Dunántúli Napló, 1978. július (35. évfolyam, 179-209. szám)
1978-07-30 / 208. szám
1978. július 30., vasárnap Dunántúli napló 3 Pécs - félidőben Goján László gépműhely-csoportvezető tölgyajtóhoz készít vasalást Hanyatlóban a barkácsolás? Segíthetnek a vállalatok Néhány évvel ezelőtt a kézi- szerszámok és különféle anyagok vásárlása ugrásszerűen megnőtt, az emberek felfedezték a barkácsolásban rejlő örömöket és előnyöket, sorra alakultak a különféle szakkörök. Szerte az országban gyárak, üzemek, vállalatok kebelén belül műhelyeket létesítettek, ahol a dolgozók* munkaidő után készíthettek virágtartókat, kerítéseket.. . Néhány városban, így Pécsett is olyan barkácsműhe- lyeket is kialakítottak, melyek a lakosság minden rétegének hozzáférhetővé tette a szerszámokat. Aztán a kereskedelem utolérte magát és jobbnál jobb univerzális gépeket hoztak forgalomba. Ekkor indult hanyatlásnak a szervezett bar- kácsmozgalom. Pécsett a VILLGÉP Szövetkezet kezelésében üzemel egy olyan műhely az Endresz György utcában, melyhez egy barkácsbolt is kapcsolódik. Ezen kívül még a MÉV Ércdúsító üzeme és a Pécsi Hőerőmű tart fenn barkácsműhelyt. A pécs—szekszárdi TÜZÉP Vállalat a Citrom utcában csak üzletet működtet. A VILLGÉP barkácsműhelyét a város lakossága széles körben használhatja szakmai képzettségtől függetlenül. A műhelyben lévő esztergapadon azonban csak a műhelyvezető dolgozhat, így a barkácsolók azt csak bérmunka jelleggel vehetik igénybe. Akik hegeszteni akarnak csupán, igazolniuk kell szakképzettségüket. A műhelyhasználati díjl tíz forint, a szerszámhasználati díj 3,60 forint óránként. A szövetkezet saját dolgozóinak 50 százalékos kedvezményt biztosít. A műhelyben 15 munkapadot satuval és villamos csatlakozással, két munkapadot villamos próbatáblával szereltek fel, ezen kívül mintegy 80 000 forint értékű kéziszerszám, valamint oszlopos fúrógép, csiszológépek, lemezhengerlőgép, egyengetőtalp áll a lakosság rendelkezésére. A kielégítő felszereltség ellenére a műhely kihasználtsága tíz százalék körül mozog. Ez azt jelenti, hogy nagyon kevesen élnek Pécsett azzal a lehetőséggel, amit az a műhely jelenleg nyújt. A műhelyhez kapcsolódó barkácsboltban vásárolhatók különféle anyagok, de lehetőség van hozott nyersanyag megmunkálására is. A MÉV Ércdúsító üzem és a Pécsi Hőerőmű Vállalat kezelésében lévő barkácsműhelyek elsősorban az üzemek dolgozóinak létesült. A Hőerőműnél több mint 15 éve működik egy lakatosműhely, nyugdíjas szakember irányításával. A húsz satupadon, valamint a fúrógépeken kéziszerszámok segítségével minden lakatosmunkát elvégezhetnek a barkácsolók. Famegmunkálásra nincs lehetőség. A műhelyben feldolgozott nyersanyagokról számlát kell felmutatni. Az üzem szerszámokat is kölcsönöz, elsősorban lakásépítéshez és különböző javításokhoz. A tervek szerint a közeljövőben társadalmi munkával és 600 000 forintos vállalati költséggel korszerűsítik a barkácsműhelyt. A Hőerőmű lakótelepén a dolgozók gépkocsijainak olcsó javítása és szervizelése miatt az üzem egy felszerelt műhelyt alakított ki. Ezt is használhatják nem vállalati dolgozók is. A TÜZÉP barkácsboltjóban elsősorban fa- és építőanyagokat, így: fűrészárut, deszkákat, léceket gyalulatlanul, valamint műanyag falburkolót, redőnyöket, csempéket forgalmaznak. Enyvezett és faróstle- mezeket natúr és színes kivitelben is árusítanak széles választékban, de hozott anyagokat is bérmunka jelleggel folyóméterenként egy forintért méretre vágják és fűrészelik. A megépülő Barkács Áruházban, mely várhatóan 1981 januárjában készül el, a TÜZÉP bővíteni kívánja a választékot és a megmunkálási lehetőségeket, de addig erre nincs módja a vállalatnak. A barkácsműhelyek kihasználtsága nem megfelelő Pécsett, ez talán annak tudható be, hogy akik hűek maradtak a barkácsoláshoz, azok általában otthon, sufnikban, fáskamrákban, alagsori helyiségekben rendezkedtek be és gépeket, szerszámokat vásároltak. A lakosságnak nyújtott bar- kácsszolgáltatás értéke Pécsett évente mintegy 150 000 forint. A gond azonban az, hogy a műhelyek szinte kizárólag fémipari munkákra alkalmasak, kellően felszerelt faipari műhely nincs. Jó lenne, ha néhány pécsi cég, így a Mecseki Szénbányák, az EIVRT Sopiana Gépgyára, az Épület- és Lakáskarbantartó Szövetkezet és a Pécsi Faipari Szövetkezet profiljának megfelelő rendelkezésű műhelyeket alakítana ki, akkor a barkácsmoz- galom visszanyerné régi vonzerejét. Persze az sem lenne baj, ha a pécsi vállalatok, üzemek a selejtezésre szánt gépeket, berendezéseket — melyek nagy pontosságú munkák elvégzésére alkalmatlanok — nem a MÉH Vállalatnak adnák el, hanem barkácsmű- helyeknek. Mint ahogy ezt felajánlotta a hőerőmű igazgatója. Érdemes követni a példát! Roszprim Nándor Üj lakóházakat építenek Pécs Lvov-Kertvárosban Hársfai István mérséklésére tett erőfeszítések eddig nem hozták meg a várt eredményt. Fontosnak tartom, hogy maradéktalanul kielégítettük a bányászlakásigényeket. Kis lemaradás van a bányász családiházak építésében, mert ennek a feltételei túl későn teremtődtek meg. A családiházakat telepszerű többszintesre kell szervezni, így bízunk abban, hogy a tervidőszak végére ezt is sikerül rendezni. — Nehezen tart lépést a város fejlődésével a vízellátás. — Jó ütemben halad a második Duna-vezeték építése. Úgy látom, minden biztosíték megvan arra, hogy a- tervidőszak végéig 18 ezer köbméterrel több víz jusson azon naponta a városba. Viszonylag kevés a tárolókapacitásunk, ami a vízellátás biztonságát szolgálná — ebben kell előrelépnünk. Tervszerűen folyik a város területén az elavult vízvezetékhálózat átépítése. 618 km hosszú hálózatunk jelentős része elavult, a fejlesztéssel együtt tehát nagyarányú rekonstrukciót is kell végeznünk. — Kaphatunk-e újabb információt a szennyvízteleppel kapcsolatban? — Előrehaladott állapotban van a kapacitásbővítés. A város terven felül építi meg az országban egyedülálló szennyvíziszap-granuláló üzemet. A NIKEX bonyolításában rövidesen leszállításra kerül a berendezés, az építkezés folyik. A szennyvíztelepi zagykazettók megszüntetése is folyamatban van. Még ebben az évben kapunk két nagy teljesítményű centrifugakocsit, ami az iszapot vízteleníti, a visszamaradó száraz anyagot a Bikali Állami Gazdaság veszi át. Tervszinten folynak az új szennyvíztelep építésének előkészületei, a másfél milliárdos beruházást — pénzügyi lehetőségeinktől függően — a tervidőszak végén indítjuk. — A fontos feladatok sorában említette a pincemunkákat .., — Erről azt mondhatom, hogy 1976-ban a kapott 90 millióból maradt bizonyos ösz- szeg, a lemaradást 1977 végére behoztuk, az előirányzatot az utolsó fillérig felhasználtuk. Idén 174 pince és üreg megerősítése, illetve megszüntetése szerepel a programban, a munka jó ütemben halad. Gondot jelent számunkra, hogy nincs öt évre jóváhagyott program, az éves előirányzatot mindig áprilisban közük, emiatt a városnak egyéb feladatok rovására kell az első negyedévben előlegezni a költségeket. Egyébként tovább folytatódik a feltáró munka, melynek során eddig 120 ismeretlen pincét és üreget találtak. — Meggyorsult a városban az útépítés, a pécsiek mégis elégedetlenek az utak állapotával. Mi erről a véleménye? — Már a negyedik ötéves terv idején rendkívül dinamikus volt Pécsett is a motorizáció. Ezért egyik legfontosabb célkitűzésünk volt, hogy a növekvő járműforgalmat korszerű úthálózat kiépítésével szolgáljuk. Nehéz volt a választás: jó utakon járunk-e, vagy hosz- szabb távon oldjuk meg közlekedési gondjainkat nagy áteresztő képességű úthálózattal. Most emiatt sok a jogos kifogás útjaink állapota miatt, de hát a 340 millió forintos előirányzatból kell az összes mentesítő utat megépíteni, ebből kezdjük meg a Tüzér utcai felüljáró építését. A kátyúzásokra évente 10—12 millió forint marad, ez nem sok, de bővítettük a PKUV kapacitását és nagy teljesítményű bitumenkeverővei. A tanács megértést kér a lakosságtól: 432 km városi úthálózatunkból 286 km a kiépített, a folyamatos karbantartás a rendkívüli igénybevétel mellett költséges is. — A kereskedelmi hálózat egyensúlyának megteremtése is szerepelt a tervben ... — Ezért is szerepeltettük 48,3 ezer négyzetméter üzlettér megépítését a tervben, amiből 11,3 az élelmiszer, 24,9 az iparcikk-ruházat, 12,1 pedig vendéglátási célt szolgál. A tervezettből 19 ezer célcsoportból, a többi vállalati koordinációból készül. A cél- csoportosnak majdnem a felét megépítettük már, bizonyos csúszások azonban vannak. Átadásra vár a Szigeti városrész új étterme és ABC- je, épül az új fedett piac, rövidesen indul a Domus és folynak az előkészületei az Irányi Dániel téren építendő Centrum Áruháznak. — Egészségügy? ... Egy nagyberuházást terveztünk, az I. kerületi rendelőintézetet. Ennek megvalósulása elől az utolsó akadály is elhárult, megkaptuk a MGN betartása alóli felmentést. A 22 munkahelyes rendelőhöz norma szerint „nem jár" lift, emiatt majdnem elúszott a beruházásunk. Az 50 milliós beruházás területelőkészítése megkezdődött, jövőre a B. m. Tanácsi Magas- és Mélyépítő V. kivitelezésében megkezdődik a munka. Az ágazathoz tartozik még, hogy eddig 220 új bölcsődei hely létesült, ez 40-nel több a terv időarányos részénél. Ahhoz azonban, hogy a. bölcsődei férőhely-előirónyA félidős számvetések idejét éljük. Az ötödik ötéves tervidőszak első felet magunk mögött tudjuk, az eddigi eredmények ismeretében munkálkodunk a másodig félidő feladatainak végrehajtásán. A cél ismert: a tervet teljesítenünk kell. S eközben félszemmel már az 1980 utáni évekre tekintünk: kezdenek körvonalazódni a hatodik ötéves terv célkitűzései. Hol tart Pécs az ötödik ötéves terv derekán? Czen- te Gyulától, a Városi Tanács elnökétől kértünk interjút a kérdés megválaszolására. — Milyen célkitűzésekkel kezdte Pécs az ötödik ötéves tervet? — Tovább kívántuk javítani a város lakosságának élet- és munkakörülményeit, a város- politika legexponáltabb feladataira úgy akartuk szervezni a munkát, hogy az előző tervidőszak két és félszeresére nőtt anyagi eszközeinket jól használjuk fel. Kiemelt feladatnak tekintettük a lakásépítést, de emellett olyan munkákba . is belefogtunk, amik hosszabb időszakra biztosítják a város üzemeltetését. Ezek egyben elkötelezettséget jelentettek már a hatodik ötéves tervre is. Ilyen például a város vízellátását szolgáló beruházás, az új szennyvíztelep megépítése, kulturális beruházások, továbbá olyan munkák, amiknek az anyagi feltételei az előző időszakban teremtődtek meg, mint a pincemunkák, valamint az új, nagy áteresztőképességű utak rendszerének kiépítése. — A több pénz nem hozott több kapacitást... — Valóban, anyagi lehetőségeink -növekedése mellett semmit sem változott a feltételrendszer, a kapacitás. Világos volt, hogy feladatainkat csak a városépítésben közreműködő vállalatok jól szervezett együttműködésével lehet megvalósítani. Ebben nagy segítséget adott a Városi Párt- bizottság, amely kézbevette a koordinációt. Ennek köszönhetjük, hogy a tervezőkkel és kivitelezőkkel sikerült úgy szót érteni, ma a terv időarányos teljesítéséről — egyes területeken túlteljesítéséről — beszélhetünk. — Hogy állunk a lakásépítéssel? — Legfontosabb tervfeladatunk az első két évre 3018 lakás megépítésére szólt, ehelyett 3375-öt építettünk. Az idei első félévben időarányos teljesítésről nem beszélhetünk, a Városi Pártbizottság féléves számvetéséből is ismert, hogy az év végi lakásátadási csúcs Beszélgetés Czente Gyulával, a Városi Tanács elnökével zatot teljesíthessük, társadalmi összefogásra is szükség lesz, mert a rendelőintézet többlet- költségeit az ágazat egyéb helyeiről, többek között innen is — kell elvennünk. — A bölcsődénél is fontosabbnak tartjuk az óvodai ellátást. Mi itt a helyzet? — 2050 új óvodai helyet terveztünk, 1100-at tanácsi eszközökből, a többit vállalati támogatással. Kiviteli problémák miatt egy kis elmaradás van. A tervezett 88 általános iskolai tanteremből viszont 47 már megvalósult. Tudunk azonban a Lvov-Kertvárosban meglevő nagy feszültségről. A nevelési központ építése megkezdődött, jövőre ott már működik az új általános iskola, de tanácsunk addig is gondoskodik a feszültség csökkentéséről, ütem- szerűen folyik a nagyrészt elavult művelődésügyi intézmények felújítása; sajnos kevés a felújításra fordítható pénzünk és kapacitásgondokkal is küzdünk, amelyek megoldásához a Megyei Tanács segítségét kérjük. Végrehajtó bizottságunk elfogadta az új művelődési központ beruházási programját, még idén megtörténik a terület kisajátítása és megkezdjük a munka előkészítését. A tanács anyagi lehetőségeit messze meghaladó beruházáshoz komoly társadalmi hozzájárulással segítenek a vállalatok. Van még egy nagy gondunk: életveszélyes állapotba került a színház. A Megyei Tanács segítségével sikerült tervezői kapacitást biztosítani, a munkát a Középülettervező Vállalat vállalta. A teljes rekonstrukcióra mintegy 200 millió forintra lenne szükség, amíg ezt elő tudjuk teremteni, kisebb anyagi ráfordítással elvégezzük a legsürgősebb műszaki felújításokat, most a kupolára kerül sor. Az ágazatban jó néhány terven felüli feladatot oldottunk meg, ezek között első helyen említem a Nyári Színházat, átadásra vár az Uitz-múzeum és intézkedések történtek a Bóbita Bábegyüttes és a Filharmónia önállósítására. — Lakóház-lelújitás, tömbrekonstrukció — ezek is a nagy feladatok közé tartoznak. — A lakóház-felújításra — mint ismeretes —■ mintegy háromnegyed milliárd forintunk van. Sajnos, lemaradásunk van, mert azok a vállalatok, amelyek ezt a munkát hivatottak végezni, járulékos beruházásokon — bölcsőde, óvoda — dolgoznak, hiszen ott is szorít a cipő. A tervidőszak folyamán 80 millió forintot fordítunk építőipari kisgépek beszerzésére, ez a kapacitás megkétszereződését jelenti. Ennek első kézzelfogható eredménye, hogy a PÉTV, amely 1977-ben 20, idén 48 millióra szerződött, s ezt teljesíti is. Megteremtettük a tömbrekonstrukció egyik fontos előfeltételét: a PIK-nek 92 átmeneti lakást előlegeztünk meg. Nagy gond azonban az üzletek, kö- zületek elhelyezése, ez nagymértékben nehezíti — talán meg is kérdőjelezi? — egész vállalkozásunkat. — A város — amint eddig — ezután is várja polgára segítségét. Miben? — A pécsi polgároktól — tehát a lakosságtól külön-kü- lön is, továbbá a szocialista brigádoktól, a vállalatoktól, intézményektől — azt várjuk most, hogy azoknak a városképet fejlesztő és javító feladatoknak a megoldásában vegyenek részt, amelyeket legutóbb a tanácsunk határozott meg. Külön kérjük • a vállalatokat, hogy öntevékenyen fáradozzanak saját házatájuk rendbetételén, ha jól megnézik, nagyon sok a tennivalójuk. Egyénileg pedig becsüljük, kíméljük városunkat,’ létesítményeit és óvjuk tisztaságát. Kérem a pécsieket, segítsék tervcéljaink végrehajtását — fejezte be nyilatkozatát Czente Gyula, Pécs megyei város Tanácsának elnöke.
