Dunántúli Napló, 1978. július (35. évfolyam, 179-209. szám)

1978-07-08 / 186. szám

gyűlés nyári ülésszaka valamint a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkredi­tált diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az elfogadott napirendnek megfelelően a Minisztertanács elnökének beszámolója fölötti vitával folytatta munkáját az országgyűlés. Elsőként Romány Pál mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter emelkedett szólásra. Pénteken délelőtt 10 órakor a Parlamentben folytatta ta­nácskozását az országgyűlés nyári ülésszaka. Legfőbb tör­vényhozó testületünk ülésén megjelent Losonczi Pál, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár Já­nos, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács el­nöke, Aczél György, Apró An­tal, Biszku Béla, Fock Jenő, Huszár István, Németh Károly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. A tanácskozáson részt vettek a Központi Bizottság titkárai, Romany f»al beszede Elfogadták az 1977. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot Az országgyűlés második nap­ján: dr. Romány Pál mezőgaz­dasági és élelmezésügyi minisz­ter beszél Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter az agrárviszonyok alakulásáról el­mondotta: beszédes számok jelzik, hogy meghatározó a szocialista nagyüzemi rend­szer, amely a mezőgazdasági termelés egészét átfogja. A szocialista agrárviszonyok meg­szilárdultak, az árutermelés bő­vülése kedvezően hatott a me­zőgazdaság és az élelmiszer- ipar kapcsolatára. Törekvéseink arra irányulnak, hogy vala­mennyi forma — szövetkezet, gazdaság, társulás — a szo­cialista mezőgazdaság hala­dását segítse, megfeleljen a hazai adottságoknak, s a tár­sulások, együttműködések jól szolgálják agrárviszonyaink fej­lődését, a lenini szövetkezeti elvek alkotó alkalmazását. Ez tekinthető a fő útnak a ter­melőerők és a termelési viszó- nyok összehangolásában. A mezőgazdasági és az élel­miszeripari fejlesztés fő irá­nyairól szólva rámutatott, hogy már évek óta csak az intenzív fejlesztés útját járhatjuk. En­nek lényege a hatékonyság fo­kozása. A következő évek fel­adatainak, s a termelési szer­kezetnek a meghatározásánál fontos kiindulási pont — foly­tatta —, hogy a magyar me­zőgazdaság termelési többle­tének mind nagyobb hányada kerül külföldi piacokra. Élel­miszer-exportunk jövője min­denekelőtt attól függ, hogy a minőség, a korszerűség, a gaz­daságosság, egyszóval a ver­senyképesség terén mekkora változást tudunk elérni. Terveinkben megjelölt cél­jaink eléréséhez nélkülözhetet­len tehát a mezőgazdasági termelés, a feldolgozás, a tá­rolás, az értékesítés és felté­teleinek arányos, komplex fej­lesztése, az élelmiszeripar vi­szonylagos elmaradásának mi­előbbi megszüntetése; a ter­melés és a kapcsolódó ipari alapok folyamatos fejlesztése, a nemzetközi együttműködés lehetőségeivel való összehan­golása; a termelés üzemi és területi szakosodása, a gazda- sógközi együttműködés elő­nyeinek fokozott kihasználása, a szocialista gazdasági in­tegráció fejlesztése, továbbá mindezek elősegítésére a vál­lalati és az ágazati irányítás, valamint a tervezés színvona­lának emelése. Az időszerű mezőgazdasági munkákkal kapcsolatban a mi­niszter elmondta: az idén a múlt évinél később, több gond­dal és nagy várakozással lá­tunk az aratáshoz. Az aratási feltételek rosszabbak, a gabona jelentős része ledőlt, a talaj felázott. Ez segítheti majd a tarlóvetést, de nehezíti a gépi munkát. A hivatalos becslések most -arról szólnak, hogy az idei terv, a 40 mázsa körüli termés a földeken, a búzatáb­lákon „ott van!". Más kérdés, hogy a viharkárok után, a be­takarítás során mennyit lehet majd ténylegesen elaratni, el­csépelni, magtárba helyezni. A legújabb kombájnok napi 15 —20 vagon búza aratására- cséplésére is képesek. Mindez — úgy gondolom — nem egy­szerűen a gép, hanem az em­ber fontosságát növeli. A kom­bájnok és a többi gép — le­gyenek bár a legtökéleteseb­bek — parancsnokai az em­berek, kormánykerekeinél a kombájnosok vigyáznak. Egy­szóval: az idén sem a kom­bájn, hanem a kombájnos arat! Nagy Miklós (Pest m.), a külügyi bizottság titkára fel­szólalásában kiemelte kapcso­lataink bővülését a fejlődő or­szágokkal; az elmúlt két és fél évben hazánk 17 fejlődő országgal vette fel a diplo­máciai kapcsolatokat és hat­ban nagykövetséget létesített. A nemzeti függetlenségért, a társadalmi haladásért küzdő országok segítésére javasolta, hogy a kormány vizsgálja meg a gazdasági és a műszaki-tu­dományos kapcsolatok gyor­sabb ütemű fejlesztésének le­hetőségét, törekedve a köl­csönös előnyök, a rövid és a hosszabb távú együttműködé­si területek közös feltárására. A helsinki záróokmányban foglaltak valóra váltásáról el­mondta: — úgy tűnik, hogy a végrehajtás lelassult, nö­vekszik az együttműködés el­lenzőinek aktivitása és hang­ja. Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy nemcsak nálunk, de nyugaton is sok híve van az együttműködésnek, s a helsin­ki ajánlásokból az elmúlt csaknem három évben sok minden megvalósult. Az euró­pai biztonság és együttműkö­dés belgrádi tanácskozása nem volt Helsinki „temetője”, semmiképpen sem minősíthe­tő kudarcnak. De ha néhány ország konstruktívabb maga­tartást tanúsít, a siker na­gyobb lehetett volna. Ezután aláhúzta: az enyhülési folya­matok erősítését akadályozza, hogy az Egyesült Államok vezetői a világ egyes térsé­geiben kialakult konfliktusok saját érdekeiknek megfelelő megoldásától akarják függő­vé tenni az enyhülés folyta­tását, a fegyverkezési verseny csökkentését, illetve meg­szüntetését.. Szépvölgyi Zoltán (Buda­pest), a Fővárosi Ianács el­nöke elmondta, hogy a gaz­dasági hatékonyság növelése érdekében az egyik legfonto­sabb feladat a budapesti ipar szerkezeti átalakítása, a termelés és a termékstruktúra korszerűsítése. Ennek ellenére a vállalati tervek nagy há­nyada a reálisnál és a lehet­ségesnél is alacsonyabb ter­melékenységnövekedési üte­met irányoz elő. Ennek oka az, hogy az üzemek és a gyárak sokat tartalékolnak. Ezen a gyakorlaton mielőbb változtatni kell, amihez az egyik út a vezetők szemléle­tének átformálása. Az elmúlt két és fél évben Budapest dinamikusan fejlő­dött, a lakossság ellátása va­lamennyi fő területen javult, viszont még mindig gond, hogy az új lakásokhoz a kap­csolódó beruházások — a bölcsődék, az óvodák, az is­kolák és az ABC-áruházak — egy része nem a lakásokkal egyidőben készül el. Felszólalt az országgyűlé­sen Bodnár Ferenc (Borsod m. 23. vk.), a megyei párt- bizottság első titkára, Szabó Imre (Heves m. 9. vk.), a detki Magyar—Bolgár Barát­ság Termelőszövetkezet elnö­ke. (Folytatás a 2. oldalon) A Progressz—2 teherűrhajó a világűrben Pénteken, moszkvai idő szerint 14 óra 26 perckor, a Szovjetunióban felbocsá­tották a Progressz—2 jel­zésű automatikus vezérlésű teherűrhajót. A Progressz—2 teherűr­hajót a februárban indult Progressz—1-hez hasonló céllal küldték Föld körüli pályára. A teherűrhajó, amely fedélzetén ismét üzemanyagot, tudományos berendezéseket, műszereket, a tartós űrtartózkodáshoz szükséges „közszükségleti” cikkeket, élelmiszert és friss ivóvizet szállít, előrelátha­tólag vasárnap csatlakozik a Szaljut—6 Szojuz—29 űr­komplexumhoz. A teherűr­hajó viszi az űrpostát is Kovaljonoknak és Ivancsen- kovnak, köztük a legköze­lebbi hozzátartozóktól kül­dött válaszleveleket is. Dr. Szabó József igazgató ünnepi beszédét mondja Fotó: Erb János Vasutasnapi ünnepség Pécsett Átadták a Pályaépítési és Fenntartási Múzeumot — „Akiket a mozdony füstje megcsapott”, azok tudják, hogy a vasutas munka az áldozat- vállalás' mellett olyan belső szépséget, olyan felelősségtu­datot és erkölesi többletet ad, mely örökre rabul ejti őket — mondta ünnepi beszédében dr. Szabó Tibor, a pécsi MÁV igaz­gatója tegnap délután Pécsett, a vasutas sportcsarnokban a 28. vasutasnap alkalmából tar­tott ünnepségen, melyen meg­jelentek többek között: dr. Nagy Józsel, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első tit­kára, Szentirányi József, az MSZMP Pécs városi Bizottságá­nak titkára, dr. Földvári János, a megyei tanács általános el­nökhelyettese, Bóna Ernőné, a KISZ Baranya megyei Bizottsá­ga első titkára, dr. Németh La­jos, Pécs városi Tanács elnök- helyettese és Szili Józsel, a Szakszervezetek Megyei Taná­csának titkára. — A magyar vasút több, mint 130 éve becsülettel és fegyel­mezetten látja el feladatait, melyeket országunk gazdasága, az egész társadalom megkö­vetel tőle. A továbbiakban az igazgató beszámolt az elmúlt évek ered­ményeiről, szállítási problémák­ról, pályafenntartási, építési munkákról, a biztosítóberende­A vasúfa' múzeum szabadtéri részlete zési és automatizálási szolgá­latról, a dolgozók jó munka és szociális körülményeiről, továb­bá az ez évi célokról, felada­tokról. — Ez évben több, mint 24 millió fizető utas és 18,5 mil­lió tonna áru elszállítását, 670 millió forintos állóeszközfejlesz­tési programot és sokrétű kar­bantartási feladat megvalósítá­sát tűztük ki célul, — folytatta dr. Szabó Tibor. — A közeljö­vőben különösen nagy fejlődés várható. A vasút hálózatának mintegy 80 százaléka 20 tonna tengelynyomásnál nagyobb jár­művek forgalmára, a főútvona­lak 100 km/óra sebességre épülnek át. A szállítási gondokat érint­ve elmondta: — Fel kell készül­nünk, hogy az áruszállítás te­rén a második félévi feladatok megvalósítása mellett eleget kell tennünk az elmaradások pótlására, s felkészülni a me­zőgazdaság szezonális jellegű dömpingjére és a várható év végi fokozott exportszállítások­ra is. Ezt követően dr. Nagy Jó­zsel köszöntötte Baranya és Pécs város párt- és tömegszer­vezeteinek nevében a megje­lent dolgozókat. Elmondta, hogy a köszöntő annak a munkának szól, amit a vasutas dolgozók az elmúlt években végeztek, egy olyan szakmának a köszön­tése, mely nagy elhivatottságot, fegyelmet igényel. Reményét fejezte ki, hogy a deresedő hajú törzsgárda derékhad mun­kájának a mai fiatalok méltó követői lesznek a jövőben. A köszöntő elhangzása utón kitüntetéseket adtak át. A vas­utasnap alkalmából öten mi­niszteri dicséretben, 14-en ve­zérigazgatói dicséretben része­sültek, hatan Kiváló Vasutas, öten Kiváló Munkáért, 296-an pedig Kiváló Dolgozó kitünte­tést kaptak. * A MÁV Pécsi Igazgatósága kezdeményezésére széles körű társadalmi összefogással — a társigazgatóságok és a Közle­kedési Múzeum segítségével — létrehozott pályaépítési és fenn­tartási múzeumot ugyancsak tegnap a vasutasnap tiszteleté­re, ünnepség keretében adták át rendeltetésének. A Vasút ut­cában lévő, az ország első ilyen jellegű vidéki múzeumában több mint ezer tárgyi és írásos dokumentumot láthatnak az ér­deklődők. Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXV. évfolyam, 186. szám 1978. július 8., szombat Ara: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Alszöntjik a MÚV dolgezéit Befejeződött az ország-

Next

/
Oldalképek
Tartalom