Dunántúli Napló, 1978. július (35. évfolyam, 179-209. szám)

1978-07-23 / 201. szám

1978. július 23., vasárnap Dunántúlt napló 3 Számúét Átadták ... Megnyitot­ta ... Új telephelyre köl­tözött ... Egyesült... Di­namikusan fejlődik... Kétségkívül, a baranyai ipari szövetkezetek az utóbbi években sokat hal­lattak magukról, többet, mint bármikor. Most, hogy az ötödik ötéves tervidő­szak félidejében vagyunk, érdemes megállnunk, s összegeznünk munkájuk eredményeit, kitapinta­nunk, mi van a KISZÖV érdekképviseletéhez tarto­zó 19 szövetkezet évi 1,2 milliárd termelési értéke mögött; pillantást vetnünk fejlődésükre és jövőjükre. Haász Józseffel, a KISZOV megyei elnökével beszél­gettünk. s a tervidőszak felidejeben Sorozatban készülnek a divattáskák a Pécsi Kesztyűs Szövetkezet bőrdíszmű részlegében Fotó: Erb János Á tankönyvek már útra keltek Még javában tart a vaká­ció, a diákok gondtalanul él­vezik a nyári szünidőt, a Könyvértékesítő Vállalatnál azonban most tetőzik a „tan­könyvcsúcs". A tankönyvek el­osztásáról gondoskodó válla­latnak mindössze 72 nap áll rendelkezésére, hogy a 32 millió példányban elkészült köteteket a könyvesboltok raktáraiba, az iskolákba el­juttassa. Míg 1938-bon Magyaror­szágon összesen 2400 mű mintegy 9 millió példányban jelent meg — s ezeknek mint­egy 25 százaléka ponyva volt — addig az idén, csak tan­könyvekből készül annyiféle, mint negyven éve. A tanulók­hoz kerülő kötetek példány­száma pedig meghaladja az akkor teljes könyvkiadás há­romszorosát; összesen 32 mil­lió példány hagyja el a nyom­dákat. Az új oktatási évre 14 féle reformtankönyvet jutta­tunk el a tanulókhoz 46 mil­lió példányban, ebből kilenc kötet — mintegy 2,5 millió példányban — a kis elsősök iskolatáskájába kerül. Akik eddig kézbe vették, egybe­hangzóan állítják, vetekszik a legszínvonalasabb meseköny­vekkel. 6yors növekedés az ipari szövetkezetekben Interjú Haász Józseffel, a KISZÖV megyei elnökével Limousine szarvasmarha-állomány a Bikali Állami Gazdaságban, Ligetpusztán. — Szokolai felv. — A jövő a csak hústermelő és a csak tejtermelő típusoké 1990-ig egymillió darabra kell növelni az ország tehénállományát — Röviden, mivel jellemez­né a baranyai ipari szövetke­zetek elmúlt' két-három évi fej­lődését? — Elsősorban azzal, hogy ki­alakultak a középüzemi szintű, zömében tiszta profilú szövet­kezetek, melyekben az évi ter­melési érték meghaladja a 100 millió forintot is. Szövetkezete­ink fele új telephelyre költö­zött. Mindez a korábbi tervcik­lusokat jóval meghaladó ötö­dik ötéves tervi fejlesztések eredménye. — Tény, a baranyai ipari szövetkezetek évről évre igen magas növekedési ütemet mu­tatnak fel. Fejlődésüknek ez is egyik fő jellemzője. — Országos szövetségünk és a megye által támasztott kö­vetelmények magasak, szövet­ségünk is azon van, hogy az ipari szövetkezetek is hason­lóan magasra tegyék a mércét. A szövetkezeti tervekben évi 6—7 százalékos növekedési ütem jelent meg, de ténylege­sen ennél többet hoznak, az éves tervekben is rendre ma­gasabb számok szerepelnek, mint amennyit ötéves tervük­ben eredetileg előirányoztak. Például az idei esztendő első felében a tavalyi első félévhez viszonyítva 14 százalékkal ter­meltek többet szövetkezeteink, ezen belül az építőipari szö­vetkezetek árbevételének nö­vekedése még magasabb. Ha ebben van is némi áremelke­dés, a növekedési ütem akkor is magas. S mindezt azonos, a tervhez képest még kevesebb létszámmal is hozták. — Ezzel együtt nyilván meg­erősödtek a szövetkezetek, le­galábbis újabban nem halla­ni veszteséges vállalkozásról. — Szövetkezeteink gazdasá­gi helyzete megszilárdult. Ami nyereségüket illeti, az 1976. évi szabályzó módosítások azt ígérték, a szövetkezetek nyere­sége 1975-höz képest 31—36 százalékkal csökken, s hogy majd csak 1980-ban érik utói magukat, állnak vissza az 1975-ös szintre. Nos, az idén nemhogy elérik, de várhatóan túl is szárnyalják az 1975-ös nyereségszintet. Lám, amikora szövetkezetek kissé meg lettek szorítva, rögtön előjöttek a tar­talékok. A szövetkezeti közös alapokból történt támogatások eredményeként megerősödtek építőipari szövetkezeteink is, különösen a három kiemelt la­kásépítő szövetkezet — a pé­csi, a sásdi és a mohácsi. Bár jó lett volna, ha a támogatás előbb rendelkezésre áll, végül is a gépi beruházások eredmé­nyeként építőipari szövetkeze­teink ott tartanak, hogy a nor­mális gazdálkodás, a szinten tartás lehetősége adott. Csak ne kísértene az állandó anyag­hiány, mint most is, amikorhol a csempe, hol a nagy villany- bojlerek, a különböző szerelvé­nyek hiánya miatt nem tudnak lakásokat átadni szövetkezete­ink, ami miatt aztán pénzügyi­leg nehéz helyzetbe kerülnek. — Mit visznek a világpiac­ra a baranyai ipari szövetke­zetek? — Lényegében két szövetke­zetünk hozza az exportot, a Pécsi Kesztyű- és Bőrdíszmű- ipari és a Pécsi Faipari Szö­vetkezet. Nagy részt a tőkés pia­cokra dolgoznak, kivitelük év­ről évre nő. Kisebb exportja van még a Pécsi Minőségi Ru­házati Szövetkezetnek, a Nép- művészetinek és a mohácsi sza­bóknak, akik tavaly kezdték tőkés bérmunkával. Meg kell mondanom, az exportra külö­nösebb ösztönzés nincs, inkább arról van szó, hogy a szövet­kezeti vezetők átérzik, a nép­gazdaságnak milyen fontos ér­deke fűződik a kivitelhez. Oly­kor azért adódnak akadályok is, a Pécsi Vasas Ipari Szövet­kezet például már egy éve folytat tárgyalásokat alumíni­um széklábak gyártására és ex­portjára, de megállapodásra máig sem került sor. — Milyen az együttműködés az ipari szövetkezetek és a nagyipar között? — A Vasas Ipari Szövetke­zetnek a DIGÉP-pel van kap­csolata, s arra készül, hogy át­vegye a tokmányok gyártását a nagyipartól. A VILLGÉP-nek liftszerelésre a Ganz-MÁVAG- gal van kapcsolata, Szigetvár tároló edényeket gyárt a FER- ROGLOBUS-nak, Mohács az IMS-technológiában a megyei Állami Építőipari Vállalattal működik együtt. A kapcsolatok meglehetősen szélesek, a ka­pacitások aligha bírnak el töb­bet. Én viszont inkább azt hiá­nyolom, hogy a szövetkezetek nem használják ki az egymás­sal való együttműködés lehe­tőségét. Előbb megtalálják az állami vállalatot, mint egymást. Szövetségünk mindenesetre ar­ra törekszik, hogy a hatékony­ság további növelése érdeké­ben jobban támaszkodjanak egymásra a szövetkezetek. — Lakás. Mit vállaltak a la­kásépítésből az ipari szövetke­zetek? — Budapest után Baranyá­ban a legmagasabb a lakás­szám: építőipari szövetkezete­ink az ötödik ötéves terv idő­szakára 2761 lakás megépíté­sét vállalták. A tervet ugyan módosítani kellett, Mohácson 120—125 lakással kevesebb épül, mert csak annyira van lehetőség, de így is óriási fel­adat. Ezt teljesíteni is fogjuk. Ami az idei évet illeti, 510 la­kás a terv, ebből az első fél­évben 259 került átadásra. — A lakáskarbantartás gyen­ge pont... — Lakáskarbantartásra kije­lölt szövetkezet jött létre, amely megyei feladatokat hivatott el­látni, ámbár elsősorban Pécsett tevékenykedik. Felfejlődéséhez tanácsi és szövetségi támoga­tást kapott és kap is folyamato­san 1980-ig. Tudjuk, a lakáskar­bantartást illetően mégcsak a kezdeteknél tartunk, sok a gond, de egyre inkább javul a helyzet, a szövetkezet évről év­re gyorsan növeli szolgáltatá­sainak teljesítményértékét. — Elérkeztünk a szolgálta­tásokhoz. Milyennek ítéli meg a szolgáltatások színvonalát Baranyában? — A szolgáltatások kultu­ráltsága, gondolok itt a ki­emelt fogyasztói szolgáltatá­sokra, a fodrászatra és a fény­képészetre, nő a megyében és Pécsett. Új szolgáltatások ho­nosodnak meg, mint a színes tv-javítás, folyik a színes fotó­labor kialakítása, a Diósi úton önkiszolgáló autószerviz lesz, gyorsjavító cipőszalonok léte­sülnek Pécsett. A községek és a megye többi városa? Mi úgy érezzük, hogy szövetkezeteink az igényeket kielégítik. Termé­szetesen lehetnek gondok. De hogy ne csak úgy általában beszéljünk a feszültségekről, részünkről augusztus végéig felkeressük a nagyközségi és a városi tanácsokat, hogy pon­tos képet kapjunk a szolgál­tatási igényekről, s ennek meg­felelően további intézkedése­ket hozhassunk. — A jelek szerint a bara­nyai ipari szövetkezetek a nagy fejlesztéseken már túlvannak. Mi van még hátra ebben a tervidőszakban, egy kicsit pil­lantsunk tehát a jövőbe. — Kisebb-nagyobb fejleszté­sekre természetesen minden évben sor kerül. Ezen belül a legnagyobb beruházást a sely- lyei AGROKÉMIA mondhatja a magáénak, új telephelyre köl­tözteti növényvédőszer-gyártá- sát. A beruházás költsége 120 millió forint. A hitelkérelem el­bírálása folyamatban van, a munkálatokhoz még ebben az évben hozzákezdenek. — Mivel zárhatnánk a be­szélgetést? A KISZÖV elnöke személy szerint miben látna a legszívesebben előrelépést? — Komoly feladat, hogy a szolgáltatásoknál a fogyasztók minőségi igényeit figyelembe vegyük, tehát hogy a vállalási időket csökkentsük, a kiszolgá­lás kulturáltságát emeljük — mondta beszélgetésünk végén Haász József, a KISZÖV me­gyei elnöke. Miklósvári Zoltán A nemrég Pécsett megtartott Vili. Országos Állattenyésztési Vándorgyűlésen kutatók, sza­porodásbiológusok, genetikusok végleg kimondták az ítéletet hagyományos kéthasznú mar­hafajtánk, o magyartarka fe­lett. Mint önálló fajtának nincs már jövője. Ahhoz, hogy jó hús­típusú fajta legyen, sok tejet ad, túl igényes és gyenge a szaporulata. Tejtermelésben pe­dig nem veszi fel a versenyt az intenzív tejelő fajtákkal. A faj­ta, mint keresztezési alany ma­rad csak fenn a hústípus apa- vonalként, de ott is az igény­telen Hereford és az intenzív Limousine húsfajtákkal keresz­tezve. A tejet és a marhahúst, amit eddiq egyetlen fajta pro­dukált, a jövőben két teljesen különböző típusú fajta állítja majd elő jóval magasabb szín­vonalon és jövedelmezőbben. Az egyik típusú tehenet csak az évi 4500—5000 liter tejéért tartják majd, a másikat a bor­jáért, amit meghízlalnak. Baranya sem jobban, sem rosszabban nem áll a program megvalósításában az országos átlagnál. A tejhasznú kereszte­zési programunk azzal szinkron­ban halad, a hústípus kialakí­tásában épp úgy a kezdő lé­péseket tesszük, mint mások, mivel kutatási szinten sem volt kikristályosodott koncepció, il­letve ha volt is, a döntés annak végrehajtására csak most szü­letett meg. Csak a közelmúltban készült el a hosszútávú terv, amely ki­mondja, hogy 1990-ig az or­szág tehénállományát egymillió darabra kell növelni — ez 40 százalékos tehénlétszám-emel- kedést feltételez — és a típusok kialakításának addigra meg kell történnie. A terv azt is meg­szabja, hogy 1990-ben az or­szágban 700 000 tejtípusú és 380 000 hústípusú tehénnek kell termelnie, ami a tejből ön­ellátást biztosít a jelenleginél lényegesen magasabb egy főre eső fogyasztást feltételezve. A várható évi 460 000 tonna mar­hahúsból 150—160 000 tonnát kell exportálni, s a többiből is minél nagyobb mennyiséget fel­dolgozni, konzerválni. A tejhasznú keresztezési prog­ram Baranya megyében 1972— 73-ban indult meg, s mára le­raktuk a tejprogram alapjait. A tejirányú keresztezésbe eddig 18 200 tehenet vontak be, s ez — a tisztavérű import Holstein- fríz állományt is beleszámítva a megye állományának 50 szá­zaléka, a nagyüzemi tehénállo­mánynak pedig a 81 százaléka. A nem keresztezett kettős hasz­nosítású tarka marha létszám 15 075 - ez főként a háztájiban van — és a húshasznosítású ke­resztezésbe vont tehénállomány — beleértve az importot, 3880 darab. Ez az, ami még igen kevés. A megyei tervek szerint 1985-re a megye termelő te­hénállományának 50 százaléka tejelő típusú, 40 százaléka ket­tős hasznosítású és 10 százalé­ka hústípusú lesz. Állami gazdaságaink tempó- előnyét mutatja, hogy náluk már most az összes tehénlét­számuk 60 százalékát teszi ki a tisztavérű és keresztezett tej­hasznú tehén. Előbbre tartanak a húsirányú szakosodásban is. A megye Limousine- és hús­irányba keresztezett tehénállo­mányának 41,2 százaléka négy állami gazdaságban található. A szakosodási program gya­korlati eredménye is az állami gazdaságokban érzékelhető, hisz a termelőszövetkezetekben még kevés a termelő egyed, túl fiatal á keresztezett állomány. Általános vélemény az, hogy az elmúlt évben a tejtermelésben bekövetkezett gyors és látvá­nyos — tehenenként átlag 421 literes hozamemelkedés még nem annyira a genetikai mun­kának, a keresztezési program­nak köszönhető, mint a meg­felelő ösztönzésnek, a tejterme­lés magas állami támogatásá­nak, a megváltozott vezetői szemléletnek, a nagyobb odafi­gyelésnek és törődésnek, a jobb takarmányozásnak, a tej­termelési verseny húzóhatásá­nak és a tejtermelési rendsze­rek segítségének köszönhető. A tejtermelés egy év alatt mind­ezek nyomán 14 százalékkal, a tej értékesítése 20 %-kal emel­kedett. Az egy tehén tejtermelési átlaga az 1976. évi 2731 literről 3155 literre nőtt — ezen belül a nagyüzemi átlag 3400 liter volt. Az 1978. évi terv újabb 200 literes növekedést ír elő, s az I. félév időarányos eredményei szerint ez realizálódni is fog. Sőt, ez a terv könnyen túl is teljesíthető annál inkább, mert ebben az évben már több ezer keresztezett egyed kezdi meg a termelést. ítélet a magyartarka felett

Next

/
Oldalképek
Tartalom