Dunántúli Napló, 1978. július (35. évfolyam, 179-209. szám)

1978-07-20 / 198. szám

A Pécsi Nyári Színház programjában tegnap este mutatták be Oscar Wilde Salome cimű fantasztikus játékát Eck Imre rende­zésében és koreográfiájával. Képünkön Bókay Mária (Heródiás) és Végvári Tamás (Heródes) Ülést tartott az SZMT elnöksége Rehabilitáció A társadalom és az egyén érdekeinek összehangolása A csökkent munkaképességű dolgozók rehabilitációját há­rom szakminisztérium együttes rendelete szabályozza, ugyan­akkor egy SZOT szabályzat is előírja a szakszervezeteknek ezzel kapcsolatos teendőit. Ezek, valamint a tényleges helyzet feltárása alapján tár­gyalta az SZMT elnöksége tegnap Baranya rehabilitá­ciós helyzetét. Általánosan azt a következ­tetést vonták le a felmérések, személyes információk alapján, hogy a vállalatok és intézmé­nyek az anyagi rehabilitációra fordítják a nagyobb figyelmet, az egészségügyi és foglalkoz­tatáspolitikai célok nem érvé­nyesülnek kellőképpen. Tanús­kodnak erről a statisztika ada­tai is. Az elmúlt évben a me­gyében a csökkent munkaké­pességűek .. foglalkoztatására alkalmas munkahelyek száma megyénkben 7584 volt, és en­nek csak alig több mint a felét töltötték be az arra rá­szorulók. Különösen nagy gondot okoz a rehabilitáció Pécsett, ahol a megyében élő csökkent munkaképességűek fele dolgo­zik. Tekintélyes részt vállal eb­ből a Mecseki Szénbányák és az Ércbányászati Vállalat. A felmérés rámutatott a FIM pé­csi Zsolnay gyárában fellelhe­tő aránytalanságra: a rehabi­litáltak részére fenntartott mun­kahelyek 50 százalékát egész­séges dolgozók töltik be. Általános, és mindeddig megoldatlan problémára mu­tatnak a Kenderfonó és Szövőipari Vállalatnál tapasz­taltak. Itt azoknak a (főleg női) dolgozóknak foglalkozta­tása okoz nehézséget, akiknek munkaképesség csökkenését az orvosi bizottságok nem állapí­tották meg, de valamilyen be­tegség folytán eredeti munka­körükben nem foglalkoztatha­tók. A jogszabályok részlet- kérdésre nem terjednek ki, így azok az áthelyezett dolgozók akiknél betanítás vagy átképzés nem szükséges, nem jutnak megfelelő anyagi rehabilitáció­hoz. A tartalmas és sokrétű vita során megfogalmazódott egy szemléletváltoztatás szükséges, sége is. Tudniillik, ha valaki egy adott munkakörben csökkent munkaképességű, nem biztos, hogy másutt nem végezhet ugyanolyan fontos, teljes ér­tékű munkát. Javaslatként hangzott el a vita során, hogy intézménye­sen, szervezetté kellene tenni a csökkent munkaképességűek szakmai átképző rendszerét, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy a kisebb termelő üzemek magukban erre képtelenek. Az érvényben lévő központi rendelkezések hiányosságaként említették az elnökség tagjai, hogy a keresetkiegészítési rendszer merev, nem alkalmaz­kodik a rehabilitációs munka­helyen kapott esetleges fizetés- emelésekhez. Általános véle­mény volt az is, hogy nem szabad mindent a központi szabályozástól várni, hanem az üzemi, vállalati szinten is tenniök kell a szakszervezetek­nek. Felül kell vizsgálni a re­habilitációs bizottságok mun­káját, illetve ahol ilyen nincs, ott létre kell hozni. A vitát összegezve Neubauer József, az SZMT vezető titkára többek között kiemelte a re­habilitációs tevékenységnél a kérdés emberi érzelmi vonatko­zásainak fontosságát, az egyén és a társadalom érdekeinek ösz- szehangolását. K. Gy. Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXV. évfolyam, 198. szám 1978. július 20., csütörtök Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Hz ausztrál parlamenti küldöttség programja A hivatalos látogatáson ha­zánkban tartózkodó ausztrál parlamenti küldöttség — élén Kevin Newman liberális párti képviselővel, országos fejlesz­tési miniszterrel — szerdán az Ikarus Karosszéria- és Jármű­gyárba látogatott. A szenátus’ és a képviselő­ház tagjait Toldi József ve­zérigazgató köszöntötte és tá­jékoztatta őket a nagyvállalat munkájáról. Ezt követően or­szággyűlésünk vendégei meg­tekintették a gyártósort és az autóbuszbemutatót. Délben Hetényi István, az Országos Tervhivatal állam­titkára fogadta a Kevin New­man vezette küldöttséget. A megbeszélésen részt vett Kázmér Zsigmond, hazánk canberrai és James William Crawford Cumes, az Ausztrá­liai Államszövetség budapesti nagykövete. Hetényi István, a magyar népgazdasági tervezés rend­szeréről, az Országos Terv­hivatal feladatairól, munká­járól, valamint gazdaságpo­litikánk fejlesztésének fő vo­násairól tájékoztatta az ausztrál szenátus és képvi­selőhöz tagjait. Délután Martonvásárra, a Magyar Tudományos Akadé­mia Mezőgazdasági Kutató Intézetébe látogatott a dele­gáció, amelyet útjára elkísért Péter János, az országgyűlés alelnöke. Új korszak a hibrid- vetőmag-termelésben Munkába állt az első kukoricacímerező gép Sátorhelyen Fordulónként 24 sort címerez A diákmunkát könnyíti, de nem helyettesíti Csendes szemlélői lehettünk tegnap Sátorhelyen, pontosab­ban Feketekapunál, az S 12-es hibrid kukorica vetőmag táblá­ban, egy Amerikából importált afféle csoda-masina bemutat­kozásának. A kombinát mérnökeinek és technikusainak felügyeletével a bonyhádi gimnazisták próbál­hatták ki az önjáró hordszékes kukoricacímerező félautoma­tát. Ezzel új korszak kezdődött a Bólyi Mezőgazdasági Kom­binát két évtizedes múltra visz- szatekintő hibrid kukorica ve­tőmag termelésének történeté­ben, és a címerező táborozok lakóinak életében. Megjelentek a földeken az első címerező gé­pek, melyek a jövőben, tökéle­tesített változataikban feltétle­nül forradalmasíthatják ezt az eddig nagy kézimunka-igényű műveletet. A gép egyelőre drága. A két, még tavaly megrendelt gépért 1,5 millió forintot fizetett ki a kombinát. így csak az alapgé­pet vásárolták meg, a hozzá­tartozó címerező adapterekre mór nem futotta a keretből, pe­dig hát ez lenne a dolgok lé­nyege. Bár az anyagiak mellett a szakmai megfontolások is az alapgép mellett szóltak. Adap­terrel ugyanis csak olyan kuko­ricát lehet címerezni, amelynél a címerek azonos magasság­ban helyezkednek el. Bolyban ilyen fajta még nincs. A gép így csonkán is nagyon hasznos munkát végez, mentesí­ti a diákokat a napi több órás gyaloglástól. A 12 méter széles, önjáró hordozó szerkezeten két­oldalt 3—3 kosár van elhelyez­ve, ebben két-két diák áll egy­másnak háttal, s mindegyik a maga sorát címerezi. A munka óránként 3—5 kilométeres járó­sebesség mellett nagyon ké­nyelmes, mert a szerkezet tet­szőlegesen emelhető. Zeitvogel János, a kombinát kukoricatermelő szakmérnöke az elmúlt évek során diákok tíz­ezreinek tanította be o címere- zést. Régen várt már egy ilyen gépre, s az első napi tapaszta­latokról nagyon kedvezően nyi­latkozik. — Tudomásom szerint Dal- mandon kívül csak nálunk dol­gozik címerező gép. Ott hét, itt kettő, összesen kilenc van az országban. Ha tíz lesz — s re­mélem mi jövőre vásárolunk még néhányat — a Gépkísérleti Intézet is leteszteli. A diákmun­kát egyelőre még nem tudjuk nélkülözni, de a táborlakók számát a jövőben erősen le csökkenthetjük majd. A Szeged Gabonakutató Intézettel együtt működve tavaly megkezdtük a magyar hímsteril hibrid kukorica kísérleteket is. Az idén már üzemi mértékben, 78 hektáron termelünk szegedi hímsteril ku­koricát, amelyet nem kell címe­rezni. A jövőben a hímsteril fajták és a címerező gépek él- szaporításával, a kettő kombi nációjával, lényegesen lecsök- kenthetjük majd a jelenleg: nagy élőmunka-igényt. A kombinátban 4000 hektá­ron állítanak elő hibridkukorica vetőmagot, összesen több mint 11 000 tonnát. Az idei első tur­nusban 2000 fiataf dolgozott a címerező táborokban, most a váltásnál már csak 1400-at fo­gadtak. A gépkorszak végre ide is megérkezett. — Rné — Az AESZ15. közgyűlése Folytatni kell a küzdelmet a faj üldözés ellen Kedden Khartoumban, az Af­rikai Egységszervezet 15-ik ál­lam- és kormányfői közgyűlését a vendéglátó ország elnöke, Gaafar Nimeri nyitotta meg. Az AESZ leendő soros elnöki minőségében Nimeri egyfajta „semleges" álláspont kifejtésé­re törekedett a kontinens prob­lémáinak áttekintésekor. Beszédében felhívta a figyel­met arra a veszélyre, amelyet a külföldi hatalmak afrikai kato­nai jelenléte képvisel. Nimeri nemcsak a kontinens, hanem az egész világ legsúlyo­sabb problémájának' nevezte a dél-afrikai fajüldöző rezsimet, amely — mint mondotta — ál­landó kihívás az emberiség el­len. A tanácskozáson felszólalt Kurt Waldheim, az ENSZ főtit­kára. Megítélése szerint Namí­bia kérdésében „döntő áttörés" következett be: sikerült vala­mennyi érdekelt felet egyezség­re bírni, vagyis arra késztetni, hogy tárgyalások útján rendez­zék az ország helyzetét. Ezzel — jelentette ki Waldheim — a hosszú évek már hiábavalónak látszó erőfeszítései után az ENSZ-nek sikerült kimozdítania a holtpontról a namíbiai ren­dezés ügyét. Szerdán Khartoumban foly­tatta munkáját az Afrikai Egy­ségszervezet 15. állam- és kor­mányfői közgyűlése. Délelőtt William Eteki Mooumoua, az AESZ főtitkára számolt be a szervezet munkájáról. Először a legutóbbi csúcsértekezlet óta eltelt egy évet, majd a saját főtitkári megbízatásának négy évét átfogó jelentést terjesztett elő. Őt követően Ahmed Sé- kou Touré guineai és Anvar Szadat egyiptomi elnök szólt az AESZ e legfelsőbb fórumán részt vevőkhöz. A délelőtti ta­nácskozás zárt ajtók mögött, a nemzetközi sajtó kizárásával zajlott le. A sajtóhoz eljuttatott tájé­koztatás szerint a guineai el­nök felszólalásában többek kö­zött kijelentette: „az AESZ foly­tonos küzdelmekkel teli fennál­lásának 15 éve után most ki­fejezhetjük elégedettségünket afelett, hogy o szervezet képes volt ellenállni minden támadás­nak, legyűrte azokat az akadá­lyokat, cselszövényeket, ame­lyek az AESZ alapjait, elveit és egyenjogúságra törekvését pró­bálták kétségbevonni.” A guineai elnök leszögezte: „távol vagyunk még az afrikai felszabadító mozgalom befeje­ződésétől. Addig, amíg konti­nensünk akár egy talpalatnyi földje is idegen kézben van, folytatnunk kell a küzdelmet." A Kék-Nilus partja közelében álió Barátság palota — a csúcsértekezlet színhelye — fo­lyosóin közben olyan híreszte­lések terjednek, hogy hamaro­san megérkezik Khartoumba Kadhafi, Líbia államfője. Meg­figyelők eddig az ő és Men- gisztu Haile Mariam etiópiai államfő távollétét minősítették a legkomolyabbnak. Jubileumi ünnepség Csillebércen Csillebérc az úttörő- mozgalom, a nevelés és a barátság, a közösségi élet és az ismeretgazdagítás olyan harmonikus táborhe­lye, ahová eljutni kitüntetés, életreszóló élmény — mon­dotta beszédében Molnárné Kozma Erzsébet, az Úttörő­szövetség titkára, a tábor fennállásának 30. évfordu­lója alkalmából szerdán rendezett ünnepségen. Az évfordulót a tábor 1300 lakója, köztük kiváló úttörők és pályázatot nyert gyerekek közösen ünnepel­ték. Csillebérc hajdan a partizánmozgalom fellegvá­ra volt, s ennek emlékeivel, a partizánharcokkal ismer­kedtek meg a pajtások a veteránokkal rendezett ta­lálkozón. Az ünnepségen a táborban lakó pajtások mű­sort adtak, népi tánccal, vi­dám, tréfás vetélkedőkkel, zenével köszöntötték az év­fordulót. „Bevetés" előtt a címerezö

Next

/
Oldalképek
Tartalom