Dunántúli Napló, 1978. július (35. évfolyam, 179-209. szám)

1978-07-05 / 183. szám

1978. július 5., szerda Dunántúlt napló 3 Szobortárlat, kiállítások, cserépvásár Részlet az V. Országos Kerámia Biennáléról A Corvina újdonságai Először jelenik meg magyar nyelven a Corvina Kiadó gon­dozásában Maurice Serullaz- nak, a Louvre igazgatójának „Az impresszionizmus encik­lopédiája" című összefoglaló munkája, amelyet franciául az impresszionista festők első — 1874 — kiállításának 100. év­fordulójára adtak ki. A másik júliusi Corvina új­donság Granasztói Pál: Szép magyar városok egy építész szemével című munkája, ame­lyet nemcsak magyarul, hanem angol és német nyelven is ki­adtak. A nagy sikert aratott „Budapest egy építész szemé­vel" című kötet folytatásaként a szerző e munkájában 12 magyar várost mutat be: Deb­recent, Egert, Esztergomot, Győrt, Miskolcot, Pécset, Sal­gótarjánt, Sopront, Szegedet, Székesfehérvárt, Veszprémet és Szombathelyt. Hit láthatunk? A Pécsi Nyári Színház kiegészítő programja Kóruspróbán, Siklóson Énekel a család A dalkör 1868-ban alakult Az ország nyári szabadtéri színházi programjában idén elő­ször jelentkező Pécsi Nyári Színház gazdag választékú fő­műsorait bőséges kiegészítő program teszi még változato­sabbá. Akik ebből az alkalomból Pécsre látogotnak, semmikép­pen se mulasszák el megnézni a Színház téri galériában az V. Országos Kerámia Biennálé tár. latát, ahol 70 kerámikus 200 művét állították ki. Nem lehet elmenni amellett a kuriózumnak számító kiállítás mellett sem, amelyet a Séta té­ren rendeznek meg — mint oz itt élő képzőművészek első pé­csi szabadtéri szobortárlatát. A 15-től látható alkalmi kiállítá­son kívül a Vasareiy Múzeumot, a Zsolnay Kerámia Kiállítást, a Csontváry Múzeumot és a Mo­dern Magyar Képtárat érdemes mindenekelőtt megtekinteni és a Janus Pannonius múzeum to­vábbi bemutatóit — élén a köz­ponti épületben látható régé­szeti kiállítással. Az elmúlt évi kiugró sikerű első pécsi cserépvásár folytatá­saként idén július 16-án kerül sor a magyar népi fazekasok árusítással egybekötött bemu­tatkozására. A tavalyi erőteljes érdeklődés tapasztalatai alap­ján erre az alkalomra 80 faze­kast hívtak meg, akik fejenként legalább 500—500 árut kínálnak eladásra a Séta téren. A 30-án megrendezendő VIT- karnevál több helyszínen, így a Széchenyi téren, Újmecsekolján, Meszesen és Lvov-Kertvárosban veszi kezdetét és fáklyás felvo­nulással folytatódva — az Ifjú­sági Háznál — szolidaritási nagygyűléssel, majc^ utcabállal ér véget. Július 17-től a Kolozsvári Ál­lami Bábszínház is részt vesz a Pécsi Nyári Színház prog­ramjában. Az együttes július 9- én érkezik Magyarországra, s rövidesen Pécsett, a helyszínen: a Csontváry-udvarban megkez­dik a próbákat. Romániában igen magas színvonalon áll a bábszínházi kultúra: az országban 17 álla­mi fenntartású bábszínház mű­ködik. A Kolozsvári .Állami Báb­színház (Teatrul de Papusi, Cluj) felnőtteknek is ad mű­sort. Különböző bábtechnikával dolgoznak, keresve a modern bábjáték újabb és újabb té­máit és kifejezési formáit. Pé­csett négy alkalommal szere­pelnek. „Báb ll”-vel jelölt mű­soruk Homo ludens összefog­laló címmel egy etűdsorozat, amely az együttes jellegzetes stílusaként vegyíti a hagyomá­nyos bábjátékot és a pantomi­met, azaz játékos körsétára in­vitálja a nézőket a két leg­ősibb színházi műfaj berkeiben. A Jeunesses Musicales nem­zetközi zenei tábora iránt is egyre nagyobb az érdeklődés. Az UNESCO-hoz tartozó zenei szervezetbe hazánkat 1965-ben vették fel, azóta idén tizedszer rendezik meg a pécsi zenei tá­bort. A tábor vendégei július 23-án délelőtt 10 órai kezdet­tel vesznek részt elsőízben hangversenyen a Barbakán vár­toronyban, ahol kamarakoncer­teket adnak. 25-én, 26-án, 27- én és 28-án ugyanezt ugyanott 18 órai kezdettel ismétlik meg. A zenei tábor záróhangverse­nyét 29-én este fél 8-kor rende­zik meg a Liszt Ferenc hang- versenyteremben. Ugyancsak zenei csemegének ígérkezik a Benko Dixieland Band 2Ó-án 20 órai kezdettel a Hotel Minaret udvarán megren­dezendő koncertje. 27-én szin­tén a Hotel Minaret udvarán a Creativ Big Band ad hangver­senyt Vukán György vezetésével. Eredeti, ízes népünnepély lesz a 22-én és 23-án délután 2 órától, a Séta téren megren­dezendő vurstli-műsor, amelynek keretében erőművészek, kard­nyelők és zsonglőrök ügyesked­nek majd a nagyérdemű publi­kum előtt. Az épületes szórakoz­tatásba bekapcsolódik a buda­pesti Perem Színház, a lengyei Zaulek Stúdió és a Bóbita Báb­együttes társulata is. A vegyes programot fúvószenekarok és néptáncosok teszik még változa­tosabbá. Akik pedig a környékkel is szeretnének megismerkedni, ne kerüljék el a siklósi és a szigetvári várat. Mindkét helyen nívós kiállítások várják az ér­deklődőket. B. K. Az etűdsorozatban így látha­tunk pantomimet, kézpantomi­met és hagyományos, tehát kézzel mozgatott bábokat is: F. García Lorca Don Cristobal című eredeti bábdarabjában. Csokonai Vitéz Mihály özvegy Karnyáné-részletében pedig az emberek mozognak báb módra. A sorozatot a rendező. Kovács Ildikó szép szimbolista darabja zárja Kockás kabát címmel. Technikailag itt összefonódik a pantomim és a bábjáték. A bábok tervezői Ballá Zol­tán, Botár Edit, Gruma Ida; zeneszerzők: Vermessy Péter, Orbán György (Kolozsvár). A játékokat előadják Ballá Zol­tán, Péter János, D. Szabó La­jos, a Kolozsvári Állami Báb­színház művészei, közreműköd­nek a pécsi Bóbita Bábegyüttes tagjai. A pécsi Bóbita Bábegyüttes műsorát (Báb I.) ugyancsak négy alkalommal mutatja be. W. E. A spirituálék szülőhelyére, az amerikai néger közösségek vallási szertartásaira emlékez­tet a kép: a gyerekek —egé­szen aprók — eladósorban le­vő lányok, középkorú és idő­sebb nők, férfiak ülnek a te­remben. Énekelnek. A többség kottából, de szép számmal kí­vülről is. A gyerekek persze csak bele-bele csipognak a dalba, három csöppség pél­dául éppen a basszus szóla­mába; apjuk könyökmozdulata igazítja helyre őket. Próbál a Siklósi ÁFÉSZ-vegyeskar. — Sokan mondták már, hogy a kórusnak legnagyobb erénye és vonzereje a pró­báink légköre, a tagok egy Ott­léte — mondja Dede Ilona ka rnagy. A siklósi vegyeskar komoly hagyományokkal büszkélked­het, jogelődjeivel együtt a me­gyében működő legrégibb énekkaraink egyike. Dobner Lajos, a pápai református kol­légium neves professzorának vezetésével 1868-ban alakult meg a Polgári Dal- és Ol­vasókör siklósi zenekedvelő férfiakból. Az országosan is jó nevű dalárda Toók Gyula karmestersége idején éli fény­korát. 1909-ben, a kecskeméti dalosversenyen — Várnai Fe­renc Daloló Baranya című monográfiájából tudjuk — a szabályokat felrúgva, Kacsóh Pongrác zsűritag a verseny közben gratulált a siklósi kar­mesternek. 1935-ben már az ötszázadik fellépésnél tarta­nak, közben karnagyváltozás történik. A világháború befe­jeződése után újjászerveződik a dalkör; Váradi László tanító az ügy felkarolója. 1948-ban az épületüket államosítják, s a tagok a feloszlás mellett döntenek. A cipész ktsz férfi­karaként énekelnek tovább, ugyancsak Váradi László ve­zetésével egészen 1954-ig, a jelenlegi vegyeskar születéséig. Itt énekelnek még most is sokan az alapítók közül. A legidősebbek közül való Illés József és Tóth Ádám bácsi. Váradi László most a társa­dalmi ünnepségeken, esküvők, temetések alkalmával vezényli a kórust, egyébként a férfikart erősíti. Itt van aztán Kun né­ni, akinek unokája, Zsuzsa, óvodás kora óta elmaradha­tatlan tagja az énekkarnak. „Az éneklés konzervál”, erő- sítgetik az idősebbek, s rájuk pillantva ebben senki sem kételkedhet. Külön történet a Bútor-családé. Kezdetben Bú­tor Emilné elsőként képviselte a családot a kórusban. Két lánya idővel követte őt az éneklésben, és mit tesz isten, itt ismerkedtek meg a férjeik­kel. A nyolc unokára most Bú­tor néni vigyáz, hogy a gyere­kek ott lehessenek minden próbán. A tagok között bőven van kétkezi munkás, irodai dolgo­zó és meglehetősen sok diák. A városi megyei rendezvénye­ken kívül gyakran felkéri őket az áfész is ünnepségeinek hangulatosabbá tételére. — Minden segítséget meg­kapunk a szövetkezettől. Az anyagiakon kívül nagyon so­kat jelent a személyes, baráti támogatásunk. „Csak énekel­jenek ám!”... — jólesik a biztatásuk — mondja a kar­nagy. Elsősorban madrigálokat, népdal-feldolgozásokat adnak elő, népdalcsokrot ritkán. A legutóbbi minősítésen ezüst- koszorút szereztek diplomával, jövőre szeretnék megvédeni. „Nemcsak megvédeni, hanem még jobbat szerezni” — teszik hozzá a szopránból, tenorból is. Előadásukban úgy „dalol a kalapács” a sarokban; ahogy csak egy munkástöbbségből álló kórus előadásában dalol­hat. A próba nemcsak attól családias, hogy a gyerekek, az unokák is ott ülnek a fel­nőttek mellett. Attól sem, hogy a tévéműsor kihat a gyakor­lások időtartamára. Ez a negyven ember önmagában egy nagy, éneklő család. Havasi János Külföldiek vendégjátéka a Csontváry-udvarban. Fokozni az oktatás eredményességét Új tantervek ■ Követelményrendszer az iskolán kívül is * ■ Uj tankönyvek, munka­füzetek az első osztályban ■ II napos tanítási ciklus Pécsett a napokban tartot­ták meg a különböző fokú oktatási intézmények tanév­záró, illetve tanévnyitó érte­kezleteit. Ezzel kapcsolatban megkértük dr. Bárdi Lászlót, a Baranya megyei Tanács oktatási csoport vezetőjét, foglalja össze az új tanítási év legfontosabb változásait, a gyerekeket és szülőket érintő fő kérdésköröket.- Az 1978/79-es tanév sok szempontból ígérkezik újnak. Az egyik legjelentősebb tar­talmi változást az általános iskolákban bevezetendő új nevelési-oktatási tervek hoz­zák. Ezek a dokumentumok az első olyan tantervek, ame­lyek nem a hagyományos ér­telemben vett tantervek.- Miben nyilvánul meg új­donságuk?- Nemcsak a tanórákhoz adnak útmutatót és követel­ményrendszert, de a tanítási órákon és az iskolán kívüli foglalkoztatáshoz is. Kimond­ják, hogy az iskolán kívüli is­meretszerzést és nevelést kí­vánatos intézményesíteni, és tervszerűen beépíteni az is­kola feladatai közé. Szembe kell végre nézni azzal a tény­nyel, hogy a tanulókat az órák után is rengeteg hatás éri. Sőt. Ezekkel számolni kell, megtanítva a gyereke­ket arra, hogy a negatív ha­tásokat saját maguk is ele­mezzék, alakuljon ki az ér­tékrendszerük. Az iskola min­den eddiginél jobban vezes­se rá őket a szelektálásra, az önállóságra, és ne csak egy-egy tanár jószándékú próbálkozása maradjon ez a törekvés.-• Milyen lépcsőfokokban valósítják meg az általános iskolák az új tantervet?- Az első osztály tanterve ősztől gyökeresen megválto­zik. Valamennyi tantárgyból új munkafüzetek, könyvek ke­rülnek forgalomba. A szülő­ket is bizonyára meglepi majd, ha a gyerekük lapo­kat szabdos ki a munkafüzet­ből. Ezek ún. komplex mun­káltató eszközök lesznek. Nemcsak tartalmukban, de formájukban is színesek, esz­tétikusak. A 4—6. osztályok­ban először csak egy-egy tórgybóí vezetik be a meg­változott tervet, így fizikából, rajzból, testnevelésből. Mate­matikából pedig folytatódik a két éve elkezdődött új tan­terv. Ami szintén új: a har­madik és negyedik osztály­ban is beiktatják az osztály- főnöki órákat. Céljuk, hogy a 8—9 évesek mindennapi prob­lémáival is foglalkozzunk végre.- A középfokú tanintézmé­nyek nevelési-oktatási rend­szerében történik-e változás?- Az ipari és mezőgazda- sági szakközépiskolák több­ségében a tanulók ezután szakmunkásbizonyítványt is kapnak az érettségi mellé. Ennek megfelelően ősztől új alapdokumentumokat és tan­könyveket használnak majd. A gimnáziumokban egyelőre csak a változások előkészíté­se kezdődik, de 1979-től kö­telezően életbe lép a fakul­tatív rendszerre való áttérés.- Kiemelt leiadat a tankö­telezettség érvényesítése mel­lett az oktatás eredményes­ségének fokozása is. Mit je­lent ez a gyakorlatban? — Be kell látni, hogy az előző években kicsit eltorzult az a nézet, miszerint a gye­rekek csak az érdeklődésük­nek megfelelő tárgyakkal fog­lalkozzanak. Tizenéves korban az alapvető érdeke minden­kinek azt kívánja meg, hogy elérjen egy általános művelt­ségi szintet és ezután emel­lett lehet az egyéni érdeklő­dést kielégítő tárgyat kiemel­ten tanulni. Ősztől kezdődő­en a nagyobb, jobb teljesít­ményekre való ösztönzés ke­rül majd előtérbe.- Ez azt jelenti, hogy újra az osztályzatokra fektetik a fő hangsúlyt? — Bár az eredmények szá­mokban fejeződnek ki, még­sem az osztályzatok bűvöle­tére térünk vissza. Meg kell értetni a tanulóval, szülővel egyaránt, hogy ne a jobb je­gyekért, hanem a jobb telje­sítményért „küzdjön” a gye­rek. — Megváltozik a tanév rendje is . .. — Ez év őszétől minden ta­nácsi óvodában, napköziben, diákotthonban, kisegítő isko­lában és általános iskolában áttérnek a kéthetenkénti sza­bad szombatra, és a 11 na­pos tanítási ciklusra. így mód nyílik arra, hogy végre töb­bet legyen együtt a család. Az iskolák külön kérésre a szülők többségének szabad szombatos beosztásához al­kalmazkodnak, de az ún. nagy szabad szombatok is irányt szabnak, melyek eb­ben az évben a páros hetek­re esnek. Mindez lehetősé­get ad a közös pihenésre, művelődésre, szórakozásra, ha jól használják ki a csa­ládok. De az iskoláknak is több esélyük lesz kulturális és sportesemények megren­dezésére. A tanév valamivel meghosszabbodik. A közép­iskolák nem érettségiző osz­tályaiban június 9-ig, az ál­talános és egyéb iskolákban június 15-ig tart majd a tan­év. A téli szünet néhány nap­pal rövidebb, a tavaszi hosz- szabb lesz. így, bár számsze­rűleg még csökken is a ko­rábbi tanítási napok száma, mégis „behozzák" a szabad szombatokat.- 7979 a gyermekek nem­zetközi éve lesz. Ez hogyan tükröződik a tanítási rend­ben?- A konkrét terveken most dolgozunk. Fő célunk, hogy ne kampányszerűen öleljük kö­rül a gyerekeket, ne minden napból gyereknapot csinál­junk, és ne éljünk vissza az életkorukkal. Leegyszerűsítve: ne lökjük ki a sorból, ne le- gyintsünk a problémáira. Ugyanakkor biztosítsunk ne­kik színes, változatos progra­mokat, életkoruknak megfele­lő tevékenységi formát, s mindezt a korábbiaknál terv­szerűbben és nagyobb mér­tékben tegyük. Ezt kérjük az iskoláktól és a társadalomtól is. Barlahidai Andrea

Next

/
Oldalképek
Tartalom