Dunántúli Napló, 1978. július (35. évfolyam, 179-209. szám)
1978-07-14 / 192. szám
2 Dunántúli napló 1978. július 14., péntek A vízrendezés nem kidobott pénz Meliorációs bemutató a sásdi Búzakalász Tsz-ben Négyszer annyi értéket állítanak elő Nőtt a terület eltartóképessége Munkavédelemből vizsgáztak a megye tsz-elnökei Nőtt a fegyelmezetlenségből eredő balesetek száma lapokon a megye mezőgazda- sági üzemeinek elnökei, igazgatói. S. Zs. Karikatúrakiállítás az IH-ban Robert Szecowka karikatúrája Baranyai kirándulások Boly Az utóbbi tíz évben 26 millió forintot fordítottak belvízrendezésre, termőterületeik jobbáté- telére a sásdi Búzakalász Termelőszövetkezetben. Ebből 9 milliót saját erejükből, a többit állami támogatásból. E nagy befektetéssel a 6300 hektáros, mostoha adottságú hegyvidéki gazdaság a hozzátartozó 11 község szövetkezeti tagjainak élet- és munkakörülményeit, jövedelmi színvonalát kívánja megjavítani oly módon, hogy jobbá tett földjein lényegesen több árut állít elő, s mind nagyobb mértékben járul hozzá a hazai ellátáshoz és az exporthoz. Meghozta-e a várt eredményt a befektetés? Erre a kérdésre vártak és kaptak választ tegnap a termelőszövetkezetben megtartott megyei meliorációs tanácskozáson a résztvevők, akik maguk is belvíz- és erózió sújtotta, mostoha termőhelyi adottságú üzemekből jöttek a megye minden részéből. A rendező szervek nevében dr. Tarcsay Imre, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának csoport- vezetője üdvözölte a megjelenteket, köztük Alföldi Jánost, a Sásdi Járási Pártbizottság tit> kárát, Benedek Andrást, a sásdi és Nagyváradi Jánost, a szigetvári járási hivatal elnökét, Horváth Jenőt, a MÉM Agrokémiai Központjának osztályvezetőjét. Megnyitójában röviden összegezte a Baranyában 1964 óta megindult meliorációs munkák eredményeit. Az eddig befektetett mintegy 400 millió forintból 30 ezer hektáron avatkoztak be a termőterületek job- bátétele céljából, az állam jelentős: kezdetben 100, később 70 százalékos támogatásával. A program a hatodik ötéves tervben tovább folytatódik, amikor a Fekete-víz, a Baranya-csatorna és a Karasica vízgyűjtője után a Zselicséget is bevonják a komplex meliorációba. A dinamikusan növekvő megyei terméshozamok, s a meliorációt végző üzemek mind szorosabb felzárkózása egyértelműen igazolják a beavatkozás szükségességét. A támogatásnak ez a módja a jövőben is elengedhetetlen a gyenge termőhelyi adottságú tsz-ek- ben, mert tagjaik jövedelmi színvonalát csak így emelhetik az átlagos szintre. A fejlődés dinamikája — oz egységnyi területre vetített növényi hozamokban és a tejtermelésben —, a meliorált tsz-ben jóval meghaladja a megyei átlagot — mutatott rá előadásában dr. Álló Miklós, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának megbízott vezetője. A meliorációs munkák 1977. évi teljesítését értékelve azonban néhány kritikai megjegyzést is tett. Tavaly 16 termelőszövetkezet és 4 víztársulat részesült a 35,5 milliós megyei meliorációs keretből. A kivitelezés pénzügyi megvaló- sulpsa azonban csak 92,6 százalékos volt, aminek oka, hogy a gyártó cégek nem szállították le határidőre a megrendelt műanyag alagcsöveket. Emiatt 3,5 millió forintos beruházás esett ki. Több mint 1 milliótól azért esett el a megye, mert néhány tsz nem készítette el határidőre az elszámolást. A fenti összegből tavaly 5469 hektár terület komplex vízrendezését és talajjavítását végezték el. Ezen felül 1679 hektáron végeztek altalaj lazítást, 102 hektáron pedig kémiai talajjavítást a tsz-ek. Az ötödik ötéves terv 455 milliós meliorációs programja a felénél tart. A tervidőszak végéig a tsz-ek- ben 326 milliós, az állami gazdaságokban 70 milliós jobbá- lételi üzemi beruházás valósul meg. A tanácskozást követő helyszíni bemutatón a résztvevők megtékintették a sásdi tsz tar- rósi területén folyó meliorációs munkákat. A Búzakalász Tsz 1968-ban kezdte meg a vízrendezést, s azóta 950 hektár rétet vontak be a szántóföldi művelésbe a Baranya-csatorna völgyében. Egyidejűleg gyepesítették a gépi művelésre alkalmatlan hegyoldalaikat. Termelési struktúrájukat megváltoztatták, mivel megnőtt területük állat eltartó képessége. Renner Tibor, a szövetkezet elnöke hangsúlyozta, hogy a 6300 hektáron ma közel négyszer annyit termelnek, mint a melioráció előtt. Termelési értékük 40 millióról 150 millióra emelkedett. A tejtermelés 1800 literről 3500 literre nőtt. S mivel területük 26 százalékát borítja be évelő pillangós növény, felépíthettek egy évi 350 vagon kapacitású lucernapelet, illetve zöldliszt gyártó üzemet, ami nemcsak saját takarmány- szükségletüket fedezi, de jut belőle exportra is. Gyepgazdálkodásuk korszerűsítésével szántóföldet szabadítanak fel áru- növények, búza- és kukoricatermelés céljára. Az állam támogatását tehát jól hasznosították, a meliorációs beruházások fenntartási költségeit azonban támogatás hiányában mind nehezebben fedezik. Félő, hogy a 25 kilométer hosszú csatorna- hálózat így három éven belül újra eliszapolódik. Ez a gond csendült vissza a többi belvíz- rendezést végző üzem képviselőjének felszólalásában is. Sokszor a már bekövetkezett baleset, a jóvátehetetlen halál döbbenti rá egy-egy üzem dolgozóit, vezetőit, hogy egészen aprónak vélt mulasztások, vagy beidegződött rossz szokások válhatnak végzetessé. Az utóbbit példázza a következő eset. Az ország egyik gazdaságában, noha baleset- védelmi szabály előírása szerint az istállóba csak úgy lehet fogattal behajtani, ha vezetik a lovat, mégis sok-sok éves berögződött szokása szerint a hajtó a bakon ülve, a szemöldökfánál a fejét lehajtva kocsizott be az istállóba. Egyszer a lovak valami miatt megugrottak. Nem volt már idő a fejét lekapni, gerinctörés, halál lett a vége. Az utóbbi években sajnálatosan növekedett a csonkulásos- illetve halálos balesetek száma a termelőszövetkezetekben. Épp ezért részben figyelmeztetésként munkavédelmi felkészítést, előadássorozatot tartottak Baranya megye termelőszövetkezeti vezetőinek részére. Az elhangzott előadások elsősorban a szövetkezeten belüli munkavédelmi helyzetről, a munkavédelmi fegyelemről, az idevonatkozó jogi- és nem jogi szabályzatokról, rendeletekről szóltak. Kihangsúlyozták a vezetők felelősségét, foglalkoztak a rehabilitáció kérdésével is. Az utóbbi időben csökkentek a műszaki hiányosságokból eredő balesetek — mondta Magyari Jenő, a MÉM munka- védelmi osztályvezetője — azonban baleseti okként előtérbe került a magatartásbeli felelőtlenség, fegyelmezetlenség. Ennek elkerülése a vezető feladata: minden esetben kellő eréllyel figyelmeztetni a szabályokat be nem tartó dolgozókat. Időszerű volt ennek a munkavédelmi előkészítőnek a megrendezése, most a mezőgazdasági munkák csúcsideje előtt, hisz nem törvényszerű, hogy a nagy munka több balesetet eredményezzen. A munkavédelmi előadás- sorozatot követően az előadásokból leszűrt tapasztalatokból, a termelőszövetkezetekre vonatkozó munkavédelmi rendeletek és jogszabályok ismeretéből vizsgáztak tegnap tesztA felszabadulási emlékmű előtt fél óro alatt 37 személyautó haladt el Harkány, Pécs, Mohács, nagyritkán Töttös és Nagynyárád felé, vagy abból az irányból érkezve. Egyik sem állt meg. Pedig érdemes mást is megnézni Bolyból azon kívül, amit a széles fákkal, bokrokkal övezett utak látni engednek. — Az első írásos emlék 1093- ból még Bolok néven említi, aztán Boli, majd Nemetbóly lett, 1950-től a mai nevén Boly — sorolja útikalauzom, Bősz József tanácselnök, a helytörténeti írás elismert művelője. — Valójában nagyon régi település a mienk, találtak itt honfoglalás kori sírt, sőt több ezeréves pattintott kőszerszámot. — Mit érdemes Bolyban megtekinteni? — Mohács felől már messziről láthatók a Montenuovo- mauzóleum tornyai. Építését 1879-ben Batthyány Júlia, Mon- tenuovo Vilmos felesége rendelte el. Másfél évtizedig építették egy osztrák építész tervei alapján olasz kőművesek, 118 000 forintért. (Egy mázsa búza ára akkor 5 forint volt. Faanyagot az erdő, a „culá- ger" munkát az urasági cselédség adta.) Az épület külső része korai gótstílusú. Remekbe szabott kovácsoltvas kapun át látni a bejárati ajtó falbaágya- zott négy—négy vörös- és fe-. hérmárvány oszlopos boltívét, fölötte a közös családi címer. Az épület belül tiszta román stílű: vörösmárvány oltár, a falban 24 beépített sírhely. Egyetlen gránitoszlop tartja a kórust, a karzatot és kupolát. Az ablakok fekete-mintás üvegűek. A mauzóleum jelenleg a község ravatalozója. A kastély a főútról is látható. (Helyén valamikor vadászkastély állt.) Építését 1806 körül kezdték. Külsejében egyszerű, de belső berendezése valamikor annál gazdagabb volt. A kastély jelenleg állami egészségügyi gyermekotthon. Több mint 20 holdas park van a kastély mellett. Száznál is több védett fafajta ritkaság- számba menő példányait — tulipánfa, piramistölgy, erdei-, fekete- és lucfenyő stb. — lehet megszemlélni. Az ősi iparból Sasvári János, a kékfestő, Tárnoki Lajos a gyertyaöntő és mézeskalácsos szakmát műveli ma is. (Tárnokiak régi cukrász-dinasztia, megalapítója a múlt században Mohácson kezdte, unokája, Tárnoki Ernő Vnár Bolyban nyitott cukrászdát 1935-ben, az ő unokája, Ilonka a szövetkezeti cukrászdában olyan fagylaltokat készít — hétfélét is —, hogy napjában 2,5—3 mázsányi is elfogy belőle.) A három és félezres község lakosságának 64 százaléka német anyanyelvű. A „tukár" pincesora, a „marienberg" kálváriadomb, feljebb a „hohl”, Nagynyárád felé a „szeidál" őrzi az évszázados német neveket. Békáspusztán a kombinát ménese is nagy vonzerő, érdemes felkeresni. (Betonút vezet oda, az új telepen át.) Mayer István jó házigazdaként ígéri: mindenkit szívesen látnak, aki kíváncsi a hideg- és melegvérű lovaikra, a bátrabbak, természetesen pénzért, lovasórákat is vehetnek. Murányi László Kezdődik a nyári színház Változatos, színvonalas műsorok a programban Ma este — minden ünnepélyes külsőség nélkül — megkezdődik a Pécsi Nyári Színház több mint kéthetes rendezvény- sorozata. Az első két előadás: Euripidész Hekabé című tragédiája a tettyei színpadon, a Bóbita Bábegyüttes első előadása, a „Báb I." műsor (Kalevala-részlet, Falusi ballada, Rómeó és Júlia) a Csontváry-udvarban kerül bemutatásra este fél 9 órai kezdettel. Valamennyi további előadás kezdete, valamennyi játékszínhelyen ugyancsak fél 9. Rossz idő esetén általában 60 percig várakoznak. Ha rossz idő miatt az előadás félbeszakad, az I. felvonás után az előadást megtartottnak tekintik. A jegyek visszaváltásáról, illetve az előadás megismétléséről a Dunántúli Naplóban tájékoztatjuk az érdekelteket. Az időjárás változékonynak ígérkezik, ezért ajánlatos ernyőt is magunkkal hozni az előadásokra. Fedett hely ugyanis egyedül a Csontváry- udvar bábelőadásainál kínálkozik, másutt nem, vagy csak jóval távolabb. A szabadtéri színpadon pedig végképp csakis az esernyő adhat védelmet „az ég áldásai” elől . . . ülőpárnát valamennyi helyszínen minden nézőnek adnak. Pénteken délután 5 órakor megkezdődik a Pécsi Nyári Színház első kiegészítő rendezvénye is: megnyílik két lengyel művész, Teresa Szczesna és Robert Szecowka (Wroclaw) karikatúrakiállítása. Július végéig látható a mintegy 80 karikatúra az Ifjúsági Ház előcsarnokában. Sorozatunk másik lengyel vendégszereplője, a legnicai Zaulek Stúdió nevű amatőr színjátszó csoport tíz tagja tegnap délután érkezett meg Pécsre. Ők a jövő hét végén a kétnapos sétatéri vurstli keretében lépnek fel: utcaszínházat játszanak. A további napokban a Bar- bakán kivételével valamennyi helyszínen vagy a program szerinti előadások folynak, vagy főpróbákat tartanak. A Balettest főpróbái szerdán este kezdődtek el, a szólisták, a Pécsi Balett, az énekes szólisták, a Pécsi Filharmonikus Zenekar és a pécsi Liszt Ferenc Kórus közreműködésével. Bemutató szombaton, július 15-én. W. E. — Rné — Tegnap délelőtt tartotta meg a Baranya megyei Tűzoltóparancsnokság három új habbal oltó tűzoltóautójának főpróbáját Sásdon, a régi tég lagyár helyén. A próbán mind a tűzoltók, mind az új autók jelesre vizsgáztak.
