Dunántúli Napló, 1978. július (35. évfolyam, 179-209. szám)

1978-07-28 / 206. szám

2 Dunántúli napló 1978. július 28., péntek I. VIT­rejtvény 1. Mikor és hol lépett először európai ember kubai földre? 2. 1952 márciusában Batista állam­csínnyel átvette a hatalmat. Diktatú­rájának már az első évében úgy nőtt a nyomor és a néptömegek elége­detlensége, hogy nem volt más kim, mint a fegyveres harc. Fidel Castro vezetésével egy csoport 1953. július 26-án megtámadta a Moncada lak­tanyát. Miért pont ezt a napot vá­lasztották? 3. Mi volt a 10 éves kubai háború legnagyobb eredménye? 4. A Havannában élő emberek esti kikapcsolódását a parkok, ligetek és a sétányok jelentik. Hány négyzet- méter zöld terület jut Havannában egy lakosra? 5. Kubában is sok gondot okoz a liatalok lakáshoz juttatása. A korábbi évek lemaradását nehéz pótolni, de azért pillanatnyi megoldást találták. Főleg a fővárosban, de vidéki váro­sokban is szép számmal vannak olyan épületek, melyek lehetőséget biztosí­tanak a fiatal pároknak néhány órás intim együttlétre. Ezeket a létesít­ményeket az állam tartja fenn. Hogy hívják ezeket a házakat? 6. A cukor után a nikkel a második legfontosabb deviza forrása Kubá­nak. Hol vannak a nikkelbányák? 7. A Zapata-mocsár a világ legna­gyobb krokodilneveldéje. 18—20 ezer krokodil lubickol a mocsaras vízben. Ha élve akarják őket elfogni, hogyan teszik harcképtelenné? 8. Kubában hány évszakra oszlik a naptári év? 9. Milyen tömegközlekedési eszkö­zök vannak Havannában? 10. A következő versidézetnek ki a szerzője és mi a vers címe? „Cukornádak sóhaja, királypálmák dereka foszlányokban szálló pára, éppen olyan vagy, Kuba.'* 11. Mikor avatták fel és mi a neve « képen látható épületnek? A helyes megfejtéseket együtt — tehát összesen 33 választ — augusztus elsején éjfélig kell pos­tára adni a következő címre: Kuba presszó, 7633 Pécs, Tarr Imre utca. Vasárnap és hétfőn 16 és 22 óra között személyesen is be lehet vinni a válaszokat a Kuba VIT-presszóba. A nyertesek nevét augusztus 5-i, szombati számunk­ban közöljük, a dijak átadására is e napon kerül sor a Kuba- presszóban, délután, a Magyar Rádió Pécsi Stúdiójának élő adá- Sa keretében. Halasztás mező­gazdasági tehergép­kocsik műszaki felülvizsgálatára Az aratási munkákra való te­kintettel a KPM Autófelügyelet, illetve annak területileg illeté­kes szervei az 1978. augusztus 31-ig esedékes tehergépkocsi műszaki felülvizsgálatokra, kü­lön kérésre halasztást adnok a forgalmi engedélyek érvényes­ségi idejének, meghosszabbítá­sára vonatkozó igazolás kiadá­sával. Az aratásnál nagyszámú te­hergépkocsi szállítja a gabo­nát: az Autóker Vállalat az IFA tehergépkocsik javításának meggyorsítására ügyeleti szol­gálatot szervezett. Készlethiány esetén az igényt a központi diszpécserszolgálatnak jelzik, amely közvetve értesíti a mező- gazdasági üzemeket az alkat­rész átvételének helyéről, lehe­tőségéről. A központi diszpé­cserszolgálat áltaí megrendelt alkatrészt a forgalmazó válla­lat 48 óráig tartalékolja, amennyiben ez alatt a megren­delő nem veszi át, úgy az Autó­ker más mezőgazdasági üzem­nek adja el. magyar egyetem maradványai? Javul az ellátás munkaruhákból, kötöttárukból, cipőkből w Ili „nyomok” a pécsi középkorba Pécs múltjáról beszélő, ed­dig ismeretlen középkori falma­radványok bukkannak elő a Székesegyház mögötti püspök­kertben. A váratlan lelet újabb érdekes, izgalmas fejezetét jel­zi a püspökvár és városfal több mint egy évtizede folyó feltá­rásának, amelyet G. Sándor Mária, az Országos Műemléki Felügyelőség régésze irányít. A kutatás vezetője elmon­dotta: a világhírű műemlék­templom és a mögötte húzódp északi falszoros között, mint­egy öt—hat méter magasság­ban levő függőkért ajatt, vi­rágágyak és gyümölcsös között keresik a középkori püspökvár még ismeretlen maradványait. Mivel o megújultan pompázó Székesegyház, valamint a Szathmáry püspök reneszánsz palotájának helye ismert, „kizá­rásos” alapon feltételezhető, hogy a földtakaró alól kibújó épületsor azonos a Nagy Lajos alapította első magyar egyetem eredeti épületével. A Székesegyház homlokzatá­val párhuzamos, vele körülbelül azonos hosszúságú épületcso­port mind látványosabban bon­takozik ki. Része például egy hat méter széles, nyolc méter hosszú boltozott helyiség, amely felett az emeleti szárny lába is jelentős darabon megmaradt. De előkerültek újabb helyiség­sor létére utaló falmaradvá­nyok is. A gazdagon díszített kőleletekből arra következtet­nek, hogy jelentős középület állhatott ezen a területen. A vörösmárvány töredékek és fa- ragvónyok pedig arról árulkod­nak, hogy a középkorban nem katonai célokat szolgált. Evlia Cselebi leírása ösztönzött a kutatásra Hauy francia hadmérnök nem találta A régészet számára azért meglepetés a gazdag épület, mert az 1687-ben itt járt Hauy francia hadmérnök Pécs városát ábrázoló helyszíni rajza ezen a helyen jelentős kiterjedésű fe­hér foltot mutat. A kutatásra viszont Evlia Cselebi, a híres török utazó leírása ösztönzött, aki a tizenhatodik század kö­zepén — tehát jó száz évvel ko­rábban — így látta a mai püs­pökkertet: az egykori „iflatuni” iskola (bölcselkedés helye), a keresztények híres iskolája áll a várban, amely most a kato­naság céljait szolgálja. Tehát a török korban még létezik az épület és .akkor alakítják át laktanyává. Evlia Cselebi azo­nosítja az egyetem épületét a török katonaság kaszárnyájá­val. Hauy térképe minden való­színűség szerint arra utal, hogy az épület a török korban el. pusztult. Az északi várfal om­ladéka napjainkig szem elől takarta maradványait. A további kutatás célja meg­ismerni az épületsor kiterjedé­sét, rendeltetését, az előtáruló leletek alapján remélik tisztáz­ni Pécs kiemelkedően jelentős történeti és kulturális múltjának e fontos létesítményével kap­csolatos problémákat. Pécsett a műemlékvédelmi és várospolitikai feladatok szeren­csés találkozása biztosít szabad utat a kutatáshoz és helyreállí­táshoz. Az év végéig várhatóan mint­egy 40 milliárd forintos, a ta­valyinál 7—8 százalékkal na­gyobb forgalmat bonyolít le a kereskedelem ruházati cikkek­ből. Az év második felében igyekeznek kiküszöbölni az első félév hiányosságait, ennek megfelelően nagyobb lesz a szőnyegvólaszték, az igények­nek megfelelő ellátást biztosí­tanak más lakástextiláruból is. Felsőruházati konfekciócikkekből is elfogadta az ipar a kereske­delem nagyobb tételű megren­deléseit. További 450 ezer da­rab márkás farmer érkezik im­portból, s hazai termelésből, il­letve vietnami importból szállí­tanak munkaruhát a boltokba. A Belkereskedelmi Miniszté­rium csütörtöki sajtótájékozta­tóján elmondták: a következő hónapokban javul a divatkö- töttáru-ellátás is; az ipar az idén először gyárt tőkés import fonalból csaknem félmillió pu­lóvert, kardigánt és más holmit. Az év első felében szűk volt a választék csecsemőruházati cikkekből, a második félévben e téren is javulás várható, mert eddig belföldre nem gyártott jó minőségű plüss kelméből több mint félmillió kis ruha ké­szül. Ezeket eddig importálni kellett. Az ipar és a kereskede­lem ígérete szerint javul a fér­ficipők minősége és választé­ka. Divatosabb női cipők gyár­tásáról, illetve értékesítéséről jelenleg is tárgyalnak a keres­kedelem és a termelővállalatok szakemberei. Fő vonzóerő a sokszínűség A tervezett ütemben épül a 750 kilovoltos távvezeték 100 oldalas program az összekapcsolásra Mozaikok a zenei tábor életéből r Uj irány: modern zene és népzene Látogatók érkeznek prospektusra, hallomásra A KGST közös beruházással épülő 750 kilovoltos távvezeték sorszám szerint utolsó oszlopát szerdán állították fel az albert- irsai fogadóállomásnál az Or­szágos Villamos Távvezeték Vál­lalat szakemberei. Ezzel még nem fejeződött be a vezeték- szerelés, de a 268 kilométeres magyarországi szakaszból 244 kilométeren — Szolnoktól Al- bertirsáig, illetve Tiszántúlon Hajdúböszörményig — a mun­ka „nagyjával" már végeztek. A Tisza keresztezésénél, Szol­nok fölött most építik az osz­lopokat, mert a folyó magas vízállása miait eddig erre nem volt lehetőség, s jó ütemben dolgoznak a szerelők a Debre­A Finnországba utazók kivé- etlével csak a zsebpénzt kellett fizetniük azoknak a szülőknek, akiknek gyermekei a nyáron jugoszláviai, szovjetunióbeli és bulgáriai úttörőtáborokban nyaraltak. Ezeket a táborokat a Baranya megyei Úttörő el­nökség szervezte a jól tanuló és a mozgalmi életben is pél­dát mutató gyerekeknek. A külföldi utak csak egy ré­szét jelentik a gyermekek nyá­ri — foglalkoztatási és pihe­nési céllal szervezett — tábo­rozásainak. Megyénkbe is jön­nek más nemzetek gyermekei együtt töltve a napokat a ba­ranyai úttörőkkel, s itthonról is szép számmal indulnak fiatalok a Bükkbe, Bakonyba, illetve Csillebércre és Zánkára. Csille­cen—Hajdúböszörmény szaka­szon is. Megérkezett az albertirsai fogadóállomásra a második 750 kilovoltos óriás transzfor­mátor a Ganz Villamossági Művekből, amelyet az esztendő végéig újabb kettő követ. A fogadóállomás berendezései — kevés kivétellel — a helyükön vannak, jelentős részükön már az üzembe helyezést megelőző próbák folynak. A szerelés irá­nyítóinak véleménye szerint a munka neheze, a két energia- rendszer összehangolása — a Szovjetunió és a KGST-orszá- gok között — ezután követke­zik. Erre a feladatra csaknem 100 oldalnyi programot dol­goztak ki. bércen 150 úttörő táborozott az idei nyáron, míg Zánkán jelenleg is vannak baranyaiak. A nyár végéig 580-an fordul­nak meg a zánkai táborban. A gyerekek egy része „ha­zai” környezetben Sikondán tölthetett programdús, szép na­pokat. Ezidáig 1000 úttörőt és kisdobost látott vendégül Si- konda. A megyei úttörőtábor két országos találkozónak — a dramatikus játszókörök harma­dik, illetve az első országos környezetvédelmi szaktábornak is otthont adott. Jelenleg a nemzetközi úttörőtáborba érke­zett gyerekek a tábor lakói. A nyár végéig még 400 úttörő, illetve kisdobos őrsvezetőt hív­nak Sikondára, akiknek to­vábbképzést szerveznek. Ugyan­Elevenen pezseg az élet a Kodály úti diákotthonban, a X. pécsi nemzetközi ifjúsági zenei tábor főhadiszállásán. Muzsikától zeng — kicsit túl­ságosan is — az egész épület, virágok, színes plakátok teszik hangulatosabbá a nagyméretű előadóteret, ahol tanáraik körül gyülekeznek a fiatalok. Egy csoport éppen focizni ké­szül; norvég diákok, akik ép­pen csak bekukkantottak a pécsi táborba, hátizsákkal, hangszerrel felszerelkezve bú­csúzkodnak. Nem hivatalos tá­borlakók, de szívesen látott vendégek, mint az a svájci kislány is, akinek odahaza vé­letlenül került kezébe a tábor prospektusa, és aki útnak in­dult Pécsre. Világszerte igen jó hírnévnek örvend a pécsi Jeunesses-tóbor. . . — Mindig is a sokszínűség­volt ennek a két hétnek a fő vonzóereje — mondja Pataky János, az Ifjú Zenebarátok Magyarországi Szervezetének főtitkára, a tábor vezetője. — A különböző országokból, is­csak itt rendezik meg a főisko­lai hallgatók úttörőmozgalmi képzését. A Mecsek vándortábor ha­zánk városaiból, községeiből érkező úttörőket fogad. A nyá­ron 30 csapat 1000 tagja is­merkedik 14 napos táborozása során a Mecsekkel és környé­kével. A vándortábor útvonala: Pécs, Orfű, Tripammerfa, Zo- bák, Óbánya, Pécsvárad. Egy csoport két napig tartózkodik egy-egy táborhelyen. A nyári úttörőtáborok kivétel nélkül kettős célúak. A pihe­nés, kirándulás, szórakozás napjait összekötik új ismeretek, játékok, dalok tanulásával, sportversenyek, szellemi vetél­kedők rendezésével. kólákból érkező fiatalok a kö­zös tanulás, muzsikálás révén a tizennégy nap alatt baráti kö­zösséggé alakulnak. így nem­csak kulturális vagy szakmai, de politikai szempontból is rendkívül fontosak az itt szer­zett pozitív benyomások. A programban a fő helyet a ka­mara- és a nagyzenekari pró­bák foglalják el. Igen nagy az érdeklődés azonban a fakulta­tív jazz, régi zene és nép­zene szekciók iránt is. Olyan nagytekintélyű tanárok, mint Falvai Sándor, Perényi Miklós, Szenthelyi Miklós, Botvay Ká­roly, Kovács Imre, Grael Mo­uld mellett olyan fiatal zené­szek is aktív részt vállalnak a foglalkozásokból, mint Székely Iván, a most bemutatott I. Er­zsébet zeneszerzője, vagy Joób Árpád, a debreceni Délibáb Együttes vezetője, aki egész láda népi hangszerrel érkezett meg a táborba. Perényi Miklós csel lóm űvész- szel az előcsarnokban találko­zunk. — Vonós kamarazenét taní­tok, nem túl szigorú, kötött ke­retek között, de nagyon inten­zíven. így többet kap a nö­vendék, mint iskolai keretek között. Ugyanakkor mód nyílik Pécsett a pihenésre, erőgyűj­tésre is az őszi—téli hónapokra, a tanítás, a fellépések idejére — mondja. Grael Matild, a pécsi zenei táborok egyik alapitó tanára. Norvég, német, magyar, finn, cseh tanítványai vannak. Ö így nyilatkozott: — Nagyon szeretem látni, amint egy teljesen heterogén csoportból kialakul az együttes. Kár, hogy nem jöttek pár perc­cel előbb... A tizedik napja dolgozunk, de ma úgy ment a Haydn-kvartett, mintha hó­napokig gyakoroltuk volna. Darida Ildikó, Graef .tanárnő növendéke Temesvárról: — Először vagyok Pécsett, és nagyon tetszik a tábor. Sok­féle kamarazenét játszunk, jó nehéz darabokat próbálunk a szimfonikus zenekarban, és na­gyon sokat tanulunk Graef tanárnőtől muzikális és techni­kai szempontból egyaránt. Erdei Klára, Jonurik Márta, Nagy Ágnes és Bebán László egy vonósnégyesben játszanak, a szegedi zeneművészeti főis­kola hallgatói. Ök Botvay pro­fesszor kedvéért jöttek Pécsre, hogy szakavatott tanárnál ké­szülhessenek a belgrádi nem­zetközi Jeunesses-versenyre. — Többször fellépnek pécsi kon­certeken, így nagyon sokat je­lent számukra minden szem­pontból a pécsi zenei tábor, csak a próbalehetőségekre pa­naszkodnak — mint mindenki. Olyan nagy ugyanis az áthal­lás a Kodály úti kollégium szobáiban, hogy időnként kép­telenek pontosan intonálni. A régi táborlakók bizony vissza­sírják a tanárképző főiskola régi termeit és csodálatos parkját. Kovács Imre, aki tíz éve ok­tat fafúvós kamarazenét a pé­csi zenei táborban, kicsit mór a következő évtized program­ját körvonalazza: —- Az elmúlt tíz év alatt sok minden megváltozott a világ zeneoktatásában, zenei életé­ben, és ez irányt szab a pécsi tábor működésének is. Két véglet: a modern muzsika és a népzene előretörésének le­hettünk tanúi. A modern szer­zőkhöz való kapcsolat viszont csak a klasszikusok befogadá­sa után jöhet létre, és ezt kell szem előtt tartanunk. Gállos Orsolya Külföldön es itthon Nyári úttörőtáborok

Next

/
Oldalképek
Tartalom