Dunántúli Napló, 1978. július (35. évfolyam, 179-209. szám)
1978-07-24 / 202. szám
Formálódik a baranyai jöuo... # Másfél millió személy- gépkocsi 1985-ben ■ Garázsok, parkolók ■ Moráljavítás...? Hihetetlen robbanás elé nézünk. Amennyiben nem csal a prognózis — s miért csalna? — 1985-ig megduplázódik hazánkban a személygépkocsi állomány. Hat—hét év alatt közel másfélmilliósra duzzad a jelenlegi 700 ezres autó-park, s nem igen kell ahhoz látnoknak lenni, hogy megjósóljuk: a hazai közlekedés első igazi bé- tiuláspontjához érkezünk, ha idejében nem kezdünk tűzoltó- munkát, menteni ami menthető jelszóval. Amiért most a tanácsi munka mögé nézek, az nem véletlen. Ugyanis beszélgetőpartnereim — dr. Palotai Ferenc és dr. Heim György, a Baranya megyei Tanács terv- illetve ipari osztályainak vezetői — arról tájékoztattak, hogy a szakigazgatási szervek, a helyi tanácsok bevonásával megkezdték az 1980-tól terjedő időszak körvonalazását. Ennek a munkának egyik ága éppen a személygépkocsik számának növekedéséből adódó gondok számbavétele. Közös ideg- rendszerünkért Nézzünk csak Pécs tükrébe egy pillanatra. Az ember látja azokat az erőfeszítéseket, melyeket a közlekedés szervezőiirányítói végeznek a tervasztalok mellett, de látja a gépjárművezető erőfeszítéseit is, miközben a János utcából el akar jutni a nagypostára. Látja a város kritikus forgalmi pontjait, látja, hogy hol csapnak össze nap mint nap a gyalogosok és o motorizált gyalogosok. Most képzeljük el ugyanezt a mát, kétszer ennyi autóval. A következtetés nyilvánvaló: mindannyiunk segítőtársa a gépkocsi, ellenséggé válik: közös idegrendszerünk terhelése megháromszorozódik. A pécsi futurológus szerint csak részben kerülhetjük el azt az ominózus bénuláspontot, de ehhez közlekedéscentrikusabb város- tervezésre van szükség. A foghíjak beépítésénél, az üzletközpontok, bevásárlócentrumok telepítésénél nem szabad figyelmen kívül hagyni az egyre szaporodó számú Trabantokat, Ladákat, Wartburgokat és Dáciákat, nem szabad figyelmen kívül hagyni a jól programozott autós logikát. Csak példaként: kocsival megyek a munkahelyemre, munka után összeszedem a családtagokat, elintézünk néhány ügyes-bajos dolgot, elmegyünk bevásárolni, a cuccot berakjuk a csomagtartóba s megindulunk haza. A gépkocsitulajdonos önszántából sose választja a kényelmetlenebbet, nem ül boszra, ha nem kényszerítik rá. Mire van tehát szükségünk, mi az, amin a tervkészítők a fejüket törik? A jövő-vázolás megyei központjában a KPM- től kapott gépkocsi-prognózis megkettőzött figyelmet kíván. Az élen állunk, ma is Megyénk az egy főre jutó gépjárművek tekintetében az országos rangsor elején áll. Ma 36 ezer kocsival számolunk — ebből hozzávetőlegesen 34 ezer a magángépjárművek száma — s 1985-re 62 ezer — ebből 60 ezer magántulajdonban lévő — gépjárművet jósolunk. Az országos gépjárműállomány a VI. ötös végére eléri az egymillióhétszázezret, s ebben benne foglaltatik a haszonjárművek, autóbuszok száma is. Ennyi bevezető után a baranyai feladatokról ejtsünk néhány szót — hozzátéve: az országos teendők is hasonlóak lesznek. Elsősorban a javítókarbantartó hálózat fejlesztése halaszthatatlan. Jó tudni, hogy alig egy—másfél hónap múltán startol az új komlói AFIT szerviz, de ez még kevés. Azon túl, hogy a szervizekben tapasztalható munkamorál ugrásszerű változását kívánjuk, elkerülhetetlen, hogy a jelenlegi javító kapacitás bővüljön, illetve a már meglévő szervizekben a lakossági szolgáltatás aránya váljék döntővé. (Ma ugyanis az állami járművek javítása túlsúlyban van.) Baranyában Mohács, Komló és Pécs térsége az ellátott területekhez tartozik, de fehér folt még Harkány és Szigetvár környéke. (A harkányi jövő az idegenforgalom alakulása szempontjából sem elhanyagolható.) Lépni kell az alkatrészellátás frontján, s a szakemberképzésnél új szemléletre van szükség. A hibás alkatrész kicserélése helyett a kijavítás jelszavát kell súlykolni. A jelenleginél — 20 benzinkút — több üzemanyagtöltő állomásra van szükségünk, főleg a megyében. (Hazánkban e pillanatban 465 üzemanyagtöltő állomás van, közel 1600 kútfejjel. Az országos koncepció szerint 1990-ig minden 10 ezer lakosra egy benzinkúttal számolnak.) Sok pénztkíván az úthálózat: a fenntartás, új utak építése. Megyénkben a 200 lakossal rendelkező falvak bekötőút programja a végéhez ért, a jövő az úgynevezett összekötő utak létesítését hozhatja, hozza. Külön figyelmet kell szentelni továbbá a parkírozásnak, a garázslétesítés kérdésének. (A személygépkocsik ugyanis nemzeti vagyonunk egy részét adják, s megóvásuk — nemzeti érdek.) A robbanás elkerülhetetlen Mindezek számbavételével kezdődött tehát a tervezgetés, az előzetes elképzelések, kívánalmak összegyűjtése a Baranya megyei Tanács tervosztályán. S mindezek ismeretében érthető, hogy miért ilyen korán, a jelen ötéves ciklus harmadik évében. Amiért mindezt közlésre szánjuk, annak oka: jó, ha mi is készülődünk, ha mi is tisztában vagyunk azzal, hogy a gépkocsifront robbanása elkerülhetetlen. S nyolcvanötig megtanulunk a közlekedési morálból is egy csipetnyit. K. F. Újdonságokkal a tarisznyájában Tisza Misi a héten Pécsre Jön A felsőrészt Indiában fűzték Nincs többé talpleválás Tisza Misi gyermekcipőkkel A „Tisza cipőben, minden időben’’ reklámszöveget már a csecsemők is ismerik, nemrég pedig, a magyar bőr- és cipőipari kiállításon a pécsiek megismerkedhettek a martfűi gyárat jelképező mulatságos A feltaláló mondja: „Most már minden rendben...” Színtelen folyadék a csodaszer Nak: az égési sérültek zarándokhelye... Kocsolánál fordul jobbra oz út — ha Dombóvár felől megy az ember —, s a lengéscsillapítót ölő sáros-trágyás-kátyús, egykocsi-széles hepe-hupán jut az ember a zsákutca végére, Nakra. Itt lakik Széles Lajos bácsi, aki az égett sebekre hozott a> tengeren túlról fájdalomcsillapító-gyógyító mixtúrát, s aki 1966 óta próbálja készítményét elfogadtatni a világgal . . . Az újságírókkal mostanában keveset beszél, de ígéri, ha ta- lálmánya-készítménye befut, elárulja' a titkot. Nem a készítménye titkát, hiszen azt már többen ismerik — legutóbb a múlt hét csütörtökén keverte ki a naki házban az ügyet vivő Interág RT. vegyésze, dr. Hermann Imre a szert, Széles Lajos jelenlétében, — hanem a felfedezés - menetének titkát. Hiszen az is — mint a községben suttogják — szenzációs sztorit takar. Csütörtökön, azon az ominózus napon az ügyet kézbe vevő Interág RT. képviselői azért jártak a feltalálónál, hogy újabb, amolyan fél-liternyi folyadékot — szert nyerjenek. Ezt az adagot már nem a feltaláló készítette, hanem csak irányította a készítést. Közben az udvaron a Népszabadságtól érkezett újságíró kollégámmal beszélgettem. Megannyi kérdésre szerettünk volna választ kapni, de az udvari ajtón lévő függöny elzárta az informálódás lehetőségét. . . Vajon tényleg csodaszer-e a naki elixir? A szomszédos házban sikerült szót váltani egy budapesti háziasszonnyal, aki állítja: a kezelés után néhány másodpercre elmúltak fájdalmai. Sebe — combján folyt végig a vasárnapi forrú húsleves — szépen gyógyul. Mutatja: hatalmas, égett folt a lábán, vörös-hám- ló, de alatta már ott a hártya- vékeny új (?) bőrréteg... A Utazás repülőgépen Kedvezményrendszer a családoknak Nyár, utazás, vonat. A három egybetartozó fogalom lassan kissé megváltozik, és néhány turista gondolatmenetében így alakul: nyár, utazás, repülő. Igaz, nagyon kevés a légiutas, mert a köztudatba berögzött hogy a repülő méregdrága. Ennek ellenkezőjéről szól most a MALÉV kedvezményjegyzéke: A Magyar Légiforgalmi Vállalat ugyanis sokrétű kedvezményrendszert dolgozott ki. Ennek elvi alapja: az ifjúság- politika és a családpolitika. Vagyis a cél: az ifjúság és a családok korszerű, gyors utazásának segítése. így az egyik kedvezmény gyerekek részére igényelhető. A kétéven aluliak például a felnőtt díjtételnek csak 10 százalékáért utaznak. 2—12 éves kor között pedig 50 százalékért. De 75 százalékos árkedvezménnyel utazhatnak a 12—26 év közöttiek, igaz, hogy 22—26 év között csak az egyetemistákat és főiskolásokat illeti meg a kedvezmény. Utóbbi — szemben a gyermekkedvezménnyel, amely minden országra szól — csak szocialista államok viszonylatában lehetséges. A családkedvezmény lényege, hogy a családfő kíséretében utazó családtagok (vagyis a feleség és 12—26 év kor közötti bármilyen foglalkozású gyermek) féláron utazhatnak. E kedvezmény értéke: csak dollárelszámolású országokra érvényes, a szocialista országokba, Jugoszláviába és Ausztriába nem adható. A csoportkedvezmény mértéke Európán belüli utazás esetén 10—14 főnyi csoport számára 5 százalék, ezen felüli létszám esetén 10 százalék. A legalább 15 fős és . iskolás gyermekekből álló csoportok, nagyjából hasonló engedményt kapnak. Végül: repülőjegy OTP-hitel- re! — ez kizárólag a MALÉV járataira adható, ezen kívül a szocialista légitársaságok belföldi, vagy szocialista országok közötti útjaira. De a jegyárnak szocialista viszonylatban legalább 1000, dollárelszámolású országokba legalább 2000 forintnak kell lennie. A kölcsönt legfeljebb egy évre adják, esetleg az 5000 forintnál drágább utakra másfél évre. Mindehhez egy kis összehasonlítás: Berlinbe a gyorsvonat másfél napig megy és oda- vissza 608 forintba kerül. A családkedvezményes repülőjegy a családtagoknak 489 forint és a menetidő másfél óra. Prágába a gyorsvonat, első osztály oda-vissza 394 forint, — az említett kedvezményes áru repülő 337 forint. A menetidő vonattal majd egy nap, repülővel egy óra. Szófiát a gyorsvonat elsőosztályú jeggyel, Jugoszlávián át, 1700 forintért lehet megjárni, Románián keresztül pedig 830 forintért. Családkedvezménnyel: 704 forintért. És egy dollárelszámolású ország fővárosába: például Helsinkibe a vonatjegy Le- ningrádon ót 3000 forint, dollárelszámolású országokon át 10 400 forint. A féláru kedvezményes légiúton pedig 4566 forint. Tehát: a repülő ma már viszonylag nem olyan méregdrága. Még egy adat: a nemzetközi baleseti statisztikák szerint minden 61 ezredik lé- giútra jut egy szerencsétlenség és minden 49 ezredik vonat, minden 11 ezredik autóbusz és minden 8 ezredik sze- mélykocsiútra. A számok önmagukért beszélnek! F. D. szomszédok mindegyike is lelkesen, hittel vallja: az „öreg" sok embert kezelt, gyógyított már. Állítják: az első- másodfokú sérülések gyorsan gyúgyul- nak, a harmadfokú égéshez 12—20 nap kell .. . S fájdalom- mentes, fájdalmat minimálisra enyhítő a kúra. A tapasztalat tehát azt mondja: van valami a naki csodában. Közben benn a házban — nemrégiben tatarozták az épületet a tsz emberei — elkészült az új keverés, kijön Széles Lajos bácsi is, (Most 81 éves.) A kérdés kézenfekvő: — Korábban már adott ön a készítményéből, az egészségügy szakembereinek. Az akkor adott szerről viszont az volt a vélemény, a kellő hatást nem produkálja. Hiányzott-e belőle valami .. .? — Igen. Nem volt teljes ... (Azt most ne boncolgassuk, hogy miért? Hiszen félti a találmányát, nem merte nagydobra verni. Aki megkörnyékezte, mind fele-fele alapon osztozni próbált a várható bevételből ... A szert támogató-be- vezettető jogán.) Ma egyelőre Nak az égési sérültek zarándokhelye. — Az ügy jól halad most? (A tv-riport, a közvélemény fel- rázása-riadóztatása nyomán.) — Igen — mondja Széles Lajos. — Jól halad, úgy érzem . . . A többi kérdésre, majd aztán .. . Egyelőre ki kell próbálni kórházakban-klinikákon, s ehhez, az egészségügy hozzájárul. A hírek szerint már ezen a héten megkezdődnek a próbák. Budapesten ... ? Pécsett ... ? A héten eldől. S bár már megannyi cég-szövetkezet jelentkezett, hogy a gyártást — nagyüzemi előállítást megkezdjék, még erre várni kell. A szert előzetes kísérleti próbák nélkül bevezetni nem lehet. Hiszen nem ismertek a mellékhatások . . . Próba és próba, szak- vélemények kellenek. Nincs senkinek szüksége új Conter- gan-ügyre. .. De ha jó, és befut? Elgondolni is nehéz, mennyit hozhat a konyhára. A feltaláló, a gyártó, a forgalmazó konyhájára . . . Kozma Ferenc kis figurával, Tisza Misivel, „akit" suszterkalapáccsal a kezében a televízió meseműsoraiból ismert Foky Ottó bábtervező alkotott meg, s „akit" matrica formájában ezerszám osztogattak a látogatók között. Most ismét Pécsre jön a Tisza, hogy a városunkban folyó országos cipőbörzén felajánlja a kereskedőknek a jövő év első felére szánt modelleit. A patinás, egykori Bata-féle, ma pedig az ország legnagyobb cipőgyára számos érdekes újdonsággal szolgál. Bár korábban már foglalkoztunk vele lapunkban, de említsük a gyár indiai kooperációban készült termékeit: a fűzött szandálokat, a női és férfi fűzött félcipőket. A kooperáció lényege: a nagy munkaigényű — s tegyük hozzá, igen tetszetős — felsőrész az indiai Calcuttában készül, majd itthon kap talpat, s gyártják készre a lábbelit. Ha rendel belőlük a kereskedelem, jövőre ezekben járhatunk. Érdeklődtünk áruk iránt is, a fűzött férfi szandálok 360—370 forintba, a női szandálok 260—280, a mo- kasszín jellegű női és férfi félcipők 420—430 forintba kerülnek. A Tisza jóvoltából végre kijött az ipar egy igazán korszerű, sőt, világszínvonalú — a legmagasabb igényeket támasztó nyugatnémet szabványoknak is megfelelő —, igen tetszetős — égetett sárga színű — munkavédelmi cipővel. Többféle kivitelben készül, könnyű, jó érzés benne dolgozni, tulajdonosa kétszer is meggondolja, hogy netán bevigye e Bizományi Áruházba. Az igaz, hogy kétszer-háromszor annyiba kerül, mint a ma használatos durva kinézésű munkacipők, de az is bizonyos, kétszer-háromszor annyi a használati értékük. A magasszárú előreláthatólag 600—700, a félcipő 500—560 forintba kerül. Vállalataink remélhetően nem húzódoznak majd a zsebükbe benyúlni. Ugyanakkor dolgoznak a hasonlóan korszerű, kényelmes és tetszetős női munkavédelmi cipők kifejlesztésén. Egy modellel — ez még nem a végleges megoldás — már kijöttek, az év második felére remélhetően rendel belőlük a kereskedelem. A legnagyobb sláger — a Tisza sportcipők. A martfűi gyár korábban a világhírű Adidas céggel állt kapcsolatban, mára azonban már saját lábra állt, s kifejlesztette saját sportcipőit, s ott tart, hogy az őszi BNV-n már amerikai exportról tárgyal. Újdonság, hogy orrvédővel látták el, nincs többé talpleválás. Díszítése is egységes, csupa „T” betű, az van a talpon, oz oldalrészen, a nyelven és a sarokrészen. Ez a magyar sport- cipőgyártás csúcsa! S mit fűzhetnénk ehhez. A magyar sportolók érjenek el minél több világcsúcsot a Tisza cipőben. M. Z. nétfoi □
