a görög művek tele vannak epikus narrációval, tehát elmondják, ami éppen történik, másrészt a közönség általában nincs birtokában a görög mitológiának - ami nélkül aligha érthetőek ezek a művek -, mindez együtt arra készteti az együttest, hogy feloldják a klasszikus merevséget, és a cselekményt látványelemekkel juttassák el a közönséghez. Oly módon persze, hogy törekvéseikkel az irodalmi szöveg ne szenvedjen csorbát. Ehhez egyfajta megkonstruált szerkezet nyújt majd segítséget. Olyanféle, amilyet a világhírű szovjet rendező, Me- jerhold alkalmazott ún. konstruktivista korszakában (pl, a Tarelkin halála vagy az Erdő rendezésében). A szerkezet alkalmazása egyébként igen alapos fizikai készenlétet, akrobatikus mozgást, illetve: kondicionáló gyakorlatokat föltételez. (Ami ugyancsak Mejerhold nevéhez fűződik.) Az előadásnak egyébként egy hivatásos színész szereplője van: Sólyom Kati, a címszereplő. Bemutató július 14-én este. Egy Erzsébet-korabeli vándorszínész trupp különböző ruhákat ölt magára és eljátssza a nagy királynő uralkodásának nagy tetteit. A spontán beszélgetésből kikerekedő játékok láncolatában a szereplők különböző történelmi és kevésbé történelmi alakokban jelennek meg, egy szereplő három-négy szerepben is. Ez talán legjellegzetesebb vonása P. Foster amerikai drámaíró /. Erzsébet cimű darabjának, amit a tettyei színpadon láthatunk. Ez a fajta dramaturgia alig ismert nálunk, így mindenekelőtt színpadi megvalósításáról érdeklődtünk Lengyel Pál rendezőtől : — Nem hagyományos értelemben vett drámáról van szó, tehát az előadásban sincs drámai átélés; nem életsorsokat akarunk ábrázolni. A szereplők a ruhákkal együtt szerepeket öltenek magukra. Következésül a társulat invenciójától függ maga az előadás. A rendező feladata, hogy megszervezze ezt. Paul Foster ad egy irodalmi anyagot a színészeknek, amit az előadás folyamán nekünk tovább kell „írnunk" .. . A közönség pedig az írói szándéknak megfelelően — ahogyan a darabban a színészek is kérik —: a maga fantáziájával próbáljon bekapcsolódni, együttmunkálkodni az előadással, vagyis legyenek impresz- sziói, gondolatai — ezt szeretnénk. — Milyen színpadtéren folyik ez a játék? — Ezúttal nem „játsszuk be” a Tettyét, mint tavaly a Szép Helénában. Egyetlen dobogó - egy kétszintes „plató" - a színpad, amit körbeül a közönség. Mint egy arénában. Fönn, a romok ^gy pontján helyezkednek el a zenészek. Az egész egy kicsit utal a shakes- peare-i színházra is . . . * Négyen ülünk a nézőtéren: három újságíró és a tolmács. A bóbszínpadon a Bóbita öthat tagja serénykedik. Bábmozgatók. Kezük, karjuk, eszük és szívük mozgásával a jó egy- méternyi, fafaragású marionettbábok ruhát öltenek, megmozdulnak, életre kelnek. Megindul a magnó. Fölcsendül a Falusi ballada zenéje, és megkezdődik egy furcsa varázslat Egy bábjáték próba varázslata. Kós Lajos művészeti vezető ritkán mond egy-egy halk szót, bizonyára szakmai instrukciót. Kezével, karmestermódra mintegy vezényli a produkciót. Azaz, pontosabban inkább kiséri a mozdulatokat a maga lassú, lírai gesztusnyelvén a háttérben, a 'magnó mögül. A szemünk elől pilfanatok alatt szinte eltűnnek a bábokat mozgató civilruhás fiatalok, és fel- szikrózik előttünk egy dráma. Bemutató előtt nem minősíthetek, se pro, se kontra. Mégis annyit, hogy az élmény, a szép kábulatában egy néhány pillanatig még hang nélkül ülünk, majd önkéntelenül felcsattan a taps. Azt mondják „szűz” taps, az első „közönségtől" ... A szovjet kolleganő előkapja a jegyzettömbjét. Egyik kérdése után egy csöppet elröstellem magam. Legalább tíz éve figyelem a Bóbita közismerten európai rangú produkcióit, de még soha nem kérdeztem meg, mivel foglalkoznak azok, akik ezt tudják és ilyen színvonalon! Hadd pótoljam most. A Falusi ballada bábosai: Hajnal Éva postai kézbesítő. (Komlón, ő a próbákra naponta kétszer egy órát utazik is). Eiter István faszobrász (a bábokat is ő faragta), Somossy László ugyancsak levélkihordó a postán; Siklósy Ildikó tervezőmérnök; Laczkó Katalin óvónő; Benkő Márta művészeti titkár. Egyébként összesen huszonötén vannak. Ők a Bóbita. Dolgozó fiatalok, diákok. És szabad idejükben bábművészek. Háromrészes műsorukat a Pécsi Nyári Színház programjában július 14-én láthatjuk először. Wallinger Endre
