Dunántúli Napló, 1978. július (35. évfolyam, 179-209. szám)
1978-07-27 / 205. szám
6 Dunántúli napló 1978. július 27., csütörtök Gyors! is to az 1978. július 26-án megtartott nemzetközi olimpiai sportlottó jutalomsorsolásáról Az alábbiakban közöljük a Pécs körzetében vásárolt nyertes számokat. A gyorslistában az alábbi rövidítéseket használtuk: A Moszkvics személygépkocsira utalv.; B Lada személygépkocsira utalv.; C 14 000 Ft-os - „ismerje meg a Szovjetuniót, az 1978. évi olimpiai játékok országát"; D 5000 Ft-os vásárlási utalv.; E Shiljallis tv; F Signal táskarádió; G Moszkva-3 villanyborotva; H Poljot karóra; I Sokol táskarádió. A nyertes szelvényeket 1978. augusztus 15-ig kell a totó-lottó kirendeltségek, az OTP-fiókok vagy posta útján a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság címére (1875 Budapest V., Münnich Ferenc u. 15.) eljuttatni. 2 150 289 1, 2 165 283 1, 2 170 822 1, 2 173 485 1. 2 177 696 1, 2 188 786 1. 2 192 111 1, 2 192 892 1. 2 196 356 1. 2 204 065 1, 2 206 189 1, 2 221 445 1, 2 223 525 1. 2 225 295 1, 2 227 131 1, 2 237 560 1, 2 246 513 1. 2 247 163 1, 2 250 188 1, 2 258 028 1, 2 278 467 1, 2 282 364 1. 2 286 300 1, 2 296 479 1. 2 296 714 1, 2 297 591 F, 2 315 283 1, 2 320 162 1, 2: 330 869 F, 2 330 986 H, 2 340 717 G, > 366 101 1, 2 369 935 1, 2 370 721 1, 2 384 656 1, 2 391 502 1, 2 401 601 1, 2 413 337 1, 2 416 849 1, 2 426 322 1, 2 428 910 H, 2 441 786 1, 2 441 818 1, 2 451 796 1, 2 486 468 G, 2 482 919 1, 2 496 214 1, 2 503 854 1, 2 518 422 1, 2 522 749 H, 2 536 014 1, 2 538 801 1, 2 545 557 1, 2 551 205 1, 2 557 757 1, 2 559 589 l( 2 560 203 1, 2 562 998 1, 2 563 222 1, 2 580 443 1, 2 581 576 H, 2 596 652 1, 2 599 205 1, 2 614 175 1, 2 615 956 H, 2 625 228 1, 2 628 114 1, 2 643 438 1, 2 651 155 H, 2 656 086 1, 2 670 652 1. 2 673 219 1, 2 689 784 1. 2 690 257 G, 2 693! 239 G, 2 712 777 H, 2 723 006 H. 2 744 170 1, 2 769 484 1, 2 772 034 1, 2 775 523 1. 2 778 695 1, 2 779 424 1, 2 786 586 1. 2 790 004 1, 2 796 366 A, 2 797 030 1, 2 799 067 1. 2 801 125 1, 2 803 050 1, 2 605 567 1, 2 810 272 1, 2 810 289 1, 2 813 835 1, 2 816 100 H. 2 819 866 1, 2 819 866 1, 2 831 705 H. 2 837 729 1, 2 847 431 H, 2 847 433 H, 2 847 688 1. 2 859 960 1, 2 862 677 1, 2 866 539 i. 2 869 318 l( 2 869 775 1, 2 876 882 1, 2 882 897 1, 2 886 861 1, 2 890 760 H, 2 891 023 H, 2 898 655 1, 2 901 629 1, 2 907 857 1, 2 911 634 1, 2 915 322 1. 2 916 192 1. 2 921 275 1, 2 937 348 1, 2 938 451 1, 2 942 192 1, 2 943 558 1, 2 948 374 1, 2 950 742 H, 2 952 874 1, 2 953 365 1, 2 958 099 1, 2 967 000 1, 2 967 338 1, 2 982 020 H, 2 985 700 1. 2 991 952 1, 2 992 172 H, 2 999 326 1. A gyorslista közvetlenül a sorsolás után készült, az esetleges hibákért felelősséget nem vállalunk. Egy kisközség múltja, jelene, jövője RÉVFALU EGYIK RÉSZLETE It Elf FÜLŰ .•.•.•.•.•.•.•.•.•.v.v.v/.v.v.v.v.v.v.'.v.v.v/.v.v.v.v.v.v.v.v.v.v.v.v.v.v.v.v.v.v.v.v.v »v.v.y.v. képzelhető el, nem pedig tér-' mészetes szaporodás eredményeként. Ezt a migrációs folyamatot támasztja alá az a tény is, hogy 20 év múlva, tehát 1812-ben az ott élők száma 11Anna a nemzetközi folklórban Moldova György egyik 1956- os riportjában (Hat lámpa a víz fölött) találtam néhány sort: .......Lehet, hogy visszamegyek, mert nagyon szép asz- szony. — Hogy hívták? — Azt nem mondhatom meg. — Csak a keresztnevét. — Találja ki, csináltam rá egy találós kérdést: két szélén egyforma, közepében dupla. — Két szélén egyforma, közepében dupla? Nem tudom. Mi az? — Anna. Anna”. Csakugyan Horváth Gyula, a mohácsi árvíz legjobb „ro- csósa” ötlötte ki ezt a találós kérdést? Lehet, de hogy másnak is eszébe jutott, az biztos. Dévaványán 1958-ban jegyezték fel a következő formában: Eleje, hátulja egyforma. Közepe dupla. — Anna. Horvátul már a múlt század első felében feljegyezte Ljude- vit Gaj: Kaj je naprej, kaj odzad, a v sredini dvojvrsno? — Anna. A szlovák szöveg a név palindrom jellegét hangsúlyozza: Ktoré krstné menő z oboch krajov éitané zneje rovnako (Melyik keresztnév hangzik egyformán, bármelyik oldalról olvassuk?) — Anna. A lengyelek négy találóst alkottak e névre, lássunk például kettőt: Co to za dama, co z przodu i z tylu ta sama? (Ki az a dáma, aki elöl - hátul egyforma?) — Anna. Kiérő swiqto jest z obu síron jednako? (Melyik szent két oldala egyforma? — Szent Anna.) Természetesen az ilyen jellegű találós kérdések (ideértve a lefordíthatatlan szójátékra — az anno ,év' és az Anna keresztnév ragozott alakjaira — épülő szicíliai olasz szöveget is) mellett más folklór alkotásokban is szerepel Anna — elég, ha két (Vargyas Lajos szerint középkori, és vallon eredetű) balladánkra utalunk. Biró Szép Anna és Molnár Anna balladája a költészet magaslataira emelte azt a közkedvelt nevet, amelyet az utóbbi ballada keleti német változatainak többségében is visel a hősnő (Anneli, Annchen stb.). utalván a lengyel hatásra. 1972-ben jelent meg a „Meghal ez a falu” című újságcikk, amelyből megismerhette oz ország olvasó közönsége, hogy Baranyában újabb Gyűrűfű sorsára jutott község elnéptelenedése várható. Révfalu lakóinak száma napjainkban a 20-at sem éri el, ahol a 16 éven aluliakat már hiába keressük a mintegy 700 éves írott múltra visszatekintő kisközségben. Csánki és Györffy munkáiból tudjuk, hogy 1289-ben a Kos- taton-i uradalomhoz tartozó falut Haraszti Sebestyén fiai közül Jakab örökölte. Forrásaink megemlítik azt is, hogy az 1330- as években a község papja 50, majd 15 báni pápai tizedet fizetett. Révfalut, amit egyébként neveztek Reufalua-nak, Rew-nek, Réhfalunak, Réthfalunak egyaránt 1397 körül Zsigmond király adományaként Danchi és Salyagy János tulajdonába (birtokába) ment ót. A korábbi birtokos-vártartományurat Pillpe fiát Lászlót az uralkodó hűtlenség vádja miatt kivégeztette és így kerülhetett sor a pécsi prépost jelenlétében a falu újbóli elajándékozására, amelynek bir- tokbavezetésének megtörténtét a helyi káptalan jelentette is Zsigmondnak. • A török hódoltság előtti időből származó adatunk megemlíti még, hogv a község Baranya megyéhez tartozott, „de Soklos” (Siklós) várához számították. A török kori története ugyan ismeretlen, de hogy élt és létezett, bizonyság rá az 1719-es összeírás, ahol mint puszta kincstári tulajdonként van feltüntetve. Az elnéptelenedett lakott helyeket ugyanis értelmetlen dolog lett volna az adózás szempontjából oly rendkívül fontos nyilvántartás sorai közé felvenni. Révfalut III. Károly jóvoltából a stájer eredetű gróf Rindsmaul család kapta meg 1726 körül, akik magyarországi honfiúsításukat 1681-ben nyerték el. Kezükön a hazai jószágok hamarosan elenyésztek, így többek között baranyai községünk is, amit Petrovszky de Mindszent- falvai család szerzett meg és birtokolt majd félévszázadig, amikor a terület földesura, a Pécsi Káptalan lett. 1836—1851- ig ismételten kincstári tulajdon, majd gróf Draskovich család kezére került a falu, melynek nemzetiségi összetételében akkorra már a horvát anyanyelvűek voltak többségben. A XVIII. század 80-as éveiben a források még tiszta magyar nyelvű területnek jelölték meg, ahol a lakók száma 60 fő körül mozgott gyermekekkel együtt. A lélekszámok területén ugrásszerű változást 1792 hozott. Révfalu lakóinak száma közel 50 százalékkal emelkedett, amely növekedés csak odaköltözéssel gyei csökkent. A XIX. század eleji falu vallási összetételét vizsgálva azt tapasztalhatjuk, hogy 70 százalékban katolikusok és 30 százalékban a görög nem egyesült szertartásúakhoz (szerb) tartozók lakták a települést. 1815 és 1817 között a görög nem egyesültek teljesen elhagyták a falut, ami az alábbi számokból is kiderül: 1815-ben 102 katolikus mellett 21 volt a másik szertartáshoz (szerb) tartozók száma, 1817-ben pedig görög nem egyesült vallásúakat már egyáltalán nem találhatunk Révfalun. A lakóhely változtatásával járó mozgás megszűnése után 1820-tól a lélekszámok állandó növekedését figyelhetjük meg. 1839-ben a délszlávok magyarokhoz viszonyított száma már több mint a kétszerese volt, amely arányosítás kisebb-na- gyobb eltérésekkel állandónak is tekinthető 1920-ig. 1939-ben a 60 lakóházból álló község 304 főt számlált, amelyből 109 horvát, 99 magyar, 92 cigány és 4 német volt. Ettől kezdve először egy lassúbb csökkenő tendencia kezdődött, melynek felgyorsulása 1965-től óriási méreteket öltött. 1963-ban még 251-en lakták a községet, 7 év múlva már csak 94-en. Ennek magyarázata főleg gazdasági okokra vezethető vissza, de nem hagyhatjuk figyelmen kívül a társadalmi át- rétegeződést, sőt a kulturális helyzetet sem. Ezek közül ha csak az utóbbit vesszük vizsgálat alá, akkor is szembetűnő, hogy a községben 1962-től nincs filmvetítés, melynek berendezéseit a rossz közlekedési viszonyok miatt (csak földesút volt) korábban lovaskocsival szállították át Drávakeresztúrról. A könyvtáros 1971-ben történt elköltözése miatt a 320 db-ból álló könyvtárat senki sem kezelte és senki sem használta. Az egyesületek közül érdemes megjegyeznünk az 1896-tól működő tűzoltótestület beszüntetését is, amelynek példája az agonizá- lás biztos tüneteként sok más egyéb folyamattal együtt a faluélef egészébe helyezhető. A község lakói sorban kezdték lebontani házaikat, gazdasági épületeiket. A végleges elnéptelenedés ma már megállíthatatlannak tűnik. Elköltözés miatt 1977-ben a még meglévő 16 házból 8 üresen állt. Sándor László levéltáros Mándoki László Hiteles feljegyzések főurak lakomáiról H legrégibb magyar étlap A külföldi és a magyar fő- urak lakomáiról, mértéktelen evéséről, pazarlásáról már sokat írtak, de mindennél többet mondanak az alábbi hiteles feljegyzések. Rosenberg Vilmos, egy dúsgazdag cseh főnemes, 1378- ban házasságot kötött Anna Mária badeni hercegnővel. A menyegzői lakomát 1378. január 26-tól február 1-ig tartották. A számvevői feljegyzések szerint ezen a lakomán a következő ételmennyiségeket fogyasztották: 50 dámvad, 40 szarvas, 50 hordó sós hal, 20 vaddisznó, 2130 nyúl, 250 fácán, 30 fajd- tyúk, 2050 fogoly, 20 688 sárgarigó, fenyvesmadár és vadgalamb, 150 hízott ökör, 20 egyéves borjú, 506 kisebb szopósborjú, 450 kövér disznó, 1526 szál kolbász, 450 szál májas és 326 véreshurka, 450 ürü, 395 bárány, 504 malac, 20 közönséges füstölt ökör, 40 füstölt ürü, 350 páva, 5133 lúd, 3106 kappan, kakas és tyúk, 18120 ponty, ’’0 208 csuka, 6380 pisztráng, 3400 különféle hal, 5200 rák, 7096 füstölt hal, 350 tőkehal, 1200 tengeri-veréb (?), 300 icce köviponty, 780 füstölt hering, 4 viza, 30 947 tojás — valamint magyar, tiroli, osztrák és rajnai bor 1100 akó, 903 hordó sör stb. A vendégek lovai 3703 részlet-szénát emésztettek fel. Ez mutatja az akkori földesurak gazdagságát is — írja a Vasárnapi Újság 1862. évi 9. számában. Hazánkban is találunk ilyen' bőséges lakomákra utaló feljegyzéseket. így Hidas János, aki Thúrzó Sza- niszló galgóci várúrnak volt a sáfárja, rendszeresen feljegyezte a napi ételek jegyzékét. Tőle maradt meg a legrégebbi magyar étlap, melyen 1603 újévéről közli a felszolgált ételeket. Ez az étlap a déli tálalásnál 18 féle ételt sorol fel, melyek között csupán egy olyan fogás szerepel, melyben nem volt hús (ostyabélesnek nevezték). A menüben találhatunk tehén, kappan, hal, gyöngytyúk stb. mellett belsőségeket, madarakat stb. Érdekes, hogy a 18. fogás aprópástétom volt, míg előtte — ostyabélest kínáltak. Az aznapi vacsora "sem volt kevesebb, mint 18 féle étel és itt is az édességek után — savanyú káposzta tehénhússal zárta a sort. A ma embere bizony zavarban volna, ha ilyen tömegű ételt kellene fogyasztania. Akkor a főuraknak nem okozott gondot ez a töméntelen étel, előteremtették, vendégeikkel meg is etették, míg a polgári lakosság, a pórnép nagyon szerényen élt, történelmünk során gyakran éhezett. Ma nem okoz gondot a bőséges étkezés, éppen az a baj, .hogy túl jól élünk. Senki sem éhezik, inkább el vagyunk hízva, mert elkényel- mesedtünk, aránylag sokat eszünk. Hiába, minden kornak megvannak a maga speciális problémái. Akkor a megélhetés, a mindennapi kenyér okozott gondot az egyszerű embereknek. Ma pedig? Az, hogy éljünk úgy, hogy megszabaduljunk o felesleges kilóinktól. Mindenhez hozzájutunk, meg is tudjuk vásárolni, de nem tudunk mértéket tartani, alkalmazkodni a változó időkhöz. Elhízunk és közben azon törjük a fejünket, hogyan lehetne lemondás nélkül lefogyni. Nehéz dolog ez, de idővel azért meg fogjuk találni ennek a kulcsát is. Közben pedig olvasgassuk a régi idők töméntelen sok evését, a szünet nélküli lakomák elrettentő példáit. . . R. J. Olvastuk, hallottuk Baranyáról Mit tehet egy szobrász, aki évek óta tiatalmas alumínium szobrokról álmodozik, de nincs a munkához fél milliót érő hegesztőgépe? Ahogy a Népszava július 19-i számában olvastuk, Kígyós Sándor pécsi szobrászművész a cserkúti Mezőgép Vállalathoz fordult segítségért. Kezdetben gyanakodva fogadták a fiatal pécsi művészt, aztán látva akaraterejét, melléje szegődött a Május 1. szocialista brigád. Jó négy-öt napot ők is dolgoztak a szobron, ahogy idejük engedte. A szobrásznak jól jött, mert az alumíniumhegesztés különös szakértelmét követel és Pécsnek sem szégyene az a művészi munka, amely most négy és fél méter magas karcsúságával ékesíti a székesegyház előtti teret. * Palkó Sándor arról ír a Népszabadságban (július 20.), miként változik a pécsi tanácsi munka. A lényeg: 1979. január elsejétől három helyett egy kerületi hivatal működik majd Pécsett. A megye és város vezetőinek döntését elsősorban a lakosság érdeke, az egyszerűbb és gyorsabb ügyintézés tette szükségessé. Az eddigi gyakorlat szerint több kerületi hiavtalt is fel kellett keresni bizonyos ügyekben, temérdek időt és energiát pazarolva. Egy példa: egy lakás- változtatással 3—4 szolgáltató vállalattal is rendezni kell a megváltozott kapcsolatot. A jövőben egy helyen, a tanácson intézhető, előre elkészített nyomtatványok kitöltésével. Természetesen a tanácsok munkájának színvonala, gyorsasága is kedvezőbb lesz. Az ügyintézők meghatározott feladatra szakosodnak, a hatósági munkában egységes elvek érvényesülnek, nagyobb teret kap a gépesítés, ami széttagolt munkában költséges lenne. Napirendre kerül a mikrofilmek alkalmazása: elsőként a műszaki nyilvántartás adatai kerülnek könnyen kezelhető filmlapokra és szalagokra, központi leíróirodát hoznak létre, nagyobb szerepet kap a magnó használata. A kerületekben változatlanul működni fognak az ügyfélszolgálati irodák. Sőt a növekvő új, déli lakótelep külön irodát kap a Lvov-Kertvárosban. * A pécsi Zsolnay gyárban a pirogránit burkolólapok egyik hagyományos alapanyagát, a samottőrleményt hamarosan pécsváradi földpátos homokra cserélik — tájékoztat a Magyar Hírlap július 18-i száma. Az új eljárással a kerámia felülete szebb, simább, vetekszik a porcelánéval. Az új technológia bevezetésének azonban nem csupán esztétikai indoko.- lásai vannak, hanem gazdaságiak is. Kevesebb selejt készül majd így a gépeken, mert nem kerülhet mészszennyező- dés a masszába, csökken a vízfelvétele, s nem utolsósorban drága import nyersanyagot is megtakaríthat a gyár. A Rádió és Televízió Újságban Erdős Ákosnak nyilatkozott dr. Nagy József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának első titkára. Az adásokról, közvetítésekről „tömegkommunikációs” szempontból mint néző és hallgató mondta el véleményét. A következő azonban többeket érdekel: „Úgy érzem, hogy elérkezett az ideje a helyi adók műsorbővítésének. Baranyában igen hallgatott a pécsi stúdió háromnyelvű műsora, sokan keveslik a jelenlegi két és fél órás napi adásidőt. A regionális tévéműsorok megindításának is érnek már a feltételei a megyében. Pécsett épül az első olyan épületkomplexum, melyet televíziózás céljára terveztek" — mondotta az elsőtitkár. Lipóczki József
