Dunántúli Napló, 1978. július (35. évfolyam, 179-209. szám)
1978-07-23 / 201. szám
1978. július 23., vasárnap Dunántúlt napló 3 Számúét Átadták ... Megnyitotta ... Új telephelyre költözött ... Egyesült... Dinamikusan fejlődik... Kétségkívül, a baranyai ipari szövetkezetek az utóbbi években sokat hallattak magukról, többet, mint bármikor. Most, hogy az ötödik ötéves tervidőszak félidejében vagyunk, érdemes megállnunk, s összegeznünk munkájuk eredményeit, kitapintanunk, mi van a KISZÖV érdekképviseletéhez tartozó 19 szövetkezet évi 1,2 milliárd termelési értéke mögött; pillantást vetnünk fejlődésükre és jövőjükre. Haász Józseffel, a KISZOV megyei elnökével beszélgettünk. s a tervidőszak felidejeben Sorozatban készülnek a divattáskák a Pécsi Kesztyűs Szövetkezet bőrdíszmű részlegében Fotó: Erb János Á tankönyvek már útra keltek Még javában tart a vakáció, a diákok gondtalanul élvezik a nyári szünidőt, a Könyvértékesítő Vállalatnál azonban most tetőzik a „tankönyvcsúcs". A tankönyvek elosztásáról gondoskodó vállalatnak mindössze 72 nap áll rendelkezésére, hogy a 32 millió példányban elkészült köteteket a könyvesboltok raktáraiba, az iskolákba eljuttassa. Míg 1938-bon Magyarországon összesen 2400 mű mintegy 9 millió példányban jelent meg — s ezeknek mintegy 25 százaléka ponyva volt — addig az idén, csak tankönyvekből készül annyiféle, mint negyven éve. A tanulókhoz kerülő kötetek példányszáma pedig meghaladja az akkor teljes könyvkiadás háromszorosát; összesen 32 millió példány hagyja el a nyomdákat. Az új oktatási évre 14 féle reformtankönyvet juttatunk el a tanulókhoz 46 millió példányban, ebből kilenc kötet — mintegy 2,5 millió példányban — a kis elsősök iskolatáskájába kerül. Akik eddig kézbe vették, egybehangzóan állítják, vetekszik a legszínvonalasabb mesekönyvekkel. 6yors növekedés az ipari szövetkezetekben Interjú Haász Józseffel, a KISZÖV megyei elnökével Limousine szarvasmarha-állomány a Bikali Állami Gazdaságban, Ligetpusztán. — Szokolai felv. — A jövő a csak hústermelő és a csak tejtermelő típusoké 1990-ig egymillió darabra kell növelni az ország tehénállományát — Röviden, mivel jellemezné a baranyai ipari szövetkezetek elmúlt' két-három évi fejlődését? — Elsősorban azzal, hogy kialakultak a középüzemi szintű, zömében tiszta profilú szövetkezetek, melyekben az évi termelési érték meghaladja a 100 millió forintot is. Szövetkezeteink fele új telephelyre költözött. Mindez a korábbi tervciklusokat jóval meghaladó ötödik ötéves tervi fejlesztések eredménye. — Tény, a baranyai ipari szövetkezetek évről évre igen magas növekedési ütemet mutatnak fel. Fejlődésüknek ez is egyik fő jellemzője. — Országos szövetségünk és a megye által támasztott követelmények magasak, szövetségünk is azon van, hogy az ipari szövetkezetek is hasonlóan magasra tegyék a mércét. A szövetkezeti tervekben évi 6—7 százalékos növekedési ütem jelent meg, de ténylegesen ennél többet hoznak, az éves tervekben is rendre magasabb számok szerepelnek, mint amennyit ötéves tervükben eredetileg előirányoztak. Például az idei esztendő első felében a tavalyi első félévhez viszonyítva 14 százalékkal termeltek többet szövetkezeteink, ezen belül az építőipari szövetkezetek árbevételének növekedése még magasabb. Ha ebben van is némi áremelkedés, a növekedési ütem akkor is magas. S mindezt azonos, a tervhez képest még kevesebb létszámmal is hozták. — Ezzel együtt nyilván megerősödtek a szövetkezetek, legalábbis újabban nem hallani veszteséges vállalkozásról. — Szövetkezeteink gazdasági helyzete megszilárdult. Ami nyereségüket illeti, az 1976. évi szabályzó módosítások azt ígérték, a szövetkezetek nyeresége 1975-höz képest 31—36 százalékkal csökken, s hogy majd csak 1980-ban érik utói magukat, állnak vissza az 1975-ös szintre. Nos, az idén nemhogy elérik, de várhatóan túl is szárnyalják az 1975-ös nyereségszintet. Lám, amikora szövetkezetek kissé meg lettek szorítva, rögtön előjöttek a tartalékok. A szövetkezeti közös alapokból történt támogatások eredményeként megerősödtek építőipari szövetkezeteink is, különösen a három kiemelt lakásépítő szövetkezet — a pécsi, a sásdi és a mohácsi. Bár jó lett volna, ha a támogatás előbb rendelkezésre áll, végül is a gépi beruházások eredményeként építőipari szövetkezeteink ott tartanak, hogy a normális gazdálkodás, a szinten tartás lehetősége adott. Csak ne kísértene az állandó anyaghiány, mint most is, amikorhol a csempe, hol a nagy villany- bojlerek, a különböző szerelvények hiánya miatt nem tudnak lakásokat átadni szövetkezeteink, ami miatt aztán pénzügyileg nehéz helyzetbe kerülnek. — Mit visznek a világpiacra a baranyai ipari szövetkezetek? — Lényegében két szövetkezetünk hozza az exportot, a Pécsi Kesztyű- és Bőrdíszmű- ipari és a Pécsi Faipari Szövetkezet. Nagy részt a tőkés piacokra dolgoznak, kivitelük évről évre nő. Kisebb exportja van még a Pécsi Minőségi Ruházati Szövetkezetnek, a Nép- művészetinek és a mohácsi szabóknak, akik tavaly kezdték tőkés bérmunkával. Meg kell mondanom, az exportra különösebb ösztönzés nincs, inkább arról van szó, hogy a szövetkezeti vezetők átérzik, a népgazdaságnak milyen fontos érdeke fűződik a kivitelhez. Olykor azért adódnak akadályok is, a Pécsi Vasas Ipari Szövetkezet például már egy éve folytat tárgyalásokat alumínium széklábak gyártására és exportjára, de megállapodásra máig sem került sor. — Milyen az együttműködés az ipari szövetkezetek és a nagyipar között? — A Vasas Ipari Szövetkezetnek a DIGÉP-pel van kapcsolata, s arra készül, hogy átvegye a tokmányok gyártását a nagyipartól. A VILLGÉP-nek liftszerelésre a Ganz-MÁVAG- gal van kapcsolata, Szigetvár tároló edényeket gyárt a FER- ROGLOBUS-nak, Mohács az IMS-technológiában a megyei Állami Építőipari Vállalattal működik együtt. A kapcsolatok meglehetősen szélesek, a kapacitások aligha bírnak el többet. Én viszont inkább azt hiányolom, hogy a szövetkezetek nem használják ki az egymással való együttműködés lehetőségét. Előbb megtalálják az állami vállalatot, mint egymást. Szövetségünk mindenesetre arra törekszik, hogy a hatékonyság további növelése érdekében jobban támaszkodjanak egymásra a szövetkezetek. — Lakás. Mit vállaltak a lakásépítésből az ipari szövetkezetek? — Budapest után Baranyában a legmagasabb a lakásszám: építőipari szövetkezeteink az ötödik ötéves terv időszakára 2761 lakás megépítését vállalták. A tervet ugyan módosítani kellett, Mohácson 120—125 lakással kevesebb épül, mert csak annyira van lehetőség, de így is óriási feladat. Ezt teljesíteni is fogjuk. Ami az idei évet illeti, 510 lakás a terv, ebből az első félévben 259 került átadásra. — A lakáskarbantartás gyenge pont... — Lakáskarbantartásra kijelölt szövetkezet jött létre, amely megyei feladatokat hivatott ellátni, ámbár elsősorban Pécsett tevékenykedik. Felfejlődéséhez tanácsi és szövetségi támogatást kapott és kap is folyamatosan 1980-ig. Tudjuk, a lakáskarbantartást illetően mégcsak a kezdeteknél tartunk, sok a gond, de egyre inkább javul a helyzet, a szövetkezet évről évre gyorsan növeli szolgáltatásainak teljesítményértékét. — Elérkeztünk a szolgáltatásokhoz. Milyennek ítéli meg a szolgáltatások színvonalát Baranyában? — A szolgáltatások kulturáltsága, gondolok itt a kiemelt fogyasztói szolgáltatásokra, a fodrászatra és a fényképészetre, nő a megyében és Pécsett. Új szolgáltatások honosodnak meg, mint a színes tv-javítás, folyik a színes fotólabor kialakítása, a Diósi úton önkiszolgáló autószerviz lesz, gyorsjavító cipőszalonok létesülnek Pécsett. A községek és a megye többi városa? Mi úgy érezzük, hogy szövetkezeteink az igényeket kielégítik. Természetesen lehetnek gondok. De hogy ne csak úgy általában beszéljünk a feszültségekről, részünkről augusztus végéig felkeressük a nagyközségi és a városi tanácsokat, hogy pontos képet kapjunk a szolgáltatási igényekről, s ennek megfelelően további intézkedéseket hozhassunk. — A jelek szerint a baranyai ipari szövetkezetek a nagy fejlesztéseken már túlvannak. Mi van még hátra ebben a tervidőszakban, egy kicsit pillantsunk tehát a jövőbe. — Kisebb-nagyobb fejlesztésekre természetesen minden évben sor kerül. Ezen belül a legnagyobb beruházást a sely- lyei AGROKÉMIA mondhatja a magáénak, új telephelyre költözteti növényvédőszer-gyártá- sát. A beruházás költsége 120 millió forint. A hitelkérelem elbírálása folyamatban van, a munkálatokhoz még ebben az évben hozzákezdenek. — Mivel zárhatnánk a beszélgetést? A KISZÖV elnöke személy szerint miben látna a legszívesebben előrelépést? — Komoly feladat, hogy a szolgáltatásoknál a fogyasztók minőségi igényeit figyelembe vegyük, tehát hogy a vállalási időket csökkentsük, a kiszolgálás kulturáltságát emeljük — mondta beszélgetésünk végén Haász József, a KISZÖV megyei elnöke. Miklósvári Zoltán A nemrég Pécsett megtartott Vili. Országos Állattenyésztési Vándorgyűlésen kutatók, szaporodásbiológusok, genetikusok végleg kimondták az ítéletet hagyományos kéthasznú marhafajtánk, o magyartarka felett. Mint önálló fajtának nincs már jövője. Ahhoz, hogy jó hústípusú fajta legyen, sok tejet ad, túl igényes és gyenge a szaporulata. Tejtermelésben pedig nem veszi fel a versenyt az intenzív tejelő fajtákkal. A fajta, mint keresztezési alany marad csak fenn a hústípus apa- vonalként, de ott is az igénytelen Hereford és az intenzív Limousine húsfajtákkal keresztezve. A tejet és a marhahúst, amit eddiq egyetlen fajta produkált, a jövőben két teljesen különböző típusú fajta állítja majd elő jóval magasabb színvonalon és jövedelmezőbben. Az egyik típusú tehenet csak az évi 4500—5000 liter tejéért tartják majd, a másikat a borjáért, amit meghízlalnak. Baranya sem jobban, sem rosszabban nem áll a program megvalósításában az országos átlagnál. A tejhasznú keresztezési programunk azzal szinkronban halad, a hústípus kialakításában épp úgy a kezdő lépéseket tesszük, mint mások, mivel kutatási szinten sem volt kikristályosodott koncepció, illetve ha volt is, a döntés annak végrehajtására csak most született meg. Csak a közelmúltban készült el a hosszútávú terv, amely kimondja, hogy 1990-ig az ország tehénállományát egymillió darabra kell növelni — ez 40 százalékos tehénlétszám-emel- kedést feltételez — és a típusok kialakításának addigra meg kell történnie. A terv azt is megszabja, hogy 1990-ben az országban 700 000 tejtípusú és 380 000 hústípusú tehénnek kell termelnie, ami a tejből önellátást biztosít a jelenleginél lényegesen magasabb egy főre eső fogyasztást feltételezve. A várható évi 460 000 tonna marhahúsból 150—160 000 tonnát kell exportálni, s a többiből is minél nagyobb mennyiséget feldolgozni, konzerválni. A tejhasznú keresztezési program Baranya megyében 1972— 73-ban indult meg, s mára leraktuk a tejprogram alapjait. A tejirányú keresztezésbe eddig 18 200 tehenet vontak be, s ez — a tisztavérű import Holstein- fríz állományt is beleszámítva a megye állományának 50 százaléka, a nagyüzemi tehénállománynak pedig a 81 százaléka. A nem keresztezett kettős hasznosítású tarka marha létszám 15 075 - ez főként a háztájiban van — és a húshasznosítású keresztezésbe vont tehénállomány — beleértve az importot, 3880 darab. Ez az, ami még igen kevés. A megyei tervek szerint 1985-re a megye termelő tehénállományának 50 százaléka tejelő típusú, 40 százaléka kettős hasznosítású és 10 százaléka hústípusú lesz. Állami gazdaságaink tempó- előnyét mutatja, hogy náluk már most az összes tehénlétszámuk 60 százalékát teszi ki a tisztavérű és keresztezett tejhasznú tehén. Előbbre tartanak a húsirányú szakosodásban is. A megye Limousine- és húsirányba keresztezett tehénállományának 41,2 százaléka négy állami gazdaságban található. A szakosodási program gyakorlati eredménye is az állami gazdaságokban érzékelhető, hisz a termelőszövetkezetekben még kevés a termelő egyed, túl fiatal á keresztezett állomány. Általános vélemény az, hogy az elmúlt évben a tejtermelésben bekövetkezett gyors és látványos — tehenenként átlag 421 literes hozamemelkedés még nem annyira a genetikai munkának, a keresztezési programnak köszönhető, mint a megfelelő ösztönzésnek, a tejtermelés magas állami támogatásának, a megváltozott vezetői szemléletnek, a nagyobb odafigyelésnek és törődésnek, a jobb takarmányozásnak, a tejtermelési verseny húzóhatásának és a tejtermelési rendszerek segítségének köszönhető. A tejtermelés egy év alatt mindezek nyomán 14 százalékkal, a tej értékesítése 20 %-kal emelkedett. Az egy tehén tejtermelési átlaga az 1976. évi 2731 literről 3155 literre nőtt — ezen belül a nagyüzemi átlag 3400 liter volt. Az 1978. évi terv újabb 200 literes növekedést ír elő, s az I. félév időarányos eredményei szerint ez realizálódni is fog. Sőt, ez a terv könnyen túl is teljesíthető annál inkább, mert ebben az évben már több ezer keresztezett egyed kezdi meg a termelést. ítélet a magyartarka felett
