Dunántúli Napló, 1978. július (35. évfolyam, 179-209. szám)

1978-07-25 / 203. szám

1978. július 25., kedd Dunántúli napló 5 BELGRAD Az el nem kötelezettek ötnapos tanácskozása Az el nem kötelezett orszá­gok mozgalma, amely 17 évvel ezelőtt Belgrádban született meg, s amely ma már a világ országainak kétharmadát fogja át, ismét a jugoszláv főváros­ban tartja ez évi legfontosabb rendezvényét. Kedden délelőtt a belgrádi Száva palotában a 86 tagország küldöttsége, a megfigyelőkkel és vendégekkel együtt mintegy 110 ország kép­viselője kezdi meg ötnapos ta­nácskozását, az el nem kötele­zettek külügyminiszteri értekez­letét, amelynek célja, hogy fel­mérje az 1976 augusztusában Colombóban tartott csúcstalál­kozó óta megtett utat, az ott hozott határozatok végrehajtá­sának korántsem zökkenőmen­tes folyamatát, a katonai-poli­tikai tömböktől való elhatároló­dást meghirdető mozgalom je­lenlegi helyzetét és jövőbeni feladatait. Az előkészítő bizott­ság 17 megvitatásra kerülő na­pirendi pontot hagyott jóvá. Ezek felölelik a tagországok közötti konfliktusok és nézetel­térések, esetenként a fegyveres összetűzések kiküszöbölésének lehetőségeit éppúgy, mint a nemzetközi helyzet megégetőbb problémáit: a fegyverkezési hajsza megfékezésével, egy új és igazságosabb gazdasági vi­lágrend kialakításával, a közel- keleti, a ciprusi, a dél-afrikai helyzet rendezésével összefüg­gő kérdéseket. Az értekezlet előtt álló fel­adatok nem lebecsülendők, hi­szen a sokféle politikai színt képviselő száztíz ország között értelemszerűen adódnak nézet- eltérések, esetenként nyilt konf­liktusok is. Belgrád a házigazda szerepében mindenesetre remé­li és a tanácskozást megelőző sokoldalú konzultációk eredmé­nyeinek ismeretében bizik is ab­ban, hogy az őszinte, nyílt lég­körben folytatandó viták kereté­ben sikerül módot találni az el­lentétek tompítására, a mozga­lom egységének és akcióképes­ségének erősítésére, az el nem kötelezettek mozgalma által meghirdetett, ma is érvényes és minden tagország által elfoga­dott alapelvek hangsúlyozására. ♦ + KARACHI: Vasárnap este Karachiban a városi sajtóklub­ban további négy újságírót tar­tóztattak le. Az éhségsztrájkba kezdett újságírókat a rendkí­vüli állapotot elrendelő törvény megsértésével vádolják. + PÁRIZS: A Seine Saint Denis-i 9. választókerületben vasárnap megtartott pótválasz­tás az FKP sikerét hozta: je­löltje, Mariethérése Goutmann, a szavazatok 50,86 százalékát szerezte meg, míg az RPR (gaullista párt) jelöltjére a szavazók 49,14 százaléka adta voksát. Elutazott az ausztrál parlamenti küldöttség Az országgyűlés meghívására Kevin Newman liberális párti képviselő, országos fejlesztési miniszter vezetésével ausztrál parlamenti küldöttség tartózko­dott hivatalos látogatáson ha­zánkban. A delegációban a szenátus és a képviselőház libe­rális, munkás- és agrárpárti képviselői kaptak helyet. Az or­szággyűlés vendégei hétfőn szár­nyashajóval elutaztak Budapest­ről. Az Ausztráliai Államszövet­ség parlamenti küldöttségét Vi­da Miklós, az Elnöki Tanács tagja, a budapesti képviselő- csoport elnöke búcsúztatta. ♦ ♦ ADDISZ ABEBA: Országa teljes támogatásáról biztosítot­ta az etióp nép forradalmát Julius Nyerere tanzániai elnök, aki vasárnap fejezte be két­napos Addisz Abeba-i látoga­tását. ♦ WASHINGTON: Védelem- re szorulnak az emberi jogok, többek között az indiánok jo­gai az Egyesült Államokban — hangsúlyozta washingtoni nyi­latkozatában Russel Means, amerikai indián vezető, az in­diánok leghosszabb menetének résztvevője. + ÚJ-DELHI: Négy ázsiai ország — India, Vietnam, Szin­gapúr és a Maldiv Köztársa­ság — képviselői leszögezték: az el nem kötelezett országok mozgalmának a figyelmet arra kell összpontosítania, hogy az előttük álló politikai és gaz­dasági feladatok sikeres meg­oldása érdekében megőrizzék és erősítsék egységüket. + BUKAREST: A szabadsá­gát Romániában töltő Georges Marchais-t, a Francia KP fő­titkárát és feleségét fogadta Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára. A fogadáson részt vett a román pártvezető felesége is. * NYUGAT-BERLIN: Az utób­bi időben egyre több neonáci provokáció tapasztalható a nyugat-berlini iskolákban. Egyes diákok hitlerista rendjeleket viselnek, horogkereszteket fir­kálnak a falokra és neonáci szólamokat hangoztatnak. + ATHÉN: Athénben isme­retlen tettesek tizenkét bomba- merényletet követtek el. A „házi gyártmányú" robbanó­szerkezetek csupán kisebb anyagi károkat okoztak. Kettő közülük az athéni ENSZ-kép- viselet, illetve a külügyminisz­térium előtt robbant. Megfigye­lők szerint a tettesek a négy éve megdöntött katonai junta hívei. Fogadás az egyiptomi nemzeti ünnep alkalmából Salah Bassiouny, az Egyipto­mi Arab Köztársaság budapesti nagykövete hazája nemzeti ün­nepe alkalmából hétfőn foga­dást adott a nagykövetségen. A fogadáson részt vett Schultheisz Emii egészségügyi miniszter, va­lamint a politikai, a gazdasági, a tudományos és a kulturális életünk több más vezető szemé­lyisége. Megjelent a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja is. ♦ + BELGRÁD: Bolivia képvi­selője Belgrádban a külügy­miniszteri értekezletet előkészítő koordinációs iroda tanácskozá­sának megnyitóján bejelentet­te, hogy országa visszavonja kérelmét a teljes jogú tagság­ról. A latin-amerikai ország az el nem kötelezettek mozgal­mában kezdettől lógva meg­figyelői minőségben vesz részt és a közelmúltban kérte teljes jogú tagként való felvételét. + ISLAMABAD: December­ben helyhatósági választásokat tartanak Pakisztánban — je­lentette be Islamabadban a katonai kormány döntését Csaudri Zahur Elahi helyi kor­mányzati és területfejlesztési miniszter. + MILÁNÓ: Ismeretlen tettes ellopta Pelagio Palagi, XIX. századi olasz művész festmé­nyét a modern művészetek mi­lánói képtárából. Az utóbbi három évben két alkalommal összesen mintegy hatvan képet loptak el ugyanonnan. A fest­mények egy részét később megtalálták, harmincnak azon­ban nem bukkantak többé a nyomára. * Hat KGST-ország ipari tanulói találkoznak az NDK-beli Suhlban, ahol ötnapos szakmai versenyen vesznek részt. Képünkön: Vámos János, a debreceni Gördülőcsapágy Művek ipari tanulója a suhli Hildburghausen gyárban. Tüskés Tibor: Baranyába vezető 13. A magyarázat: valamelyik Be- nyovszky a szigetországban jár­va beleszeret egy angol arisz­tokrata lányába. Mennek a le­velek, hívják a kisasszonyt a baranyai faluba. De a Lady azt írja a magyar úrnak, csak akkor jön, ha az otthoni kör­nyezetet találja meg itt is. Föl­épült hát skót stílusban a gör- csönyi kastély, de mire elké­szült — így beszélik —, a Lady meggondolta magát... Lép­jünk még közelebb a mához. Ugyanez a kastély — furcsa módon — belekerült századunk művészeti életébe is. 1946 őszén kiállítás nyílik Budapes­ten Szepesi Freund Lajos raj­zaiból. A rajzoló Görcsönyben él és — molnár. A kiállításról Martyn Ferenc ír a Sorsunk­ban, és érzékletes, szemléletes képet ad a festő környezetéről: „A falu közepén utak keresz­tezésében ott a malom liszte­sen és zsongással telve. Gyö­nyörű tájkép ez; a malom, a mögötte tekergő patak és ka­csái, az udvar, ahol lovaikat etetik a parasztok és a kocsi­oldalhoz támaszkodva várakoz­nak, hogy felöntsék a sze­met ... A falu szélén hatalmas park sötétlik, téglakerítése el­fogy, kapui talán nem is vol­tak. A belépő bitangban jár folyondárszakállú fái közt, el­kopott utakon. A középső tisz­táson aztán ott a panoráma: egy bolond kastély téglaszín hasával..." A történelmi emlékek Bara­nyában sűrűn és a legváratla­nabb helyen köszöntenek az utasra. Cserkút, Mánfa, Pécs- várad Árpád-kori templomai a pécsi kőfaragó műhely kisu­gárzását, a román stílű építé­szet őszinte, bensőséges téral­kotását hirdetik. Ezek a temp­lomok akkor sem üresek, ha egyedül vagyunk bennük. A tornácos házak, a festett desz­kamennyezetű református templomok, a szőlőhegy olda­lán fűrészfogként sorakozó bor­pincék a népi építő- és díszí­tőművészet emlékei. Két falu, Máriakéménd és Kátoly között, lakott helytől tá­vol, az út mellett emeletes, ba­rokk plébániaépület, nagymé­retű templom áll. Hogy került ide? — csodálkozik az utas. Be­megy az épületbe, kérdezőskö­dik, s egyszerre a történelmi emlékek raja rebben föl. A barokk templomban gótikus szentélyt talál. Az udvaron Mi­chelangelo firenzei, négyala­kos, öregkori pietájának távoli, magyar rokona áll. A Mária- gyűd hírnevével vetekedő templomot valamikor népes zarándokcsoportok látogatták... A gótikus szentségtartó, a re­neszánsz ablakkeret, a temp­lommennyezet festett kazettá­ja, mész, festék és vakolatréteg alá kerül. A faragott kő évszá­zadokon át csipkerózsika álmát alussza. Aztán jön valaki, és megkopogtatja a falat, a va­kolatréteget gondos kezek le- hántják, a festményt megtisztít­ják, a szobor hiányát pótolják. Baranya ma műemlékekben az ország egyik leggazdagabb tá­ja. A legújabb megyei katasz­ter több mint hatszáz műemlé­ket sorol föl. Hatszáz védelmet kívánó tárgy, történelmi emlék, jel, megóvandó kincs. A TÁ1 LAKÓI Nem kedvelem a szuperlati- vuszokat, a leg-gel kezdődő szavakat. Nem szeretem, ha azt mondják: A legnagyobb költő, o legszebb nő, a legha­ladóbb hagyomány .. . Azonnal valami kirekesztőt érzek benne. Mintha más valaki nem lehetne ugyanolyan nagy, szép és ha­ladó. Egy ponton túl már nem összemérni, csak összehasonlí­tani lehet az értékeket. Jelleg, karakter, kvalitás tekintetében vannak a különbségek, és nem a rőffel mérhető számokban, arányokban. (Folytatása következik) Irány; HAVANNA Ünnepélyesen elbúcsúztatták a Kubába utazó magyar VIT -küldöttséget Hétfőn délután a Parlament épülete előtt mintegy 7000 fia­tal várta azt o 450 tagú kül­döttséget, amely hazánkat kép­viseli a havannai XI. Viicgifjú- sági és Diáktalálkozón. Az egyenruhába öltözött fiatalok o KISZ indulóját énekelve so­rakoztak fel az ünnepség el­nöksége előtt. Az elnökségben foglaltak he­lyet: Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Maróthy László, a KISZ Közpon­ti Bizottságának első titkára, a Politikai Bizottság tagjai; Ka­tona Imre, a Népköztársaság Elnöki Tonácsának titkára, va­lamint a társadalmi és tömeg­szervezetek és a fegyveres erők számos vezető személyisége. Je­len volt Jósé Antonio Tabares Del Real, a Kubai Köztársaság magyarországi nagykövete. Felcsendült a Himnusz, majd Fejti György, a KISZ Központi Bizottságának titkára megnyi­totta oz ünnepséget. Ezután Óvári Miklós a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bi­zottsága nevében búcsúzott hazánk, ifjúságunk követeitől. Óvári Miklós beszéde Társadalmunk nagy érdeklő­déssel és figyelemmel övezte a fesztivál hazai előkészítésének majd kétéves folyamatát, s most, amikor elérkezett a bú­csú, az indulás ünnepélyes, iz­galmakkal teli pillanata, a de­legációt hosszú útjára elkíséri az egész nép, a magyar ifjúság szeretete és bizalma. Kísérje mindnyájukat annak határozott tudata, hogy biztos hátországot hagynak maguk mögött, az eredményes szerepléshez szo­cialista társadalmat építő né­pünk — és soraiban ifjúságunk — alkotó munkájával szilárd alapokat teremtett. A magyar ifjúság küldöttsé­ge jogos büszkeséggel szólhat a felszabadulás óta eltelt több mint három évtized munkájá- rick, harcainak eredményeiről. Beszéljenek arról is, hogy mi­lyen nehézségeket kellett leküz- denünk eddigi utunkon, s ne hallgassák el azt sem, hogy az előrehaladás ma sem könnyű feladat, minden eredményért ma is keményen meg kell küz- denünk. A fiataloknak, okik nem szocialista országokból Jönnek, azzal segíthetünk leg­többet, ha megismertetjük őket munkánk eredményeivel és harcunk tanulságaival is. E tanulságok sorában első helyen említem meg, hogy o magyar történelem egyik leg­válságosabb időszakában- a munkásosztály volt az a forra­dalmi erő, amely — megteremt­ve a munkásmozgalom egysé­gét —, pártja vezetésével egye­síteni tudta a társadalom min­den hazafias, haladásra kész rétegét, gyökeres fordulatot hajtott végre a társadalom éle­tében, s népünket a szocializ­mus útjára vezette. A munkás- osztály és társadalmunk más dolgozó osztályainak szilárd szövetsége, a Magyar Szocia­lista Munkáspártnak a nép na­pi és távlati érdekeit kifejező politikája, a párt és a nép kö­zött kialakult és a mindennapi munkában megújuló kölcsönös bizalom a szocializmus építé­sében elért eddigi eredmé­nyeink, s eljövendő sikereink legfőbb záloga. Népünk történelmének több évszázados tapasztalata, hogy függetlenségi harcaink, forra­dalmaink mindig szorosan kö­tődtek az általános emberi ha­ladás ügyéhez. Maróthy László Kedves Elvtársak! Tisztelt Barátaink! Kedves Lányok és Fiúk! — Négyszázötven Havannába induló társammal együtt tiszta szívvel köszönöm pártunk és kormányunk jókívánságait, me­lyekkel útunkra bocsátanak ben­nünket. Köszönöm a megtisztelő megbízatást, valamennyiünk ne­vében ígérem, hogy munkánkkal és magatartásunkkal rászolgá­lunk a bizalomra. — Mindannyian kivételes sze­rencsénknek tartjuk, hogy ránk esett a választás és mélyen át- érezzük azt a felelősséget, hogy a világ ifjúságának nagy sereg­szemléjén szocialista hazánkat, forradalmi pártunk politikáját képviseljük. A feladat, amit pár­tunktól és kormányunktól kap­tunk igen nagy, mi ehhez mér­ten igyekeztünk felkészülni test­ben és lélekben egyaránt. Most készen áHunk arra, hogy leg­jobb képességünk szerint telje­sítsük küldetésünket. Számunkra az internaciona­lizmus, a szolidaritás más né­pek harcával nemcsak erkölcsi parancs, hanem népünk alap­vető érdekeit is figyelembe vevő politikai magatartás. Külpolitikánk legfontosabb feladatai között szerepel a ma­gyar—szovjet barátság ápolá­sa és sokoldalú fejlesztése, a barátság és az együttműködés a testvéri szocialista országok­kal, s tettekben is megnyilvá­nuló szolidaritásunk a nemzet­közi munkásosztály és a nem­zeti felszabadító mozgalmak harcaival. Vigyék hírül azt is a világ­ifjúsági és diáktalálkozó részt­vevőinek, hogy a szocialista országok, közöttük hazánk, a különböző társadalmi beren­dezkedésű országok békés egy­más mellett éléséért és a vi­lágbéke megvédéséért küzde­nek. Harcolunk a nemzetközi feszültség enyhülésében elért eredmények megszilárdításáért, az enyhülési folyamat folytatá­sáért és visszafordíthatatlanná tételéért, a fegyverkezési ver­seny megfékezéséért, a népek biztonságát figyelembevevő le­szerelési intézkedésekért. Vigyék el pártunk, társadal­munk, egész népünk szívélyes, forró üdvözletét a kubai nép­nek. Mondják el mindenütt, mi­lyen nagyra értékeli a magyar nép kubai barátaink követke­zetes, elvi politikáját és an­nak sikereit. A küldöttség valamennyi tag­ja nehéz, de igen megtisztelő megbízatással kel útra, hogy a magyar fiatalok százezreinek követe, méltó képviselője le­gyen. Kívánom, hogy jó egész­ségben, élményekben gazda­gon és a jól végzett munka tudatával térjenek majd vissza hazánkba. E gondolatok jegyében kí­vánok a XI. Viláyifjúsági és Diáktalálkozóra utazó magyar küldöttség vezetőinek és tag­jainak jó utat, eredményes munkát, sok sikert. Óvári Miklós szavait a VIT- delegáció tagjai és a megjelen­tek nagy tapssal fogadták, majd Maróthy László, a Kubába in­duló küldöttség vezetője kö­szönt el a delegáció nevében az itthonmaradóktól. beszéde Kedves Barátaim! — A búcsú perceiben még- egyszer hálásan köszönjük a bizalmat és a jókívánságokat. Valamennyiünk nevében bizto­sítom pártunk Központi Bizott­ságát, kormányunkat, népünket és ifjúságunkat, hogy utunkat küldetésnek tekintjük. Tudjuk, hogy sokféle frontvonal húzódik a két világrendszer harcában — s mi valamennyin helyt akarunk állni. A tömegek szava politikát alakít — és mi azon leszünk, hogy a világ ifjúságának sokszí­nű, soknyelvű, sok eszmét kép­viselő tömege jó irányba alakít­sa az emberiség sorsát megha­tározó politikát. Itt, az ország színe előtt fogadjuk: méltók le­szünk a küldetésre, újabb bará­tokat szerzünk népünknek, ha­zánknak, a szocializmus és a béke ügyének. A nagy tapssal fogadott be­szédek után mintegy félezer út­törő virágokkal köszöntötte a magyar küldöttség tagjait. többek között az el nem kötelezett mozgalom időszerű kérdései' öl tárgyalt Belgrádban Bumedien algériai államfő Tito jugO' :zláv elnökkel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom