Dunántúli Napló, 1978. július (35. évfolyam, 179-209. szám)

1978-07-30 / 208. szám

1978. JÚLIUS 30. TÁRSADALOMPOLITIKA DN HÉTVÉGE 5. A mecseknádasdi tájházból két kiállítási részlet: az úgynevezett tisztaszoba és műhely — Szokolai felv. — Nemzetiségi kultúra \ Baranyában (2.) A nemzetiségiek falusi viszo­nyaiból következőleg a közmű­velődésben elsősorban a népi kultúra, a népi hagyományok és szokások ápolása volt az uralkodó. A változó viszonyok megkívánják, hogy a nemzeti­ségi kultúra ne rekedjen meg ezen a szinten, hanem élő szocialista kultúrává fejlődjön. Ezért a távlati program előtér­be helyezi a könyvtárat, a mo­zit, a múzeumot, a sajtót, a rádiót, a televíziót, a könyvki­adást, a színházat és a hiva­tásos művészet egyéb terüle­teit. Jelentős továbblépést ter­vez az öntevékeny művészeti mozgalomban, a klubszerű művelődési foglalkozásokban is. A közművelődés bázisai A művelődésben nélkülözhe­tetlenek az intézmények. Arra törekszünk, hogy a nemzetisé­gi közművelődésben is épülje­nek ki a folyamatos és terv­szerű tevékenység szilárd bá­zisai, az intézmények. Sajátos viszonyaink miatt ezek leg­többször nem önállóak, hanem közös intézmények, illetve ezek keretében kialakított olyan részlegek, amelyeknek önálló nemzetiségi profilja van. (Pl. könyvtár, művelődési otthon, múzeum, rádió, televízió stb. keretében.) Sajátos szerepet vállalhatnak a közművelődés­ben a nemzetiségi klubok. Ter­vezzük, hogy az alsófokú köz­pontokban és az érdekelt vá­rosokban fokozatosan nemze­tiségi klubok létesüljenek és ott lehetőleg komplex közmű­velődés folyjék. Meg kellene gyorsítani Pécsett az önálló épületben tervezett délszláv klub kialakítását. Az anyanyel­vű kultúra fejlesztésében ki­emelkedő feladata van a könyvtáraknak. A közművelő­dési könyvtárakban a megyé­ben ma 23 ezer német és 8000 szerb-horvát nyelvű könyv ta­lálható. Pécsett német, Mohá­cson délszláv báziskönyvtár működik. Hatáskörük Baranya, Tolna és Bács-Kiskun megyék­re terjed ki és 97 települést látnak el könyvvel. E mellett író—olvasó találkozókat, vetél­kedőket, olvasótáborokat, kiál­lításokat stb. szerveznek. To­vább kell bővíteni a nemzeti­ségi könyvtárhálózatot, jelen­tősen növelni kell a könyvál­lományt és ki kell egészíteni fonotékával, nagyobb válasz­tékkal vonzóbbá kell tenni a nemzetiségi folyóirat- és új­ságolvasást, erősíteni az isko­lák és könyvtárak kapcsolatát, szélesíteni az olvasómozgal­mat, valamint bővíteni a la­kosság anyanyelvű könyv- és folyóiratvásárlási lehetőségét. A mozikban gyakrabban és rendszeresebben lehetne a nemzetiségi lakosság számára szerb-horvát és német nyelvű filmeket vetíteni. Ennek érde­kében szükséges bővíteni a szinkron nélküli filmek válasz­tékát. A múzeumok munkójánok eredményeit példázza a mo­hácsi délszláv és a mecsekná- dasdi német állandó néprajzi kiállítás. A nemzetiségi népi kultúra anyagának gyűjtése és feldol­gozása továbbra is fontos, részben mert az életmód vál­tozásával gyorsan elsüllyednek ezek a szellemi és tárgyi ér­tékek, másrészt, mert nélkü­lözhetetlen anyagot szolgál­tatnak a nemzetiségi kultúra továbbépítéséhez. Különösen a szellemi néprajzi gyűjtésben kellene nagyobb lépésben ha­ladni. A múzeum és a honis­mereti mozgalom közös fel­adata az is, hogy a nemzeti­ségiek haladó történeti ha­gyományait (antifasiszta el­lenállás, partizánmozgalom, munkásmozgalom) feltárják, emlékeit bemutassák. Az öntevékeny művészeti együttesek továbbra is a köz- művelődés fontos fórumai és eszközei. A korábban egyed­uralkodó táncegyüttesek mellé kell felzárkóztatni a nemzeti­ségi versmondást, színjátszást, bábozást, a kórus- és zeneka­ri mozgalmat, általában a nyelvápolást is elősegítő mű­vészeti tevékenységet. A hiva­tásos művészet keretében szí­vesen látnánk, ha a pécsi színház művészei nemzetiségi nyelvű irodalmi és zenei mű­sorokat adnának, ha a Filhar­mónia és az ŐRI hangverse­nyeket rendezne, esetleg ven­dégművészek meghívásával a nemzetiségi lakosok számára, ha a megyei folyóiratok és la­pok publikálnának a jelentke­ző nemzetiségi írók, költők műveiből. Szeretnénk felkutat­ni, támogatni, kiállításra hívni a nemzetiségi származású kép­ző-, ipar- és fotóművészeket, illetve segíteni a tehetséges nemzetiségi fiatalokat abban, hogy művészetoktatási intéz­ményekben továbbtanuljanak. A művelődésben egyre na­gyobb feladatot vállal magara a rádió és a televízió. A Magyar Rádió Pécsi Stú­diója szombaton és vasárnap 45—45 percben, a hét többi napján pedig 30—30 percben sugároz német és szerb-horvát nyelvű műsort. 1978. július 1- től a Magyar Rádió megindí­totta országos adón, a 3. mű­sor keretében a nemzetiségi műsor sugárzását. A heti 30— 30 perces német és szerb-hor­vát nyelvű országos műsor ké­szítése is a Pécsi Stúdió fel­adata. 1978. augusztus 20-tól a Magyar Televízió is bevezeti a 2. programban a német és szerb-horvát nyelvű adásait. Az egyelőre havi 30—30 per­ces műsor megalkotására a Pécsi Körzeti Stúdió kapott megbízást. Távlati terveiben szerepelteti hazai nemzetiségi írók forgatókönyve alapján nemzetiségi nyelvű tv-játékok, kisfilmek készítését és lépése­ket tesz magyar—jugoszláv, magyar—NDK koprodukciós műsorok készítésére. A bővülő televíziós és rádiós program a nemzetiségi művelődés jelen­tős próbatétele lesz és a to­vábbfejlődésnek is minden bi­zonnyal kiváló eszközévé vá­lik. A nemzetiségi szövetségek hetilapjaiból 1400—1500 pél­dányt vásárolnak Baranyában. (Neue Zeitungból 8—900-at, a Narodne Novine-ből 5—600- at). A két nemzetiségi lap ter­vezi közművelődési jellegű munkájának szélesítését, az ifjúságot is nagyobb számban kívánja bevonni az élénkülő irodalmi tevékenységbe. Kívá­natos lenne, hogy e lapokat még többen fizessék elő és ol­vassák a megyében. Az utóbbi években kibonta­kozóban van hazánkban a nemzetiségi tudományos kuta­tás, amelyben Baranya jelen­tős szerepet fog betölteni. A kutatás főként három bázisra támaszkodik. A szociológiai kutatások a MTA Dél-dunán­túli Tudományos Intézetben folynak. Tervbe vették a nem­zetiségi lakosság mikrostruktú- rájának, életmódjának, a tár­sadalmi fejlődéssel való kap­csolatainak és a nemzetiségi kutatások módszertanának vizsgálatát. A nemzetiségtörté­neti kutatásokat a Megyei Le­véltár szervezi, amelynek ered­ményeként megjelenteti a Ba­ranya megye nemzetiségeinek története c. kötetet. A nemzetiségi értelmiség A Pécsi Janus Pannonius Múzeum és a Mohácsi Orszá­gos Délszláv Bázismúzeum el­sősorban a német és a dél­szláv népcsoportok tárgyi és szellemi néprajzát kutatja és dolgozza fel. Mindhárom in­tézménynek e munkához sze­mélyi megerősítésre lesz szük­sége. A Dunántúli Tudomá­nyos Intézet tervezi nemzetisé­gi kutatócsoport létrehozását, amelyet később nemzetiségi kutatóintézetté lehetne fej­leszteni. A pécsi Tudomány- egyetem Módszertan' Tanszé­kére támaszkodva az 1980-as népszámláláshoz kapcsolódva tovább vizsgáljuk a megye nemzetiségeinek demográfiai viszonyait és az adatok elem­zését közzétesszük. Sajátossága nemzetiségi vi­szonyainknak, hogy kevés a nemzetiségi értelmiség. Szá­muk jelentős növelése elen­gedhetetlen a nemzetiségi kul­túra fejlődéséhez. Ezen belül a legfontosabb a megfelelő számú és minőségű pedagó­gus és közművelődési szakem­ber. A pedagógushiány egyik oka, hogy az iskolafenntartók nem hirdetnek állásokat nem­zetiségi pedagógusok számá­ra. A pedagógusképzésnek ki­épültek az intézményei. Közép­fokú óvónőképzés van Pécsett, amelyre továbbra is szükség lesz. A felsőfokú óvónőképzés Sopronban és Kecskeméten, a felsőfokú tanítóképzés Baján történik a megye számára. A Pécsi Tanárképző Főiskolán folyik a német és a délszláv nemzetiségi tanárképzés. A jövőben a felvételi keretszá­mok és a szakpárosítások megállapításánál pontosab­ban kell figyelembe venni a tényleges általános iskolai és közművelődési szükségletet, sőt, a kombinált pedagógus-köz­művelődési képzés lehetőségét is. Eredményesebben kell köz­reműködni az új diplomások elhelyezésében. Az egyéb felsőoktatási in­tézményekben továbbtanuló nemzetiségi fiatalok pályájá­nak alakulását nem ismerjük eléggé. Bár a továbbtanulók arányszáma nem kisebb — sőt, a németek körében na­gyobb — a magyarokénál, mégis objektív és szubjektív okokból a felsőoktatási intéz­ményekből kikerülő értelmisé­giek jó része elvész nemzetisé­ge számára. A falu és a szór­vány jellegű települési viszo­nyok nem tudtak megfelelő munkaalkalmat kínálni. Meg­felelő munkahelyet és érde­keltséget kell teremteni az ér­telmiség kialakításához, hiszen a valóságos társadalmi szük­ségletek, a nemzetközi kap­csolatok igénylik a legkülön­bözőbb területeken a nemzeti­ségi nyelvet jól beszélő értel­miségieket, szakembereket. A jövőben az oktatási intézmé­nyeknek meggyőző képzési és nevelési eredményekkel, a tár­sadalomnak pedig megfelelő érdeklődéssel és ösztönzőkkel nagyobb mértékben kell bi­zonyítaniuk a kétnyelvűség és a kettős kulturáltság értékét. Törekedni kell arra is, hogy a nemzetiségi kultúra alakításá­ban és terjesztésében a nem pedagógus értelmiségiek foko­zottabban vegyenek részt. A nemzetiségi értelmiség TIT ál­tal tervbe vett összefogása jól szolgálhatja ezt a törekvést. Számítunk a nemzetiségiek munkájára A megyei program hosszú távra készült, megvalósulása csak folyamatos, következetes munkával és hosszabb idő alatt érhető el. Szükséges hoz­zá jelentős objektiv leltétel, mégis a szubjektív tényezők­nek döntő szerepe lesz. A he­lyi és a megyei irányításba is több nemzetiségi értelmiségre lesz szükség. Az anyanyelvi nevelésben nagy a szerepe a nemzetiségi családoknak, a közművelődésben pedig igen fontos, hogy meglegyen az anyanyelvi művelődés igénye. A nemzetiségi kultúra sorsa nagymértékben a nemzetiségi­ek kezében van. A program a nemzetiségi szövetségek, a szakemberek, aktívák közös munkájából született. A meg­valósulás is elsősorban a nem­zetiségiek akaratától, részvé­telétől függ a szocialista de­mokrácia és a szocialista kul­túra kiteljesedő folyamatában. Takács Gyula A szocialista magyar társadalom születése (7.) Hz osztálykülönbségek kiküszöbölése felé Eddig elemzéseink azt bizo­nyítják, hogy társadalmi szer­kezetünk fejlődésének alapten­denciája a tőkés társadalom­tól örökölt osztályegyen­lőtlenségek felszámolása, az osztályok közeledése. Tár­sadalmunk két nagy osztályá­nak, a munkásosztálynak és a parasztságnak közeledése, a közöttük levő osztálykülönbsé­gek csökkenése, d parasztság vázolt társadalmi integrációja és az értelmiség elkülönülésé­nek mérséklődése egyaránt az osztályok közötti különbségek megszűnésének irányába mu­tat. Ezt a folyamatot igazolja az is, hogy azokban a háztartá­sokban, ahol legalább két ak­tív kereső van, csak a háztar­tások 46 százaléka egységes az aktív keresők osztályhelyze­te szempontjából és 54 szá­zalékban különböző osztály­helyzetű emberek élnek egy háztartás, egy család keretei között. A több keresővel ren­delkező háztartások közül 900 ezer homogén. Ennek 61 szá­zalékában csak munkás, 12 százalékában csak paraszt, 25 százalékában csak értelmiségi és egyéb szellemi és 2 száza­lékában csak kisárutermelő aktív kereső van. A vegyes összetételű háztartások száma több mint 910 ezer, tehát meghaladja a több keresős homogén háztartások számát. A vegyes összetételű háztartá­sok számának növekedése mel­lett ugyanakkor ezek belső összetételének átalakulása is figyelemre méltó. Ma már kétszer annyi munkás-szellemi háztartás van, mint munkás­paraszt háztartás. Ezen munkás-szellemi ház­tartások többségében a szel­lemi háztartástag nem értel­miségi szellemi dolgozó. A szakalkalmazottak és irodai dolgozók ugyanis munkájuk­ban és létviszonyaikban már napjainkban is sok tekintet­ben közel állnak a munkás- osztályhoz. Ez az úgynevezett egyéb szellemi réteg napjaink­ban az aktív keresők mintegy hatodát teszi ki, és e réteg, valaminta munkásosztály szel­lemileg legkvalifikáltabb réte­gei között a közeledés azt eredményezi, hogy szélesedik az a mezsgye, amelyben a szellemi és fizikai munka meg­különböztetése egyre inkább értelmét veszti. Az osztályok közeledése, az osztályok közötti különbségek mérséklődése és — belátható időn belüli — megszűnése te­hát napjaink strukturális fej­lődésével minden vonatkozás­ban bizonyítható. Az osztályok közeledésénél azonban — ta­pasztalataink szerint — hosz- szabb időszakot vesz igénybe azoknak az osztólyjellegű kü­lönbségeknek és egyenlőtlen­ségeknek megszüntetése, ame­lyek nem különíthetnek el egyszerűen osztályokat, azon­ban eredetükben az osztály- egyenlőtlenségekre, a korábbi osztályszerkezetre vezethetők vissza. Ezek az osztályjellegű kü­lönbségek viszonylag erőtelje­sen kifejeződnek a társadalom egyes konkrét intézményrend­szereiben, a településszerkezet­ben, az iskolarendszerben, a lakásviszonyokban, az egész­ségügyi rendszerben stb. A korábbi osztályegyenlőtlensé­geket közvetlenül örökítik to­vább ma még bizonyos szár­mazási és örökölt vagyoni egyenlőtlenségek is. Tudjuk azonban azt is, hogy az itt jelzett egyenlőtlenségek csak részben vezethetők visz- sza a szocialista építést meg­előző társadalomszerkezetre. A munka, a hatalom és eb­ből következően az életviszo­nyok egyenlőtlen megosztása a szocialista társadalom épí­tése során is fennáll. Mivel társadalmunk szerke­zetében az örökölt egyenlőt­lenségek mellett egyre na­gyobb szerepe van a szocia­lista építés során létrejött tár­sadalomszerkezetnek és az ebből fakadó társadalmi kü­lönbségeknek, különös figyel­met kell fordítanunk társadal­mi rétegződésünk jelenlegi ál­lapotának vizsgálatára, a szocialista építés során létre­jött társadalomszerkezetet meghatározó mechanizmusok elemzésére. Ez mindenekelőtt a társadalompolitika és a gaz­daságpolitika struktúra alakí­tó, illetve befolyásoló szerepé­nek analízisét, a technikai fej­lődés és a munkamegosztás alakulásának a társadalmi struktúrára gyakorolt hatását és az úgynevezett „másodla­gos gazdaság", tehát a társa­dalmilag szervezett termelésen és elosztáson kívüli kereső te­vékenységek és jövedelem-át­csoportosulások és a társadal­mi struktúra közötti összefüg­gések vizsgálatát jelenti. Az itt jelzett osztályjellegű egyenlőtlenségek egyik tipikus példájaként említhetjük meg o város és a falu közötti különb­séget. A város és a falu közötti különbség nem egysze­rűen az eltérő települési jel­leg következtében volt és részben maradt is osztályjelle­gű különbség. A város és o falu az eltérő történelmi fej­lődés következtében különböző termelési viszonyok hordozójo volt, és ezekre a különböző termelési viszonyokra épültek rá azok a társadalmi különb­ségek, társadalmi egyenlőtlen­ségek, amelyek a két telepü­lési forma között osztályjellegű egyenlőtlenségeket teremtettek. Kolosi Tamás (KÖVETKEZIK: 8. VÁROS ES FALU) A szívsebészet országosan kiemelt programjában Debrecen is sze­repet kapott, dr. Schnitzler József professzor vezette II. számú Se­bészeti Klinikán már évek óta dolgozik egy szívsebészeti munka- csoport dr. Gömöry András professzor irányitásával. A következő években ez a munkacsoport — a hátteret képező kivizsgáló ap­parátussal együtt — egy regionális központtá fejlődik. Ma már rendszeresen, hetenként végeznek motoros szívműtéteket, zárt szív- és érműtéteket. Emellett az elektromos szivritmuskeltő — Pacemaker — beültetéseket is elvégzik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom