Dunántúli Napló, 1978. július (35. évfolyam, 179-209. szám)
1978-07-01 / 179. szám
s Dunantmt napló 1978. július 1., szombat MECSEKI SÉTÁK Váralja Folyóirat-ismertető A Szovjet Irodalom ■ r I ■ ■ r 7 I 71 júliusi számából — Idefigyeljen, tudja hány madaram van? — Nem tudom ... — Legalább tizenhét fajta. Díszmadarak... Nem győzöm írni: barát-, nimfa-, énekes-, rózsafejű-, perszonáta-, hullámos-, ausztrálsávos papagáj, aztán gyémánt galamb, zebra-pinty, japán sirály, selyemcsibe, ez utóbbinak nincs is tollazata, testét szőr borítja. — ... Szóval rengeteg van. Látja ez az építmény, ez éppen megfelelt volna elképzeléseimnek. A nagymányoki bányáé volt valamikor, most a tanácstól bérelem, gondoltam díszmadárparkot rendezek itt be, a régi bányavasútból úttörővasút lesz, a kiránduló gyerekeknek igazán szép élményt jelentene. De most megakadt a dolog — mondja csüggedten Weiszenburger Antal, nyugdíjas bányász, aki 28 esztendőt húzott le Zobák- aknán, és már jó évtizede foglalkozik díszmadarakkal, hazai, külföldi kiállításokon is megjelent, azt mondja, ha valaki most madárállományáért felkínálna ötvenezer forintot, nem biztos, hogy egyáltalán szóba állna vele ... A toronyszerű épület most a Váralján épülő — kirándulóhely büféje, már el is keresztelték — Kalmár Lajos erdőmérnök, kárászi erdészetvezető szerint Kakukk csárdának, Bencze József erdész szerint Stiglic-bárnak. A néhány lépésnyi teraszon kockás kertiasztalnál üldögélünk, Weiszengruber Antal felesége kínálná a Szalon sört, de nincs, csak osztrák és „jugó” sör, egy magas férfi egyszerre két üveggel kér, lelép a patakhoz, a palackokat hűti a valóban nagyon hideg vízben. Tolna megye aisó kis nyúlványa szinte beékelődik Baranyába, hát itt, a Keleti-Me- cseknek ezen a gyönyörű peremén van Váralja, Szászvárhoz nagyon közel, Pécshez vagy negyven—negyvenöt kilométerre. A községből másfél kilométeres út vezet fel a völgybe, a Mecsek talán legfiatalabb kirándulóközpontjába. A betonút végén egy tisztás nyílik, kőművesek építik a KISZ-tábor apró kis házait, továbbhaladva már kissé kes- kenyedik a völgy és merészebben lejtőzik a hegykoszorú is. A Nagy-hegy már kékesszürke párába vész el* pedig légvonalban alig van távolabb kétezer méternél. — Nézzük meg a tavakat — mondja Kalmár Lajos, föl is megyünk a lépcsőzetesen elhelyezkedő öt tóig, a legalsóból már patakként csurog a karsztvíz a község irányába. A gát peremét kövekkel rakták ki, hogytak helyet a túlfolyásnak is, azt tervezik, hogy majd pisztrángot telepítenek a vizekbe, azt hiszem, a szi- várványos pisztráng az, amelyik elviseli a 12—14 fokps vizet, a többi fajta már csak ennél hidegebb környezetben él meg. Kezem fejét belelógatom, elgémberedik az ujjam, jöhetnek a pisztrángok, a víz megfelelő. Végtelenül nyugalmas vidék ez, a völgyben megszorul a meleg, a levegő most — két-háromnapos eső után — párás, a vastag és nyirkos avar alatt fejlődik a galambi- ca, a kékhátú, meg a vargánya, a patak csobogása és az erdő örök suttogása aláfesti a madarak koncertjét. Ősi — szinte mozdulatlan — világ ez, s ezért is jelölték meg Váralja környékét természetvédelmi körzetnek, mintegy 850 hektárnyi területen. De hát mi is az a tájvédelmi körzet? Kalmár Lajos mondja: — Meg szeretnénk óvni az utókor számára ennek a vidéknek, vagyis a Keleti-Me- cseknek természeti adottságait növény- és állatvilágát, úgy, ahogy ez már itt évszázadok alatt kialakult, gondosan ösz- szeegyeztetve az erdőgazdálkodási tevékenységgel. Mindenféle fejlesztésnek ezt a célt kell figyelembe vennie. Például a fakitermelésnek is erre vonatkozóan' meg van a maga szigorú rendje. A legszükségesebb utak építésénél lehetőleg ki kell kerülni a patakokat, és autóval is csak a KPM által engedélyezett utakon szabad közlekedni. A gépkocsik mosása a patakok mentén általában tilos, ügyelni kell a csendre, tisztaságra. Csak a tájba illő hétvégi házakat szabad felépíteni, tehát egy ,,modern" lapostetős épület szóba sem jöhet. A Keleti-Mecsek még —és szerencsére — eléggé „szűz” terület. Szarvasok, vaddisznók, őzek — de még a borz is — viszonylag nyugalmas környezetben él. Az őshonos faállománynak több mint fele bükk, aztán kocsánytalan tölgy, kisebb része hárs, cser és gyertyán. Különlegesség itt az ezüsthárs, amely mellesleg csak a Mecsekben található. Védett növény a ruszkusz, az őszi kikerics, a vad pünkösdi rózsa. Visszamegyünk a váraljai völgy bejáratához, a legalsó — vagyis az ötödik tavacska aljáig. Több mint 120 esztendős öreg tölgyfa nyújt árnyékot az ideérkező kirándulóknak. Mert már szállingóznak, pedig hétköznap délutánra jár az idő. Szekszárdi, pécsi kocsikkal találkozunk. A büfében ennivaló után érdeklődnek. Nincs. A büfé gazdája a Tolna megyei Vendéglátóipari Vállalat. Ha egy kicsit jobban rokonszenveznének a büfével, azaz a Kakukk csárdával, (mert italban ugyan nincs hiány ...), akkor egy hűtőszekrényt — élelmiszerek részére — már eleve beállíthattak volna. Ehhez különösebb üzleti érzék sem kell. Rab Ferenc A Szovjet Irodalom új száma kellemes meglepetésekkel szolgál olvasóinak. Irodalomtörténeti érdekességű közleménye Vlagyimir Orlov munkájának, a nagy orosz költő, Alekszandr Biok életregényének (Gama- jun — a Bajkiáltó madár) két fejezte, mely itt kerül először a magyar olvasó elé. Az utóbbi évtizedek kutatásai sok érdekes, új tényt derítettek fel az orosz századelőről, a szimbolisták irodalmi tevékenységéről. Színes eleven képet fest regényében Orlov Biok házasságáról Ljuba Mengyelejevával, és bemutat számos eddig kevéssé ismert köjtőt, köztük Andrej Belijt, Konsztantyin Balmontot, Szergej Szölovjovot. Megjeleníti mind a korabeli irodalmi életet, a szimbolista csoportok egzotikus világát, mind pedig a hírhedt 1905-ös Véres Vasárnap jelentőségét Biok életében és költészetében. A közleményhez kapcsolódik Biok hat — magyarul először publikált - verse, melyek az életrajzi fejezetek történetének idején születtek. Fordítójuk Veress Miklós költő. Az életregény Világhy József hozzáértő, szép fordításában lát napvilágot. Ugyancsak irodalomtörténeti jelentőségű a 150 éve született Nyikolaj Csernyisevszkij száműzetésből feleségéhez írt leveleinek közreadása. Megismerjük belőlük az orosz „irodalom Prométheuszának” - tűzgyújtójának - nevezett híres forradalKépmagnót vándoroltatnak az Országos Papíripari Vállalat gyáregységei között. Ezt az ötletes és korszerű módszert választották a szakemberek a legjobban bevált munkamódszerek vizuális átadására. Elsősorban azokata technikai fogásokat veszik képmagnóra, ahol a fő szerep még a kétkezi munkában, a mozdulatokban rejlik. Nemrégiben például a vállalat dunaújvárosi és diósgyőri üzemeiben a papírválogatás és csomagolás munkafázisait örökítették meg képmagnón. A jól bevált szakmai fogásokat levetítették a Lábatlani Vékonypapírgyárban, ahol sokat tanultak a képmagnón már-író kemény, bajokon edzett karakterét, családja iránti odaadó szeretetét, és azokat a nyomorúságos körülményeket is, amelyek a múlt századvég politikai számüzöttjeinek osztályrészül jutottak. Azoknak pedig, akik nyaralás, utazás közben tartalmas szórakozásra várnak, jószívvel ajánlhatjuk Vlagyimir Tyendrjakov Holdfogyatkozás című kisregényét, mely a mai emberi kapcsolatokról, munkáról és szerelemről szól. „Egy rossz jó ember” — Pavel Krohalev harcát ismerjük meg ebben az írásban, aki bár becsületes, lelkiismeretes, derék ember, hiányzik belőle az emberi melegség, nem tud eléggé szeretni. Emiatt veszti el feleségét, Maját. „Az emberek sorsa egymásba fonódik. Ezer és ezer szállal kötődnek egymáshoz. A legegyszerűbb és legszorosabb kapcsolat a — Férfi és Női a kezdete mindennek... És ez pattan meg leggyakrabban" — írja Tyendrjakov. Hősének, Krohalevnek minden erőfeszítése hiábavaló, érzelmi szegénysége miatt nem tudja magához kötni társát, nem tudja visszaszerezni hitványabb, de színesebb egyéniségű riválisától. Mozgalmas, cselekményes és elgondolkodtató Tyendrjakov új kisregénye, melyet Soproni András fordításában olvashatunk. Mezey Katalin látottakból, ugyancsak a lábatlani üzemben a képmagnó segítségével derítettek ki egy rejtett hibaforrást. Az egyik gyorsfordulatú szalvéta- feldolgozó-berendezés ugyanis gyakran összegyűrte, kilyukasztotta és rosszul hajtotta össze a szalvétákat. Szabad szemmel nem tudták megállapítani a gép hibáját. Amikor azonban a kamerával felvették, majd lassítva újra és újra visszajótszották a képmagnón a berendezés működését, rájöttek, hogy hol szorul javításra. A gyakorlatban jól bevált képmagnós tapasztalatcserét a jövőben is alkalmazzák a papíripari vállalat gyáraiban. Nagyszerű kezdeményezés T apasztó latcsere képmagnóval Egészségünk kérdései Fertőző nemibelegségek A fiatalkorúak szexuális igényei, elvárásai ősidők óta nem változtak, mert a hormonális rendszerünk sem változott meg fiziológiásán. Megváltozott azonban a felgyorsult élet diktálta társadalmi, egyes személyek közötti érintkezési formák alakja, tartalma, igénye. Kezdjük a bemutatkozással Régen szervuszt mondtunk, ha .összetalálkoztunk. Szervusz latinul szolgát jelent, s ha felettesünket vagy feljebbvalónkat üdvözöltük akkor az „alá” szócskával fejeztük ki alárendeltségünket s az alászolgáját használtuk. Szerencsére divatját múlta, de azt még sokszor hallhatjuk, hogy szia vagy szevasz. Újabban a külföldieket majmolva átvettük a hello-t, amely a bemutatkozást is „helyettesíti”. S itt kezdődik az orvos gondja. Nekünk szakorvosoknak lényeges tudni azt, hogy hol keressük a fertőző nemibetegségek forrását, gócát, mert csak így tudunk ellenük küzdeni és csak így tudjuk őket gyógyítani. Ezért fontos a név, a lakás és a foglalkozás ismerete. Szakrendeléseinken nem egyszer feleli a beteg, hogy nem ismeri a fertőző egyén nevét. Stoppos nő volt és ő felvette az utazási segélykérőt. A hellóhelló elhangzása után a lényegre tértek. így csak a gonorrhoea megszerzésére volt idő, a bemutatkozásra már nem. Ezután a feleslegessé vált útitárstól igyekezett megszabadulni, hogy- a következőnek helyet adhasson. Tehát a nemi partnerek gyakori cserélgetése valóban nem kíván többet a lényegnél. így válik a stoppos gonorrhoea nonstop tri perré, szerencsés esetben csak fertőző húgycsőfolyássá, ha más nemibetegséget nem szerez ugyanakkor hozzá. Láncszerű reakció ez és a nők kizsákmányolásának egyik legaljasabb megnyilatkozása. Mi nem kérünk személyazonossági szám ismeretet, de a fertőző egyén nevét, lakását azt igen. Ezt is azért, hogy igen diszkrét módon felkérhessük, hogy engedje kezelni magát. Meg kell jegyeznem azt, hogy nem vagyunk büntető intézet. Mi gyógyítani akarjuk a beteget és a fertőzés továbbterjedését megakadályozni. Természetesen ha ez szép szóval nem megy, a hatóság segítségét vesszük igénybe. Erre akkor kerül sor, ha a jelentett fertőzött, akár férfi, akár nő, nem jelentkezik szakrendelésünkön. Ismeretes, hogy a nő nem tudhatja, hogy beteg. Nem lát magába, így nem ismeri a fer- tőzöttsége tüneteit. A férfi önként jelentkezik, mert észreveszi betegségét. Előfordul, hogy nem adja fel partnerét, mert fél az esetleges kellemetlen családi következményektől. Mi erre is vigyázunk orvosi titoktartásunkkal. Előfordul az is — most már mind gyakrabban — hogy a nemibetegségekkel fertőzöttek azért nem jelentkeznek szak- rendeléseinken, mert tünetmentessé váltak azzal, hogy antibiotikumokkal kezelték magukat orvosi, szakorvosi rendelések, vizsgálatok nélkül. így pl. a syphilis (vérbaj) a megszokott kórképtől eltérően, sokkal későbben mutatkozik, még a szakorvosokat is megtévesztően. Gyakran gyógyszertúlérzékenységet, ártatlan gombás bőrbetegségeket stb. utánoznak, s csak későbbi esetleges vérvizsgálatok derítenek fényt arra, hogy a betegnek régebben szerzett syphilise, fertőző nemibetegsége van. Ennek pedig az az igen nagy veszélye, hogy közben a beteg számtalan szexuális partnerét, családtagjait fertőzte meg. Tévedés ugyanis azt hinni, hogy a penicilin felfedezésével megszűntek a fertőző nemibetegségek. Turizmusunk is liberalizálódott, s a külföldi szexuális „tapasztalatcserék" eredményeit itthon, szak- rendeléseinken szűrhetjük le. A nemibetegséget kapott nő — nem árt ezt tudni! — egy életre beteggé teheti születendő gyermekét, szerencsétlenné egész családját. Csak az orvos segíthet Tehát jegyezzük meg azt, hogy nemiszerveink, bőrünk legcsekélyebb elváltozásai esetén is, azonnal forduljunk a szakorvoshoz, ahol az időben és célszerűen elkezdett gyógykezelésekkel a fertőző nemibetegségek meggyógyíthatok. A gyógykezelésekhez szükséges gyógyszereket a betegek ingyen kapják. Dr. Dvorszky Kornél a Baranya megyei Bőr- és Nemibeteggondozó Intézet vezető főorvosa „BUDAVÁRI VIGASSÁGOK” A Hilton Szálló belső udvarán „Budavári vigasságok" cimmel opera, valamint pantomim-bemutatókat rendeznek az idei nyáron. Bemutatják az „Úrhatnám szolgáló,,-t< a „Zenemester"-t, valamint a „Vásári komédiá”-t. Ez utóbbit Köllő Miklós és pantomim-együttese adja elő. Az első előadásra június 21-én került sor. A képen: Jelenet az „Úrhatnám szolgálódból.
