Dunántúli Napló, 1978. július (35. évfolyam, 179-209. szám)

1978-07-18 / 196. szám

1978. július 18., kedd Dünantült napló r A mohácsi Uj Barázda törekvései Költségtakarékos tsz-gazdálkodás Olcsón, sokat, jó minőségben A mezőgazdasági nagyüze­mek egyre több ipari eredetű anyagot használnak fel és ez különösen az energia- és nyersanyag árrobbanás követ­keztében mind nagyobb te­hertételként nehezedik a me­zőgazdasági üzemek költség­gazdálkodásara. A műtrágya, az üzemanyag-, a gép- és al­katrészárak felfutása nem járt együtt a mezőgazdasági ter­melői árak arányos emelke­désével. így az ipari árfelfu­tással a mezőgazdaság csak a növekvő hozamokat és a költségekkel történő takaré­kos gazdálkodást állíthatja szembe. A filléreket is »megfogják Igen jól és időben ismerték fel mindezt a mohácsi Új Ba­rázda Termelőszövetkezetben, ahol az utóbbi két-három év­ben erős kézzel sikerült meg­fogni a termelési költségeket. Ha a ráfordításról van szó, nemcsak a forintokat, hanem a filléreket is megfogják. Ta­valy egyszázalékos költség- növelés mellett 12 százalékkal bővítették termelésüket. Nö­vénytermelésük költségszintje alig haladta meg az 51 szá­zalékot. Terményeik önköltsé­ge a megyében a legalacso­nyabb szinten mozog: egy má­zsa búzát 123 forintból, 1 má­zsa kukoricát 119 forintból, 1 mázsa cukorrépát 36 forintból állítottak elő. Ez természete­sen szűkített önköltség, amely­hez még mázsánként 26 fo­rint egyéb költség csapódik. A kukorica 275 forintos, a búza 290 forintos, a cukorrépa mázsánként 86 forintos terme­lői ára sok termelőszövetke­zetben alig tartalmaz tiszta nyereséget. Mohácson azon­ban ez az ár a 65 mázsás búza-, a 86 mázsás kukorica- és a 452 mázsás cukorrépa- termés és az alacsony ön­költség függvényében tetemes nyereséget hordoz. Az Új Barázda Tsz szigorú költségtervvel dolgozik. Tavaly 84 millió forint, az idén 80 millió forint költséget tervez­tek be 160 milliós termelés­hez, éves szinten, és ezt 12 hónapra bontották. A tsz gé­pi könyveléssel dolgozik, s ez a könyvelés minden hónap 15-ig költségnemenként mu­tatja ki az időarányos felhasz- /nálást. Mohácson, ahol két forró­levegős lucernaszárító üzem és egy nagykapacitású sze- mestermény-szárító működik, ébren figyelik a drága fűtő­olaj felhasználást. Nagy pa­zarló lehet a lucernaliszt üzem. Kiszámították, hogy 1 mázsa lucernaliszt előállításá­hoz, ha a lucernát 80—85 százalékos víztartalommal szállítják be, 39 liter üzem­anyag fogy el. (Esős időben ez szinte elkerülhetetlen.) Ha viszont renden fonnyasztják 65—70 százalékos víztarta­lomnál már csak 25 liter fűtő­olaj fogy, s ez a természetes szárítással egész 13 literig csökkenthető. A karotintartal- mat szinte állandóan vizsgál­ni kell, mert annyi fűtőolajat már nem szabad megtakarí­tani, hogy a 150 vagon lu­cernalisztjük minősége I. osz­tályúnál gyengébb legyen. Más a helyzet a szemesta- karmány-szárítóval. Itt nem szabad takarékoskodni az olajjal, mert ez az egész be­takarítást veszélyeztetheti. A búza aratását Mohácson biz­tonsági okokból 20 százalékos víztartalomnál megkezdik. Egy mázsa búza szárításához ilyenkor 8—9 liter fűtőolajat használnak fel, de az busá­san megtérül a minimális be­takarítási veszteségben. A korszerű az, amikor ol­csón sokat és jó minőségben állítanak elő valamit. Nincs modern, drága gépsoruk, csak a kaszálógépük jó márka, dán Dronninburg. A szénát rend­ről kézzel szedik fel, boglyáz- zák és kazalozzák. Az első ka­szálásból hektáronként 40 má­zsát gyűjtöttek be, igen jó minőségben. „Egy napot a szénagyűjtésre" mozgalomban mindenki villát ragad Mohá­cson évente háromszor, ami­kor a kaszálás folyik. Az iro­disták egy nap kiesést simán behoznak. A szénájuk viszont már szérűben van, jó minő­ségben és olyan mennyiség­ben, amely fedezi az egész évi irányt. Június 10-ig a gye­peket is betakarították, a réti­szénát felbálázták. Az időben végzett munka a legjobb költségcsökkentő, bevételnövelő tényező. Leg­alább ilyen fontos a helyes vetésszerkezet, a jó növény­váltás. Mohácson 8 éve nem termelik monokultúrában a kukoricát és nem vetik önma­ga után a kalászos gabonát, összesen 753 hektár búzájuk van, és évente nagyjából ugyanekkora területen vetnek borsót és szóját. Mindkét nö­vény talajgazdagító. Mintegy 650 hektáron ter­melnek kukoricát, s nagyjából ekkora a lucernaterületük. Fele-fele arányban régi és új telepítés. Jó elővetemény a cukorrépa, a silókukorica és a burgonya is. A szekszár­di növénytermelési rendszer egy mázsa gabona előállítá­sához 8 kilogramm vegyes műtrágya hatóanyagot írt elő, a mohácsi szövetkezetben ez­zel szemben csak átlag 5,6 kilót használnak fel a talaj­analízis alapján. Főként nit- rongén műtrágyából takaríta­nak meg igen sokat, mivel a szója, a borsó és a lucerna nitrogénben gazdagítja a ta­lajt, s tekintve, hogy ez a leg­drágább műtrágyafajta, tete­mes kiadástól mentesülnek. Legeltetés és pellet Állettenyésztésük költség­szintje még magas — 90 szá­zalékos. Tejtermelésüket 2800 literről kell az idén 3300 li­terre emelniök, az első félév­ben tehenenként 20 százalék­kal növelték a tejtermelést és 28 százalékkal az értékesítést. Szarvasmarhatartásuk abrak­takarékos. A növendékeket ta­vasztól őszig telepített lege­lőn tartják, abrak nélkül, a 400 növendéket csak fűvel, illetve kiegészítésként kukori­caszárból és lucernából ké­szült pellettel takarmányoz- zák. A pelletet maguk gyárt­ják olcsó nyersanyagból és gabonát szabadítanak fel, ami a szövetkezet és a nép­gazdaság számára egyaránt előnyös. Nem hallgathatjuk el azt a körülményt sem, hogy az Új Barázda Tsz termőhelyi adott­ságai a megyei átlagnál kedve­zőbbek. Hektáronként átlag 40 aranykoronás földeken gazdálkodnak. Mégse enged­hetik meg maguknak a pa­zarló gazdálkodást. Munka­bért a tervhez képest nem ta­karítanak meg, ez nem is céljuk, minden egyéb költ­ségnél megfogják a forintot már tervezéskor és azt évköz­ben tovább faragják, csök­kentik a felesleges eredmény­rontó kiadásokat. Rné Kitűnően szigetel Új téglacsalád a poroton ■ 10,7 kisméretű téglának felel meg ■ Levegő tárolódik a lyukacsokban ■ Porotonnal épülő mohácsi lakások Népművészeti hímzések — pályázatra A népművészeti remekeiről az ország határán túl is ismert tájegységek, így többek között Matyóföld, Buzsák, Sárköz, Ka­locsa hímzőasszonyai, a népmű­vészet mesterei, háziipari szö­vetkezetek és hímzőszakkörök tagjai több mint ezer hímzést küldtek be a hétfőn lezárult or­szágos Kis Jankó Bori emlék­pályázatra. A híres mezőkövesdi hímző­asszony emlékére az idén 13. alkalommal meghirdetett pályá­zatra érkezett és a zsűri által a legjobbnak minősített pálya­munkákat a Mezőkövesdi Mű­velődési Központban augusztus 11-én nyíló tárlaton állítják ki. Ekkor adják át a három Kis Jankó Bori emlékérmet és a kategóriadíjakat is. Ezen a tavaszon a pécsi kis­termelők, a kiskert-tulajdono­sok mindössze kétezer szőlőolt­ványhoz, gyümölcsfacsemeté­hez, cserjéhez jutottak állami terjesztésből a Pécs városi Ta­nács ■ mezőgazdasági osztályá­nak közvetítésével: ennyit tu­dott szállítani a Kecskemét— Szikrai Állami Gazdaság bor- bási faiskolája. Az igény egyébként harmincszor több: több mint 40 000 szőlőoltvány és mintegy 20 000 gyümölcsfa és bogyóscserje-csemete. A jelentős különbség egyik okozója, hogy megszűnt az ültetvényterv lakosságot ellátó oltvány és csemeteszolgáltatá­sa és a helyébe lépő, vagyis ezeket a feladatokat ellátó borbási faiskola nem volt fel­készülve a nagy kistermelői igények fogadására. A szolgál­tatásban a két cég váltott, de lassan, kissé körülményesen. Pécsett egyébként megszűnt ezzel egyidőben a Tiborc utcai és a Rigóder dűlői lerakat is. Ami áru tavasszal befutott, nem a helyi elvárásoknak fe­lelt meg: zömében alma, ke­vés körte és cseresznye. Ugyan­is a pécsi kiskertekben, a Me­csek lankáin hódít a szőlő és barack, így elsősorban a ha­gyományoknak, a tájjellegnek megfelelően a cirfandli, olasz- rizling, furmint, rizlingszilváni, fehér burgundi és a híres fran­ciabarack. Erre a nyárra tehát ellátási zavarok miatt veszélybe kerül­tek az őshonos és tiszta fajták, Svéd mérnök találmánya a ki­váló hőszigetelő tulajdonságok­kal rendelkező poroton tégla, melyet hazánkban elsőként a Baranya—Tolna megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat báta­most már fajtahigulástól tarta­nak amiatt is, hogy a piaco­kon sokan — elsősorban a szőlőoltványokat hamisan kínál­ják. Még szakember is „alvó állapotban”, vagyis kiültetés előtt alig tudja a fajtát pon­tosan megállapítani. A kecsekmétiek ígérete, hogy őszre igyekeznek sokat külde­ni, de a megrendeltnek leg­feljebb csak ötven százaléká­val tudnak szolgálni. széki Cserép- és Vázkerámia Gyárában gyártanak. Nagysága 10,7 kisméretű tég­laegységnek felel meg, harminc százalékkal nagyobb, mint az eddig használt legnagyobb fa­lazóblokk. Gyártása igen egy­szerű, nem sokban különbözik a hagyományos eljárásoktól. A formázás előtt az agyagba po- lystirol-habot kevernek, mely az égetés során kiég, s így lyuka- csok maradnak az anyagban. A résekben tárolódik a levegő és kitűnően szigetel. A bátaszéki gyárban tavaly felépítették azt az épületszár­nyat, melyben az NSZK-gyárt- mányú polystirol habosító be­rendezést helyezték üzembe. Ez év áprilisának második felében legyártották az első nagyobb szériát, mintegy negyvenezer po­roton téglát. Az első felhaszná­ló, a Mohácsi Lakásépítő Szö­vetkezet a Felszabadulási lakó­telepen nyolcvan lakásnál hasz­nálja fel. Kótcián Gyula, a Baranya megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat főmérnöke: — Az első negyvenezer tégla gyártása során egyrészt sikere­sen vizsgázott az NSZK-beren- dezés: megfelelő habanyag előállítására képes, másrészt bebizonyosodott, hogy a báta­széki agyag jó alapanyag. A téglagyártáshoz szükséges má­sik fontos anyagot, a polystirol- gyöngyöt a fűzfői Nitrokémia Gyártól kapjuk. A poroton tégla hőtartó képessége huszonöt százalékkal jobb, mint a jelen­leg használt legnagyobb, alfa falazóblokké. Megindultak a poroton vá­laszfaltégla gyártásának kísérle­tei, a nyílászáró elemekhez szükséges poroton előállítását e hónap végén kezdik meg, s ez­zel július végén a téglacsalád kísérletei befejeződnek. Ez év második felében ötmillió kis­méretű téglának megfelelő mennyiséget készítenek a báta­széki gyárban. Ebből körülbelül százharminc családi ház épít­hető fel, ha egy épülethez har- mincöt-negyvenezer kisméretű téglát veszünk alapul. Házfelügyelő nők társadalmi munkaakciója Meglepődött Iszló Lászlóné, a POTE Urológiai Klinikájának intézetvezető főnővére, mikor egy csoport fiatalasszony beál­lított hozzá, hogy ők a poros ablakokat, szekrényeket, csem­péket és a súrolásra váró fo­lyosókat jöttek „meggyógyíta­ni”. A fiatalasszonyok házfel­ügyelők, s egyben szocialista brigádok tagjai.- Négy éve még nem ismer­ték egymást, azt sem tudták ki söpri o szomszéd Házat — me­sélte a klinikán szorgoskodó asszonyokról dr. Somlai József- né, a Pécs Szigeti II. számú Lakásfenntartó Szövetkezet szakszervezeti bizottságának el­nöke. Rájöttünk, hogy így to­vább nem lehet dolgozni, s 1974-ben alakítottuk meg az első szocialista brigádot, „Március 8.” néven. Elsőként ők jöttek el o klini­kára dolgozni, idén tavasszal. Azóta kéthetenként megjelen­nek, s elvégzik a nagytakarí­tást. Csatlakozott hozzájuk a „November 7.” és a Pécsi Ma­kár I. számú Lakásfenntartó Szövetkezet „Martos Fiára" bri- qádja, mindkettő idén alakult, fiatal szocialista brigád. Ismerve a klinikák, kórházak állandó takarítóhiányát, nem választhattak volna jobban. Az újságok hirdetési rovataiban mindig találunk egy-egy egész- ségüqyi intézményt, amely ta­karítónőt keres. A POTE Uroló­giai Klinikáján is kétszer any- nvit tudnának alkalmazni, mint ahányon most dolgoznak. így nem megleoő, hogv örömmel fogadják a kéthetenként meg­jelenő, vidáman dolgozó asszo­nyokat. akik néhány óra múlva tisztaságot, ragyogást és jó­kedvet hagynak maguk után. A brigádokban uralkodó ál­landó jókedvet, baráti hangu­latot iqazolják a jól «ikerü.t rendezvények, közös kirándulá­sok is. Folytatják társadalmi munka- akcióiukat. ősztől a város töb­bi kórházába is ellátogatnak, s szeretnék, ha a pécsi lakás- fenntartó szövetkezetek dolgo­zói csatlakoznának hozzájuk. Gáldonyi Magdolna „Nagytakarítás” a gyárban ’Hétfőn az Egyesült Izzó fő­városi és vidéki gyáregységeiben megkezdődött az évi nagykar­bantartás. Elsősorban a gáz, a víz és az elektromos áramszol­gáltató egységeket újítják fel, s a nagyvállalat többszáz főt számláló tmk-munkabrigádjai hozzálátnak az egész évben két- három műszakban dolgozó nagy teljesítményű, nagy értékű automata gépek, gépsorok át­vizsgálásához, az elhasznált al­katrészeket kicserélik, majd né- hánynapos műszaki próbákat tartanak. — Cs. J. — Gáldonyi Magdolna Könnyebb eligazodás az árak között Hogy mennyiért mossák, vágják a hajunkat, vagy iga­zítják a szakállt, bajuszt, mi­be kerül egy igazolványkép, ha egy napon belül meg akarjuk kapni, mindezt rövi­desen egy úgynevezett irány­árjegyzék szabályozza. Igaz, hogy az említett szolgáltatá­sok továbbra is megmaradnak a szabad árforma kategóriá­jában, de a különféle pénz­ügyi szabályzók mégis arra ösztönzik az állami és szövet­kezeti szolgáltató szerveket, hogy még' az irányárat se ér­jék el. Az Országos Anyag- és Ár­hivatal rendelkezése alapján, mintegy fél évvel ezelőtt kezd­te az előkészítő munkát a Baranya megyei és Pécs vá­rosi Tanács ipari osztálya. Mindenekelőtt megvizsgálták, hogy a 27 szabadáras .szol­gáltatói ágazat közül melyek­Irányár jegyzék A lakosság érdekeit védik nél indokolt az irányárjegy­zék kidolgozása. A szelektálás során figye­lembe vették a lakosság igé­nyeit, a területi sajátosságo­kat, a technikai színvonalat, tanulmányozták három, Bara­nyához hasonló megye tapasz­talatait. Végül is olyan döntés született, hogy a fodrászat, a kozmetika, manikűr, pedikűr és a fényképészet munkáira dolgozzák ki a hatósági díj­tételeket. E ■ munka során egyeztették elképzeléseiket az érintett vállalattal, szövetke­zetekkel, a párt- és a szakszer­vezet illetékeseivel. Az irány­díj jegyzékek elkészültek, a FÉNYSZÖV már ennek alap­ján dolgozik, néhány nap múlva a többi említett ága­zatnál is bevezetik. Mint a két tanács ipari osz­tályainak vezetői elmondták, szó sincs a szolgáltatási árak emeléséről. Ellenkezőleg, a lakosság érdekeit védik, hi­szen ha a hatósági díjtéte­leknél magasabb árat álla- oítanak meg, akkor kalkulá­ció alapján be kell jelenteni azt az illetékes szakigazgatá­si szervnél. Ugyanakkor köny- nyebb lesz az árellenőrzés, és az eligazodás a különféle szolgáltatási díjak között. A most kiadott díjtételjegyzék 1980. december 31-ig lesz ér­vényben. Nem kielégítő az ellátás Műtrágyázzák az oltványsorokat a kombinát hatalmas telepén Fotó: Erb János Szőlőoltvány, facsemeték Fajtahígulás veszélyétől tartanak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom