Dunántúli Napló, 1978. július (35. évfolyam, 179-209. szám)

1978-07-16 / 194. szám

1978. július 16., vasárnap Dunántúli napló 13 Magyar és bolgár vezetők táviratváltása TODOR ZSIVKOV elvtárs, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsának elnöke, SZTANKO TODOROV elvtárs, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Szófia Kedves Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Minisztertanácsa és a ma­gyar nép nevében elvtársi üdvözletünket és szívből jövő jókíván­ságunkat küldjük önöknek és a testvéri bolgár népnek a ma­gyar—bolgár barátsági, együttműködési és kölcsönös segítség- nyújtási szerződés aláírásának 30. évfordulóján. A magyar—bolgár barátsági szerződés új típusú szövetséget létesített országaink között, amely jól szolgálta mindkét ország érdekeit, mindkét nép testvéri barátságát. Az 1948. július 16-án aláírt és 1969. júliusában megújított barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási egyezmény a marxizmus—leninizmus, a proletár internacionalizmus eszméi alapján biztosította együttmű­ködésünk állandó bővülését, kapcsolataink sokoldalú fejlődését és ezzel hozzájárult a szocialista közösség országai összeforrott- ságának erősödéséhez. örömmel állapíthatjuk meg, hogy népeink eredményesen mun­kálkodnak a fejlett szocialista társadalom építésén és szerződé­sünk szellemében együtt haladnak az enyhülésért, a nemzetközi biztonságért és a társadalmi haladásért vívott világméretű küzde­lemben. A barátsági szerződés 30. évfordulója alkalmából kiemelkedő sikereket kívánunk önöknek és a testvéri bolgár népnek a fejlett szocialista társadalom építésében, a Bolgár Népköztársaság fel­virágoztatásában, a nemzetközi békéért és biztonságért kifejtett tevékenységükben. KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára LOSONCZI PÁL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke LÁZÁR GYÖRGY, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke-----------------------------* - • K ÁDÁR JÁNOS elvtársnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára LOSONCZI PÁL elvtársnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke LÁZÁR GYÖRGY elvtársnak, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Budapest Kedves Elvtársak! A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága, a Bolgár Nép- köztársaság Államtanácsa és Minisztertanácsa, a bolgár nép és a magunk nevében szívélyes, baráti üdvözletünket és jókívánsá­gainkat küldjük a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának és Mi- msztertanácsánck, a magyar népnek és személyesen önöknek, az országaink közötti első barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírásának 30. évfordulója alkalmá­ból. Az 1948. július 16-án aláírt szerződés történelmi jelentőségű dokumentum. A marxizmus—leninizmus és a proletár internacio­nalizmus örök érvényű elvein alapuló szerződés megteremtette az országaink és a népeink közötti merőben új típusú testvéri és egyenjogú kapcsolatok alapját. Az eltelt 30 esztendő bebizonyí­totta a szerződés életképességét és erejét, amely a Magyar Nép- köztársaság és a Bolgár Népköztársaság sokoldalúan fejlődő po­litikai, gazdasági és kulturális kapcsolatainak alapjává vált. En­nek természetes folytatása az 1969. július 10-én aláírt új barát­sági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés, amely magasabb szintre emelte ezeket a kapcsolatokat, még szé­lesebb lehetőséget és távlatokat nyitott előttünk. A Bolgár Kom­munista Párt és a Magyar Szocialista Munkáspárt, az országaink és a népeink közötti hagyományos barátság és szoros együttmű­ködés a nagy Szovjetunióval és a többi testvéri szocialista or­szággal fennálló együttműködésnek alkotó eleme és elválasztha­tatlan része. A Bolgár Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság, mint a Varsói Szerződés és a KGST aktív résztvevői, jelentősen hozzá­járulnak a szocialista közösség egységének és összeforrottságá- nak erősítéséhez, erejének állandó növeléséhez, a békeszerető szocialista külpolitika megvalósításához. Mély meggyőződésünk, hogy együttműködésünk a jövőben is mind tovább szélesedik és erősödik a bolgár és a magyar nép jovára, a szocialista közösség, a nemzetközi kommunista és mun­kásmozgalom egysége és összeforrottsága, a haladás és a világ­béke érdekében. A bolgár népet őszinte örömmel töltik el azok a sokoldalú sikerek, amelyeket a magyar munkásosztály a Magyar Szocialista Munkáspárt bölcs vezetésével az élet minden területén elért. Megelégedéssel állapítjuk meg, hogy a bolgár és a magyar nép önfelóldozóan dolgozva, sikeresen teljesíti a Bolgár Kom­munista Párt XI. és a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kong­resszusának határozatait a fejlett szocialista társadalom felépíté­séről a Bolgár és a Magyar Népköztársaságban. E, mindkét nép számára jelentős évforduló napján teljes szív­ből kívánunk önöknek, kedves elvtársak, és önökön keresztül minden magyar kommunistának, az egész magyar népnek újabb nagy sikereket az önök szép hazájában a fejlett szocialista tár­sadalom felépítésében, közös ügyünkben, amely a létező szocia­lizmus vívmányainak megszilárdítására, a béke és a biztonság megvalósítására irányul Európában és az egész világon. TODOR ZSIVKOV, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsának elnöke SZTANKO TODOROV, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Indián wigwam a Fehér Ház előtt: amerikai indiánok egy cso­portja a kormány politikája elleni tüntetés során Washingtonba érkezett és az elnöki rezidencia előtt tábort vert. * Husák és Honecker a Szovjetunióban Az SZKP Központi Bizottsá­gának meghívására szombaton üdülésre a Szovjetunióba érke­zett Gustáv Husák, Csehszlo­vákia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság elnöke és Erich Ho­necker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsá­gának főtitkára, a Német De­mokratikus Köztársaság Állam­tanácsának elnöke. ♦ + HANOI: Hanoiban meg­rendezték a vietnami külügy­minisztérium konzuli osztálya és a Kínai Népköztársaság nagy- követsége képviselőinek 14. ta­lálkozóját. A kínai fél ismét olyan koholmányokkal állt elő, hogy Vietnamban állítólag „ül­dözött kínai emigránsok" von­nak — olvasható a vietnami külügyminisztérium ezzel kap­csolatos közleményében. + LA PAZ: A három legje­lentősebb bolíviai ellenzéki párt vasárnap a választási bírósá­gon kívánja hivatalosan beje­lenteni, hogy megtámadja a múlt vasárnapi választások eredményének érvényességét — közölték szombatra virra­dóan La Pózban. Mint ismere­tes, a szavazatok háromne­gyedének összeszámlálása után a hatalmon lévők siettek ki­kiáltani Juan Pereda Asbun tá­bornokot, volt belügyminisztert a választások győztesévé, mivel állítólag 50,13 százalékot ka­pott, az egyszerű többség pe­dig elegendő. Csalást és ha­misítást tapasztaltak azonban az AÁSZ, az ENSZ és több más szervezet meghívott megfigyelői. + MADRID: A fegyveres rendőrség (karhatalom) pa­rancsnokságára hivatalosan is bejelentette, hogy a renteriai vandál pusztítást véghezvivö karhatalmi egység tagjai közül két hadnagyot, több altisztet és rendőrt letartóztattak, az egységet parancsnokló száza­dost pedig a vizsgálat befeje­zéséig felfüggesztették parancs­noki tisztségétől. £. Presley az FBI informátora? A Washington Post ismertette az Egyesült Államok Szövetségi Nyomozó Irodájának (FBI) jelen­tését, amely állítja, hogy Elvis Presley, a világhírű rock-and-roll énekes az FBI „informátora'* volt. A beszámoló szerint, Presley 1970- ben a Beatles és más előadóknak az amerikai ifjúságra gyakorolt hatásától mélységesen felhábo­rodva felajánlotta, hogy „bizal­mas információkat" készít az FBI-nak, ha olyan személyekkel találkozik, akiknek céljai „nem az ország érdekeit szolgálják". A jelentés egyébként nem emlí­ti, vajon Presley valaha is adott-e át értesüléseket az FBI-nek. + MOSZKVA: A Szovjetunió­ban pénteken pályájára bocsá­tották az újabb Molnyija-1 hírközlő szputnyikot. Rendelte­tése: a nagytávolságú telefon- és távíróösszeköttetés biztosítá­sa, valamint a szovjet központi televízió programjainak továb­bítása az orbita-hálózatnak, o távoli északi vidékek, Szibéria, a Távol-Kelet és Közép-Ázsia pontjaira. Új fejlődés előtt Az SZKP KB határozata a mezőgazdaságról A mezőgazdaság intenziven átáll az iparszerű fejlődésre, hogy megbízhatóan el tudja látni az országot élelmiszerrel és nyers­anyaggal. Új erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy a földművelők anyagi és kulturális-szociális életkörülményei még közelebb kerüljenek a városi emberekéhez. így határozta meg az SZKP Központi Bizottságának a minap Moszkvában megtartott plénuma a mezőgazdaság fő feladatát. Leonyid lljics Brezsnyev, a plénumon elhangzott beszédé­ben részletesen elemezte az ágazat fejlődését, lehetőségeit és távlatait, problémáit és a megoldás nehézségeit. Növekvő hozamok A szovjet mezőgazdaság, bár a kockázatos földművelés övezetében fejlődik, mégis egy­re stabilabbá válik és terme­lése tovább emelkedik. A ga­bona, a gyapot, a cukorrépa, zöldségfélék és más kultúrák hozamingadozásának skálája az időjárástól függően még jelentős, de a különbségek egyre kevésbé kirívóak. Ebben a tekintetben különö­sen jellemző az előző ötéves tervidőszak (1971—1975), ami­kor csupán egy esztendő volt jó, kettő pedig rendkívül aszá­lyos. A bruttótermelés átlagos szintje mégis észrevehetően emelkedett, ezen belül az át­lagos évi gabonatermés 55 millió tonnával és összességé­ben elérte a 181,6 millió ton­nát (az ötvenes években az átlagos évi gabonatermés 65 millió tonna volt). Egyre több különböző ipar­ág lép termelési-gazdasági együttműködésbe a mezőgaz­dasággal, s ez a hatalmas szövetség — az agráripari komplexum — meghatározza „a szabad ég alatt lévő zöld műhely" iparosításának ütemét és szintjét. Vannak persze még hiányosságok és megoldatlan problémák, amelyekről szó esett a plénumon is. Közülük a legelhalaszthatatlanabbak a mezőgazdasági terméknek a fo­gyasztóhoz való eljuttatásával — a kész termék szállítása, tárolása, feldolgozása és rea­lizálása — kapcsolatosak. Eb­ben a láncban némi szakadás észlelhető, amelynek megszün­tetése lehetővé teszi egy sor termék fogyasztásának növelé­sét még abban az esetben is, ha termelésük nem növeked­nék. Ez a növekedési hányad a zöldségféléknél és a gyü­mölcsöknél csaknem másfél- szeres. A plénum határozata felszó­lította a tervező és gazdálkodó szerveket, hogy energikusab- ban növeljék az agráripari komplexummal kapcsolatos va­lamennyi ágazat teljesítményét, kezdve a földművelésnek és állattenyésztésnek szükséges korszerű technika, egyebek közt a traktorok, kombájnok, rakodógépek, nagy teherbírású és különleges gépjárművek, takarmánytermelő gépsorok gyártásától egészen a növény­védő vegyszerek és az élelmi- szeripari gépek előállításáig. Annak idején sok gazdasági vezetőnek gondot okozott a gépesítés, kemizálós és talaj- javítás kiterjedt programja: vajon mennyire készült fel er­re a falu? A mezőgazdasági termelés iparosításának most kitűzött feladatát már úgy kell tekinteni, mint magának a fa­lunak az igényét. A munka termelékenysége, a termelés növekedésének üte­me, különösen a gazdaságközi állattenyésztési esülések­ben magasabb, mint az egyes kolhozokban és szovhozokban. Ennek a ténynek a jelentősége igen nagy, hiszen a hús és a húskészítmények iránti kereslet állandóan növekszik, s ma még nem tudják teljesen ki­elégíteni. A hús és a tejter­mékek , egy lakosra számított fogyasztása 1965-tól 1977-ig 16 kilogrammal emelkedett és el­érte az 57 kilogrammot (ugyan­ekkor a lakosság több mint 28 millió fővel szaporodott és az árak változatlanok marad­tak). Az SZKP Központi Bizottsága tüzetes tanulmányozás után fontos társadalmi-gazdasági jelenségnek minősítette a me­zőgazdasági termelés szakosí­tásának elmélyítését, és kon­centrációjának növelését biz­tosító gazdaságközi egyesülé­sek tevékenységét, és országos jelentőséget tulajdonított neki. Befejezésül néhány statiszti­kai adat, amelyek szembetű­nően jellemzik a mai szovjet falu életében végbemenő vál­tozásokat. A kolhozokban és szovhozokban jelenleg 4 225 000 gépkezelő dolgozik (minden ötödik dolgozó a mezőgazda­ságban gépkezelő). Ugyanek­kor a faiusi építők száma 3 millió. A mezőgazdaság ipa­rosításának folyamatát olyan mérvű építkezés kíséri, amilyet azelőtt nem ismert a falu. Új fai y kép Kialakul a falu új építészeti képe: a főtér üzletekkel, ét­teremmel, klubbal, lakossági szolgáltató intézményekkel, a csendes utcákban, a sétányok vagy a park közelében pedig az iskola, a bölcsőde, az óvo­da található. A falusi építkezést ipari ala­pokra állították át, komplex módon végzik, az éghajlat és a nemzeti hagyományok figye­lembevételével kidolgozott ál­talános tervek alapján. F. Breusz (APN) Tüskés Tibor: Baranyába vezeti 6. Atój idomai néha megtévesz­tik az utast. Aki a cukorsüveg alakú Nagyharsányi-hegyet tá­volról megpillantja, talán azt hiszi, hogy a Balaton-felvidék vulkánikus eredetű hegyeinek távolra szakadt testvérét látja. Pedig nem. A Nagyharsányi- hegynek semmi köze Bada­csony, Szentgyörgyhegy, Tátika bazalt-kúpjaihoz. Építőanyaga éppúgy mészkő, mint a Me­cseknek. üledék eredetű szi­gethegység. Csak a kéregmoz­gás alakította, a víz és a szél járása koptatta kúpalakúro . . . S ha közelebb ér az utas a hegyhez, újabb meglepetés éri. A hatalmas kövek, amelyeket maga fölött lát, olyanok, mint­ha e tájon élő, játékos kedvű óriások szórták volna a hegy karéjosan kinyíló peremére. De ezek a kövek faragott kö­vek. S a hegy oldala nem óriások szabadtéri színpado, hanem mai kőszobrászok alko­tótelepe, s munkáikat bemu­tató szabadtéri múzeum. A Föld újkorának kezdetén, a harmadkor elején ismét ten­ger borította el a tájat. Csak a hegyek magasabb részei ma­radtak szárazon, és emelkedtek ki szigetként a vízből. A ten­ger sokmillió éven át mosta a Mecsek üledékes mészkőlap­jait és rögeit. A harmadkor végére aztán lassan lehúzódott a víz. Ekkor a szél és a folyó­vizek vették át a fő szerepet a tájalakító munkában. Az erős kéregmozgás hatására kiala­kult a Duna és a Dráva vona­la. A szél sárga löszt szállított, és hol vékonyabb, hol vasta­gabb rétegben, elegyengetve lerakta o völgyek és lapályok mélyén. A táj két meghatározó, más tájaktól elválasztó folyója a Duna és a Dráva (az utóbbi egy szakasza más országtól is elválasztó természetes határ). Itt már lassú menetű, galéria erdők között kanyargó folyók, békés vizek. Csak egy-egy ta­vaszi jégdugulás vagy nyári zöldár alkalmával mutatják meg pusztító erejüket. Áldott a hely, amelynek folyóvize van. Ezek a vizek szomjat oltottak (Mohácson sokáig szűrt Duna- vizet ittak), mosni és mosakod­ni lehetett bennük, táplálékot adtak, mert megélt bennük a hal, más tájakkal összekötő közlekedési útvonalok voltak, a hullámok hátára gabonaőrlő malmokat ültettek, partjaik ma is sétáló és búvóhelyet kínál­nak a fiataloknak. A földfelszín és az éghajlat sajátosságai alakítják ki vala­mely táj növényzetét. Baranyá­ban, a Mecsek északi hátán a hajdani hideg időszak nö­vényzetének elemei — például a fenyők — éppúgy megtalál­hatók, mint ahogy a mediter­rán éghajlati jelleg alatt, a hegyek és dombok déli olda­lán fennmaradtak a földközi­tengeri égöv növényvilágának egyedei. Ez utóbbiak persze az érdekesebbek, mert hazánkban jobbára egyedül itt föllelhetők. A zengővárkonyi erdőnyi szelíd­gesztenyés ... A Mecsek és a Villányi-hegység virág ritkasá­gai ... Csak le kell hajolni, hogy rájuk leljen az ember. Má>- az is élvezet, ha nevüket ízlel­getjük. (Folytatása következik)

Next

/
Oldalképek
Tartalom