Dunántúli Napló, 1978. július (35. évfolyam, 179-209. szám)

1978-07-26 / 204. szám

1978. július 26., szerda Dunántúlt napló 5 Magyar vezetők üdvözlő távirata a Kubai Köztársaság nemzeti ünnepén Dr. FIDEL CASTRO RUZ elvtársnak, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának, a Kubai Köztársaság Államtanácsa elnökének, a Minisztertanács elnökének Havanna Kedves Fidel Castro Elvtárs! A Kubai Köztársaság nemzeti ünnepén, a Moncada lak­tanya elleni támadás 25. évfordulója, a nemzeti felkelés napja alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Miniszter­tanácsa, a magyar dolgozó nép nevében elvtársi üdvözletünket és jókívánságainkat küldjük önnek, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának, a Kubai Köztársaság Államtanácsának, Minisztertanácsának és az egész kubai népnek. Negyedszázaddal ezelőtt új szakasz kezdődött a kubai népnek a szabadságért, a nemzeti függetlenségért, a haladásért vívott évszázados harcában. A kubai forradalmi hagyományok és Jósé Marti eszméinek nyomdokain járó forradalmár nemzedék elévülhetetlen érdeme, hogy győzelemre vitte a nép nemzeti és társadalmi felszabadulásának ügyét, megnyitotta az utat az amerikai földrész első szocialista államának létrehozásához. Kuba ma a szocialista közösség tagjaként a társadalmi haladás élvonalában halad és a kommunista párt vezetésével nagy ered­ményeket ér el a társadalom, a népgazdaság, az államigazgatás szocialista átalakításában, a nép jólétének emelésében, kultúrá­jának gazdagításában. A magyar nép, a haladó emberek világszerte elismeréssel tekintenek a kubai népnek a szocializmus építésében elért ki­emelkedő eredményeire, a Kubai Köztársaság internacionalista külpolitikájára, amely példaként szolgál a gyarmatosítás, a neokolonializmus, az imperialista beavatkozás ellen küzdő népek számára, és jelentősen hozzájárul a szocialista közösség nemzet­közi tekintélyének, a békéért, a függetlenségért és a társadalmi haladásért küzdő erők befolyásának növekedéséhez. örömünkre szolgál, hogy pártjainknak és .népeinknek a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus elvein nyugvó testvéri barátsága egyre mélyül. A politikai, gazdasági, kulturális és társadalmi élet minden területét átfogó, sokoldalú együttműködésünk napról napra erősödik, eredményesen szol­gálva a két nép és az egész szocialista közösség érdekeit. A forradalmi folyamat e történelmi jelentőségű eseményé­nek évfordulóján kívánjuk önnek és a testvéri Kubai Köztársaság népének, hogy további kimagasló eredményeket érjenek el a Kubai Kommunista Párt I. kongresszusa határozatainak végre­hajtásában, hazájuk felvirágoztatását, a szocializmus és a béke ügyét odaadóan szolgáló munkájukban, a társadalmi haladásért vívott közös harcban. Elvtársi üdvözlettel: KADAR JANOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára LOSONCZI PÁL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke LAZAR GYÖRGY, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke * Az évforduló alkalmából Apró Antal, az országgyűlés elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait Bias Rocának, a Kubai Köz­társaság népi hatalmi nemzetgyűlése elnökének. Táviratban köszöntötte kubai partnerszervezeteit a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa, a SZOT és a KISZ. Újabb ve rés össze­csapások Iránban Kedden közzétett jelentések szerint a kelet-iráni Mashad város a hét végén a rendőrség és a mohamedán vallási szél­sőségesek újabb véres össze­csapásának színhelye volt. Te- heráni nem hivatalos adatok szerint szombaton egy közleke­dési baleset következtében el­hunyt vallási vezető temetésén robbant ki az incidens, amikor a gyászoló tömeg kormányel­lenes jelszavakat kiáltozott és megtámadta a rendőröket. A rendőrök először könnygázgrá­nátokat használtak, majd a tömeg közé lőttek. A kormány­nak az összetűzésről kiadott közleménye szerint egy rendőr életét vesztette, 19 rendőr és polgári személy pedig megse­besült. A mohamedán közösség szóvivője szerint csaknem negy­ven személy vesztette életét és 160-an sérültek meg. Diplomá­ciai források az utóbbi adato­kat erősítették meg. Iránban, az év eleje óta több véres ösz- szecsapás volt a rendőrség és muzulmán szélsőségesek között. NAGYVILÁGBAN Kállai Gyula és II. P. Sityikov megbeszélései A Hazafias Népfront Béig rád rakparti székhazában megkez­dődtek a hivatalos megbeszé­lések az európai biztonság és együttműködés magyar nemze­ti bizottsága Kállai Gyula el­nök és A. P. Sityikov, az euró­pai biztonság és együttműkö­dés szovjet bizottsága elnöke vezette küldöttségei között. A megbeszélések során a küldöttek véleménycserét foly­tattak az európai biztonsággal összefüggő kérdésekről, ele­mezték a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit, különös te­kintettel az enyhülés politiká­jának elmélyítésére, továbbfej­lesztésére és felvázolták a tár­sadalmi szervezeteknek a köz­véleményt mozgósító feladatait. A küldöttségek kölcsönösen tá­jékoztatták egymást a bizott­ságuk munkájáról, valamint nemzetközi tevékenységükről. 4 BELGRAD: Jugoszlávia la­kosainak száma jelenleg 21 millió 968 ezer fő — jelentette a TANJUG jugoszláv hírügynök­ség. 4 LISSZABON: A Portugál Szocialista Párt alkotta kisebb­ségi kormány nem enged a De­mokrata Szociális Centrum Párt (CDS) ultimátumának és nem hajlandó követelésére átalakí­tani a kormányt. A kormány hi­vatalban marad, a szocialista párt pedig későbbi időpontra összehívta országos tanácsának rendkívüli ülésszakát, hogy „megvizsgálja a CDS három miniszterének lemondásával ki­alakult politikai helyzetet és meghozza az ebből következő döntéseket”. 4 HANOI: A vietnami kül­ügyminisztérium és a Kínai Nép- köztársaság nagykövetsége kép­viselőinek a Vietnamot elhagyni kívánó kínai nemzetiségű sze­mélyek kérdéséről folytatott tár­gyalásai semmilyen eredményt sem hoztak —, hangzik a Viet­nami Szocialista Köztársaság külügyminisztériumának közle­ménye. A találkozó során a vietnami fél konkrét tényeket közölt arra vonatkozóan, hogy éppen a kínai hatóságok búj- togatják a kínai nemzetiségű személyeket a Vietnamból Kí­nába való tömeges áttelepülés- re. 4 BERLIN: Kedden Karl- Heinz Hoffmann hadseregtá- bornok, az NDK nemzetvédel­mi minisztere ünnepélyes kere­tek között egy új hadihajót adott át az NDK tengerészeti erőinek. A „Rostock" nevű kor­szerű partvédelmi hajót egy szovjet hajógyárban építették. Felszerelése a legmagasabb haditengerészeti követelmé­nyeknek felel meg. 4 RÓMA: Az Olasz Kommu­nista Párt Központi Bizottsága kedden folytatta tanácskozását az Enrico Berlinguernek, az OKP főtitkárának „A politikai helyzet legutóbbi fejleményei és a pórt feladatai” címmel hétfőn délután elhangzott be­számoló feletti vitával. A Köz­ponti Bizottság ülése várhatóan szerdán fejeződik be. Nem­kívánatos tevékenység Indiában nem kívánatos a fej­lődő országokban működő ame­rikai „békehadtest" tevékenysége — közölte Lillian Carter asszony­hoz, az amerikai elnök édesany­jához írt levelében Morardzsi De- szai indiai miniszterelnök. A levélben, amelyet kedden va­lamennyi indiai napilap közölt, az indiai kormányfő kijelentette, hogy ,,országa a jövőben sem hajlandó igénybe venni az efféle külső segítséget". Carter asszony a közelmúltban javasolta az indiai kormánynak a szervezet indiai tevékenységé­nek felújítását. A washingtoni külügyminisztérium hatáskörébe tartozó „békehadtestről" már többször kiderült, hogy a fejlődő országokban végrehajtott felfor­gató akciók fedőszervének szere­pét tölti be. 4 BEIRUT: Kedd reggelre el­ült a harci zaj Beirut délkeleti külvárosában az arabközi bé­kefenntartó erők Szíriái egysé­gei és a libanoni jobboldal mi- licistái közti összetűzés színhe­lyén. Az UPI amerikai hírügy­nökség jelentése szerint már csak jobboldali orvlövészek szórványos akciói jelzik, hogy a milicisták bármikor hajlandók újabb összetűzésekre. Még nem tudják, hogy a kedd reggelig tartott tűzpárbajnak hány fegy­veres és hány polgári lakos esett áldozatául. Tüskés Tibor: Baranyába vezető 14. A rossz lelkiismeret elhesse- getésére használom a jelzőt: Az egyik legnagyobb, az egyik legszebb, az egyik leghala­dóbb ... Valamiféle zavar igy is ma­rad bennem. Most közel egymás után kénytelen vagyok másodszor leírni a felsőfokot. A történel­mi emlékek szemléjét ezzel zártuk: Boranya műemlékekben az ország egyik leggazdagabb tája ... S a táj lakóinak, em­bereinek bemutatását azzal kell kezdeni: Baranya etnikai­lag az ország egyik legváltoza­tosabb megyéje. Sőt az „egyik”- et ezúttal bízvást el is hagyhat­juk. Siessünk hozzátenni: ebben a népi, nemzetiségi sokféle­ségben van e vidék egyik fő értéke. Tamási Áron elmondja, hogy sorsának „bimbózását”, írói tehetségének kibontakozását tulajdonképpen a változatos történelmű és színes népi arcú Kolozsvárnak köszönheti. Ami Tamási esetében megvallott és érvényes igazság, azt minden baranyai hasonló hittel el­mondhatja: Az egyneműség, a homogenitás a belterjesség, a dekadencia veszélyét rejti; a különfiözőség viszont felold, kiegészít, ösztönöz, gazdagab­bá tesz. Baranya: egy csepp a Duna- medencében élő népek tenge­réből. A többséget alkotó ma­gyar őslakosság mellett laknak itt németek, sokacok, horvátok, betelepült székelyek, cigányok. Három baranyai közül oz egyiknek neve Geiszkopf, Vucs- kics, Milutyin vagy Orsós. Az etnikai árnyalatokat a felekezeti különbségek tovább színezik. A történeti egyházaknak, a kato­likus, a református, oz evangé­likus, az izraelita, a görögkeleti hitnek, de a szektáknak is messzire nyúló gyökerei van­nak itt. Baranya népeinek mai harmonikus együttélése példát adhat minden olyan közép- és kelet-európai- országnak, ahol a történelem különböző nemze­tiségeket sodort egymás mellé. Természetesen Baranyában sem volt mindig harmonikus és békés az együttélés. A bicskát rántó kocsmai verekedéstől az alvégen és a felvégen lakó családok harcán át a tömeges ki-, át- és betelepítésig az el­lenségeskedésnek elég sok vál­tozatát kitermelte a történelem. A hajdani sebeket nincs értel­me föltépni. A harcot — remél­hetőleg végérvényesen — „bé­kévé oldja az emlékezés". De az etnikai színek nem tűnnek el. A nemzetiségi kü­lönbségek nyelvben, szokások­ban, viseletben ma is meg­vannak. S e színek továbbélő, továbbfejleszthető, eltanulható, átvehető értékek. Vince bácsi ott ül a besen- cei talpasház konyhájában, magányosan, macskája társa­ságában. Ormánság egykéző népe öregszik, fogy, pusztul. A talpasház tetejébe belekap a szél, a gerendákat szú őrli, a vályogfalat nedvesség málaszt- ja. A régi ormánsági építke­zési mód — és a hajdani ház berendezése — ma a sellyei múzeumban rekonstru­ált formában, a vitrinekben elhelyezett tárgyakon szemlél­hető. De Vince bácsi még él. (Folytatása következik') 25 éve történt Támadás a Moncada ellen H a a Santiago de Cu- ba-i Hotel Versailles- ból végigtekint az ember a városon, ózonnal szembetűnő a különb­ség Havanna és Santiago kö­zött. Havannában a Miamival vetekedő magas épületek a jellemzőek, Santiagóban a lágy dombokon a pompás trópusi növényzet és a pálmák csen­des villákat takarnak. Végte­len nyugalom árad el a tájon. Amikor az ember így elgyö­nyörködik a látványban, önkén­telenül arra gondol: a város és Oriente tartomány Kuba tör­ténelme során mégis mennyi nyugtalanság színhelye volt. Végtére is Orientéből indul ki Kuba egész gyarmatosítók elle­ni történelme. Nem véletlenül választották tehát Fidel Castro és fiatal társai o forradalmi hagyományokban gazdag Orientét a diktatúra elleni tá­madásuk első színhelyéül. 1953. július 25-ével megkezdő­dött Santiago de Cubóban o háromnapos Fiesta, a karnevál. 25-én délután és este mintegy 130 fiatal forradalmár érkezett a nyugati országrészből a vá­rosba, de ez a karneváli han­gulat közepette nem tűnt fel senkinek. A városba érkezőket azonnal a gyülekezőhelyre, a Siboney farmra szállították. A várostól 17 km-re állt a farmépület. Nem a szó igazi értelmében vett farm, inkább amolyan vidéki lakóház na­gyobb kerttel. Ábel Santamaria maqas deszkakerítéssel vette körül a házat, hogy majdan elleplezze a szomszédok elől a gyülekező embereket és gép­kocsikat. Fidel 25-én este 10-kor érke­zett. Kiosztották a kútba rejtett fegyvereket, valamint az egyen­ruhákat, amelyek pontosan megegyeztek a Batista katonák egyenruhájával. Minden egyen­ruhán őrmesteri rendfokozat volt. Amikor Fidel bejelentette, hogy o Moncadát, Kuba má­sodik legnagyobb katonai erőd­jét kell megtámadni, egy pilla­natra mindenki meglepődött. A taktika a váratlan meglepe­tésre és a gyorsaságra épült. A támadás a bayamói figye­lemelterelő művelettel kezdő­dött és öt óra tizenötre tűzték ki. Fidel elinduláskor mondott rövid beszédét így fejezte be: „Ha qyőzünk, valóra váltottuk Jósé Marti álmait. Ha legyőz­nek bennünket, amit tettünk, példa lesz Kuba népe számára, és lesznek, akik követni fog­ják”. A farmról pontosan ugyan­azon az útvonalon érkeztem a Moncadához, mint huszonöt évvel ezelőtt Fidel és társai. Valami másra számítottam. Csodálkoztam is, amikor kísé­rőm szólt, hogy szálljak ki a gépkocsiból, hiszen egy frissen festett szép iskola előtt álltunk meg, rajta a felirattal: Július 26-ról elnevezett városi iskola. Ott álltam tehát azon a he­lyen, ahol két és fél évtize­de az előretolt ék parancsnoka a gépkocsiból kiszállva elkiál­totta magát: „Nyissanak utat a tábornoknak!” Miközben az őrök sápadtan vigyázzba kop- ták magukat, a gépkocsiból ki­szálló harcosok kivették a gép­pisztolyt a meglepett zsoldosok kezéből. A cél az volt, hogy az akciót lehetőleg harc nél­kül hajtsák végre. Az előzetes számításba azonban beleszólt a véletlen. A karneváli hangu­lat nyilván a laktanya fegyel­mére is kihatott, és az őrjárat nem a megszokott időben, ha­nem később érkezett. A kavaro­dásban az őrségnek még volt ideje arra, hogy megszólaltas­sa o riasztó csengőt, s néhány másodperc múlva a Moncada. laktanya folyosói és kapui meg­teltek félig felöltözött, géppisz­tolyukat szorongató Batista zsoldosokkal. Időközben a gép­kocsik egymásba csúsztak és Fidel gépkocsija használhatat­lanná vált. Mindehhez még az is hozzájárult, hogy a fegyvere­sek nagyobb részét szállító gépkocsik — tekintve, hogy nem ismerték a várost - elté­vedtek, és nem érkeztek meg időben. A meglepetésszerű támadás adto lehetőség elveszett, a re­volverekkel és karabélyokkal küzdő forradalmároknak semmi esélyük nem volt a géppiszto­lyokkal, géppuskákkal felszerelt zsoldosokkal szemben. A harc elszigetelt akciókra morzsoló­dott. Nem volt mit tenni, vísz- sza kellett vonulni. A laktanyánál a harc során a forradalmároknak mindössze három halottjuk volt. A lakta­nya udvaron mégis 40 forradal­már holtteste maradt, legtöbb­jük szétzúzott koponyával, ösz- szeroncsolt körmökkel és kivert fogakkal. A visszavonuláskor és menekülés közben 68 forradal­márt gyilkoltak meg Batista zsoldosai. Fidel társaival visszaverő­dött a Sibonay farmra, majd bevetették magukat a Gran Piedra hegységbe. Gran Piedrát látvq magam is meggyőződtem arról, hogy a hegység túl kicsi és kopár ah­hoz, hogy hosszabb időre me­nedéket adjon a bújkálóknak. A forradalmárok éppen ezért más megoldást kerestek. Fidelt és társait — nyilván besúgásra — néhány nappal később a Soteló tanyán fogta el Sarria néger hadnagy egysége. A zsoldosokkal szemben Sarria hadnagy megvédi a forradal­márok életét. Fidelt egy kórházi szobában hallgatja ki Chaviano ezredes, a Moncada parancsnoka. Cast­ro kifejti a Movimiento, a moz­galom céljait, és vádolja a rendszert. Az ezredes ideoló­giailag felkészületlen, nem méltó partnere Castrónak, így jobbnak látja véget vetni a ki­hallgatásnak. Fidel perét elkülönítették tár­saiétól, azt állítván, hogy egészségi állapota nem teszi lehetővé a részvételt a tárgya­láson. Az ő perét a polgári kórház egy kis termében tartot­ták, a nyilvánosság kizárásával. Fidel Castro, o fiatal ügyvéd, önmaga látta el védelmét. Az ügyész 25 évi börtönbün­tetés kiszabását kérte. Fidel négy órás védőbeszédet mon­dott, kegyetlenül leleplezve a korrupt Batista-diktatúra ke­gyetlenségeit. A tárgyalás alatt nagy hőség volt, a terem abla­kát ki kellett nyitni, s igy Fidel hangja betöltötte a kórházat. Védőbeszédét sokan hallották. Egy, a mozgalomrrjl szimpati­záló újságírónő jegyzeteket ké­szített, ami néhány nap múlva megjelent a Bohémio című, Havannában megjelenő újság­ban. Fidel beszédében kifejtet­te mozgalmának célkitűzését, programját. Itt hangzik el hí­ressé lett mondása: „A történe­lem fel fog menteni!" A bíró szemlesütve olvasta fel az íté­letet, amelyben Fidelt 15 évi börtönre ítélik. Castro az Isla de Prnos börtönében a 4914-es fogoly, ahonnan két év múlva amnesztiával szabadul. H a a Moncada lakta­nya megtámadása, tapasztalatok híján, a véletlenek össze­játszása folytán, katonailag ku­darccal is végződött, Fidel pe­re politikai győzelemmé vált. Július 26. sok emberrel megér­tette, ha egyszerre fognak fegy­vert, meg lehet dönteni o Ba­tista diktatúrát. Fidel Castro neve igazán a Moncada meg­támadása után lett Havannán túl is közismert Kubában. A Moncada elleni támadás for­dulat a kubai nép történeté­ben, amely elvezetett az 1959- ben bekövetkezett győzelem­hez. Kuba ma Latin-Amerika szabad földje, amelynek népe alig kétszáz kilométerre az Amerikai Egyesült Államok partjaitól azon munkálkodik, hogy még szebbé, virágzóbbá és erősebbé tegye szocialista hazáját. Boros Béla

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom